A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a nyomozás során kirendelt védő a terhelt egyetlen kihallgatása után észleli az érdekellentétet, és kéri a kizárását. KÚRIA Bfv.I.693/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csődbűncselekmény miatta terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 43.B.697/2012/
- számú ítéletét, valamint a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.901/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
- december
- napján kihirdetett 43.B.697/2012/
- számú ítéletévela terheltet bűnösnek mondta ki csődbűncselekmény bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(3)bekezdés,
(1)bekezdés a) pont II. fordulat]. Ezért őt egy év tíz hónap - végrehajtásában öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és vele szemben nyolcvanmillió-nyolcezeregyszázhúsz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a 2014. február 4. napján jogerős 1.Bf.901/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A csődbűncselekmény bűntettét az 1978. évi IV. törvény 290. §
(3)bekezdés,
(1)bekezdés d) pontja szerint minősítette. A terhelt büntetését egy év két hónap börtönbüntetésre enyhítette, míg a börtönbüntetés végrehajtásának próbaidejét három évre mérsékelte. A terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással, amelyben eljárási szabálysértést sérelmezett. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétettek, amikor a folyamatban volt büntetőügyben amelyben a törvény erejénél fogva kötelező volt a védő jelenléte a nyomozó hatóság dr. H. K-át rendelte ki a terhelt védőjeként, aki egyidejűleg a nyomozás során gyanúsítottként szereplő G. F. O. és Sz. B. terheltek védelmét is ellátta. Nevezettek pedig vallomásukban a terheltet terhelő nyilatkozatot tettek, tehát vele érdekellentétben álltak. Az indítványozó kifogásolta, hogy a védelemhez való jogát korlátozta a nyomozó hatóság, amikor nem tájékoztatta az iratismertetés időpontjáról. Végül arra hivatkozott, hogy a terhelt 2014. január 28. napján írásbeli beadványában a jogerős ítélet kihirdetése előtt előzetes mentesítés iránti kérelmet terjesztett elő, amellyel a másodfokú bíróság nem foglalkozott, és az ezzel kapcsolatos okfejtést a jogerős ítélet sem tartalmazza. Mindemellett az első fokú ítéletnek a személyi körülményeket illető iratellenes megállapításaival szemben a valós tények alapot szolgáltatnak az előzetes mentesítéshez. Vélekedése szerint a Be. 375. §
(1)bekezdésében foglalt olyan szintű eljárási szabálysértés valósult meg, amely - a fentiekre is figyelemmel - az ítélet hatályon kívül helyezését indokolhatja. A Legfőbb Ügyészség indítványára előterjesztett észrevételeiben a terhelt - védője útján - a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. A Legfőbb Ügyészség BF.872/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok tanácsülésen történő hatályában fenntartására tett indítványt. A kizárt védővel kapcsolatos hivatkozás azért nem alapos, mert - bár a nyomozó hatóság valóban kirendelte dr. H. K-át a terhelt védőjének nevezett felmentését kérte érdekellentét miatt, és ezért a terhelt további kihallgatásain már dr. P. E. ügyvéd vett részt védőként. A Legfőbb Ügyészség utalt arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, hogy a nyomozás során az iratismertetéskor vétettek-e eljárási hibát, míg a fellebbezési nyilvános ülés jegyzőkönyve szerint sem a védő, sem a terhelt nem kérte az előzetes mentesítést. A Kúria a megtámadott határozatok felülbírálata során - a Be.
- §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. A törvény helyes értelmezése alapján ilyennek minősül az az eset is, ha ugyanazon védő látja el több, egymással érdekellentétben álló terhelt védelmét. Büntető ügyben a Be. 44. §
(1)bekezdése alapján meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. védőként A Be. 45. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek érdeke a terheltével ellentétes. Fentiek előrebocsátásával a folyamatban alábbi tények állapíthatók meg: volt büntetőügyben az A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, mint nyomozó hatóság a 63015-945/2010.bü. számú büntető ügyben
- május
- napján a terhelt védelmére dr. H. K. ügyvédet rendelte ki. Dr. H. K. kirendelt védőként egyedül a
- június
- napján megtartott folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson volt jelen, mint a terhelt védője. Ezt követően
- július
- napján maga jelezte a nyomozó hatóságnak az érdekellentétet, és erre tekintettel kérte felmentését. A nyomozó hatóság ennek alapján,
- július
- napján meghozott határozatával dr. H. K. védő kirendelését visszavonta, és még ugyanezen a napon kelt másik határozatával a terhelt védelmére dr. P. E. ügyvédet rendelte ki. A nyomozati iratokból megállapítható, hogy a terhelt
- április
- napján megtartott első gyanúsítotti kihallgatásán védőként dr. B-né dr. Sz. I. ügyvéd, míg ezt követően a
- július
- napján,
- augusztus
- napján tartott folytatólagos meghallgatáson a terhelt érdekében dr. P. E. ügyvéd járt el. A terheltet utoljára
- január
- napján hallgatták meg, ekkor azonban nem volt jelen. A nyomozati iratok alapján kétségtelen, hogy - a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően - a nyomozás során G. F. és Sz. B. gyanúsítottak valamennyi meghallgatásán dr. H. K. volt jelen, és nevezettek a terheltre terhelő vallomást terjesztettek elő. A Nyíregyházi Városi Ügyészség azonban mindkét gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást a
- április
- napján meghozott B.5052/2010/18-I. és 18-II. számú határozatával megszüntette. A bírósági iratokból ugyanakkor megállapítható, hogya terhelt
- május
- napján a védelem ellátására dr. H. L. ügyvédet hatalmazta meg. Mind az első, mind a másodfokú eljárásban nevezett védő járt el a terhelt érdekében. A Kúria álláspontja szerint a fentiekre tekintettel feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. A Be.
- §
(1)bekezdés II. d) pontja egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalást tartották meg olyan személy távollétében, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Jelen esetben pedig, a bírósági iratokból egyértelműen megállapítható, hogya terhelt érdekében sem az első, sem a másodfokú tárgyaláson nem járt el kizárt védő. A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy érdekellentét miatt nem kizárt annak a védőnek a tárgyaláson való eljárása, aki a védencével érdekellentétben álló terhelt-társa védelmét csak a nyomozati szakaszban látta el (BH 2013.329.). A Be. 44. §
(4)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. A fenti rendelkezés helyes értelme szerint kizáró ok akkor létesül, ha akár a kirendelt, akár a meghatalmazott védő egyidejűleg látja el egymással érdekellentétben lévő terheltek védelmét. A tárgyalási szakban azonban érdekellentétben álló több terheltről nem lehet beszélni, hiszen az ügyészség kizárólag a terhelttel szemben emelt vádat, érdekében pedig kizárt védő nem járt el. A nyomozás során felmerült érdekellentétet maga a védő is észlelte, és ezt a kirendelő hatóság felé azonnal jelezte, aki új védő kirendelése felől haladéktalanul intézkedett. Az érdekellentét elkerülésére vonatkozó törvényi rendelkezés helyes értelmezése szerint a védőként eljáró személy kötelessége a hatóság felé jelezni a kizárási ok fennálltát. Ugyanakkor az érdekellentétet az eljáró bíróság is köteles vizsgálni, és azt szükség esetén más védő kirendelésével - meg kell szüntetnie (BH 2004.456.). Ilyen jellegű probléma azonban a folyamatban volt ügyben nem merült fel, mivel a tárgyalás során a terhelt által meghatalmazott, olyan védő járt el, akivel szemben kizárási ok fel sem merülhetett, ilyenre maga a terhelt sem hivatkozott. A védekezési jog korlátozására utaló eljárási szabálysértést a Kúria nem észlelt, és általánosságban a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában pontosan meghatározott eljárási szabálysértések között sem szerepel. Márpedig a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések törvényi köre nem bővíthető, a felsorolt törvényi okok között nem szereplő körülményekre hivatkozással az ítélet hatályon kívül helyezésére sincs mód. Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítványnak a nyomozati iratismertetésre, illetőleg az előzetes mentesítés kérdésében való döntés mellőzésére vonatkozó hivatkozása. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek törvényi feltételeit a Be. 416. §
(1)bekezdése tételesen felsorolja. A felülvizsgálatra a relatív eljárási szabálysértések (esetleges megvalósulásuk) esetén sincs lehetőség. A Kúria mindezekre figyelemmel - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatokat a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti [Be. 421. §
(3)bekezdés]. Budapest,
- november
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő