A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.76/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi január hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék B.335/2014/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: - a szabadságvesztés tartamát 8 (nyolc) évre enyhíti, - a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, - a bűnjelként lefoglalt és
- sorszám alatt nyilvántartott vérgyanús szennyeződés és a
- sorszám alatt nyilvántartott DNS-minta lefoglalásának megszüntetésére és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést mellőzi, és azoknak az iratok mellékleteként történő kezelését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába a
- évi július hó
- napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt továbbmenően beszámítja. Indokolás A Kaposvári Törvényszék B.335/2014/
- számú,
- július
- napján kelt ítéletével vádlottat emberölés bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett a bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A törvényszék ítélete ellen vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a tényállás kisebb mértékű kiegészítése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének akként történő megváltoztatását indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a bűnjelként lefoglalt anyagmaradványokat az iratok mellékleteként rendelje kezelni, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A másodfokú bíróság a vádlottnak és védőjének büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését megalapozottnak találta. A vádlott és védője által bejelentett jogorvoslati kérelmek alapján a fellebbviteli bíróság a Be.348.§
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a fellelhető bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. A bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállás alapvetően hiánytalan, és teljes, azonban annak kiegészítése, illetve helyesbítése szükséges a másodfokú eljárásban. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint egészíti ki, illetve helyesbíti: Tévesen rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott büntetlen előéletű, őt ugyanis a Nagykanizsai Városi Bíróság a
- szeptember 10-én jogerőre emelkedett 7.B.498/2011/
- számú ítéletével garázdaság vétsége miatt 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A sértett
- április 24-én született. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján az ítélet
- oldalának
- bekezdésében foglaltakat akként szükséges helyesbíteni, hogy a sértettet ért ütések legalább közepes erejűek voltak. A vádlott nem szenved és a cselekmény elkövetésekor sem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely kizárta vagy korlátozta volna a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve e felismerésnek megfelelő cselekvésben (a nyomozati iratok
- oldalán található igazságügyi pszichiáter és pszichológus szakértői vélemény tartalma). A vádlott
- december
- napján 1 óra 35 perckor a ..........i Rendőrkapitányságon foganatosított gyanúsítotti kihallgatásán szerzett tudomást arról, hogy a sértett elhalálozott. A tényállás a másodfokú bíróság által eszközölt kiegészítésekkel és helyesbítésekkel megalapozottá vált, az a Be.352.§
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság ténymegállapításainak kellő indokát adta, az ügyben lehetséges bizonyítékokat maradéktalanul értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A törvényszék által megállapított és a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás a vádlott büntetőjogi felelősségének elismerésére is kiterjedő beismerő vallomásán és az ezt alátámasztó egyéb terhelő bizonyítékokon alapul. A vádlott nem vitatta, hogy bántalmazta a sértettet, védekezése pusztán arra irányult, hogy nem állt szándékában a sértett megölése. A törvényszék a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyesen járt el, amikor a vádlott ezen védekezését nem fogadta el. Tényként volt ugyanis rögzíthető, hogy kizárólag a terhelt bántalmazta legalább közepes erővel a sértettet, aki a bántalmazás helyszínén elhalálozott, és akinek az életét a gyors orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni. Mindezen körülmények alapján tehát a terheltben nyilvánvalóan fel kellett merülnie annak, hogy bántalmazása a sértett halálát is okozhatja, melybe belenyugodva cselekedett. Ezért a törvényszék a fellebbviteli bíróság szerint is helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is mindenben megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. -----------------------A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel. A másodfokú bíróság azonban az enyhítő körülmények köréből mellőzte a vádlott büntetlen előéletére történő utalást és a terhére súlyosító körülményként értékelte, hogy volt már büntetve. Az elsőfokú bíróság - a fentiekben írtak szerint - helyesen ismerte fel, hogy a vádlott szándéka nem irányult célzatosan, egyenes szándékkal a sértett életének kioltására, azonban a halálos eredmény bekövetkezésének lehetőségét tudatának át kellett fognia, és az iránt legalább közömbös maradt. Ennek helyes felismerése ellenére elmulasztotta a vádlott javára enyhítő körülményként értékelni a szándékának eshetőleges voltát. A többnyire helyesen feltárt bűnösségi körülmények alapján a törvényszék eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki, melynek során figyelmen kívül hagyta a Btk.35.§
(1)bekezdésében foglaltakat. A Btk.35.§
(1)bekezdése alapján ugyanis ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak a végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani. Kétségtelen tény, hogy a vádlott büntetett előéletű, azonban ennek ténye - az elkövetés körülményeit és a vádlott személyiségét is figyelembe véve - sem indokolja a büntetési tétel középmértékével egyező tartamú szabadságvesztés kiszabását. Ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát 8 évre enyhítette, és azt börtönben rendelte végrehajtani. A törvényszék a bűnjelként lefoglalt vérgyanús szennyeződéssel és DNS-mintával kapcsolatban tévesen rendelkezett azok megsemmisítéséről. A Be.151.§-ának
- július
- napjától hatályos szövegéhez fűzött indokolás szerint - melyet a BH2008/
- számú eseti döntés is alátámaszt - azok a tárgyak, amelyeket a büntetőeljárás során a nyomok megőrzése, láthatóvá tétele, szakértői vizsgálat alá vonhatósága, ezáltal a bizonyítékként felhasználhatóság érdekében készítenek, a büntetőügy iratainak részét (mellékletét) képezik, ekként az érdemi döntést követően elkobzásukra vagy megsemmisítésük elrendelésére nem kerülhet sor. Ezért a másodfokú bíróság - egyetértve a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltakkal - a vérgyanús szennyeződés és a DNS minta lefoglalásának megszüntetésére és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, és elrendelte azok iratok mellékletekénti kezelését. A fentiek szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőjogi jogkövetkezményre és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezés tekintetében a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés tartamába történő beszámítása a Btk.92.§
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. P é c s,
- január
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr.Hudvágner András s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék B.335/2014/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.76/2014/
- számú ítéletében írt változtatással a
- évi január hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke