Pf.20421/2014/2 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.421/2014/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Balla és Gelányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balla Gábor ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve,felperes címeszám alatti lakos felperesnek – a dr. Lovász Éva ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve alperes székhelye székhelyű alperes ellen jótállási igény érvényesítése és egyéb követelés iránt indított perében – melybe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Révész Gábor ügyvéd (jogi képviselő címe) valamint a Melegné dr. Dudás Dóra ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperesi beavatkozó neve (címe) beavatkozott – a Szegedi Törvényszék
2. január hó
3. napján kelt 13.P.20.452/2013/
4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről 55., a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán folyamatban lévő másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 1.100.000,-(Egymillió-egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget, valamint az államnak – külön felhívásra – 2.500.000,-(Kettőmillióötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A ingatlan helyrajzi száma helyrajzi számú, ingatlan címe szám alatti telekingatlan az X. Kft. és a Y Rt. közös tulajdonában állt. A tulajdonosok több ütemben beruházásokat kezdtek, ennek keretében az – ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó – X. Kft. 6 villaépületet kívánt létesíteni. Az alperes és az X. Kft. között
6. december 16-án létrejött vállalkozási szerződésben az alperes kötelezettséget vállalt az ingatlanon tervezett „E”-„J” megjelölésű épületek szerkezeti, építészeti, útés támfalépítési munkálatainak elvégzésére a megrendelő által rendelkezésére bocsátott tervdokumentáció és az ajánlati költségvetés alapján. Rögzítették, hogy a kivitelező a tervdokumentációt áttanulmányozta, a tervezőkkel a szükséges konzultációkat lefolytatta, árajánlatát ezek alapján tette meg. A szerződéses műszaki tartalmat a műszaki tervek, a műszaki leírás, valamint az alperes tenderanyaga együttesen képezi. A vállalkozó elismerte, hogy a tervekből és leírásokból megfelelő információt kapott az épület műszaki tartalmára vonatkozóan és a későbbiekben szolgáltatásra kerülő kiviteli és részlettervek alapján az épületek megépíthetőek. A szerződés mellékletét képezte az ajánlati tervdokumentáció, a jogerős építési engedély, annak meghosszabbítása, a költségvetés, valamint az ütemtervek. -2- A 13.
7. pont értelmében a vállalkozó „egységes jótállási kötelezettsége a szerződés teljesítésétől számított 24 hónapra terjed ki a létesítmény szokásos, folyamatos üzemelése esetén. Ezen felül a vállalkozó szavatolja az épületszerkezetek, épületgépészeti rendszerek és berendezések, szakipari szerkezetek műszaki előírásokban, valamint a hatályos jogszabályban előírt kötelező alkalmassági idejét. Amennyiben a létesítmény vagy ennek egy része a jótállási idő alatt a vállalkozó jótállási kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott jótállási idő a létesítményt, illetve az érintett részt illetően meghosszabbodik azzal az idővel, mely alatt az a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt”. Az alperes vállalta a jótállási időn belül az érdekkörébe tartozó hibák kijavítását. Az alperes a szerződés alapján a kivitelezést megkezdte. A felperes
8. február 14-én megvásárolta az X. Kft.-től a perbeli ingatlanon fekvő „F” épület I. emelet
9. szám alatti, 229 négyzetméter alapterületű társasházi lakást, valamint a pincerészben található 6 állásos teremgarázs 3 garázshelyét, a közös tulajdonból ezekhez tartozó 85/10.000 tulajdoni hányaddal. Az alperes az ingatlant 50 %-ot meghaladó műszaki készültségi fokban vállalta birtokba adni továbbépítésre. A birtokba adás időpontját
10. június
11. napjában határozták meg. A felperes kötelezettségévé tették a birtokba adást követő befejezési munkálatok, míg az eladó kötelezettségévé a külső homlokzat, a pincerész, a lehajtórámpák, valamint a támfal és a külső tereprendezési, valamint a műszaki leírásban észletezett munkálatok elvégzését
12. augusztus 31-i határidővel. A jótállási és szavatossági kötelezettség kezdő időpontjaként az alperesek közötti műszaki átadás-átvétel időpontját szabták meg. A kivitelezés során a felperes több hibát, hiányosságot észlelt, ezért felvette a kapcsolatot személy
13. neve műszaki ellenőrrel, aki kifogásait többségében megalapozottnak találta. A hibák miatt az alperessel egyeztetésekre került sor, melyekről kooperációs jegyzőkönyvek készültek. Az újabb jegyzőkönyvekben már csak azokat a hibákat szerepeltették, melyeket a kivitelező időközben nem javított ki. Az alperes és az X. Kft.
14. augusztus 23-án rögzítették, hogy az „F” jelű épület kivételével a villaépületek rendeltetésszerű használat alatt állnak. Az alperes és az X. Kft. a felmerült problémák miatt a vállalkozási szerződést több alkalommal módosították. Az utolsó módosításra
15. szeptember 11-én került sor. Ekkor a vállalkozói díjat egyösszegű átalányárra változtatták, alacsonyabb összegben határozták meg, ezzel arányosan a műszaki tartalmat folyamatosan csökkentették. A teljesítési határidőt végül
16. szeptember 30-ra módosították. Az alperes a végső szerződésmódosításban vállaltakat az ott megjelölt határidőig nem teljesítette. A villaépületeket
17. december 5-én készre jelentette. A készültségi fokot – a megvalósult kijavításokat követően – ugyanaz év végén 100 %-ban határozták meg. A
18. február 26-i jegyzőkönyv szerint a beruházás befejeződött, az alperes a területről levonult. A felperes és az eladó között
19. március 30-án létrejött megállapodás szerint a felperes az ingatlant birtokba vette azzal, hogy jótállási, szavatossági valamint a késedelmes teljesítésen kívüli egyéb igényeihez tapadó jogait fenntartotta, egyben vállalta a továbbépítést. A szerződés
20. számú mellékletében rögzítették azokat a befejezési munkafázisokat, amelyeket a felperes az alperes helyett jogosult elvégeztetni. Ezek értékét 3.000.000,- Ft + ÁFA összegben határozták meg, amelynek visszatérítését az eladó vállalta. Az adásvételi szerződés
21. március 31-i módosításában vállalta azt is, hogy valamennyi -3Pf.III.20.421/2014/
22. szám homlokzati és külső nyílászáró ellenértékét megtéríti a felperesnek az alkalmazott felárral együtt, továbbá viseli a biztonsági üveg elmaradása miatti értékkülönbözetet. Ezzel egyidejűleg a felperes kötelezettséget vállalt egyes munkálatok eladó helyetti elvégzésére is, melyre tekintettel a vételárat csökkentették, a befejezési határidőt pedig
23. augusztus 31-re módosították. Részletezték az egyes munkafázisokat. A szerződésmódosítással egyidejűleg a felperes – továbbépítés céljából – birtokba vette a tulajdonát képező épületrészt, ott munkálatokat azonban csak
24. és
25. években végeztetett. A felek közt
26. január 5-én lezajlott egyeztetésen az alperes vállalta a felperes tulajdonában lévő emeleti lakás erkélyrészének lejtéskorrekcióját, a korábbi – hibás – bádogozás elbontását és újraépítését, a hőszigetelés elbontását, a falfelületek síkba hozását, az új hőszigetelés többletköltségeit, a pinceszinti ablakok javítását, a mennyezeti vasbetonfoltok eltüntetését, továbbá a szivárgórendszer szakértővel történő megvizsgáltatását. Meghatározták az újonnan építendő tetőrétegrendet, melyből eredő árkülönbözet megfizetését a felperes vállalta magára az új lépcsőházi üvegfal létesítésével együtt. A teljesítési határidőt
27. május
28. napjában határozták meg. A felek
29. február 23-án a műszaki tartalmat annyiban csökkentették, hogy az új hőszigetelés elkészítését mellőzték az alperesi kötelezettségek közül. Az alperes a tervezettől eltérően nem szivárgópaplant, hanem ún. Dörken felületszivárgót épített be a vasalt aljzat alatti mezőkbe közvetlenül a kőtörmelékes talajfeltöltésre. A felperes által végeztetett feltárások során a Dörken felületszivárgót átvágták. A garázs padlófelületén átnedvesedések tapasztalhatók. A garázsszint lejtése nem biztosítja az ott összegyűlő víz elfolyását.A teremgarázsba egyidőben 5 gépkocsi képes beállni. Az emeleti lakásban elkészített beton a látszóbeton kritériumainak nem felel meg. A falsarkoknál a csatlakozások különböző mértékben eltérnek a derékszögtől. A lépcsőházi függönyfal összeépített nyílászárókból került kialakításra, majd többletfaanyag beépítésével megerősítésre. A tető rétegrendje eltér a tervezettől, a födém több helyen beázott. A kivitelezés során az alperes eltért a tervektől, a garázspadlónál is, és a tervezett hőszigetelő vakolat helyett dryvit rendszerű hőszigetelést készített a falazat egyenetlenségének korrigálására. A felperes bruttó 25.596.826,- Ft értékben végeztetett javítási munkálatokat. A felperes
30. január 17-én személy
31. neve tulajdonostól megvásárolta az „F” épület földszint
32. szám alatti lakását és a pinceszinten lévő teremgarázs 20/60 tulajdoni hányadát – két teremgarázs helyet –, valamint egy darab tároló kizárólagos használati jogát. A beavatkozó társasház
33. április 16-án a Budai Központi Kerületi Bíróság által 3.P.20.547/2009/
34. sorszámú végzéssel jóváhagyott egyezségben a felperesre engedményezte a társasház közös tulajdoni részeire vonatkozó, valamint a közös tulajdonhoz tartozó egyéb tulajdoni hányadokkal kapcsolatos követeléseket. Az alperessel szemben a Csongrád Megyei Bíróság
35. november 11-i kezdő nappal csődeljárást rendelt el, amely egyezséggel zárult. Az egyezséget jóváhagyó végzés
36. március 9-én jogerőre emelkedett. A felperes a csődeljárásban követelését bejelentette, a vagyonfelügyelő azt vitatta. A vitató nyilatkozatot követően a felperes kifogással nem élt. Ugyancsak bejelentette igényét a felperes az X. Kft. „f.a.”-val szemben folyó felszámolási eljárásban, amit a felszámoló vitatott. -4A felperes többször módosított keresetében összesen 169.345.000,- Ft és járulékai megfizetése iránt terjesztett elő igényt. Ebből az eladót és a vállalkozót hibás teljesítésen alapuló szavatossági illetőleg jótállási igény címén 25.596.826,- Ft felmerült kijavítási költség, míg hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése jogcímén további 13.000.000,- Ft értékcsökkenés, valamint a földszinti és I. emeleti lakások bérbeadásának elmaradásából származó 118.950.000,- Ft elmaradt haszon és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. Igényelte a támfal építési engedélynek megfelelő kijavítását szavatossági, jótállási és szerződésen kívüli kártérítési jogalapon. További kijavítási költséget igényelt az alperestől egyrészt a helyette elkészített felülvilágítóval összefüggésben 5.000.000,- Ft erejéig, illetőleg a bádogozás kapcsán 9.375.000,- Ft összegben. A további felmerült, azonban a felperes által ki nem javíttatott hibák tekintetében a hibás teljesítés tényének megállapítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az eladó és a vállalkozó jótállási, szavatossági illetőleg kártérítési jogalapon kötelesek helytállni a szolgáltatás hibáival összefüggésben felmerült kijavítási költségekért, értékcsökkenésért illetőleg igényt tarthat a felperes az elmaradt haszon, mint kár megtérítésére is. Állította, követelését az irányadó határidőkben bejelentette. Az alperes és az akkor még I. rendű alperesként perben állt X. Kft. eladó a kereset elutasítását kérték. Az X. Kft. vitatta, hogy a felperessel megkötött adásvételi szerződést hibásan teljesítette volna. A kártérítési igény kapcsán arra hivatkozott, hogy magatartása és a felperest esetlegesen ért kár között okozati összefüggés nem áll fenn. Egyidejűleg viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 20.480.000,Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest késedelmi kötbér jogcímén. Követelését arra alapította, hogy a felperes a tulajdonába került lakásban a vállalt befejezési munkálatokat nem végeztette el, így ő sem tudta az ingatlan kivitelezését befejezni. Emiatt a szerződésben vállalt kötbér megfizetésére köteles. Az – akkor II. rendű – alperesi vállalkozó a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a felperessel jogviszonyban nem áll, jótállási kötelezettséggel nem tartozik. Arra az esetre, ha a bíróság a jótállási kötelezettség fennálltát állapítaná meg, a követelés elévülésére hivatkozott. Vitássá tette a hibás teljesítés tényét is. Egyes hibák tekintetében állította, a kivitelezés hibája a tervek hibás volta miatt következett be, melyeket a kivitelezőnek nem kellett felismernie. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte utalva arra, hogy az általa vállalt munkafázisokat az épület hibás kivitelezése miatt nem tudta elvégezni. Az elsőfokú bíróság a támfal kapcsán előterjesztett kereseti kérelem tárgyában – megismételt eljárásban –
37. sorszám alatt részítéletet hozott, melyet a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.564/2011/
38. számú részítéletével részben megváltoztatott. Kötelezte az alperest, hogy a perbeli ingatlanon lévő „F” épülethez vezető kiszolgáló út mentén kivitelezett támfalat 90 napon belül bontsa el és gondoskodjon a rézsű biztonságos műszaki megoldásáról. Ezt meghaladóan a támfallal kapcsolatos keresetet elutasította. A folytatódó eljárásban az elsőfokú bíróság 13.P.20.620/2007/
39. számú ítéletével kötelezte az ott I. rendű alperesként eljárt X. Kft.-t és a jelenlegi alperest, egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 28.364.026,- Ft-ot és járulékait, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A pert az I. emelet
40. szám alatti lakás vonatkozásában előterjesztett kártérítés körében megszüntette. A viszontkeresetet elutasította. Határozatának indokolásában – a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján – megállapította, hogy a felperes által kifogásolt munkanemeket az alperesi vállalkozó végezte el, melyek hibáival összefüggésben a felperessel szemben jótállási kötelezettség terheli. A perbeli lakásingatlanok kapcsán a felperest ez a jogosultság tulajdonjoga, míg a közös tulajdonú részek tekintetében a -5 Pf.III.20.421/2014/
41. szám társasházzal megkötött engedményezési szerződés alapján illeti meg. Az eladó X. Kft. helytállási kötelezettsége fennáll egyrészt szavatossági, másrészt jótállási alapon a felperessel megkötött adásvételi szerződés miatt. Rámutatott, az igényérvényesítés határidőben történt. A szakértői vélemények alapján megállapította a hibás teljesítés tényét a szivárgópaplan, a látszóbeton, a lépcsőházi függönyfal, a tető-, illetőleg homlokzati hőszigetelés és a garázsszint kivitelezése tekintetében. Az épületgépészeti, az erős- és gyengeáramú, valamint az út- és kertépítészeti munkák vonatkozásában előterjesztett igényeket elutasította arra hivatkozással, hogy a felperes a szükséges szakértői díjat felhívás ellenére nem előlegezte. A hibás munkanemek miatt – a csatolt számlák és a szakértői vélemény figyelembevételével – a felperesi oldalon felmerült javítási költséget bruttó 25.596.826,- Ft-ban, míg az értékcsökkenés mértékét a nem javítható hibákra – a látszóbeton hibás kivitelezésére és a garázsban tárolható gépkocsik számára tekintettel – 2.767.200,-Ft-ban fogadta el. Ezt meghaladóan a javítási költségre és értékcsökkenésre előterjesztett igényt elutasította. Az előterjesztett fellebbezések folytán eljárt ítélőtábla Pf.I.20.570/2012/
42. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezései közül az akkor még I. rendű alperes X. Kft.-t és a II. rendű alperesi vállalkozót fizetésre kötelező, a felperes 119.182.800,-Ft kártérítési igényét, továbbá a megállapításra irányuló keresetét elutasító, és a felperest elsőfokú perköltségben marasztaló rendelkezéseket helybenhagyta. Ezt meghaladóan – a permegszüntetésre is kiterjedően – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a körben ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Indokolásának lényege szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagából megállapítható, hogy az eladó X. Kft. és a kivitelező alperes hibásan teljesítettek, melynek következtében a felperes követelése 28.364.026,-Ft és járulékai tekintetében megalapozott. Alaposnak találta az elsőfokú ítéletet a kivitelezési hibák megállapítására és elmaradt haszonra irányuló rendelkezést illetően is. Nem osztotta azonban az elsőfokú bíróság álláspontját a kártérítési igényhez kapcsolódó permegszüntetés körében. A 10.000.000,-Ft összegű értékcsökkenés miatti kártérítési követelést illetően rögzítette, hogy az tapadókárnak minősül, ami azzal következett be, hogy a felperes hibás dolgot kapott, amit a perbeli szakértői vélemény is alátámaszt. A kár bekövetkezte miatt a kártérítési igény idő előttinek nem tekinthető. A másodfokú határozat rögzítette, hogy a mennyezeti hibák kapcsán előterjesztett 10.000.000,-Ft-ban megjelölt értékcsökkenés, valamint a látszóbeton felület hibái bizonyítottak, azokat az alperes is elismerte, ezért a mindezekkel összefüggő értékcsökkenés mértékére a szakértői bizonyítás a megismételt eljárásban nem mellőzhető. Mivel az elsőfokú ítélet nem terjedt ki a felperes
43. sorszám alatti keresetmódosításában megjelölt 5.000.000,-Ft összegű, a felülvilágító kijavítási költsége kapcsán felmerült igényére, valamint a bádogozási munkák 9.375.000,-Ft-os díjára, a megismételt eljárásra előírta ezek szakértői vizsgálatát azzal, hogy e munkafázisok tekintetében az alperes részéről történt-e hibás teljesítés, amelynek következtében a jótállási igény megalapozott lehet. Rögzítette továbbá, tisztázni kell, hogy a bádogozási költségigénynek részét képezi-e a
44. sorszámú szakvélemény
45. oldalán értékelt párkánybádogozás bontása és új bádogozás készítése, mellyel összefüggésben a szakértő 495.000,Ft + ÁFA összeget tartott megalapozottnak. -6A felperes a megismételt eljárásban a másodfokú határozatban előírtakon túl keresetét felemelte és további 70.000.000,-Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. E követelése indokát abban jelölte meg, hogy az érintett F jelű épületben a tulajdonrészéhez kapcsolódóan vannak olyan hibák, amelyek még nem kerültek kijavításra, ezért az ezekkel összefüggő – várható – kijavítási költség megfizetését igényelte. Előadta, az ítélőtábla döntésében már rögzítette, hogy mindezekre megállapítási kereset előterjesztésének nincs helye, csak marasztalás kérhető. Állította, a keresetlevele mellékletét képező árajánlat tartalmazza mindezen hibákat, ugyanakkor az ott megjelölt javítási költségek már nem vehetők figyelembe, mivel azok 2005-ös árszintet tükröznek, így a szakvélemény jelenlegi forgalmi viszonyokhoz történő aktualizálása indokolt. Követelését jótállási jogalapon terjesztette elő. A felülvilágító kapcsán igényelt 5.000.000,-Ft-os kijavítási költség körében kiemelte, a lapostető újonnan kivitelezésre kerülő szigetelési rendjének megtervezésekor derült ki, hogy a lejtési viszonyok és a hóhatárra vonatkozó előírások betartása miatt szükséges az alumínium felülvilágítók 20 cm-rel történő megemelése, melynek következtében azokat vissza kellett bontani és szükséges volt újraépíteni. Álláspontja szerint azok egyébként is hibásak, illetőleg hiányosak, mert hiányoznak belőlük az ablaküvegek, keretek, alumínium alkatrészek, ablakmozgató motorok. Állította, az üvegek a szakszerűtlen beépítés miatt repedtek el. Mivel az alperes a felülvilágító megépítését a
46. december 16-i vállalkozási szerződés műszaki mellékletének
47. pontjában vállalta, annak hibás, hiányos teljesítése miatt jótállási felelősséggel tartozik. A bádogozási munkálatokhoz kapcsolódóan állította, hogy a kivitelezés hibáját az alperes a
48. január 5-én tartott egyeztetésen, majd a május 10-én készült feljegyzésben elismerte, egy részét vissza is bontotta, azonban nem javította ki, melynek következtében azt a felperesnek kellett elvégeztetnie. Ennek költségét számlával igazolta. A villaépület I. emeletén található lakáshoz kapcsolódó 10.000.000,-Ft-os értékcsökkenés tekintetében hivatkozott arra, hogy eredeti elképzelései szerint mind az oldalfalakon, mind a mennyezeten látszóbeton került volna kivitelezésre, azonban a hibás alperesi kivitelezés miatt az látszóbetonnak nem alkalmas, így szükséges az eltakarásuk. Az álmennyezet és az ennek következtében kialakuló 10 cm-es belmagasság-csökkenés következtében az ingatlanban értékcsökkenés jelentkezik, melynek megfizetésére szintén kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset teljes elutasítására irányult. A felülvilágító és a bádogozási munkálatok körében előterjesztett igény kapcsán vitatta a hibás teljesítés tényét. Érvelése szerint nem állapítható meg, hogy a felülvilágítónál a felperes által elvégeztetett munka az alperes hibás teljesítésének kijavításával kapcsolatban merült-e fel, vagy egy magasabb szintű műszaki tartalom elérése érdekében. A
49. január 1-jei jegyzőkönyv kapcsán előadta, amennyiben új tetőrétegrendet kell kialakítani, az már a vállalkozási szerződés műszaki tartalmától eltér, így a felmerülő árkülönbözetet a felperesnek kell viselnie. Utalt arra, hogy a munkaterületet az X. Kft.nek
50. február 26-án átadta, az ekkor készült jegyzőkönyv szerint a teljesítés hiánytalan volt, így nem állapítható meg, hogy a felülvilágító üvegeiben, a keretekben, az egyéb alkatrészekben vagy a motorokban hiba keletkezett volna. Kiemelte továbbá, hogy a gépészeti munkák elvégzése nem tartozott a kötelezettségei közé. A bádogozás kijavítási költségének megtérítésére irányuló követeléssel szemben azzal érvelt, hogy a felperes által csatolt számlából nem állapítható meg, milyen terv alapján és milyen műszaki tartalommal megvalósult bádogozásról van szó, valamint az sem, hogy az elvégzett munka az eredeti szerződés szerinti műszaki tartalomnak megfelel-e. Az értékcsökkenésre irányuló igény kapcsán kérte figyelembe venni, hogy a munkaterületről történt levonulását -7Pf.III.20.421/2014/
51. szám követően a felperes a felépítményt jelentősen visszabontotta, az épület évek óta bevédés nélkül áll. Hangsúlyozta azt is, hogy a felperes nem tett eleget a befejező munkálatok elvégzésére irányuló kötelezettségének sem. Kérte egyben értékelni, hogy a használatbavételi engedély hatóság általi visszavonására a felperes fellebbezése kapcsán került sor. Álláspontja az volt, ilyen peradatok mellett nem állapítható meg, hogy a felperesnek valójában szándékában állt volna az építkezést befejezni, de az sem, hogy értékcsökkenés következett volna be. Ezzel szemben az a következtetés vonható le, hogy jelentősen közrehatott a kialakult értékcsökkenésben. A felperesi keresetfelemeléssel összefüggésben kifejtette, az igény ítélt dolognak minősül, mivel az ugyane körben előterjesztett megállapítási kereset jogerősen elutasításra került. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 8.841.650,-Ft-ot és ennek
52. március 29-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest 2.000.000,-Ft perköltség alperes részére történő megfizetésére kötelezte, valamint 1.500.000,-Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére külön felhívásra az államnak. Határozatának indokolása szerint a kirendelt építész- és árszakértő véleménye az ítélkezés alapjául elfogadható. Rámutatott, a felperes semmivel sem igazolta, hogy az F épület esetében készült olyan kiviteli terv, amely indokolta volna a függőleges szigetelés szükségességét, illetőleg azt a felek a vállalkozási szerződés körébe vonták volna. A későbbi megállapodásokban sincs olyan utalás, amely a bádogozás hiányára, tervtől való eltérésére utalna. Álláspontja az volt, a szakértő okszerűen vont le következtetéseket a többi befejezett és már használat alatt álló villaépület kivitelezéséből az F jelű épületre nézve, mivel a területen található villaépületek látszólag teljesen azonosak. Mindezek alapján fogadta el erre nézve a szakértői megállapításokat és a vízszintes bádogozás javítási költségeként 4.273.250,-Ft-ot számolt el, míg a függőleges bádogfedések kapcsán előterjesztett követelést alaptalannak találta utalva arra, hogy azok a kiviteli homlokzati terveken nem szerepelnek, és a többi villaépületen sem kerültek kivitelezésre. Elutasította ugyanakkor a felperes a felülvilágító javítási költségeire irányuló követelését. E körben kiemelte, a szakértői vélemény szerint annak bontása és újjáépítése indokolatlan, megemelése sem szükséges. A szakvélemény alapján állapította meg azt is, hogy a felülvilágító üvegtábláin és bádogosszerkezetein a felperes által állított hibák ugyan megtalálhatóak, azok azonban a gépészeti szerelések során keletkezhettek, amely nem tartozott az alperes feladatkörébe, ugyanakkor arra sem vonható le következtetés, hogy a sérülések az ő tevékenységére lennének visszavezethetőek. E körülmények helytállási kötelezettségét kizárják. Utalt arra is, hogy a szakvéleményt nem teszi megalapozatlanná a jogszabályi környezet időközbeni megváltozása, a hőszigetelés területén ma érvényesülő szigorúbb előírások. E hatósági előírások a felek korábbi szerződéses jogviszonyát nem befolyásolják, így azt sem, hogy ez alapján mi minősül hibás teljesítésnek. Szükségtelennek tartotta a felperes által indítványozott tanú meghallgatását is, mivel a szakvélemény a hatályon kívül helyező végzésben előírt kérdésekre aggálytalan választ adott. Lényegesnek tartotta, hogy a felperes észrevételeiben olyan dokumentumokra, tervekre hivatkozott, amelyeket nem bocsátott a szakértők rendelkezésére. Azt, hogy a lakás forgalmi értékében milyen mértékű értékcsökkenést eredményezett a látszóbeton nem vitásan hibás kivitelezése, -8a beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján határozta meg. Eszerint a lakás forgalmi értéke kulcsrakész állapotban 188.000.000,-Ft lenne, melyhez képest 2,43 % értékcsökkenés vehető figyelembe az oldalfali látszóbeton hibája miatt, amely 4.568.400,-Ft. Utóbbi kapcsán rámutatott, a peradatok nem bizonyítják, hogy a vállalkozási és adásvételi szerződések megkötésekor a tervek a lakás mennyezeti részét illetően is látszóbeton elkészítésére vonatkoztak volna. Álláspontja szerint ezt cáfolja a 13.P.20.620/2007/
53. számú jegyzőkönyvben rögzített felperesi személyes előadás, továbbá hogy az általa hivatkozott, utóbb elkészített belsőépítészeti terveket nem bocsátotta rendelkezésre, ahogy az eredetit sem. Ilyen körülmények között az értékcsökkenés meghatározásakor azt figyelembe venni, hogy a mennyezet nem látszóbeton minőségű, nem lehet. A felperes megismételt eljárásbeli keresetmódosítását értékelve úgy foglalt állást, hogy a 70.000.000,-Ft-ra és járulékaira vonatkozóan előterjesztett követelés alaptalan. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a korábbi megállapítási kereset ítéleti elutasítása jogerőre emelkedett, ami azonban jelen követelés kapcsán ítélt dolgot nem eredményez. A Pp.
54. §