A ... Törvényszék a ... (....) ügyvéd, valamint ... (....) meghatalmazott által képviselt ... (...) felperesnek - ... (...) I. rendű, ...(...) II. rendű, a Kovács Lászlóné meghatalmazott által képviselt ...(....) III. rendű, a ... meghatalmazott által képviselt ... (....) IV. rendű, ...(....) V. rendű és a ... meghatalmazott által képviselt ... (....) VI. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ... Ítélőtáblához címzetten, a ... Törvényszéken lehet írásban, nyolc példányban előterjeszteni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A felperes és az alperesek rokoni kapcsolatban állnak egymással. A felperes néhai férje az I.-II. és V. rendű alperesek testvére, a III.-IV. rendű alperesek nagybátyja, a VI. rendű alperes sógora. A felperes házastársa, ...,
- április 20-án elhalálozott.
- január
- napján ...és az I.,II.,V. rendű alperesek édesanyja is elhunyt. Ezt követően a felperes és az alperesek közötti viszony megromlott, az örökség miatt az I., II.és V. rendű alperesek, valamint a felperes gyermekei között vita alakult ki, közöttük a hagyaték tárgyát képező ingatlan közös tulajdona megszüntetése vonatkozásában per is volt folyamatban a B...-i Járásbíróságon. A felperes házastársának halála akként történt, hogy náluk disznóölés volt, a vasárnapi napon a néhai sütötte a zsírt, elment a kocsmába meginni valamit, amikor hazament, azt mondta, hogy elmegy, lefekszik egy kicsit. Nagyon sokáig nem ment ki, ezért a felperes utána ment, hogy megnézze, hogy tényleg ledőlt-e, vagy mi van vele, és a WC-nél találta meg, agyvérzést kapott. A halálát megelőzően tíz perccel még az V. rendű alperessel beszélt a házuk kapujában, majd a halálát követően a felperes és a gyermekei az alpereseket a halálhírről értesítették. Az I., II. és V. rendű alperesek hozzájuk siettek és a halott felöltöztetésében is segédkeztek. A felperes a néhai sírját legyomirtózta, művirágokkal díszítette föl, az alperesek a sírhoz élővirágot visznek, azt ők is rendszeresen látogatják. A felperes pontosított, módosított keresetében azt kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg az általa előadott jogsértések alperesek részéről történő megvalósítását, kérte, hogy a törvényszék az alpereseket a Ptk.
- §
(1)bekezdés b.) pontja alapján kötelezze a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el a jogsértéstől, illetve, hogy a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e.) pontja alapján a törvényszék kötelezze az alpereseket egyenként 200.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a törvényszék az alpereseket, és leszármazottaikat tiltsa el néhai férje nyughelyétől. Ezzel kapcsolatban azt adta elő, hogy az elhunyt azt szerette volna, az volt a kívánsága, hogy az alperesek a sírt ne látogassák, illetve arra is alapozta ezen kérelmét, hogy az alperesek a sírt elcsúfítják, pálinkás üvegbe teszik a virágot, illetve azt felgereblyézik, így a sír gyomos lesz. Előadta továbbá, hogy az alperesek ... több alkalommal a személyére, jó hírnevére vonatkozó sértő kijelentéseket, kifejezéseket tettek. E vonatkozásban a felperes az alábbi jogsértéseket sértő kijelentéseket magatartásokat jelölte meg: Előadása szerint az I. rendű alperes azt mondta neki, hogy eltördeli a kezeit, ha még egyszer a férje sírjáról ledobja a virágokat, amit ők tettek ki. A II. rendű alperes vonatkozásában azt adta elő, hogy egy alkalommal ...mentek ki a temetőbe, ő a virágokat rendezte, gereblyézte a sít és akkor jött a II. és IV. rendű alperes, a II. rendű alperes kikapta a kezéből a gereblyét, és felemelte, hogy agyonüti, a III. rendű alperes pedig egy befőttes üveggel fenyegette, hogy agyonüti. Minden rohadt kurvának elhordták, hogy úgy öltözik, mint a kurvák. A III. rendű alperes vonatkozásában azt adta elő, hogy egy alkalommal ... ment és előttük a III. rendű alperes azt mondta, hogy úgy bevágja a sárba, hogy ott döglik meg. hogy az Isten sem menti meg, ott döglik meg biciklistől. Az V. rendű alperes vonatkozásában pedig azt adta elő, hogy egyszer a fiával ment el mellettük, és akkor az V. rendű alperesnek a II. rendű alperes azt mondta, hogy itt mennek a szépségek. Az V. rendű alperes vonatkozásában is állította, hogy ő is azt mondta neki, hogy eltöri a kezeit, ha a virágokat leszedi a sírról. A VI. rendű alperes vonatkozásában azt adta elő, hogy már pontosan nem emlékszik, hogy mikor, 2008-ban, vagy 2009-ben a VI. rendű alperes kinn kaszálta sáncot, ő arra ment biciklin, és akkor rákiabált a VI. rendű alperes, hogy „levágom a nyakadat a kaszával te kurva". Illetve még azt kérdezte tőle, hogy bántja-e a virág, amit oda tettek. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadásuk szerint a felperes által állított jogsértő kijelentéseket nem tették meg, a testvérükkel haláláig jóban voltak, az nem nyilvánította ki azon akaratát, hogy ők a sírját halála esetén ne látogassák, a sírt nem csúfítják el csupán élő virágot visznek rá. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli előadásai, valamint ..., és ... tanúk vallomásai alapján állapította meg. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. (Pp.) 78. §
