A határozat elvi tartalma: Nincs helye felülvizsgálatnak a Btk.
- §-a alapján, ha a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása törvényes. KÚRIA Bfv.I.904/2014/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Veszprémi Járásbíróság 11.B.947/2012/
- számú ítéletét, valamint a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.467/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Veszprémi Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett 11.B.947/2012/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés] és könnyű testi sértés vétségében [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)bekezdés]. Ezért őt kettő év időtartamra próbára bocsátotta, és kötelezte a felmerült bűnügyi költség viselésére. A terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a
- március
- napján kihirdetett és jogerős 2.Bf.467/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a próbára bocsátás tartamát egy évre enyhítette. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, amelyben tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, a térdsérülésben játszott szerepét, valamint a nyomozás szakszerűtlensége, a bizonyítékok nagyvonalúan történt kezelése miatt a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta [Be.
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pont]. Mindemellett annak megvizsgálását is kérte, hogy a Btk. 2. §-ának alkalmazására helytállóan került-e sor. A Legfőbb Ügyészség BF.1092/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben - a Btk. 2. § szerinti időbeli hatály vizsgálatát illetően alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a megtámadott határozatok felülbírálata során - a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is, ilyeneket azonban a felülvizsgálat során nem észlelt. Törvényben kizárt a felülvizsgálati hiányosságaira vonatkozó hivatkozása. indítványnak a nyomozás A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A törvény tételesen meghatározza azon, úgynevezett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak van helye. A nyomozás során elkövetett esetleges szabálytalanságok a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát nem alapozzák meg. A felülvizsgálati indítványnak a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján értelmezhető része szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Felülvizsgálati indítványában a terhelt a jogerős ítéleti tényállás megállapításával szemben tagadja a bűncselekmény elkövetését, és állítja, hogy a sértettre hátulról nem ugrott rá, a nyakát sem kulcsolta át, valamint nem ütött a fényképezőgéppel a váza felé. Márpedig ez a fentiekben idézett törvényi rendelkezésből következően a felülvizsgálatban kizárt. A felülvizsgálati okok között az ítélet megalapozatlansága, a tényállás felderítetlensége nem szerepel. Nincs lehetőség ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, vagy akár e célból az ítélet hatályon kívül helyezésére. A felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jogi rendelkezés helytállóságára kizárólag a megállapított tényekből vonható következtetés. Az anyagi jogi felülvizsgálat tárgya tehát az, hogy a kifogásolt rendelkezés ténybeli alapját az ügydöntő határozat megállapította-e, és az abból vont következtetés okszerűnek minősíthető-e. A felülvizsgálati indítvány - részben az előzőekben hivatkozott törvényi tilalom ellenére - az eljárt bíróságok bizonyítékok értékelő tevékenységét, a bizonyítási eljárás lefolytatásának mikéntjét, és a tényállás felderítetlenségét sérelmezte. A bizonyítás vélt hiányosságait, és a bíróság ténybeli következtetéseit támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a bíróság az általa indítványozott bizonyítási eszközöket figyelmen kívül hagyta, illetve egy-egy bizonyítéknak indokolatlanul jelentősebb súlyt tulajdonított. A terhelt felülvizsgálati indítványában lényegében a megállapított tények megalapozottságát, saját szempontja szerint átértékelve vonta kétségbe. A Kúria a fentiekből következően az indítványnak a tényállás hiányosságaira, az ítélet megalapozatlanságára hivatkozó érveit érdemben nem vizsgálhatta. A Kúria gyakorlata szerint a Btk. 2. §-ában foglaltak felülvizsgálata érdemi felülvizsgálatot tesz szükségessé, de a felülvizsgálati indítvány ebben a részében nem alapos. A Btk. 2. §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha kihatott a bűnösség megállapítására vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte [BH.2014.293.]. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében a büntető anyagi jog szabályának megsértése (az adott ügyben az időbeli hatályt esetlegesen sértő rendelkezés) abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő intézkedés alkalmazása társul. Ha a minősítés törvényes, és az annak alapján kiszabott büntetés, vagy alkalmazott intézkedés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. A jogerős elbíráláskor már hatályban lévő 2012. évi C. törvény, a jelenleg hatályos Btk. 2. §
(1)bekezdése szerint a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, azonban a
(2)bekezdésre figyelemmel az elbíráláskor hatályos új büntető törvényt kell alkalmazni, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. A töretlen bírói gyakorlat szerint annak eldöntésénél, hogy melyik törvény alkalmazása eredményez kedvezőbb elbírálást a terheltre nézve, elsősorban a bűncselekmény törvényi büntetési tételéből kell kiindulni. Az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 271. §
(1)bekezdése alapján a garázdaság vétségének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, a 170. §
(1)bekezdése alapján pedig a könnyű testi sértés szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő. A 2012. évi C. törvény (új Btk.) 339. §
(1)bekezdése alapján a garázdaság, a 164. §
(2)bekezdése alapján a könnyű testi sértés büntetési tétele azonos, egyaránt kettő-kettő évi szabadságvesztés. Miután az elbírált bűncselekmények büntetési tételei törvényben azonosak, a törvény egyéb - az Általános megfogalmazott - rendelkezéseit kell egybevetni. mindkét Részben Ezzel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség átiratában okszerűen hivatkozott arra, hogy a próbára bocsátásra vonatkozó rendelkezések az
- évi IV. törvény
- §-a, valamint a
- évi C. törvény
- § alapján azonosak. Mindebből következően az elbíráláskor hatályban lévő új Büntető Törvénykönyv rendelkezései a terhelt esetében nem eredményeznek enyhébb elbírálást, ily módon a cselekmények
- évi IV. törvény szerinti minősítése, illetőleg az ennek megfelelő intézkedés alkalmazása törvényes. A Kúria ezért - a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatokat a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez eseteben a Be. 421. §
(3)bekezdésre figyelemmel a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő