Kfv.37462/2014/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Korábban nem felülvizsgált jogerős ítélet köti a megismételt eljárásban a hatóságot, a megismételt eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránti eljárásban a Kúriát is. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.462/2014/6.szám A Kúria a Hangyál Ügyvédi Iroda által képviselt (...) I.r., (...) II.r. felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal I.r., dr. Keszthelyi Eleonóra ügyvéd által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. II.r. alperesek ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. december
2. napján kelt 8.K.28.575/2013/
3. számon hozott ítélete ellen a II.r. alperes részéről sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.575/2013/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg a I-II. r. felpereseknek tizenöt napon belül együttesen 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A (...) külterület (...) hrsz-ú 1 ha 232 m2 területű gyep, legelő művelési ágú ingatlannak az I.r. felperes volt a tulajdonosa, a II.r. felperes a haszonélvezője. Az ingatlant bányaszolgalmi jog terhelte. Az ingatlan egy részét érintette az M0 körgyűrű csömöri szakaszának építése. Az ingatlanból a jelen peres eljárás előtt (...) sorszámú ingatlant kialakítva 914 m2 kisajátításra került, majd különböző ütemezésben nem önállóan benyújtott jelen eljárás időtartama alatt végzett további kisajátítások zajlottak. A (...)as ingatlanból így a (...)-ös ingatlan kialakítását követően egy (...) hrsz-ú 3622 m2-es és egy (...) hrsz-ú 5696 m2-es ingatlan alakult ki. A (...) hrsz-ú ingatlan utóbb egy (...) hrsz-ú 3377 és egy (...) hrsz-ú 345 m2-es részre oszlott, melyeket a megismételt eljárás során az alperes azokat együtt kezelve kisajátított. A (...) hrsz-ú ingatlanból egy (...) hrsz-ú 74 m2-es, időközben kisajátított ingatlan, egy /(...)hrsz-ú, 5632 m2-es ingatlan jött létre. Ez utóbbi is megosztásra került, (...) hrsz. alatt egy 150 m2-es kisajátított, és egy (...) hrsz-ú 5478 m2-es visszamaradó ingatlan részre. A kisajátítások szükségképpen más jogszabály alapján kellett, hogy történjenek, és az egyes kamatfizetési időpontok is ennek megfelelő eltérést kellene mutatniuk. Az egymást követő, párhuzamos, a bíróság által egy ítélettel elbírált ügyekben, mely az együttes kezelés miatt jószerivel kezelhetetlenné vált, a közigazgatási és munkaügyi bíróság korábban ítéletet hozott, mely ítéletet az alperesek nem támadtak. Fentiek előrebocsátása mellett megállapítható, hogy jelen pernek a (...) hrsz-ú 5478 m2 területű ingatlan a tárgya, melyre vonatkozóan az volt eldöntendő kérdés, hogy az ingatlan visszamaradó részének mekkora az értékvesztesége, illetve hogy ez az ingatlanrész, aminek területe még az eredeti ingatlan felénél több, a korábbi kisajátításokra tekintettel használhatatlanná vált-e és ezért szintén kisajátítandó-e. Az ügyben a közigazgatási és munkaügyi bíróság a jelen felülvizsgálattal érintett megismételt eljárásában hozott jogerős ítéletével az alperes határozatát, a (...) hrsz-ú ingatlant illetően hatályon kívül helyezte, és az I.r. alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta az I.r. alperes számára az ingatlan kisajátításának kötelezettségét. A jogerős ítélet ellen a II.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A II. r. alperes - szemben a felperessel, aki a kisajátítást az időközi több kisajátítás ellenére a (...) hrsz-ú ingatlan eredeti állagához köti -, annak az ingatlannak a figyelembevételét kéri, melyet a legutolsó kisajátítási határozat érintett. A felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésként a Pp.
5. §-át jelölte meg, előadva, hogy a legutolsó ingatlan tekintetében a kisajátítás csak az ingatlan 2,7%-át érintette, szemben a szakértő által megállapított 68,2%-kal. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem elbírálásánál arról kellett döntést hozni, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem folytatható gyakorlaton alapuló, részben hibás ítéletére - figyelemmel az ügy egy részét illető korábbi jogerős ítéletre - hivatkozva helye lehet-e az ítélet megváltoztatásának. A Kúria a Kfv.III.337.565/2012/
6. számú végzésében már kimondta, hogy ha egy kisajátítási eljárásban, annak befejezése után ugyanarra az ingatlanra annak visszamaradó részében további kisajátítási kérelmet adnak be, ezeket a kérelmeket egyesítésüktől függetlenül önálló kérelemként kell kezelni és elintézni. A visszamaradó ingatlanrész értékcsökkenésére továbbá különleges esetekben van hatással egy olyan kisajátítás, ami az egész ingatlant csekély arányban érinti. Jelen ügyben ugyanakkor a Budapest Környéki Törvényszék korábbi, az alperesek által nem támadott ítéletében kívánatosnak tartotta azt a megoldást, hogy egyazon ingatlanra vonatkozó több egymást követő kisajátítást egy ügyként kezelje. Ez a helytelen álláspont ekként jogerőre emelkedett, attól a Kúria nem térhet el, ezért a II.r. alperes felülvizsgálati kérelme nem vezethetett eredményre. A kisajátításról szóló
7. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) az ingatlan kisajátításáról rendelkezik, nem tartalmaz olyan előírást, ami szerint ennél a korábban kisajátított ingatlant is figyelembe kellene venni. A kisajátítási határozat mindig egy ingatlant érintett, függetlenül attól, hogy azt egy korábbi kisajátítás alakította-e ki. Az ingatlan értékének megállapítására vonatkozóan a Ktv.
8. §-ának