(1)bekezdése szerint, a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet föl. A Ptk. 85. §
(3)bekezdése szerint meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személyt (megszűnt jogi személy) jóhírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint, a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A perben a törvényszék több alkalommal is tájékoztatta a felperest - a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelően - a bizonyítási kötelezettségről és teherről. A perben a felperesnek kellett bizonyítania azt, hogy az alperesek a felperes által állított jogsértő kijelentéseket megtették, sértő cselekményeket megvalósították, a sírhely kapcsán pedig azt, hogy az elhunyt kifejezett akarata volt az, hogy a testvérek a sírt ne látogassák, illetve, hogy az alperesek a sírt rongálják, tönkreteszik, azt felgereblyézik, nem illő módon gyakorolják kegyeleti jogukat, pálinkás üvegben helyezik el a virágokat. A törvényszék e vonatkozásban azt állapította meg, hogy a felperes a bizonyítási kötelezettségének eleget tenni nem tudott. Nem tudta bizonyítani azt hogy elhunyt férje kifejezett kívánsága volt az, hogy az alperesek, illetve a leszármazottaik a sírt ne látogassák. E vonatkozásban..., a felperes fiának tanúvallomása állt rendelkezésre. Vonatkozásában azonban megállapítható, hogy az alperesekkel igen haragos viszonyban van. A törvényszék álláspontja szerint tőle elfogulatlan tanúvallomás nem volt várható. Ezt meghaladóan sem erősítette meg ugyanakkor tanúvallomása azt, hogy az édesapjának kifejezett kívánsága lett volna az, hogy az alperesek a sírt ne látogassák. Ennek ellentmond az is, hogy az édesapja a halálát megelőzően még az V. rendű alperessel beszélt a kapuban, majd a néhai halálát követően a felperes és gyermekei az alpereseket a halálesetről azonnal értesítették és az alperesek az elhunyt felöltöztetésében is segédkeztek. Ellentmond ennek az is, hogy az alperesek és a felperes, valamint a gyermeki közötti viszony csak az I., II., V. rendű alperesek, valamint néhai ... édesanyjának halálát követően az örökségen kialakult vita miatt romlott meg. addig a felperes részéről kifogás néhai ... sírjának látogatásával kapcsolatban nem merült föl. A felperes nem tudta továbbá bizonyítani azt sem, hogy az alperesek a sírt elcsúfítanák, illetve oda nem illő dolgokban, például pálinkásüvegben helyeznék el a virágokat. Nem helytálló azon felperesi hivatkozás, hogy jogszabály sorrendet állítana fel a rokonok között a sírlátogatás rendjét illetően. Az alpereseket ugyanúgy megilleti a kegyeleti jog gyakorlása, mint ahogy a felperest is. A perbeli adatokból nyilvánvaló, hogy e vonatkozásban némi ellentét áll fönn a felperes, és az alperesek között, hiszen a felperes szerint a kegyeleti jog gyakorlása akként kell, hogy történjen, hogy legyomirtózza a sírt, és művirágokkal díszíti a sírt, míg az alperesek élővirágot szeretnének a sírra helyezni. Ez azonban az alperesek részéről jogsértésként nem definiálható, hiszen az élővirág elhelyezése nem jogsértő magatartás, csupán a felperesnek nem tetsző cselekedet. Ezt meghaladóan a felperes azt sem tudta bizonyítani, hogy az alperesek a sírról a virágait ledobálnák (az alperesek egyébként ugyanezt állították a felperesről). A felperes e körben hivatkozott a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 20. és 25. (helyesen 22.) §-aira. E vonatkozásban a törvényszék rámutat arra, hogy a vonatkozó jogszabályhelyek egyrészt a temetésről gondoskodni kötelesek sorrendjét, másrészt azt határozzák meg, hogy a temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Ezen jogszabályhelyek a felperesi keresetet szintén nem alapozzák meg, hiszen azokból a sírhely látogatási jogosultság „sorrendjére", illetve arra következtetni nem lehet, hogy az alperesek nem látogathatnák elhunyt hozzátartozójuk sírját. A felperes az alperesek további jogsértő kijelentéseit, magatartásait sem tudta bizonyítani. Az egyes cselekmények vonatkozásában azt adta elő, hogy amikor ezen kijelentések elhangzottak, illetve cselekmények megvalósultak, ő vagy egyedül, vagy fiával,...volt. ... tanú a temetőben történteket eltérően mondta el, mint a felperes, annak pontos időpontjára sem emlékezet, csupán néhány konkrétumra, amely azonban az alperesek részéről megvalósított jogsértést nem igazolja. A felperes állította, hogy amikor a további jogsértő kijelentések történtek, a fia, ... is vele volt. Ennek ellentmond ... tanú azon előadása, hogy az alperesek ilyen magatartást a felperessel szemben a jelenlétükben nem mernek tanúsítani, tehát csak akkor tesznek ilyet, ha az édesanyjuk egedül van és csak az ő (felperes) elmondásából szereznek tudomást ezekről a kijelentésekről, magatartásokról. Mivel a felperes a bizonyítási kötelezettségének eleget tenni nem tudott, viselnie kell ennek terhét is, így a törvényszék a keresetét elutasította. A felperes pervesztes lett, személyes költségmentessége folytán a le nem rótt feljegyzett illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13-14.-§-aiank megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- január
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő