Kbf.3/2014/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 évre próbára bocsátotta. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész az ítélet kihirdetését követően három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőben a vádlott terhére, a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlottal szemben pénzbüntetés helyett intézkedést szabott ki. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a cselekmény tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét, amikor nem vette figyelembe, hogy a vádlott kiképzésen átesett katonaként olyan személyt ütött meg ököllel arctájékon, akiről a külső szemlélő számára is egyértelmű volt, hogy erősen ittas állapotban van. Ezért véleménye szerint a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabásával érhetőek el a büntetési célok. A vádlott az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.25/2014/1. számú átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét az elbíráláskor hatályos büntető törvénykönyv szerint minősítse, és a vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas pénzbüntetést szabjon ki. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a bizonyítási eljárás során a releváns bizonyítékokat számba vette, és a vádlott beismerő vallomása, valamint az általa megvizsgált egyéb bizonyítékok mellett ítéletének tényállását a váddal egyezően állapította meg. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontjára figyelemmel csak a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változásokkal szükséges kiegészíteni. Az alakulat parancsnoka a másodfokú bíróságot arról tájékoztatta, hogy a vádlott szolgálati viszonyát

1. május 31-ei hatállyal megszűntette, továbbá a vádlott a másodfokú nyilvános ülésen személyi körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy jelenleg a ... biztonsági őrként dolgozik. A fellebbviteli eljárásban felmerült bizonyítékokra figyelemmel a másodfokú bíróság az ítélet tényállását a következőkkel egészíti ki: „A vádlott szerződéses szolgálati viszonyát az ... Személyügyi Főnökség főnöke 126/2014.Szü.MH.5.BILDB.SZÜF. határozatával
2. május 31-ei hatállyal megszüntette. A vádlott jelenleg a ... biztonsági őrként dolgozik, ahol havi 95.000 forint a keresete. Jövedelmét havi 50.000 forint hiteltartozás megfizetése terheli.” Az előzőekben kiegészített tényállással az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.
3. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa így fogadta el felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és figyelemmel az igazságügyi orvos szakértő véleményében foglaltakra is, helyesen minősítette cselekményét az 1978. évi IV. törvény 170. §

(1)-

(2)bekezdésében ütköző súlyos testi sértés bűntette kísérletének. A vádlott nagy erővel, ököllel a sértettet arcon ütötte, és csak a véletlenen múlt, hogy a sértett nem 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlott testi sértés okozására irányuló egyenes szándékkal járt el, és belenyugodott abba, hogy magatartása nyolc napon túl gyógyuló sérülést is okozhat. A vádlott büntetésének súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, és nem tévedett, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazására. Helyesen, nyomatékos enyhítő körülményként kellett figyelembe vennie a jelentős sértetti közrehatást, azt az erkölcsi értelemben menthető felindultságot, amely a vádlottat cselekménye elkövetéséhez vezette. Ki kell emelni továbbá, hogy a vádlott eddig a törvénnyel összeütközésbe nem került, életvezetéséből, és eddigi kiemelkedően teljesített szerződéses katonai szolgálatából nem vonható le más következtetés, mint az, hogy cselekménye alkalmi elkövetés volt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért a büntetési célok a vádlottnál intézkedés alkalmazásával is elérhetőek. Ebből adódóan a cselekmény elkövetésekor hatályos büntető törvénykönyv szerint kellett a vádlott cselekményét megítélni, mivel az alkalmazott jogkövetkezményre is figyelemmel, az elbíráláskor hatályos büntető törvénykönyv sem tette volna lehetővé a vádlott cselekményének kedvezőbb elbírálását. Az előzőek alapján - mivel az ítélet egyéb rendelkezése is törvényes - a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §

(1),

(3),

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. december
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. ,
3. december
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke