1.2015.BKMPJE – Kúria

(4)bekezdés a) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva meghozta a következő jogegységi határozatot: A jogegységi tanács a Kúria 1/

1. határozatát hatályon kívül helyezi. BKMPJE számú jogegységi Indokolás I. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
2. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
3. §

(4)bekezdése alapján indítványozta, hogy a Kúria teljes ülése vizsgálja meg az 1/

1. BKMPJE számú jogegységi határozat hatályon kívül helyezésének indokoltságát. A jogegységi indítvány az 1/
2. Polgári jogegységi határozatban foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló
3. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) hatálya alatt meghozott jogegységesítő eszközök közül csupán a Kúria által kifejezetten megjelöltek fejtenek ki joghatást a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) alkalmazása és értelmezése során. Az 1/
5. BKMPJE számú jogegységi határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács az 1/
6. Polgári jogegységi határozatában hatáskör hiányában nem vizsgálhatta. A jogegységi indítvány kitért az Alkotmánybíróság 28/
7. (IX. 29.) AB határozatára is (a továbbiakban: Abh.) megállapítva, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített bírói döntésben tükröződő, az 1/
8. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglaltakkal megegyező joggyakorlat, valamint az Abh. megközelítése között tartalmi ellentmondás feszül. A jogegységi indítvány értelmében a jogegységi tanács vizsgálatát a fentieken túl az is indokolttá teszi, hogy a régi Ptk. hatályon kívül helyezése ellenére lehetnek még folyamatban peres eljárások, amelyekben felmerülhet az 1/
9. BKMPJE számú határozat alkalmazásának szükségessége. Végül a jogegységi indítvány az új Ptk. módosításának igényét is megfogalmazta annak érdekében, hogy az új Ptk. 2:48 §

(2)bekezdése minősítse a főszabály alóli kivételnek a közhatalmat gyakorló, a bírói jogértelmezés szerint azonban közszereplőnek, „közéleti szereplőnek” nem tekinthető személyről készült képmás nyilvánosságra hozatalát. II. A jogegységi tanács elnöke beszerezte a legfőbb ügyész nyilatkozatát. A legfőbb ügyész nyilatkozatában az új Ptk. hatályba lépésére, a régi Ptk. alapján megítélendő még folyamatban lévő perekre, valamint az Abh.-ban foglaltakra tekintettel maga is szükségesnek ítélte az 1/

1. BKMPJE számú jogegységi határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. Az Abh.-ban foglaltakra utalva - az 1/
2. BKMPJE számú jogegységi határozathoz megküldött korábbi nyilatkozatával egyezően kifejtette, hogy „differenciáltabb megközelítést igényelne a szolgálatot teljesítő rendőr és más, nyilvános helyen munkát végzők megítélése”. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés önmagában nem minősül a régi Ptk.
3. §

(2)bekezdése szerinti közszereplésnek. Ahhoz többlettényállási elemre, a közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez fűződő érdek megállapíthatóságára van szükség. A közéletet befolyásoló és közérdeklődésre számot tartó események minősíthetők olyan többletelemnek, amelyek a konkrét esetekben indokolhatják a közhatalmat gyakorló személy kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogainak korlátozhatóságát. A legfőbb ügyész nyilatkozatában kitért arra is, hogy a közéleti szereplés, a közszereplő, a közhatalmat gyakorló személy törvényi meghatározásának hiánya számos jogértelmezési vitát vethet fel. A legfőbb ügyész álláspontja értelmében ennek elkerülését szolgálná az új Ptk. megfelelő módosítása. III. A jogegységi tanács elnöke a Bszi. 36. §

(1)bekezdése alapján a jogegységi indítvánnyal kapcsolatosan a jogtudomány képviselőinek véleménye mellett beszerezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének (a továbbiakban: NAIH elnöke) véleményét. A jogtudomány képviselői a rendőri képmás rögzítésének és nyilvánosságra hozatalának megítélését tényálláshoz kötötten javasolták elbírálni a konkrét ügyekben. A NAIH elnöke szerint a rendőr nyilvánosság előtti intézkedése nem tekinthető közszereplésnek. Következésképpen a róla készült képfelvétel adat, amelynek nyilvánosságra hozatalához - törvényi szabályozás hiányában - a rendőr hozzájárulása szükséges. A NAIH elnöke törvényi szinten is rögzítendőnek ítélte a közhatalmat gyakorló rendőr képmásának nyilvánosságra hozhatóságát. IV. 1. Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglaltak szerint a régi Ptk. 80. §

(1)bekezdése személyhez fűződő alanyi jogként rögzítette a képmáshoz való jogot, amely főszabályként mindenkivel szemben megilleti az alanyi jog jogosultját. A

(2)bekezdés engedélyhez kötötte a képmás bármilyen „használatát” (rögzítését, egyéb felhasználását). A „képmás-használatra”, az alanyi jog korlátozására [régi Ptk. 80. §

(2)bekezdése] akkor volt jogszerűen lehetőség, ha a jogosult ahhoz hozzájárult, illetve hozzájárulása nélkül, amennyiben a jogosult közszereplő. Az 1/

1. BKMPJE számú jogegységi határozat foglalkozott a közszereplés jogi értelmezésével. Megállapította, hogy bár a rendőri munkavégzés közhatalom-gyakorlásnak minősül, az a rendőri intézkedés tartalmától függetlenül nem tekinthető közszereplésnek. Ezért a közterületen intézkedő rendőr képmásának felhasználására csak hozzájárulása beszerzésével volt lehetőség. Az 1/
2. BKMPJE számú jogegységi határozatot elfogadó jogegységi tanács által lefolytatott eljárásában megállapította, hogy az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
3. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló
4. évi III. törvény, valamint a Rendőrségről szóló
5. évi XXIV. törvény sem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a régi Ptk. főszabálya alól felmentést adtak volna, azaz lehetőséget teremtettek volna a rendőri képmás engedély nélküli felhasználására. Az 1/
6. BKMPJE számú jogegységi határozat értelmében a közhatalmi tevékenység ellenőrzéséhez fűződő jogállami érdek az intézkedő rendőr képmásának megismerése nélkül is megvalósulhat, főként az azonosításra szolgáló jelzések használatával.
7. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban bírói döntéssel szemben benyújtott és a sajtószabadság jogának sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt bírált el. Az Alkotmánybíróság a sajtószabadság jogának lényegét a közügyek szabad vitatásának lehetőségében foglalta össze, amely tartalmát tekintve azt a kérdést veti fel, hogy a sajtó tájékoztató funkciója a közügyek szabad vitathatósága érdekében mire terjed ki. Megállapította, hogy a sajtószabadság joga az Alaptörvényben nevesített, a demokratikus berendezkedésben kitüntetett jelentőségű alapjog. Ezzel szemben az emberi személyiség külső megnyilvánulását, a személyiség azonosítására szolgáló képmást védő alanyi jog nem önálló alapjog, az a méltóságvédelem közbejöttével részesül alkotmányos védelemben és szolgálhat más alapjog korlátozására. A továbbiakban az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy meddig terjedhet alkotmányosan a sajtószabadság jogának a közhatalmat gyakorló személy képmásvédelmére tekintettel történő korlátozásának lehetősége. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során különbséget tett a közszereplők és a közhatalmat gyakorló személyek között. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közhatalmat gyakorló személy tevékenysége és ahhoz kapcsolódóan személyét azonosító képmása nem önmagában és nem bármely körülmények között, hanem csak a közéleti események („a jelenkor eseményeiről szóló tudósítás teljessége”) szempontjából képezi a tájékoztatás részét. Hangsúlyozta, hogy a média-tartalomszolgáltatók tájékoztatása sem lehet mindenre kiterjedő: a közéleti kérdések vitathatóságához már nem tartozik hozzá az emberi mivolt legbensőbb lényegét érintő, azt sértő helyzet. Ilyen esetben a közhatalmat gyakorló személy méltóságvédelme miatt a sajtószabadság érvényesülésének is meg kell hajolnia. Végül az Alkotmánybíróság egyértelművé tette azt is, hogy a képmáshasználat nem lehet öncélú, annak a közéleti esemény vitathatóságához kell kapcsolódnia. Nem lehet sértő, azaz a felhasználásnak tárgyilagosnak kell lennie.
8. Az Alkotmánybíróság döntésével az 1/
9. BKMPJE számú jogegységi határozat a sajtószabadság jogával került alkotmányos összefüggésébe. A Kúria magánjogi jogvédelmet garantáló jogegységesítő döntése a közszereplés fogalmi kereteit határozta meg. A fogalommeghatározásból arra a következtetésre jutott, hogy az autonóm döntésen alapuló, a politikai közösség érdekében való fellépés hiányában, a közhatalom birtokában történő feladatteljesítés önmagában nem teszi a rendőrt közszereplővé. Az 1/
10. BKMPJE számú jogegységi határozat ezen tartalmi megállapítását a Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács az Abh. ismeretében is helytállónak ítélte. Megállapította ugyanakkor, jelzett ellentmondás az hogy a jogegységi indítványban is adott ügyben irányadó tényállás sajátosságaihoz kötötten fennáll. Szemben az Abh.-ban foglaltakkal, az 1/
11. BKMPJE számú jogegységi határozat a közszereplő fogalom-meghatározására összpontosító indokolása nem vizsgálta a rendőr meghatározott helyzethez kötött intézkedésének, fellépésének hatását a rendőr képmáshoz fűződő személyiségi jogaira nézve és nem értékelte annak alkotmányos összefüggéseit sem. Amennyiben a közhatalmat gyakorló személy fellépésére a közéletet befolyásoló események során kerül sor, úgy a képmáshoz való személyiségi jogainak gyakorlása, azok korlátozhatósága az általános, azaz a közéleti eseményeken pusztán jelenlévő magánszemélyek jogvédelmének szabályaihoz képest eltérő megítélés alá eshet. Az 1/
12. BKMPJE számú jogegységi határozat régi Ptk. rendelkezéseihez fűzött, az ott alkalmazott fogalmakhoz kötött magánjogi természetű értékelése és az Abh. helyzethez kötött, alapjogi megközelítése közötti ellentmondás önmagában az 1/
13. BKMPJE számú jogegységi határozat hatályon kívül helyezésével nem oldható fel.
14. A régi Ptk.-t a jogalkotó
15. március 15-ével hatályon kívül helyezte, amely önmagában is indokolja az 1/
16. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglalt jogértelmezés fenntarthatóságának felülvizsgálatát. Szükséges továbbá utalni arra is, hogy az új Ptk. 2:
17. §-ának megfogalmazásában eltér a régi Ptk.
18. §

(1)-

(2)bekezdéseitől, amely szintén azt indokolja, hogy a Kúria jogegységi határozattal csak a szükséges mértékben korlátozza az új Ptk. szabályaihoz fűződő bírói gyakorlat formálódását.

1. Mindezen indokok alapján a Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács részben a
2. pont szerinti joganyagváltozásra, részben az Abh.-ban foglaltakra tekintettel teret engedve az új Ptk. rendelkezéseihez fűződő bírói gyakorlat formálódásának az 1/
3. BKMPJE számú jogegységi határozatot - a Bszi
4. §

(4)bekezdés a) pontja megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte.

1. A jelen jogegységi határozat közzététele a Bszi.
2. §

(3)bekezdésén alapul. Budapest,

1. január
2. Dr. Darák Péter s.k. a jogegységi tanács elnöke Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó Dr. Pataki Árpád s.k. előadó s.k. előadó bíró bíró Dr. Akácz József s.k. bíró Dr. Almásy Mária s.k. bíró Dr. Baka András s.k. bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bartal Géza s.k. bíró Dr. Belegi József s.k. bíró Böszörményiné Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró dr. Kovács Katalin s.k. bíró Dr. Csák Zsolt s.k. bíró Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. bíró Dr. Csőke Andrea s.k. bíró Dr. Erőss Monika s.k. bíró Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Farkas Katalin Éva s.k. bíró Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró Dr. Feleky István s.k. bíró Dr. Hajdu Edit s.k. bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Harter Mária s.k. bíró Dr. Havasi Péter s.k. bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kárpáti Magdolna s.k. bíró Dr. Katona Sándor s.k. bíró Dr. Kiss Gábor s.k. bíró Dr. Kiss Sándor s.k. bíró Dr. Kollár Márta s.k. bíró Dr. Kónya István s.k. bíró Dr. Kovács Ákos s.k. bíró Dr. Kovács András s.k. bíró Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Kozma György s.k. bíró Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró Dr. Lomnici Zoltán s.k. bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. Dr. Makai Katalin s.k. bíró bíró Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Dr. Márton Gizella s.k. bíró Dr. Mészár Róza s.k. bíró Dr. Mészáros Mátyás s.k. bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. Zsuzsanna s.k. bíró bíró Dr. Molnár Ambrus s.k. bíró Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet Dr. Orosz Árpád Gábor s.k. s.k. bíró bíró Dr. Osztovits András s.k. bíró Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró Dr. Puskás Péter s.k. bíró Dr. Rothermel Erika s.k. bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. s.k. bíró bíró Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró Dr. Soós László s.k. bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Dr. Székely Ákos s.k. bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró Dr. Szűcs József s.k. bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró Dr. Tálné Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. dr. Molnár Erika s.k. bíró bíró Dr. Tóth Kincső s.k. bíró Dr. Török Judit s.k. bíró Dr. Udvary Katalin s.k. bíró Dr. Varga Edit Mária s.k. bíró Dr. Varga Zoltán s.k. bíró Dr. Vaskuti András s.k. bíró Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró Dr. Wellmann György s.k. bíró Dr. Zanathy János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (Ordovics Mónika) tisztviselő