Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.115/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Komáromi Attila ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Meggyes Attila ügyvéd (fél címe 3) által képviselt I.rendű alperes neve (felperes címe) I. rendű, a Balassy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balassy Gábor ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és dr. Móczi Bettina jogi előadó által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe.) III. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék
- április
- napján kelt 25.P.20.671/2012/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül a II. rendű alperesnek 611.200 (hatszáztizenegyezer-kettőszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - az illetékes állami adóhatóság felhívására az ott írt módon és számlára - 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és az I. rendű alperes házastársak, életközösségük 1994 októberétől állt fenn,
- július
- napján kötöttek házasságot. Az I. rendű alperes
- május
- napján vásárolta meg az O belterületi 0000/2 helyrajzi számú, O, J utca
- szám alatti telekingatlant, melyre a felperes és az I. rendű alperes a házassági életközösségük fennállása alatt lakóházat, melléképületet és medencét építettek. A felépítmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetésére
- október
- napján került sor. Az I. rendű alperes
- május
- napján vásárolta a P belterületi 0000/1 helyrajzi számú, P, B út 0/
- szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület, medence megnevezésű ingatlant, amit a felperes és az I. rendű alperes a házassági életközösségük alatt padlástér kialakításával, emeletráépítéssel, a földszint, az alagsor, a melléképület és a tárolóhelyiségek átépítésével bővítették. A közös vagyonból történt építkezések ellenére az ingatlan-nyilvántartásban a felperes tulajdonjogát nem tüntették fel, e vonatkozásban a tulajdonjogviszonyokat érintő megállapodás nem jött létre. A felperes és az I. rendű alperes
- január
- napján megállapodást kötöttek, melyben rögzítették, hogy házassági életközösségüket a korábbiakban megszakították. Rendezték a közös gyermekkel kapcsolatos kérdéseket, a felperest megillető házastársi tartásdíj összegét, valamint a P, B út 0/
- szám alatti és az O, J utca
- szám alatti ingatlan használatát anélkül, hogy az ingatlanok tulajdonjogát érintették volna. A megállapodás a „vagyonjogi megállapodások" címszó alatt kizárólag azt rögzítette, hogy a H... Kft.-ben, valamint a L... Kft.-ben az I. rendű alperes tulajdonában álló üzletrész az I. rendű alperes különvagyonát képezi, a különvagyoni társasági részesedések folytán a társaságokat az I. rendű alperes csak a különvagyonából fejleszti és a veszteséget is csak a különvagyona terhére viseli.
- július
- napján a L... Kft. az I. rendű alperes képviselete mellett 127.000 CHF kölcsönt vett fel a II. rendű alperesi jogelődtől. A kölcsönszerződés részeként az I. rendű alperes, mint zálogkötelezett a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítására az O belterületi 0000/2 helyrajzi számú ingatlanra engedett 127.000 CHF tőke, ennek a szerződés időpontjában 5 % mértékű kamata, a szerződésben meghatározott késedelmi kamat és egyéb költség erejéig első ranghelyre jelzálogjogot. A zálogszerződés rögzítette, hogy a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonát képezi az o ingatlan. A H... Kft. - amelynek képviselője az I. rendű alperes fia, D. G. volt -
- július
- napján 300.000 CHF kölcsönről kötött szerződést a II. rendű alperes jogelődjével. Ezen kölcsönszerződés, illetve az abból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítására az I. rendű alperes zálogkötelezettként hozzájárulását adta ahhoz, hogy a II. rendű alperes jogelődjének a jelzálogjoga a p 0000/1 helyrajzi számú, P, B út 0/
- szám alatti ingatlanra kerüljön bejegyzésre 300.000 CHF tőke, ennek a szerződés időpontjában 5,5% kamata, a szerződésben meghatározott késedelmi kamat és egyéb költség erejéig. A kölcsönszerződések és a jelzálogszerződések megkötésének időpontjában az I. rendű alperes a II. rendű alperes jogelődjét nem tájékoztatta arról, hogy az ingatlanokon a bejegyzett állapottól eltérően a felperessel közös tulajdona áll fenn. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes tulajdonában álló P belterületi 0000/1 helyrajzi számú, valamint az O belterületi 0000/2 helyrajzi számú ingatlanok ½ tulajdoni illetőségét házassági közös vagyoni szerzés jogcímén a II. rendű alperes jogelődjének jelzálogjogától és a III. rendű alperes végrehajtási jogától mentesen megszerezte. Az alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes módosított, a kereset teljesítését nem ellenző ellenkérelmére is figyelemmel ítéletében megállapította, hogy a felperes házassági közös vagyoni szerzés jogcímén megszerezte az I. rendű alperes tulajdonában álló P belterületi 0000/1 helyrajzi számú, P, B út 0/
- szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület és medence megnevezésű ingatlan, valamint az O belterületi 0000/2 helyrajzi számú, valóságban O, J utca
- szám alatti lakóház, udvar, melléképület és medence megnevezésű ingatlan ½ tulajdoni illetőségét a II. rendű alperes jogelődje jelzálogjogának és a III. rendű alperes végrehajtási jogának változatlan bejegyzése mellett. Az alpereseket a tulajdonszerzés tűrésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és intézkedett a B... Kormányhivatal P Járási Földhivatalának a tulajdonjogban bekövetkezett változás átvezetése iránt történő megkereséséről. Az ítélet indokolásában kitért arra, hogy a felperes és az I. rendű alperes között a perbeli ingatlanok vonatkozásában a Csjt.27.§
(1)bekezdése és a Ptk.137.§
(1)-
(3)bekezdései alapján közös tulajdon keletkezett. A felperes a Ptk.116.§
(1)bekezdése alapján a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetésére igényt tarthat. A Csjt.30.§
(1)és
(2)bekezdése alapján a házassági életközösség megszakadásától a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehetett volna olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, mely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. A harmadik személy jogszerző érdeke azonban az Inytv.5.§
(3)bekezdésében írt vélelem alapján előnyben részesítendő a házastárs megsértett jogával szemben. A bírói gyakorlat e körben az ingatlannyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerződő fél által kötött szerződés érvényességét hangsúlyozza és a jogában sértett házasfél részére a rendelkezési korlátozás megsértése miatti kártérítés megállapítását teszi lehetővé. A III. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem kapcsán utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a végrehajtási jogtól mentes tulajdoni igény teljesítése a vagyontárgy részbeni foglalás alóli feloldására irányuló kereset teljesítését is jelentette volna, a felperes azonban ilyen tartalmú keresetet nem terjesztett elő, azt a bíróság a végrehajtási igényperre irányadó kizárólagos hatásköri és illetékességi szabályok folytán tárgyalni nem tudta volna. Kitért arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által indítványozott tanú meghallgatását szükségtelennek találta, különösen, mert elfogadta a csatolt teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltakat arra nézve, hogy a házassági életközösség a felperes és az I. rendű alperes között 2005 decemberében megszakadt. A II. rendű alperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően engedményezési megállapodást csatolt, mely szerint a perrel érintett kölcsönszerződésekből eredő valamennyi követelését az azt biztosító jogokkal együtt átruházta a H... Zrt.-re. Kérte a perből történő elbocsátását, a H... Zrt. kérte a jogutódként történő perbelépésének engedélyezését. Egyúttal az engedményezési szerződésben részes felek az egyes jogcímek szerinti részletezés mellett bejelentették, hogy
- április
- napján az o 0000/2 helyrajzi számú ingatlant terhelő jelzálogszerződéssel biztosított kölcsönszerződés alapján fennálló követelés 144.919,45 CHF, míg a p 0000/1 helyrajzi számú ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított követelés összege 472.483,55 CHF volt, mely követelések összege a felperesi tulajdoni hányadok megjelölt forgalmi értékét, 27.500.000 forintot, illetve 30.000.000 forintot meghaladta. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú,
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy a R Zrt. II. rendű alperes jogutódja a H... Zrt., egyben a R Zrt. jogelődöt a perből elbocsátotta. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben változtassa meg annak megállapításával, hogy a perbeli ingatlanok ½ arányú tulajdoni hányadát a felperes a II. rendű alperes jogelődje jelzálogjogától mentesen szerezte meg. Tudomásul vette, hogy a III. rendű alperessel szemben igényét végrehajtási igényperben kell érvényesítenie, e körben az elsőfokú ítélet megváltoztatását nem kérte. A fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperes jogelődje a felperes jogait megelőzően nem részesülhet bírói védelemben, mert nem kellő körültekintéssel, a rá vonatkozó jogszabályi előírásokat megsértve mérte fel a fedezeti ingatlanok jogi körülményeit. Felhívta a Hpt.78.§
(1)bekezdését, mely szerint a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Hangsúlyozta, hogy a II. rendű alperes jogelődje részletes és magas szintű elvárásokat megfogalmazó ágazati törvények hatálya alatt álló professzionális vállalat, a tőle elvárt gondos eljárás kritériumai mások, magasabbak. A II. rendű alperes jogelődjének kockázatkezelési kötelezettsége körében vizsgálnia kellett volna az adós családi állapotát, írásban kellett volna nyilatkoztatnia az I. rendű alperest arról, hogy az ingatlanok megterhelésének vannak-e házassági vagyonjogi kérdései. Így hibázott a II. rendű alperes jogelődje, amikor megelégedett az ingatlan-nyilvántartási állapotra alapított eljárásról és nem győződött meg a fedezeti ingatlanok jogi helyzetéről. Kifogásolta a Sz. E tanú meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványa mellőzését is. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezési ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a felperes az ingatlannyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az életközösség megszakadását követő hosszú ideig nem kérte. Álláspontja szerint téves a felperes azon álláspontja, hogy a II. rendű alperes jogelődjének egy vállalkozás-finanszírozási ügy kapcsán, ahol az eljáró személyen kívüli egyéb magánszemély érintettsége sem a közhiteles nyilvántartások adatai, sem az ügyfél információja alapján nem merül fel, a családi állapot és ebből eredő esetleges igények után nyomozzon. A III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a fellebbezésben foglaltak teljesítését az őt megillető végrehajtási jog fenntartása mellett nem ellenzi. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a tényállás releváns elemeiből helytálló jogi következtetést vont le, így az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett rendelkezésével a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetért. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek (Inytv.) a II. rendű alperesi jogelőd jogszerzésekor hatályban volt 5.§
(3)bekezdése szerint a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. Az Inytv.5.§
(4)bekezdés szerint az ingatlannyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben. A bírói gyakorlat egyértelmű a tekintetben, hogy a házastársi közös szerzés vélelmére az a házastárs, aki az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, nem hivatkozhat az ingatlannyilvántartásban bízva jóhiszeműen és visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben (EBH2007.1712., EBH2010.2137.). A II. rendű alperes jogelődje, mint jelzálogjogosult ilyen harmadik személynek tekintendő, mert (szemben a fellebbezési hivatkozásokkal) a jelzálog bejegyzésekor a közhitelességi védelem mindkét feltételének megfelelt. Jogszerzése nem volt ingyenes szerzés, mivel a dologi zálogkötelezett és a jogosult között a személyes adós követelésének a biztosítására létrejött zálogszerződés nem minősül a zálogkötelezett vagyonát terhelő ingyenes juttatásnak (EBH2010.2146.). E vonatkozásban annak van jelentősége, hogy a kölcsönszerződés visszterhes szerződésnek minősül és ez a visszteher a dologi zálogkötelezett irányában is fennmarad. Téves a felperes fellebbezésben hangoztatott azon álláspontja, hogy a II. rendű alperes jogelődje jóhiszemű jogszerzőnek azért nem tekinthető, mert a fedezetvizsgálat során nem járt el kellő körültekintéssel és a dologi adós családi viszonyait, házassági vagyonjogi vitás helyzet esetleges fennállását nem vizsgálta. Az együttműködési kötelezettség nem terjedhet ki olyan magatartás tanúsítására, amelynek megkívánása a másik féltől elvárható magatartás alól adna felmentést. A felperes és az I. rendű alperes között létrejött, a nyilvántartott tulajdoni viszonyokban változást nem eredményező megállapodásnak a felperes és a II. rendű alperes közötti jogviszonyban semmilyen jelentősége nincs, így az erre vonatkozó felperesi tanúbizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság indokoltan utasította el. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelen felperesi fellebbezés következménye, hogy a felperes köteles megfizetni a II. rendű alperes jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltséget, mely 57.500.000 forint fellebbezési pertárgyérték után a II. rendű alperes jogi képviselőt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése, 4/A.§-a alapján megillető, de ugyanezen IM rendelet 3.§
(6)bekezdés alapján a kifejtett munkával arányban mérsékelt ügyvédi munkadíjból áll. Az Itv.74.§
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kmr.13.§
(2)bekezdése folytán, a Pp.78.§
(1)bekezdésére figyelemmel a feljegyzett fellebbezési illetéket az illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesült felperes köteles megfizetni. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a B... Kormányhivatal P Járási Földhivatalához megküldendő megkeresésben az Inytv.15.§
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperes személyi azonosítóját is fel kell tüntetni, melyre vonatkozó adat a peres iratok között
- sorszámon csatolt
- november
- napján kelt vételi szerződésben rendelkezésre áll. P é c s ,
- január
- dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, dr. Vogyicska Petra s.k. bíró