A határozat elvi tartalma: Tájékoztatási kötelezettség csak a perben előadott tényállásokhoz kapcsolódhat. Pfv.V.20.235/2014/
- A Kúria a dr. Muskovszky Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Abonyi Rita ügyvéd által képviselt dr. Molnár Csaba I.r., II.r. és III.r., a dr. Berényi Krisztina ügyvéd által képviselt IV.r., a személyese eljáró V.r., és VI.r. alperes ellen szerződés teljesítése és érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 35.P.92.298/
- szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.633.797/2013/
- számú ítéletével befejezett perében a II.r., III. r. és IV.r. alperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r., III.r. és IV.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 nap alatt a felperes részére 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 850.000 (Nyolcszázötvenezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és az I.r. alperes között
- június 18-án adásvételi szerződés jött létre, mellyel a felperes eladta a tulajdonát képező ... szám alatti ingatlanát az I.r. alperesnek 3.900.000 forint vételárért. Az adásvételt követően erre az ingatlanra az alperesek között több ügylet bonyolódott, jelenleg a VI.r. alperes a tulajdonosa. A II.r. és a III.r. alperesek
- január
- napján meghatalmazták a IV.r. alperest, hogy a nevükben a felperessel megállapodást kössön annak érdekében, hogy a felperes által a ... szám alatti ingatlan vonatkozásában kezdeményezett per közös megegyezéssel megszüntetésre kerüljön.
- január
- napján a felperes, valamint a II.r. és a III.r. alperes képviseletében is eljáró IV.r. alperes között megállapodás jött létre, melyben a felperes hozzájárult a ... szám alatti ingatlan értékesítéséhez, míg a II.r., III.r. és IV.r. alperesek elismerték, hogy - a felek közötti elszámolási vitából eredően, annak végleges rendezése érdekében - az ingatlan értékesítéséből befolyó vételárból a felperest 8.500.000 forint illeti meg. A felperes az ingatlan értékesítését követően a 8.500.000 forinthoz nem jutott hozzá. A felperes módosított keresetében elsődlegesen a II.r., III.r. és IV.r. alpereseket kérte egyetemlegesen kötelezni 8.500.000 forint megfizetésére a
- január
- napján kelt megállapodás alapján. E kereseti kérelme alaptalansága esetére fenntartotta a többi alperesre is kiterjedő szerződés érvénytelenségének megállapítása, és eredeti állapot helyreállítása iránti keresetét. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II.r., III.r. és IV.r. alpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg a felperes részére 2.833.333 forintot és perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a II.r. és a III.r. alperesek az elsőfokú eljárás során nem vitatták, hogy a IV.r. alperes a perbeli megállapodás megkötése során meghatalmazottjukként járt el, és nem vonták kétségbe azt sem, hogy az általuk adott meghatalmazás kiterjedt a perbeli tartalmú megállapodás megkötésére. Ezt vitató új tényelőadásuk előterjesztésére csak a másodfokú eljárásban került sor, azonban a Pp.
- §
(1)bekezdése kizárja ennek figyelembevételét. A jogerős ítélet értelmében a IV.r. alperes személyes meghallgatása során előadta, hogy a megállapodás megkötésekor a II.r. és III.r. alperesek képviseletében is eljárt. Utóbb ugyan a meghatalmazás terjedelmére eltérő előadást tett, azonban ezt az írásbeli meghatalmazás nem támasztotta alá. A meghatalmazásból semmiféle korlátozás nem tűnt ki, és a II.r. és III.r. alperesek sem állították, hogy a megállapodás megkötésekor a IV.r. alperes a képviseleti jogosultságát túllépte volna. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a szerződés teljesítése iránt előterjesztett kereset érdemi elbírálása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a felperest megillető 8.500.000 forintos igény milyen jogviszonyból ered, ugyanis a felek az alperesi fizetési kötelezettséget a perbeli ingatlan eladásához kötötték, ez pedig megvalósult. A megállapodást egyik fél sem támadta meg, érvénytelenségi kifogást sem terjesztett elő. A jogerős ítélettel szemben a II.r., III. r. és külön a IV.r. alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, illetőleg az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérték. Jogszabálysértésként a Pp. 3. §
(3)bekezdése, 163. §
(2)bekezdése, 235. §
(1)bekezdése, valamint a Ptk. 236. §
(3)bekezdése megsértésére hivatkoztak. Előadták, hogy a II.r. és a III.r. alperesek
- január 13-án valóban meghatalmazást adtak a IV.r. alperes részére, azonban a bíróságok ez alapján jogsértően, a meghatalmazás téves értelmezésével állapították meg a kötelezettségvállalásuk fennállását. Szerintük iratellenes annak kimondása, hogy az elsőfokú eljárás során a II.r. és III.r. alperesek nem vitatták a IV.r. alperes részére adott meghatalmazás terjedelmét, ugyanis a II.r. alperes a
- március 21-én kelt előkészítő iratában kifejezetten hivatkozott arra, hogy a felperessel szemben kötelezettséget nem vállalt, nincs olyan fennálló kötelmi jogviszony, amely alapján a felperes igényt formálhatna, ebből következően vitatta, hogy a megállapodásból kötelezettség származna a II.r.-III.r. alperesre. Erre utalt a IV.r. alperes
- június 20-i beadványában is, amikor rögzítette, hogy a meghatalmazása nem terjedt ki a felperessel történő bármilyen összegű megállapodás megkötésére. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság új tényelőadásnak tekintette a II.r. és III.r. alperes fellebbezési hivatkozását, és ezen tényelőadásokat a fellebbezés elbírálásából kizárta. A felülvizsgálati kérelmekben hivatkoztak arra is, hogy a másodfokú bíróság a megállapodás megtámadása körében jogellenesen mellőzte a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglaltakat, ugyanis az elsőfokú bíróságnak kötelessége lett volna a módosított kereseti kérelem kapcsán a Ptk. 198. §
(1)bekezdése körében a bizonyítási teherre kioktatni az alpereseket, többek között felhívni a figyelmet arra, hogy megtámadásukat kifogásként is előterjeszthetik. Kifogásolták annak megállapítását, hogy a felek között a megállapodás létrejötte és tartalma nem volt vitás, hiszen a
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben, továbbá a per során előterjesztett beadványaikban is vitatták a megállapodás tartalmát. E körben is elmaradt a kioktatás, melynek ki kellett volna térnie a Ptk.
- §
(3)bekezdése szerinti megtámadási kifogás előterjesztésének lehetőségére. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelmekben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A II.r. és a III.r. alperesek érvelésével szemben
- március 21i II.r. alperesi előkészítő irat (...) nem mond ellent a jogerős ítélet megállapításainak, ugyanis ebben a II.r. alperes csak arra hivatkozott, hogy saját maga nem vállalt kötelezettséget, és erre tekintettel közte és a felperes közötti nincs jogviszony. Olyan nyilatkozatot a II. r. alperes nem tett, amivel az általa adott meghatalmazást vitatta volna. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott
- június 20-i keltezésű IV.r. alperesi észrevételből (...) sem a felülvizsgálati kérelmekben írt következtetés vonható le, ugyanis az egyértelműen megerősíti, hogy a IV.r. alperesnek volt meghatalmazása a II.r. és III.r. alperestől. E nyilatkozatában a IV.r. alperes a korábbi előadásától eltérően arra utalt, hogy „semmilyen összegszerűségi megállapodásra" nem volt felhatalmazása, e körben azonban a másodfokú bíróság a felmerült bizonyítékokat helyesen mérlegelve jutott arra a megállapítása, hogy ezen eltérő előadást a II.r. alperes által adott írásbeli meghatalmazás tartalma nem támasztotta alá. A felülvizsgálati kérelmekben tett hivatkozásoktól eltérően a
- június 20-i keltezésű észrevétel egyértelműen azt a megállapítást támasztja alá, hogy a IV.r. alperes mint meghatalmazott a felek közötti jogvita megoldására és a megoldás érdekében jognyilatkozatok tételére kapott meghatalmazást, az észrevételben tett személyes nyilatkozat szerint ugyanis a meghatalmazás kiterjedt arra, hogy „próbálja rendezni a jogvitát" (...). A részben ellentmondó alperesi személyes nyilatkozatok mellett a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve lehetett következtetést levonni a felek megállapodásának tartalmára vonatkozóan. A II.r. alperes ugyan vitatta, hogy a felperes által megjelölt tartalommal a megállapodás létrejött volna a felperes és a II.r., III.r. és a IV.r. alperesek között (... számú jegyzőkönyv első bekezdés), ugyanakkor a II.r. alperes azt nem tette vitássá, hogy a megállapodás megkötésekor a IV.r. alperes a II.r. alperes képviseletében, illetve meghatalmazása alapján járt el (... számú jegyzőkönyv második bekezdés). A megállapodás tartalmáról a IV.r. alperes elmondta, hogy azt saját nevében aláírta, másrészt meghatalmazással rendelkezett a II.r. alperestől arra, hogy a felperessel a nevében is kössön valamiféle egyezséget, megállapodást. Kifejezetten nyilatkozott arról, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalást az alperesek megtették (... számú jegyzőkönyv 5.,
- és
- bekezdés). A fentiekből következően nincs jelentősége a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti, II.r. és a III.r. alperesi újnak minősített tényelőadás figyelmen kívül hagyásának, miután a másodfokú bíróság ítéletében (másodfokú ítélet
- oldal 4.,
- bekezdés) a felmerült bizonyítékokat - beleértve a módosított kereseti kérelmet követően tett alperesi nyilatkozatokat is - teljes körűen értékelte. A felmerült bizonyítékokból pedig az a következtetés vonható le, hogy a II.r. és III.r. alperesek által sem vitatottan az általuk adott meghatalmazás célja a felperessel fennálló jogvita valamilyen megegyezéssel történő rendezése volt. Ebbe a körbe pedig a jogerős ítélet szerinti pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalás is beletartozik. A II.r., III.r. és IV.r. alperes továbbá a felperes között ily módon létrejött megállapodás vonatkozásában helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy azt az alperesek nem támadták meg, e körben a Pp.
- §
(3)bekezdése sem írt elő tájékoztatási kötelezettséget a bíróság számára, ugyanis az ügy urai a peres felek, anyagi jogi igényeik perbeli előterjesztése tekintetében kizárólag a felek hozhatnak döntéseket, a felek helyett perbeli rendelkező nyilatkozatok megtételére a bíróságnak lehetősége nincs, azt - különösen jogi képviselővel eljáró felek - maguk dönthetik el, hogy a kereseti kérelemmel szembeni védekezés körében milyen eszközöket vesznek igénybe (Pp. 3. §
(2)bekezdés). A bíróság tájékoztatási kötelezettsége csupán a perben előadott kérelmek, igények alapjául szolgáló tényelőadás bizonyítására vonatkozó bizonyítási teher és a bizonyítandó tények köre tekintetében áll fenn (Pp. 3. §
(3)bekezdés). A fentiekre tekintettel jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a meghatalmazás nem vitatott megadására tekintettel a képviseleti jog igazolt korlátozásának hiányában a felperes és a II.r., III.r. és IV.r. alperesek közötti megállapodás szerinti kötelezettség terheli a II.r., III.r. és IV.r. alpereseket, így a jogerős ítélet alpereseket marasztaló rendelkezése nem jogszabálysértő. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a II.r., III.r. és IV.r. alpereseket a felperes részére ügyvédi képviseletével összefüggő felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a II.r., III.r. és IV.r. alperesek személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján határozott. Budapest,
- december
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos