← Magyarország

Gf.40154/2014/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.154/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Otília jogtanácsos által képviselt ... (....) I. r. és a ... (....) II. r. felperesnek ... (...) I. r. és dr. Csontos Rékaügyvéd (...) által képviselt ...(....) II. r. alperes ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselői felelősségének megállapítása iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék
  2. január 22-én kelt 22.G.21.086/2012/
  3. számú ítélete ellen a II. r. alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 30.000 (harmincezer) forint, a II. r. felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága jegyezte be a cégjegyzékbe, eredetileg tagjai voltak ... 1.600.000 és ...1.400.000 forint értékű üzletrésszel. A társaság 3.000.000 forint törzstőkével létesült, eredeti székhelye ... volt, ... volt a társaság bejegyzett ügyvezetője. A
  4. június 13-án kelt szerződéssel ... 53.000, ... pedig 47.000 forint ellenértékért az üzletrészüket eladták ... I. r. alperesnek. A szerződésben többek közt rögzítésre került, hogy a Kft. fizetőképes, az adóbevallások szerinti kötelezettségeit
  5. évben teljesítette és 2007-ben is teljesültek ezek a kötelezettségek. A társaság adó- és TB tartozása összesen kb. 800.000 forint, követelései és kintlévősége a jegyzőkönyvben is rögzítettek szerint áll fenn, folyószámla-hitele nincs, raktárkészlete, eszközállománya a jegyzőkönyvben is rögzítetten nincsen. A vonatkozó iratokat a vevő külön megállapodás szerint veszi át, mely megállapodás tényét a szerződő felek a megállapodás aláírásával kifejezetten elismerik, nem kerül átadásra a könyvelés anyaga, arra 30 napos határidőben állapodtak meg. A
  6. június 13-i üzletrész átruházásokkal egyidejűleg a cég székhelyet változtatott, a ... szám alá tette át székhelyét, melyet a Nógrád Megyei Cégbíróság bejegyzett. Üzlethelyiségek bérleti díja címén az I. r. felperes felé a ...nek a
  7. február
  8. és
  9. augusztus
  10. között keletkezett lejárt tartozása 3.319.485 forint tőkeösszegű volt, melynek meg nem fizetése miatt az I. r. felperes a Nógrád Megyei Bírósághoz
  11. március 21-én felszámolási kérelemmel élt. A Nógrád Megyei Bíróság a
  12. június 10-én jogerős Fpk.52/2008/
  13. számú végzésével megállapította a ... fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, felszámolóként a .. rendelte ki. A felszámolás megindításának közzétételére
  14. július 10-én került sor. A felszámolás kezdő időpontjától számított 40 napos határidőn belül 7 hitelező, majd 40 napon túl, de 1 éves határidőn belül további két hitelező jelentette be hitelezői igényét, köztük a .. a II. r. felperes jogelődje, aki bérleti szerződésből eredő tartozás kapcsán 1.260.655 forint tőkeösszegű követelést jelentett be. Az I. r. felperes által bejelentett követelés „F" kategóriában 3.083.811 forint bérleti díj tartozás, ugyancsak „F" kategóriában 33.194 forint regisztrációs díj és „G" kategóriában 235.674 forint késedelmi kamat volt. ... I. r. alperes - aki
  15. június 13-tól az ... ügyvezetője is lett - a Cstv. 31.§-ában írt kötelezettségeit a felszámoló felhívása ellenére nem teljesítette, semmilyen iratanyagot, vagyont nem adott át a felszámolónak, erre figyelemmel vele szemben a felszámoló büntetőfeljelentést tett. A .... a tevékenységzáró ellenőrzés eredményeként további 16.594.868 forint összegben jelentett be hitelezői igényt, így az eredeti 1.225.334 forinthoz képest nyilvántartásba vett hitelezői igénye 17.820.202 forintra emelkedett. A felperesek, mint a ... nyilvántartásba vett hitelezői
  16. augusztus 6-án terjesztettek elő kereseti kérelmet ... I. r. és ... II. r. alperessel, mint a ... ügyvezetőivel szemben a Cstv. 33/A.§-a alapján. Az eredetileg két külön ügyszámon indult per egyesítésre került. A .... végelszámolás alatt állt, de az eljárás megszüntetésre került, működése tovább folytatódott, neve ... változott. A ... felszámolása egyszerűsített felszámolással befejeződött. A felszámoló által benyújtott zárójelentést a Nógrád Megyei Bíróság
  17. október 7-én jogerőre emelkedett Fpk.52/2008/
  18. számú záróvégzésével jóváhagyta és a ... megszüntette. A társaságnak vagyona nem volt, a felszámolási költségek, a felszámolói díj és 23.272.337 forint összegű hitelezői igények nem kerültek kiegyenlítése. A Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a céget
  19. október 28-ai hatállyal törölte a cégjegyzékből. A Nógrád Megyei Bíróság előtt indult per - szünetelés után - 10.G.20.285/
  20. számon folytatódott. A Balassagyarmati Törvényszék
  21. május 16-án
  22. sorszám alatt meghozott ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a 13.Gf.40.407/2012/
  23. számú végzésével és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a felperesek az általuk megállapítani kért vagyoncsökkenés mértékét a ... felszámolása során kiegyenlítetlenül maradt 23.272.337 forint hitelezői igényben jelölték meg. Egyebekben kereseti kérelmüket fenntartották, azzal, hogy alperesek, mint volt ügyvezetők felelősségének megállapítását kérték, előadva, a .... fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a Kft. hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, a társasági vagyon ezáltal csökkent, a nyilvántartásba vett hitelezői igények nem kerültek kielégítésre. Az I. r. felperes csatolta a ...kötött bérleti szerződése
  24. június 30-ra történt felmondásra vonatkozó
  25. május 23-i levelét, s hivatkozott a bérleti szerződés B.1.
  26. pontjára, mely szerint a bérlő által beépített, az állag sérelme nélkül el nem távolítható épületelemek, berendezések, tárgyak a szerződés megszűnésekor a bérbeadó tulajdonává válnak. Nyilvántartásaiban átvett óvadékot nem talált és a bérelt ingatlanban a Kft. által elhelyezett ingóságok sem voltak. Az óvadék nem került megfizetésre. A II. r. felperessel
  27. szeptember 6-án kötött bérleti szerződés, illetve a
  28. szeptember 8-i fizetési határidő kapcsán hivatkoztak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltára. Az I. r. alperes a tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, nyilatkozatot nem terjesztett elő. A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, a...
  29. december 31-én az adóbevallása szerint még jelentős vagyonnal, eszközzel, árukészlettel, pénzállománnyal rendelkezett, így nem volt fizetésképtelen helyzetben
  30. szeptemberében. Utalt arra is, mindez könyvszakértői kérdés, az is, hogy az I. r. felperes az óvadékkal, illetve a bérleményben hagyott eszközökkel hogyan számolt el. A II. r. alperes számlájáról előadása szerint nem tudott, de a szerződésről sem. A ...vagyonvesztéséért nem felelős, az az I. r. alperes magatartása következtében keletkezett. A saját ügyvezetése idején kisebb tartozások voltak, a
  31. december 31-i mérlegben szereplő vagyon sorsáról nem tud, a
  32. évre vonatkozó beszámoló közzétételének elmaradásáért sem felel. Az elsőfokú bíróság az eljárás során személyesen meghallgatta ... II. r. alperest, illetve ... könyvelő tanúkénti meghallgatására került sor megkeresett bíróság útján. Az elsőfokú bíróság a
  33. január 22-én kelt - ... I. r. alperes vonatkozásában
  34. február
  35. napján jogerőre emelkedett - 22.G.21.086/2012/
  36. számú ítéletével a Cstv. 6.§, 31.§, 33/A.§

(1)bekezdése felhívásával megállapította, hogy alperesek, mint a .. vezetői a Kft. felszámolásának kezdő időpontját megelőző három évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, s ezáltal a ... társasági vagyona 23.272.337 forinttal csökkent. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. felperesnek 120.000 forint, a II. r. felperesnek 21.000 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint alperesek a megjelölt időszakban a .... ügyvezetői voltak,
  1. és
  2. év vonatkozásában az éves beszámoló nem került letétbe helyezésre és közzétételre. Az I. r. alperes a felszámolónak iratanyagot nem adott át, az a büntetőeljárás során sem került elő. A
  3. december 31-i adóbevallás szerint az „immateriális javak" oszlopban 975.000 forint, „tárgyi eszközök" 1.366.000 forint, „készletek" 7.938.000 forint, „követelések" 3.155.000 forint, „pénzeszközök" 4.443.000 forint eszközértékben, összesen 17.679.000 forint szerepelt. A rövid lejáratú kötelezettségek összege 14.431.000 forint, a passzív időbeli elhatárolás összege 193.000 forint volt, így az eszközök és követelések különbözete 3.073.000 forint. Erre, illetve arra is figyelemmel, hogy a Kft.-nek jelentős összegű követelése is volt,
  4. december 31-én a társaság még nem volt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, így
  5. szeptemberében sem. Utalt az elsőfokú bíróság ugyanakkor a
  6. június 13-i üzletrészátruházási szerződésre, illetve az ekkor készült jegyzőkönyvre, azzal, a cégnek eszközállománya, készlete már nem volt, követelései összege nem került megjelölésre, a fennálló adó- és TB tartozása 800.000 forintban rögzítésre került. Ebben az időpontban az értékesített üzletrészen túl semmilyen vagyonnal a társaság nem rendelkezett. Nem lehetett figyelembe venni a II. r. alperes azon állítását, hogy a ... berendezései, készletei maradtak az I. r. felperestől bérelt ingatlanban, illetve az óvadékot sem. A bérleti szerződés A.14.
  7. pontja szerint az üzleti profilnak megfelelő működéshez szükséges belső kialakítás a bérelt helyiség kapcsán a bérlő kötelezettsége volt saját költségére. A B.1.
  8. pont szerint pedig az el nem távolítható épületelemek, berendezések és tárgyak ellenszolgáltatás nélkül a bérbeadó tulajdonává váltak. Az I. r. felperes előadásával szemben egyébként ingóságok meglétét a II. r. alperes nem bizonyította, nem alkalmas erre... tanúvallomása. Nem bizonyította a II. r. alperes az óvadék megfizetését sem, alaptalanul vitatta a II. r. alperes a II. r. felperes követelését is. ... tag a saját aláírásának tényét, illetve a számla átvételét is megerősítette. Összességében - bár ennek ellenkezője került a jegyzőkönyvbe -, de a
  9. június 13-i állapot szerint a ...fizetésképtelen volt és ez az állapot a felszámolás során sem változott. A nyilvántartásba vett 23.272.337 forint bejelentett visszaigazolt hitelezői igény kiegyenlítésre nem került, így ebben az összegben állapítható meg a vagyoncsökkenés mértéke, irathiányok miatt további megállapításoknak nem volt helye, mely irathiány alpereseknek róható fel. Az elsőfokú bíróság értékelte ebben a körben a tanúvallomásokat. Az elsőfokú bíróság utalt arra, a II. r. alperes a 2006., az I. r. alperes
  10. évre vonatkozóan nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, így a Cstv. 31.§
(1)és
(2)bekezdése szerinti vélelem mindkét alperes kapcsán fennáll. A ... a beszerzett iratokból megállapíthatóan
  1. június 13-ára már csaknem 6.000.000 forint összegű lejárt tartozása volt, ezzel szemben tárgyi eszköze, készlete, pénzeszköze nem volt. A
  2. december 31-i adóbevalláshoz képest a
  3. június 13-i állapot szerint a vagyon negatívvá vált, a korábban meglévő tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök sorsáról II. r. alperes semmilyen érdemi előadást nem tudott tenni, az iratokat sem adta át, mindez a hitelezői érdekekkel ellentétben állt. A II. r. alperes nem bizonyította, hogy intézkedéseket tett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében, erre figyelemmel mindkét alperes felelőssége a Cstv. 33/A.§
(1)bekezdése alapján fennáll és egyetemleges. Alperesek egymás közti jogviszonyában kell eldönteni, hogy milyen arányban terheli őket helytállási kötelezettség. Mellőzendő volt az igazságügyi könyvszakértői bizonyítás, alpereseknek felróható teljes irathiány miatt erre lehetőség nem volt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§-a és a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet felhívása mellett döntött a perköltség viselése tárgyában, figyelemmel a korábbi eljárás költségeire is. Az ítélet ellen a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára. Hivatkozott arra, az elsőfokú ítéletbeli tényállás téves, megalapozatlan és jogszabálysértő. A ...
  2. december 31-én még fizetőképes volt, azonban nem került bizonyításra, hogy a fizetésképtelenség pontosan mikor következett be, ennek hiányában elmarasztalni nem lehet, könyvszakértői bizonyítással mindez pontosítható lett volna. Az irathiány sem róható a terhére, ezt saját előadása, illetve .... tanú előadása támasztotta alá. A vagyonvesztés mértéke, a fizetésképtelenség állapota nem volt megállapítható, így elutasító ítéletet kellett volna hozni, az ítélet méltánytalan vele szemben, mivel a felszámolás kezdő időpontjában nem volt vezető tisztségviselő. Az irathiány miatti felelőssége magával vonja a vagyoni felelősségét is, nincs bizonyítva, hogy ügyvezetési feladatait nem a hitelezői igények elsődlegessége alapján látta el. Előadta, a .... a tevékenységét folytatta a bevételek maximalizálása, a kintlevőségek beszedése és a kötelezettségek rendezése érdekében, így az ítélet iratellenes. A vagyonértékesítés az üzlet folyamatos nyitva tartása mellett zajlott, a működés megszüntetésének elmaradása nem sértette a hitelezők érdekét, sőt, inkább érdekükben állt a termékek specifikus voltára figyelemmel. Nem vizsgálta a törvényszék a bérleti szerződés megszűnését és az elszámolást. Az összes bútort, berendezést vizsgálni kellett volna, erre csak a felperesnél álltak rendelkezésre adatok, a bizonyítás a felperest terhelte volna, így az ítélet megalapozatlan. A felperesek a fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetései is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-a szerint, a bizonyítékokat összességében értékelte, s az
  3. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31.§ és 33/A.§-a megfelelő alkalmazásával állapította meg az alperesek felelősségét, helyesen mellőzte, mint szükségtelent a felajánlott bizonyítást is. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a II. r. alperes a felelőssége alól kimenteni nem tudta magát, a
  4. június 13-i, alperesek által aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint ekkor már a ... teljes bizonyossággal fizetésképtelen volt. A
  5. december 31-i adóbevallás adataihoz képest az alperesek által aláírt jegyzőkönyv szerint a társaságnak eszközei, készletei nem voltak, vagyona nem volt, ugyanakkor a jegyzőkönyv szerint 800.000 forint adó-, illetve TB tartozása volt. (A felperesek felé fennálló bérleti díj tartozások mellett az adóhatóság eredetileg 1.225.334 forintos követelése további 16.594.868 forinttal nőtt, a felszámolás során a hitelezői igények nem kerültek kiegyenlítésre.) Az
  6. évi III. törvény (Pp.) 164.§
(1)bekezdése alapján a II. r. alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a bérleti szerződések megszűnésekor bútorok, berendezések maradtak a bérleményben, illetve a foglaló megfizetését is neki kellett volna bizonyítania, minderre nem került sor. Az irathiányra tekintettel - melyben a II. r. alperes maga is közrehatott - könyvszakértő bevezetése nem volt indokolt. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira figyelemmel - a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§ és 239.§-a, valamint a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező II. r. alperest a felperesek javára a mérlegeléssel megállapított jogtanácsosi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.