Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.620/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Tordai Csaba ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Dr. Geszti Gábor Mihály jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt, 35.P.24.611/2013/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a frekvenciák használatával kapcsolatos
- január
- és szeptember
- napja között megkötött szerződéseket és hatósági döntéseket megalapozó piaci értékbecslések és más elemzések megismerésére irányuló keresetet elutasítja. Az elsőfokú perköltségről akként rendelkezik, hogy azt a felek maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A felek a másodfokú perköltségüket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy közölje a felperessel a M... T..., a T... és a V... frekvenciahasználati jogosultságainak meghosszabbításáról szóló,
- január
- és szeptember
- között megkötött szerződéseket, azok minden mellékleteivel együtt, továbbá az érintett frekvenciák használatával összefüggő, ugyanezen időtartamban meghozott hatósági döntéseket, azok mellékleteivel együtt, valamint ezen szerződéseket és hatósági döntéseket megalapozó piaci értékbecsléseket és más elemzéseket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Végül kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget. A tényállásban rögzítette, hogy
- szeptember 6-án a felperes adatigénylésében kérte az alperestől, hogy közölje a M... T..., a T... és a V... frekvenciahasználati jogosultságainak meghosszabbításáról szóló
- január
- után megkötött szerződéseket mellékletekkel, az ezt követően a frekvenciák használatával összefüggésben meghozott hatósági döntéseket megalapozó piacelemzéseket, értékbecsléseket vagy más elemzéseket. Az alperes
- szeptember 16-án kelt válaszában közölte, hogy az érintett szolgáltatókat ötnapos határidővel megnyilatkoztatta a zárt kezelést igénylő adatokra vonatkozóan, egyúttal tájékoztatta a felperest, hogy a nyilatkozatok után haladéktalanul meg fogja keresni. Ezt követően az alperes a kért iratokat nem adta ki a felperesnek. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az igénylésben megjelölt adatok kiadására. Az alperes a Pp.
- § a) pontja alapján elsődlegesen a per megszüntetését indítványozta határidő-hosszabbításra és a követelés időelőttiségére utalva. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítását irányult. Előadta, hogy az adatigénylést a döntést megalapozó iratok, a tanácsadói szerződések kivételével kiadta a szolgáltatók által megjelölt, üzleti titkot képező szerződésrészek kitakarásával. A tanácsadói szerződések azonban a még folyamatban lévő versenyeztetési eljárásban is felhasználásra kerülnek, ezért megismerésük nem lehetséges. Az elsőfokú bíróság a keresetet túlnyomó részben megalapozottnak találta. A per megszüntetésére nem látott indokot, mert a pert megelőző válaszában az alperes nem hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
(2)bekezdése szerinti határidő hosszabbításra, így a határidő eredménytelen eltelte okán a felperest megillette a bírósághoz való fordulás joga. Rögzítette, hogy nem volt vitás a felek között, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, ekként a kezelésében lévő adatokat az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint bárki megismerheti. Ezért azt vizsgálta, hogy az alperes az üzleti titokra, illetve az iratok döntés előkészítő jellegére hivatkozhat-e. Rámutatott, hogy ebben a körben az alperest terhelte a bizonyítás, amelynek többszöri tájékoztatás és kioktatás ellenére nem tett eleget. Az alperes
- sorszám alatti beadványában csupán jogi álláspontját fejtette ki,
- sorszám alatti beadványában pedig úgy nyilatkozott, hogy tényállását nem kívánja tanúkkal alátámasztani, csak a számára biztosított határidő lejárta után, a tárgyaláson tett arra indítványt, hogy a bíróság zárt adatkezelés mellett a perrel érintett szerződéseket, valamint döntést megalapozó iratokat ismerje meg, de ezt az indítványát már nem látta teljesíthetőnek a bíróság a soron kívüli elbírálást igénylő perben. Így megállapította, hogy az alperes nem tudta bizonyítani sem az üzleti titokra való hivatkozásának alaposságát, sem a döntést megalapozó iratok nyilvánosságra hozatalának hátrányosságát, ezért az Infotv.
- §
(7)bekezdése alapján a kellően pontosan meghatározott adatok közlésére kötelezte. Megjegyezte, hogy az elbírált pályázatok vonatkozásában a döntés már meghozatalra került, erre tekintettel az iratok nyilvánosságára az Infotv. 27. §
(6)bekezdését kell alkalmazni. Mivel a felperes adatigénylése
- szeptember
- napján kelt, ezért az elsőfokú bíróság csak az addig megkötött szerződések, hatósági döntések, ezeket megalapozó piaci értékbecslések és más elemzések közlésére irányuló keresetet találta alaposnak, azt követő időszakra adatigénylés hiányában a keresetet elutasította. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, vagylagosan a per megszüntetését és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. Az elsőfokú nyilatkozatát megismételve előadta, hogy az adatigénylést
- október
- napján elektronikus formában és papír alapon teljesítette, az üzleti titkot képező-, illetve a döntést megalapozó adatok kivételével. Eljárási hibának állította, hogy a bíróság nem vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát, mert álláspontja szerint az adatigénylési perben szükséges értékelni, hogy az adatigénylő milyen célból kívánja megismerni az adatokat, milyen közérdeket szolgál azok igénylő általi megismerése, nyilvánosságra kerülése, és ezeket a keresetlevélnek tartalmaznia kell. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperes lényegi előadásait meg sem említette, e körben hivatkozott különösen a
- január 10-én kelt beadványában foglalt részletes eljárásjogi, rendszertani, a piaci versenyre, az üzleti titok releváns körülményeire vonatkozó érveire. Mindez az indokolási kötelezettség súlyos megsértését jelenti. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a per tárgyát képező iratok alperes általi rendelkezésre bocsátását a bizonyítási eljárás keretébe tartozó kérdésként kezelte és nem teljesítését a terhére értékelte. Érvelése szerint a bíróság kizárólag a tényállítások bizonyítására hívta fel, azonban az adatok, iratok becsatolására nem, majd az utolsó tárgyaláson előterjesztett iratcsatolási indítványt elutasította. Érdemben az üzleti titok vonatkozásában hiányolta, hogy a bíróság a szerződéseket csupán az Infotv. utaló szabálya alapján vizsgálta és nem tért ki a Ptk., illetve az Eht. szabályaira. A döntést megalapozó iratok nyilvánosságra hozatalának kizártságával kapcsolatosan, fenntartva korábbi előadásait arra hivatkozott, hogy ezek az információk az érdemi döntéssel még le nem zárt „szélessávú pályázat"-ot és hatósági szerződések módosítására irányuló már befejezett eljárásokat egyaránt érintik. Mivel a hatósági szerződéseket nyilvánosságra hozta és a pályázati dokumentáció honlapon történő elérhetőségét is közölte, így a törvényszék egyszerű ellenőrzéssel meggyőződhetett volna az alperesi állítások valóságáról. Ennek érdemi vizsgálata azonban elmaradt, az ítélet tehát e tekintetben sem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésének és
- §-ának. Hangsúlyozta továbbá, hogy a döntés-előkészítő adatokból kivonatot készített és azt az adatigénylés teljesítéseként megküldte, ez minden olyan adatot tartalmaz, ami a már lezárt eljárásokra vonatkozik, de nem veszélyezteti a folyamatban lévő eljárások sikerességét. Vitatta az ítéletnek az adatigénylés kellő pontosságával kapcsolatos megállapítását, fenntartva, hogy sem az, sem a keresetlevél nem tartalmazott egyértelműen beazonosítható adatkört, de az ítélet rendelkező része nem felel meg a döntés határozott és végrehajtható voltára vonatkozó elvárásnak. A másodfokú tárgyaláson előadta, hogy a kiadni rendelt, döntést megalapozó adatok tanácsadói szakértői jelentések, amelyek a piacfelmérés eredményeit tartalmazzák és amelyek alapján alakította ki az árképzési stratégiáját, azt, hogy a pályázat során milyen árakkal, feltételekkel kívánja a nemzetgazdasági érdekből az optimális összegeket elérni. Ha a még folyamatban lévő pályázat során a pályázók megismerik a kiíró terveit, akkor az megnehezíti az alperes számára a kitűzött célok elérését. Ezek a jelentések nem tesznek különbséget az eltérő frekvenciák között, ugyanakkor olyan válaszokat adnak, ami alapján csak szakértő tud következtetéseket levonni. Az üzleti titok kérdését pedig a partnerek voltak jogosultak megítélni, akiknek a nyilatkozatait elsőfokon benyújtotta. A másodfokú tárgyaláson csatolta mindhárom hatósági szerződést kitakarás nélkül a szakértői jelentéssekkel együtt, zárt iratkezelést kérve. Vitatta a másodfokú eljárásban azt is, hogy adatok kezelője. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokaira tekintettel. Az eljárási hibákra vonatkozó érvelést alaptalannak találta, hangsúlyozva, hogy az információszerzéshez kötődő érdekeltség igazolása nem szükséges. Érdemben jogszerűnek tartotta a tárgyalás berekesztése előtt tett bizonyítási indítvány elutasítását és a 21/
- (VII.19.) és az 5/
- (II.14.) AB határozatokra hivatkozva kiemelte, hogy a döntés megalapozására szolgáló jelleget az alperesnek bizonyítania kellett volna. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett körben bírálta felül, nem érintette a meghaladó keresetet elutasító rendelkezést. A fellebbezés részben alapos az alábbiak szerint. Az elsőfokú bíróság az eljárás megismétlésére okot adó eljárási hibát nem vétett, de érdemi döntését és indokait a másodfokú bíróság csak részben - a hatósági szerződések kiadása tekintetében - osztotta a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyításra tekintettel. Tévesen kifogásolta a fellebbezés, hogy a felperes a perbeli legitimációja alátámasztásául nem igazolta, hogy az igényelt adatokat milyen célból kívánja megismerni. A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy nem köteles számot adni arról, hogy a közérdekű adat kiadását miért kéri. A közérdekű adatigénylés indoka közömbös, az információszerzéshez kötődő érdekeltség igazolása nem szükséges, a megismerés lehetősége bárki számára nyitva áll az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint. A keresetindítási jogát nem kell igazolnia közérdekkel, az az Infotv. 31. §
(1)bekezdésében írt azon szabályon alapul, miszerint az igény elutasítása esetén az igénylő bírósághoz fordulhat. Az ítélet indokolásának hiányosságával kapcsolatos fellebbezési érvekkel sem értett egyet a másodfokú bíróság. A releváns jogszabályokat az elsőfokú ítélet ismertette, az elbíráláshoz a Ket., az Eht. és a Tpvt. szabályaira nem volt szükség. A Ptk. 81. §- át hiányoló fellebbezési érvelés alapos, de az a másodfokú ítéletben pótolható volt, az érdemi döntés helytállóságát nem érintette. A bizonyítási teher szabályait is helyesen alkalmazta az elsőfokú bíróság, mert az alperest terhelte a bizonyítás, és arról megfelelő módon kioktatta őt. Helyesen alkalmazta a Pp. 141.
(6)bekezdését is a per elhúzódásának érdekében. A Pp. 141. §
(2)és 3. §
(3)bekezdéseinek megfelelt az eljárása. Az alperes az utolsó tárgyaláson is csak határidőt kért és nem kerültek csatolásra a teljes szerződések, így a kitakart szerződéssekkel való egybevetés elsőfokon nem történhetett meg. Nem volt tehát olyan eljárási hiba, ami az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna, azt a másodfokú bíróság érdemben bírálta felül. Alaptalanul érvelt az alperes azzal, hogy a perbeli adatoknak nem kezelője. Az Infotv.
- §
- pontja szerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. Mivel az alperes kötötte az elkészült piaci elemzések alapján a szolgáltatókkal a szerződéseket, ő határozta meg az adatok kezelésének a célját és hozta meg a döntéseket, ezért a kiadni kért adatoknak kezelője. Az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv.
- §
- pontja határozza meg a közérdekű adat fogalmát. Ennek értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Miután a felperes által kiadni kért, az alperes kezelésében levő adatok közérdekű adatok, ezért kiadásuk csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadható meg. A felperes által kiadni kért adatok egyik csoportjába a frekvenciahasználattal összefüggő, adott időszakban kötött hatósági szerződések tartoznak, amelyek az állami tulajdonban lévő frekvenciák hasznosítására vonatkozó adatokat tartalmaznak, meghatározva, hogy milyen ellenszolgáltatás fejében, milyen feltétekkel történik a hasznosítás. Az alperes üzleti titokra hivatkozva takarta ki a szerződések egyes részeit, anélkül, hogy az elsőfokú bíróság rendelkezésére bocsátotta volna zárt iratkezelést kérve a teljes szerződést a tényleges tartalmi vizsgálat lefolytatása érdekében. Ezt megtette a másodfokon eljáró tanács, mivel az adott esetben a Pp.
- §
(1)bekezdésében írt tilalom nem érvényesült az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltára történt hivatkozás miatt. A kitakart részeket egybevetette a teljes hatósági szerződésekkel és megállapította, hogy azok kizárólag az ellenszolgáltatásra vonatkozó részeket, az egyszeri (2.2.a) pontok), illetve a rendszeres (
- mellékletek) frekvencia díj összegét, valamint személyes adatokat érintik. A másodfokú bíróság ennek eredményeként is helyesnek találta az elsőfokú bíróság döntését ebben a részben. Helyesen kötelezte a három hatósági szerződés kiadására - a személyes adatok felismerhetetlenül hagyása mellett - az alperest, az alábbi indokok alapján. Az Infotv. adatkéréskor hatályos
- §
(3)bekezdése szerint az üzleti titok megismerésére a Ptk-ban foglaltak irányadók. A Ptk. 81. §
(2)bekezdése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A
(3)bekezdés kimondja, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-howra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az ismertetettek értelmében főszabály szerint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat nem lehet üzleti titoknak minősíteni. Ez alól kivételeket enged a szabály, de ilyen körülmények a jelen ügyben nem voltak, és az alperes nem is hivatkozott arra. A perbeli hatósági szerződések az állami tulajdonban lévő frekvenciák hasznosítására vonatkoznak, amelyekben a kikötött és az alperes által kitakart ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ezzel a közfeladatot ellátó szervvel szerződő félnek számolnia kellett. A jelen ügyben is irányadónak tartja a másodfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla által 2.Pf..../2012/9. számon hozott és a BDT2013.2870. számon közzétett döntését és indokait, amely hasonló ügyben lényegében azonos álláspontot foglalt el. Mindezek alapján az elsőfokú ítéletnek a hatósági szerződések kiadására vonatkozó részét helybenhagyta. A kiadni kért adatok másik csoportjába azok a piacfelmérést tartalmazó tanácsadói szerződések tartoznak, amelyek megismerését az alperes arra hivatkozva tagadta meg, hogy a még folyamatban lévő frekvenciasávok használati jogainak értékesítésére irányuló versenyeztetési eljárásban is felhasználásra kerülnek, ezért nyilvánosságra hozataluk az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése alapján nem lehetséges. Az Infotv. 27. §
(5)bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A
(6)bekezdésnek megfelelően a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az
(5)bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatés hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság 21/2013.(VII.19.) és 5/2014.(II.14.) AB határozatai értelmében a döntés megalapozását szolgáló adatok tekintetében az eljárási szabályok keretei között tényleges tartalmi vizsgálatot kell lefolytatni a fenti körülmények fennállásának megítéléséhez, arra nézve, hogy az adatkezelő alkotmányosan igazolható indokok alapján és csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadta-e meg a közérdekű adatszolgáltatást. A másodfokú bíróság a perbeli két elemzést is megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az alperes ezeknek az adatoknak a kiadását alappal tagadta meg. Az adat megismerése iránti kérelem idején még folyamatban volt a 900 és 1800 MHz sávra vonatkozó pályázat, amelyekre vonatkozóan tartalmaz döntést megalapozó adatokat a két elemzés nem egyértelműen elkülöníthető módon. Ezért bár a perrel érintett frekvenciasávokra vonatkozóan már megszületett a döntés, azaz megkötésre kerültek a hatósági szerződések, a még folyamatban lévő pályázatok esetében a két kiadni kért elemzés továbbra is teljes terjedelmében döntést megalapozó adatnak minősül, ezért még nem megismerhető. Ebben a részben a fellebbezés eredményre vezetett, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet e részben megváltoztatta és ezt a keresetrészt elutasította a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján. Ennek eredményeként az elsőfokú pernyertesség-pervesztesség aránya is megváltozott, ezért akként rendelkezett a Pp.81. §
(1)bekezdés szerint, hogy a felek a felmerült első- és másodfokú költségeiket maguk viselik. Budapest,
- november
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Pullai Ágnes s.k. Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Békefiné dr. Mózsik bíró