A határozat elvi tartalma: A kölcsön felvételek időpontjában rossz anyagi körülmények között élő rendszertelen és alacsony jövedelemmel rendelkező terhelt, akinek a kölcsönök visszafizetésére reális lehetősége azok felvételekor nem volt, a fizetési készsége és képessége tekintetében jogtalan haszonszerzés végett a sértetteket megtévesztő, és ezáltal nekik kárt okozó magatartásával megvalósítja a csalásnak a kár értékeihez és az üzletszerűséghez igazodó minősített eseteit. Ezen nem változtat az sem, hogy a terhelt az elkövetés után több mint három évvel később megállapodik a biztosítóval a neki az elkövetési időszakot megelőzően bekövetkezett baleseti eseménnyel összefüggésben fakadó igényéről, melynek összege azonban nem lenne elegendő a teljes kár megtérítésére, és amiből a kifizetést követően a terhelt a sértettek felé nem teljesít visszafizetést. KÚRIA Bfv.I.835/2014/9.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő október hó
- napján tartott v é g z é s t: A jelentős kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Városi Bíróság 20.B.351/2010/
- számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 3.Bf.637/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Debreceni Városi Bíróság a
- augusztus 27-én meghozott 20.B.351/2010/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1),
(2)bekezdés c) pont,
(6)bekezdés b) pont], 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §
(1),
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont], és magánokirat-hamisítás vétségében [
- évi IV. törvény
- §]; ezért halmazati büntetésül kettő év tíz hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett a polgári jogi igényekről, valamint a járulékos kérdésekről. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a
- március 4-én jogerőre emelkedett 3.Bf.637/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményeit 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(3)bekezdés b) pont] és hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
- §] minősítette; a terhelt börtönbüntetésének tartamát kettő év kettő hónapra enyhítette, megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3-ad részének a kitöltését követő nap, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő - a jogszabály megjelölése nélkül - felülvizsgálati indítványt, melyben kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a távollétében tartotta meg a tárgyalást, annak ellenére, hogy kérte annak elhalasztását a betegsége miatt, továbbá más ügyben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben. Indítványozta továbbá a felmentését is, mert állítása szerint a baráti kölcsönök visszafizetésének a részéről megvolt a fedezete, és ha a másodfokú bíróság a tárgyalást elhalasztotta volna, úgy a kölcsönöket még az eljárás során vissza tudta volna fizetni. A Legfőbb Ügyészség BF.1018/2014/
- számú írásbeli nyilatkozata szerint a másodfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor a fellebbezést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében bírálta el, továbbá bűnösségének megállapítására a vagyon elleni bűncselekményekben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor, és törvényes a kiszabott büntetés is. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. A terhelt védőjének a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevétele szerint a terhelt alappal számíthatott arra, hogy a
- szeptember 19-én bekövetkezett balesete miatt a biztosítótól olyan összegű járadékban részesül, mely alkalmas a I.sértett vonatkozásában keletkezett legnagyobb összegű kölcsön megfizetésére, így cselekményei nem három, hanem csak két rendbeli csalás bűntettének megállapítására alkalmasak; emiatt vele szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabása lenne indokolt. A Legfőbb Ügyészség ezt követően tett írásbeli nyilatkozata szerint a terhelt és a biztosító között
- november
- napján kötött megállapodás és az annak alapján a terhelt részére befolyt pénzösszeg nem érinti a terhelt 2007 januárja és 2008 júniusa közötti időszakra megállapított visszafizetési szándékának és készségének hiányát, így a csalás ítéletben megállapított tényállási elemeit, ezért a korábbi nyilatkozatban foglaltakat mindenben fenntartotta. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt okokból van helye. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A terhelt által kifogásolt azon körülmény, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést - betegségére történt hivatkozása ellenére - nem halasztotta el, nem minősül a Be. 373. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében felsorolt eljárási szabálysértésnek, így az indítvány eljárási szabálysértésre hivatkozó része alaptalan. A Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy a másodfokú bíróság eljárása megfelelt a Be. 362. §
(3)bekezdésében foglaltaknak. Eszerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges, s a fellebbezés elbírálható. Ekként a bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor a fellebbezést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében bírálta el. A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogerős határozatban megállapított tényállás szerint a terhelt
- és
- év folyamán különböző ürügyekkel öt sértettel szemben összesen mintegy ötmillió forint kölcsöntartozást halmozott fel. A kölcsön felvételek időpontjában rossz anyagi körülmények között élt, rendszertelen és alacsony jövedelemmel rendelkezett, a kölcsönök visszafizetésére reális lehetősége azok felvételekor nem volt, következésképpen a fizetési készsége és képessége tekintetében jogtalan haszonszerzés végett a sértetteket megtévesztette, és ezáltal nekik kárt okozott, így a csalásnak a Btk.
- §
(1)bekezdésében írt, valamint a kár értékeihez és az üzletszerűséghez igazodó minősített eseteinek tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak. Ezen nem változtat az sem, hogy a terhelt az elkövetés után több mint három évvel később megállapodott a biztosítóval a neki az elkövetési időszakot megelőzően bekövetkezett baleseti eseménnyel összefüggésben fakadó igényéről, melynek összege egyébként sem lenne elegendő a teljes kár megtérítésére, és amiből a kifizetést követően sem teljesített a terhelt a sértettek felé. Mindezen túl a csalási cselekmények rendbelisége a sértettek számához igazodik, következésképpen a bűnhalmazatot is törvényesen állapította meg a bíróság. Ebből következően a felülvizsgálati indítványnak minősítését és rendbeliségét támadó része alaptalan. a cselekmény A Kúria - törvénysértő minősítés és büntetés hiányában a Be. 426. § alapján - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő