Pfv.21428/2014/3 – Kúria

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(2)Pfv.IV.21.428/2014/3.szám A Kúria a dr. Németh L. Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Németh L. Zsolt ügyvéd) által képviselt I. rendű és a II. rendű felpereseknek a Csanády Márk Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csanády Márk ügyvéd) által képviselt Szentendre Város Önkormányzata I. rendű és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal II. rendű alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt a Budakörnyéki Járásbíróság előtt 2.P.20.575/

1. számon megindított és a Budapest Környéki Törvényszék 5/A.Pf.20.263/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül közöljék a felperesekkel .., Szentendre Város Fejlesztési és Projekt Iroda vezetője középfokú és felsőfokú iskolai végzettségét. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek 50.000 (ötvenezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek
4. december 18-án közérdekű adatigényléssel fordultak Szentendre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához, .. jegyzőt is feltüntetve a címzésben, amelyben az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
5. évi CXII. törvény (Infotv.)
6. §

(2)bekezdése alapján .., Szentendre Fejlesztési és Projekt Iroda irodavezetője összes megszerzett középfokú és/vagy felsőfokú iskolai végzettségének közlését kérték. Szentendre város jegyzője válaszában a kért adat kiadását megtagadta azzal, hogy az Infotv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló

1. évi CXCIX. (Kttv.) 176-
2. §-ának összevetésével azt állapította meg, hogy a kért adatok nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe. Ezt követően,
3. január 7-én előterjesztett keresetükben a felperesek a korábbi adatigénylésben kért információ megadására kérték kötelezni az alpereseket. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesek által kért személyes adat akkor minősülne közérdekből nyilvános adatnak, ha ezen adattal, illetve az adat megismerésével a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben hozzájárul a közügyek átláthatóságához, ezért az nem tartozik a preferált közérdekből nyilvános adatok körébe, közérdekből nyilvános adatként való kiadása nem követelhető alappal. Az I.r. alpereshez a felperes semmilyen kérdést nem intézett, így vele szemben a keresetindítás feltételei nem állnak fenn. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Kttv. egyedileg meghatározott, szűk körben teszi lehetővé a közfeladatot ellátó szervek hatáskörében, feladatkörében eljáró személyek személyes adatainak nyilvánosságát. Ezen felül más adatokra nézve, közvetve a nyilvánosságra hozatal tilalmát tartalmazza. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Infotv. nem tartalmazza a közérdekből nyilvános adatok taxatív felsorolását, amivel kinyilvánítja, hogy a keretszabály tartalommal való kitöltése jogalkalmazói feladat. A célhoz kötött adatkezelés elve a közérdekből nyilvános adatok esetében is alkalmazandó, mint az adatvédelem legfontosabb garanciája. Az Infotv.
4. §

(2)bekezdésének célja a közhatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének és ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának átláthatósága és nyilvánosság általi kontrollja. Ezek a célok korlátot szabnak az Infotv. 26. §

(2)bekezdése alapján kezelt személyes adatok tekintetében is, azok nem használhatók fel visszaélésszerűen. Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek a kért adatok megismerését nem a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben igényelték, hanem céljuk a Fejlesztési és Projekt Iroda vezetőjének szakmai hozzáértésének megismerésére, konkrétan .. munkájára, közvetve a feladat ellátására való alkalmasságára irányult. A felperesek ezen igényükkel érvényesíteni kívánt érdek nem egyezik az Infotv. 1. §-ának és az Alaptörvény VI. cikkének

(2)bekezdése céljának deklarációjával, nem járul hozzá a közügyek átláthatóságához, ezért nem tartozik a preferált közérdek azon körébe, amelyre hivatkozva a személyes adat közérdekből nyilvános adatként való kiadása alappal követelhető. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az első fokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az alpereseknek a kért adatok kiadására kötelezését kérték. Előadták, hogy .. közszolgálati tisztviselőként a város alkalmazásában áll, javadalmazását közpénzből kapja, tevékenysége, a Fejlesztési és Projekt Iroda vezetése közvetlen összefüggésben áll az önkormányzati vagyon kezelésével. Ezért valamennyi közép- és felsőfokú iskolai végzettsége a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljáró személy közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatának, vagyis közérdekből nyilvános adatnak minősül. Tévesnek tartották azt az álláspontot, hogy az Infotv. a közérdekből nyilvános adatok tekintetében, mint lex generalis a specialitás viszonyában állna a Kttv-vel. Vitatták tehát azt is, hogy a közérdekből nyilvános adat Infotv-ben történő meghatározását a Kttv. speciális rendelkezéseinek tükrében kell értelmezni. Azt is tévesnek tartották, hogy a Kttv. közvetett módon a 179. §-ban foglalt felsorolásban nem szereplő adatok tekintetében nyilvánosságra hozatali tilalmat ír elő. A Kttv. 179. §-ában található felsorolás legfeljebb az Infotv. 26. §

(2)bekezdés első mondata utolsó fordulatával hozható logikai összefüggésbe. A

1. § szerinti felsorolás valójában azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az Infotv.
2. §

(2)bekezdés első mondatának utolsó fordulata értelmében, mint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja, mindenképpen közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az Infotv. 27. §

(1)és

(2)bekezdései zárják ki, hogy a Kttv.

1. §-ában foglaltaknak a kért adatok kiadását megakadályozó megtagadási jogcímként való alkalmazását. A Kttv.
2. §-a és az Infotv.
3. §

(2)bekezdésének jogerős ítéletben való összevetését tévesnek tartotta, mert az a Kttv. 1. §-ával összeegyeztethetetlen módon túlterjesztené annak hatályát a közszolgálati jogviszonyok területén és az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdés, illetve a 39. cikk

(2)bekezdésével is ellentétes eredményre vezetne. A kiadni kért adatok annak megállapítására szolgálnak, hogy .. rendelkezik-e a Kttv. 129. §

(2)bekezdésében foglalt feltételekkel és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelő felsőfokú végzettséggel. Ezek az adatok nyilvánvalóan összefüggenek a közfeladatot ellátó szervnek minősülő, alperesek által ellátott közfeladatokkal. Ezért közérdekből nyilvános személyes adatok. Tévesen értelmezte a törvényszék a közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött kezelésének elvét, a közszolgálati tisztviselő magánszféráját védeni hivatott eszközként. Tévedett a törvényszék, amikor a közérdekből nyilvános személyes adatok kezelése körében általános adatkezelési cél létezését tételezte fel. A törvényszék a közérdekből nyilvános személyes adat kiadására irányuló kérelem célját nem vizsgálhatta volna az adatkérés teljesíthetőségének elbírálása során. Annak a ténynek az ismerete, hogy az alperesek a jogszabályban előírt végzettséggel, szakképesítéssel rendelkező személyt alkalmaznak-e közpénzből fizetett munkakör betöltésére, közvetlenül és kifejezetten összefügg az alperes közfeladatainak hatékony ellátásával és a közpénzekkel történő felelős gazdálkodással. Utaltak az Alaptörvény B. cikkének

(1)bekezdésére és a 21/

1. (VII. 19.) AB határozatban foglaltakra. Azt is kifejtették, hogy a felperesek kérelmüket az I.r. alpereshez is eljuttatták, ezt az I.r. alperes nem vitatta, mint ahogy azt sem, hogy a kért adat a kezelésében lenne. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Kúria elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felperesek keresete érdemben vizsgálható volt-e az I. r. alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását azzal is indokolta, hogy a felperesek igénye az I. r. alperessel szemben amiatt sem alapos, mert az Infotv. 28.,
2. és
3. §-a alapján a keresetlevél benyújtását megelőzően nem terjesztettek elő a perben követelt adat kiadása iránt kérelmet az I. r. alperesnél, kizárólag a II. r. alpereshez fordultak adatigényléssel. Ezért az I. r. alperessel szemben a keresetindítás feltételei nem állnak fenn. A felperesek fellebbezésükben is kifejtett és felülvizsgálati kérelmükben is fenntartott - álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy az I. r. alperes a perben nem tette vitássá azt, hogy kérelmüket hozzá is eljuttatták, illetve hogy az adat a kezelésükben áll. Így a bíróság nem a Pp.
4. §

(2)bekezdése szerint járt el. A másodfokú bíróság a kérdéssel nem foglalkozott. Az Infotv. 28. §

(1)bekezdése szerint a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés szerint bárki igényt nyújthat be a közérdekű adatok megismerése iránt. Az Infotv. 31. §

(1)bekezdésének rendelkezéséből következően kizárólag abban az esetben érvényesíthető igény a perben közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kiadása iránt, akkor fordulhat az adatigénylő bírósághoz, ha előzetesen benyújtott kérelmét elutasították vagy a 29. §

(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelenül telt el. Az I. r. alperes a perben nem hivatkozott arra, hogy a felperesek előzetes kérelmét nem kapta meg, és emiatt a felperesek keresete vele szemben érdemben nem vizsgálható. Az iratok alapján megállapítható, hogy a felperesek a pert megelőzően adatkiadás iránti kérelmüket Szentendre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához címezték, feltüntetve .. jegyzőt is. A kérelmet elutasító választ a főjegyző küldte meg a felperesek részére. A felperesek ezt követően keresetüket Szentendre Város Önkormányzata I. r. és Szentendre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala II. r. alperesek ellen terjesztették elő. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. §

(2)bekezdéséből következően megállapítható, hogy az I. r. alperes is megkapta az előzetes kérelmet, mivel a felperesek abban a főjegyzőt is címzettként tüntették fel. Mindezek alapján a felperesek keresetükben az adatkiadás iránti igényüket mindkét alperessel szemben jogosultak voltak előterjeszteni. Az ügy érdemi felülbírálata körében a Kúria a következőket állapította meg. Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Infotv.

1. §-a alapján e törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Infotv.
2. §
3. pontja értelmében e törvény alkalmazása során közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv.
4. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. E rendelkezésből megállapítható, hogy közérdekből nyilvános adatként egyrészt a jogszabályban konkrétan meghatározott adatok, így az érintett személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása ismerhető meg. Emellett közérdekből nyilvános adatnak minősül a személy közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, továbbá azok a személyes adatok, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az Infotv. e szabályából következően ez utóbbi körbe azok az adatok tartoznak, amelyekről a perbeli esetben a Kttv.

1. §-a kimondja, hogy közérdekből nyilvános adatok. De ezen túlmenően az Infotv. szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat is közérdekből nyilvános adatnak minősül. Ennek megítélésénél azt kell megvizsgálni, hogy a kiadni kért adat kapcsolódik-e az adatkezelő tevékenységéhez, működéséhez, a közpénzek felhasználásához, tárgyánál fogva érinti-e az alperes működését vagy sem. A „feladatkörével összefüggő" meghatározás olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyek a közfeladat ellátásához szorosan kapcsolódnak. A Kttv.
2. §

(2)bekezdése szerint

(2)bekezdése szerint vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat. Ebből következően a törvényben meghatározott iskolai végzettség a vezetői kinevezés feltétele. Ha valakit közfeladat ellátásával, vezetői tevékenységgel bíznak meg, attól nem függetleníthető a végzettsége, az közvetlenül összefügg a feladatkörével, amelynek során a köz érdekében tevékenykedik. A felperesek tehát helytállóan állították, hogy az adott közfeladat ellátásával szoros összefüggésben áll az érintett, közfeladatot ellátó, vezetői tisztséget betöltő személy iskolai végzettségére vonatkozó adat. A felperesek kérelmüket Szentendre Város Fejlesztési és Projekt Iroda vezetőjének végzettségére vonatkozó adatok megismerése iránt terjesztették elő, amelyek a fentiekből következően közérdekből nyilvános adatok. Az információhoz jutás közérdeke alapozza meg az adat kiadásának kötelezettségét. Ezért a közérdekű adat megismerése iránti igény tekintetében a törvény nem követeli meg az igénylés céljának megjelölését, vagyis a közérdekű adatok megismerhetőségét a törvény szabályai szerint attól függetlenül biztosítani kell, hogy azt az igénylő milyen célból kéri. A jogvitában az nem vizsgálható, hogy az adatigénylő milyen indokkal, milyen megfontolásból kéri a megnevezett személy végzettségének közlését, ezért ez a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhat. Mindezek alapján a jogerős ítélet tévesen utasította el a felperesek keresetét a célhoz kötöttség elvére hivatkozással. Miután .. felett a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal látta el, munkáltatója pedig a főjegyző, az alperesek a személyére vonatkozó közérdekből nyilvános adat kezelői, így a kifejtettek alapján a perben kért adat kiadására kötelesek. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §

(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával megváltoztatta, és a felperesek keresetének helyt adva kötelezte az alpereseket a kért adatok kiadására. A Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(2)és

(5)bekezdése szerint kötelezte az alpereseket a felperesek első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. november
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok