Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.617/2014/
- A Fõvárosi Ítélõtábla a dr. Jeszenszki Gáborügyvéd (...) által képviselt ... (....) felperesnek a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ... (...) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megfizetése, szerzõdés érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott az Erdõs és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ... (....) I. r. és ... (...) II. r. felperesi beavatkozó - a Fõvárosi Törvényszék
- szeptember 9-én kelt 29.G.40.669/2014/
- számú ítélet ellen a felperes részérõl
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következõ ítéletet: A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes .... szám alatti székhellyel, ... cégjegyzékszámon, az alperes ... székhellyel, ... cégjegyzékszámon, a felperesi beavatkozó ... szám alatt, ...-... cégjegyzékszámon bejegyzett gazdasági társaság. A ....
- október 6-án alakult,
- december
- és
- december
- között ... volt a törvényes képviselője, a társaság tulajdonosa
- március
- és
- március
- között a ...., majd
- március 31-től
- december 17-ig a felperes volt. A .... tulajdonában volt a ... helyrajzi szám alatt felvett ... szám alatti ingatlan. A felperesi társaság (korábbi nevén ....)
- évben alakult, célja volt a ... szám alatti ingatlan tulajdonjogának megszerzése. Alperesi társaság alapítója a ...., amely
- december 18-ig volt tagja a társaságnak, melynek
- december 18-tól
- november 4-ig tagja volt a ...,
- november 4-tõl pedig a ... A felperes kizárólagos tevékenysége volt a ... alatti ingatlanon található áruház bérbeadás útján történõ hasznosítása, mûködtetése. A felperes cégkivonata szerint fõtevékenysége a saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlanügynöki tevékenység, üzletviteli és egyéb tanácsadás. A felperes, mint adós
- március 27-én kölcsönszerződést kötött alperessel, mint hitelezővel 11.000.000 CHF, de legfeljebb 6.586.826 euró kölcsönösszeg nyújtására, mely célja az volt, adós megvásárolhassa a .... 100%-os üzletrészét. Az üzletrész eladója a ... Az adós kötelezettséget vállalt a szerzõdésben rögzített feltételekkel a kölcsön visszafizetésére, valamint kamat fizetésére, a szerzõdésben rögzítették a kölcsönszerzõdés biztosítékait. A
- március 27-i kölcsönszerzõdés I. számú melléklete az ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot alapító szerzõdés volt, azt alperes, mint jelzálogjogosult, a felperes, mint jelzálogjog személyes kötelezettje és a ... mint dologi kötelezett írták alá. A kölcsönszerződés II. számú melléklete volt a
- március 27-én kelt, az ingatlanra vonatkozó vételi jogot alapító szerződés, mely alperes, mint vételi jogosult és a ...mint vételi jog kötelezettje között jött létre. A felperes a kölcsönösszegből megvásárolta a .... 100%-os üzletrészét, a ....-tól
- márciusában. A peres felek a kölcsönszerződést
- április 2.,
- december 10.,
- december
- és
- október
- napján módosították. Alperes
- április 15-én tájékoztatta a felperest a kamatfelár emelése szükségességéről, majd
- július 30-án is.
- december 17-én a felperesbe beolvadt a ... akinek tulajdonában állt a perbeli ingatlan, ily módon a felperes - mint a ... 100%-os üzletrész tulajdonosa - tulajdonosa lett az ingatlannak is, az ingatlantulajdoni bejegyzés szerint
- május 12-től az ingatlan tulajdonosa. Azon
- március 27-ig alperes javára vételi jog bejegyzésére került sor. A peres felek
- december
- napján ismét módosították a kölcsönszerződést.
- december 21-én az alperes, mint vételi jog jogosultja és a felperes, mint annak kötelezettje az ingatlanra vonatkozó vételi jogot alapító szerződést kötöttek, az ingatlanon a
- január 9-i bejegyző határozat alapján
- december 21-ig vételi joga áll fenn alperesnek. A felperessel szemben csődeljárás indult, annak kezdő időpontja
- március
- napja volt, a csődeljárásban alperes perbeli szerződésből eredő követeléseit vitatott, biztosított hitelezői igényként vették nyilvántartásba. Felperes végleges kereseti kérelmében a
- március
- napján létrejött kölcsönszerződés, annak módosításai semmisségének megállapítását kérte, továbbá annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződés 7.2.
- pontjában foglalt azonnali hatályú felmondási okok közül a d) pont első fordulata, az e), f), j), l) és m) pontok érvénytelenek, kérte az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések érvénytelenségének megállapítását, jogalap nélküli gazdagodás címén alperes marasztalását 3.493.287,05 CHF megfizetésére, másodlagosan a Ptk. 235.§
(1)bekezdése alapján kérte a szerződések érvénytelensége megállapítást, ezen túlmenően annak megállapítását is, hogy a
- március
- napján létrejött ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot alapító szerződés, illetve a
- december
- napján létrejött, ingatlanra vonatkozó vételi jogot alapító szerződés semmis, kérte az ingatlanra vonatkozóan a földhivatal megkeresését, hogy az alperes javára bejegyzett vételi jogot az elsőfokú bíróság törölje, valamint kérte az alperes perköltség viselésre kötelezését. Részletes előadása mellett csatolta a vonatkozó szerződéseket, kiemelten hivatkozott arra, hogy a peres felek között megkötött szerződések fogyasztói szerződések. ... és a ... felperes mellett beavatkozók a kereseti kérelem teljesítését és alperes perköltségben marasztalását kérték. Alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, vitatva a felperesi állításokat, csatolta a releváns iratokat. Az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául a peres felek által csatolt iratok mellett figyelembe vette a tanúként meghallgatott ... előadását. Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 9-én kelt 29.G.40.669/2014/
- számú ítéletével a Pp. 206.§
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes, alperes és a ... között
- március
- napján létrejött a KHU-100233 számú kölcsönszerzõdés
- számú mellékletét képezõ, ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot alapító szerzõdés
- pontjának azon rendelkezése, mely szerint a kölcsönszerzõdés és jelen szerzõdés súlyos megsértésének minõsül, ha „..... elmarad …. a vételi jognak a kölcsönszerzõdés fennállás alatti idõtartamon belüli meghosszabbítása." semmis; megállapította, hogy az alperes és a .... között
- március
- napján létrejött a KHU-100233 számú kölcsönszerzõdés
- sz. mellékletét képezõ, ingatlanra vonatkozó vételi jogot alapító szerzõdés
- pontjának azon rendelkezése, mely szerint „... a kölcsönszerzõdés fennállása alatt a kötelezett köteles a vételi jog határidejének folyamatos, megszakítás nélküli meghosszabbításához hozzájárulni, a vételi jog újabb, öt évekre történõ kikötését tartalmazó szerzõdéseket aláírni. A vételi jog meghosszabbításában való közremûködés megtagadása jelen szerzõdés súlyos megsértését jelenti, ami a kölcsönszerzõdés azonnali felmondását eredményezi." semmis; továbbá megállapította, hogy az alperes és a felperes
- december
- napján létrejött a KHU-100233 számú kölcsönszerzõdés
- számú mellékletét képezõ, ingatlanra vonatkozó vételi jogot alapító szerzõdés semmis. Elrendelte a ... helyrajzi számon felvett belterület „kivett áruház" ingatlanra a tulajdoni lap III. részének
- sorszám alatti 32200/3/2013/13.01.
- számú határozattal a ... (....) alperes javára bejegyzett vételi jog törlését. Az ítélet jogerõre emelkedését követõen a bíróság megkeresni rendelte a Budapest
- számú Földhivatalt, hogy alperes javára bejegyzett vételi jog törlését az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 7.620.000 forint perköltséget. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, annak megállapítását, hogy a
- március
- napján létrejött kölcsönszerződés, valamint a
- április 2.,
- december 10.,
- december 18.,
- október
- és
- december
- napján létrejött szerződésmódosítások semmisek, kérte annak megállapítását, hogy a felek közt
- március 27-én létrejött, ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot alapító szerződés érvénytelen, kérte alperes kötelezését 3.493.287,05 CHF összeg visszafizetésére, valamint a perköltség megfizetésére egyebekben az ítélet hatályban tartását kérte. Az elsőfokú ítélet rendelkező részének ismertetését követően a felperes megismételte azon álláspontját, hogy a jelen ügyben speciális semmisségi hivatkozásként a Ptk. 209/A.§
(2)bekezdése figyelembe vehető. Megismételte a 2/2011. PK vélemény értelmezésével, illetve a perbeli szerződés fogyasztói szerződéskénti minősítésével kapcsolatos előadását, utalva a Ptk. 685.§ d) pontjára. Kifejtette, a felperes gyakorlott gazdasági és szakmai tevékenységi köre a ... szám alatt található áruház ingatlan bérbeadóként történő hasznosítására korlátozódik. Az ingatlan fölötti rendelkezési jog megszerzéséhez szükséges financiális műveletek során a forrás biztosításához képest járulékos jelleggel fogyasztóként vett részt a kölcsönszerződés megkötésében. A kölcsönszerződés megkötését követően további kölcsönszerződéseket nem kötött, kizárólagos bevétele a fenti ingatlan bérbeadásából származott. Ezek folytán a Ptk. 209/A.§
(2)bekezdése felhívható. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétesen állapította meg, hogy a perbeli jogügyletben a felperes nem minősül fogyasztónak. A felperes álláspontja viszont az, hogy a Ptk. 209/A.§
(2)bekezdése folytán az ítélet megváltoztatásának van helye, a felperes és az alperes közt létrejött szerződések fogyasztói szerződések. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta és a felperes másodfokú perköltség viselésére kötelezését. Előadta, az elsőfokú ítélet a jogszabályoknak megfelelő, a fellebbezés megalapozatlan. A felperes az elsőfokú eljárásban a fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan előadottakat ismételte meg, azonban sem a kölcsönszerződés, sem az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések nem minősülnek fogyasztói szerződésnek, alperes pénzügyi intézmény, üzletszerűen foglalkozik hitel- és kölcsönműveletekkel, a kölcsönszerződést és a biztosítéki szerződéseit gazdasági és szakmai tevékenysége körében kötötte. A szerződések csak akkor lehetnének fogyasztói szerződések, ha azokat a felperes gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból kötötte volna. A kölcsönszerződés célját, illetve annak összefüggését vizsgálva felperes gazdasági tevékenységével, megállapítható, a felek által rögzítetten a kölcsön célja a ...szám alatti ingatlan korábbi tulajdonosának, a ... üzletrészének megvásárlása, az ingatlan tehermentesítése volt. A felperes az ingatlan közvetett, a ... beolvadása folytán közvetlen és kizárólagos tulajdonosává vált, a felperes jelenlegi gazdasági tevékenysége is az ingatlan hasznosítására, működtetésére irányul. A kölcsön révén a felperes saját gazdasági tevékenységét biztosította, a bírói gyakorlatot is figyelembe véve a felperes nem minősül fogyasztónak. A kölcsönszerződés nem gazdasági, szakmai tevékenységi körén kívül eső célból kötötte, hanem kifejezetten gazdasági tevékenysége támogatása céljából. Sem a kölcsönszerződés, sem a biztosítéki szerződések nem fogyasztói szerződések, annak ilyen jellegét felperes nem bizonyította, noha ez az ő terhe lett volna, a fellebbezés így megalapozatlan. A Fõvárosi Ítélõtábla a Pp. 253.§
(3)bekezdése folytán az elsõfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta és az ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, annak fellebbezett rendelkezéseit az alábbiakra tekintettel helybenhagyta: Az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és helyesek voltak a jogi következtetései is, azokkal a Fõvárosi Ítélõtábla egyetértett. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fõvárosi Ítélõtábla kiemeli, az elsõfokú bíróság a Ptk. 685.§-a felhívása mellett helytállóan utalt arra, a felperes fogyasztónak nem minõsül a perbeli szerzõdés tekintetében, a szerzõdést olyan célból kötötte, mely nem független az általa folytatott gazdasági tevékenységtõl. A kölcsönszerzõdés kifejezetten az ingatlan tulajdonjogának közvetett vagy közvetlen megvásárlására irányult, a felperesi gazdasági tevékenység, az üzlethelyiség bérbeadása a kölcsönszerzõdés és a biztosítéki szerzõdések megkötése révén realizálódott, ennek folytán a felperesi gazdasági tevékenység közvetlenül kapcsolódik a szerzõdésekhez. Helytállóan hivatkozott az elsõfokú bíróság az általa megjelölt eseti döntésre is. A felperes által megjelölt BH.2013. évi 123. jogeset a jelen perben nem alkalmazható, jelen perben a bíróságnak nem kellett hivatalból észlelnie a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződési jellegét, ellenkezőleg, az elsőfokú bíróság által is helyesen megjelölt BDT.2014. évi 3083. számú jogesetben is megnyilvánuló bírói gyakorlat értelmében a felperes nem minősül fogyasztónak a perbeli szerződés kapcsán. A kölcsönszerződést kifejezetten gazdasági céljai elérése érdekében, főtevékenysége elősegítése végett kötötte, a gazdasági tevékenysége körében megkötött kölcsönszerződés semmiképpen nem minősülhet fogyasztói szerződésnek. Mindezek folytán a felperesi fellebbezés megalapozatlan, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett rendelkezései tekintetében a Fõvárosi Ítélõtábla a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján az eredménytelenül fellebbező felperes a fellebbezéssel kapcsolatos költségeit maga viseli és köteles az alperesnek megfizetni a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított, a tárgyaláson kívüli elbírálásra is figyelemmel mérsékelt összegű másodfokú perköltséget. A fellebbezés elbírálása a Pp. 256/A.§
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül történt. Budapest,
- január
- Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. elõadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselõ