Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.023/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Born András ügyvéd (...) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Sasvári Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Sasvári Attila ügyvéd) által képviselt D.-I. N. P. Igazgatóság (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neveKft. (...) II. rendű alperesek ellen védjegybitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt, 1.P.23.263/2012/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt, a II. rendű alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy ugyancsak 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat. Köteles a II. rendű alperes 12.000 (Tizenkettőezer) forint hiányzó fellebbezési illetéket 8 napon belül az iratoknál leletezés terhével leróni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, miszerint a II. rendű alperes azzal, hogy a „Budavári Labirintus” megjelölést kiállításszervezési tevékenysége körében használta
- november
- és december 23-a között az érintett barlangszakasz bejáratánál elhelyezett táblákon, valamint azzal, hogy ugyanezen megjelölést kiállításszervezési tevékenysége reklámozása körében 2012 áprilisától augusztusáig a labirintusbudapest.hu oldalon használta, bitorolta, továbbá azzal, hogy
- április 29-től ugyanezen megjelölést a t...com honlapon folyamatosan használja, bitorolja a felperes ... lajstromszámú „Budavári Labirintus” szóösszetétel védjegyét. Ezért kötelezte a II. rendű alperest a jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta őt a további jogsértéstől. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperes részére 317.500 forint, a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 353.500 forint perköltséget. A tényállás szerint a felperes a jogosultja jogutódlás folytán a ...15-i elsőbbségű ...lajstromszámú „BUDAVÁRI LABIRINTUS” szóösszetétel védjegynek, aminek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti
- és
- osztályokba tartozó szolgáltatásokra terjed ki. A felperes az ügyvezetője a B. L. Kft.-nek, amely társaság 2011 nyaráig használta a Budavári Várbarlang részét képező barlang szakaszt, ahol „Budavári Labirintus” néven kiállításokat, különböző rendezvényeket szervezett. A terület vagyonkezelője, az I. rendű alperes és a felperes társasága között a barlang kiürítése kapcsán több peres eljárás indult. Az érintett barlangrész azonos elnevezés alatt
- végén újra megnyílt, annak üzemeltetője a II. rendű alperes. A kiállításhoz vezető két bejárat fölött
- november
- és december
- között „Budavári Labirintus” című táblák voltak elhelyezve, majd ezeket a II. rendű alperes „Labirintus” megjelölésűre cserélte le. A barlangi kiállítások és a kapcsolódó rendezvények bemutatása, reklámozása a l....hu honlapon 2012 áprilistólaugusztusig „Budavári Labirintus” elnevezés alatt történt, ezt követően „LABIRINTUS” megjelölés alatt folyt. Emellett reklámok jelennek meg a t....com honlapon is, ahol Sz. L. regisztrálta a „Budavári Labirintust”, mint kulturális rendezvényt és ő válaszol a kiállításra tett észrevételekre magát managerként feltüntetve. A felperes módosított keresete annak megállapítására irányult, hogy az I. rendű alperes
- november 21-én azon magatartásával, hogy a sajtónak „Budavári Labirintus” néven jelentette be a barlangszakasz megnyitását, továbbá az I. és II. rendű alperesek azzal, hogy
- november 22-től december 23-ig az érintett barlangszakasz bejáratainál lévő „Budavári Labirintus” megjelölésű táblákat, valamint
- április végétől augusztus közepéig a l....hu honlapon a „Budavári Labirintus” megjelölést használták, védjegybitorlást valósítottak meg. Azt is védjegybitorlónak állította, hogy az I. és II. rendű alperesek
- április
- napjától saját kiállítás tervezési tevékenységük reklámozása körében a „Budavári Labirintus” megjelölést használják a t....com honlapon. Kérte az alpereseket a jogsértés abbahagyására kötelezni, valamint attól a jövőre nézve eltiltani. Keresetét arra alapította, hogy az alperesek a védjegyével azonos megjelölés alatt, az áruosztályába tartozó szolgáltatásokkal azonos kiállítás szervezési, múzeumi szolgáltatásokat nyújtanak, tevékenységet folytatnak. Csatolta a védjegy lajstromkivonatát, a l.....hu honlap
- május 14-i és augusztus 22-i kinyomtatott oldalait, a t....com honlap
- május 25-i és
- június 27-i tartalmáról nyomtatott iratot. Annak igazolására, hogy a magatartást mindkét alperes tanúsítja csatolta, egy a Fővárosi Törvényszék előtt zajló per tárgyalási jegyzőkönyvét, melyben az I. rendű alperes elismerte, hogy a l....hu az általa hasznosított barlanghoz tartozó honlap. A védjegyoltalom kimerülésével kapcsolatos alperesi állásponttal szemben vitatta, hogy a „Budavári Labirintus” földrajzi név lenne. Az alperesek a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozták. Nem vitatták a sérelmezett szóösszetétel használatát, de kétségbe vonták a csatolt fényképeket tartalmazó honlapok tartalmának valódiságát, vitatták, hogy a t....com honlapon a budapesti látványosságot regisztráló Sz. L. tevékenysége a II. rendű alpereshez köthető, hiszen magánszemélyként regisztrált. Érdemi védekezésük nagyszámú dokumentummal alátámasztva arra irányult, hogy a „Budavári Labirintus” szóösszetételt a Budai Várban, azon belül a Budai Várbarlangban levő több száz éves labirintusnak az elnevezésére használják. Hivatkoztak rá, hogy a felperes által is elismerten a l.....hu honlapon, illetőleg a barlangkijáratoknál elhelyezett táblákon is felhagytak a használattal, a honlapon korábban elhelyezett megjelölés is csak a barlangszakaszról készült fényképek felett jelenik meg helymeghatározási célból. Az I. rendű alperes hangsúlyozta, hogy noha az objektumnak vagyonkezelője, üzemeltetéséhez közvetlen érdeke nem fűződik és ugyanez vonatkozik a megjelölt honlapokra is. A felperes keresetével egyidejűleg ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett a jogsértés megállapítását és jogkövetkezmények alkalmazását kérve, amit az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti, másodfokon jogerőre emelkedett végzésével elutasított. Az elsőfokú bíróság a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (Vt.)
- §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés a) pontjára,
(3)bekezdés
- c)és
- e)pontjára, 27. §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjára való utalással a keresetet részben alaposnak találta A lajstromkivonattal igazoltnak fogadta el, hogy a védjegy a megjelölt szolgáltatási osztályokban a felperes javára oltalom alatt áll. A csatolt fényképek, a honlap tartalmak és az egyéb iratok alapján úgy találta, hogy azok az I. rendű alperes magatartásával nem hozhatók összefüggésbe. A Vár-barlang vagyonkezelése nem áll közvetlen kapcsolatban a sérelmezett tevékenységekkel. A tényleges kiállításszervezés, annak reklámozása a területet üzemeltető II. rendű alperes működési körébe tartozik, ezért a sérelmezett magatartásokat is csak ő tanúsíthatta. A felperes nem szolgáltatott arra bizonyítékot, hogy az I. rendű alperes a kiállítás szervezésében, a terület hasznosításában közvetlenül is részt vett volna. Erre tekintettel a jogsértés megállapítására irányuló keresetet vele szemben elutasította. A használat terjedelmét vizsgálva rögzítette, hogy nem volt vitatott a szóösszetételnek a l.....hu honlapon, illetve a barlangok bejáratainál elhelyezett táblákon megvalósult használata. A t...com kapcsán megállapította, hogy a regisztráló Sz. L. „manager”, aki ugyanezen titulus feltüntetésével 2012. november 12-én válaszolt a látogatói véleményre. A II. rendű alperes elismerte, hogy a nevezett személy nála dolgozik, de vitatta, hogy önmagában ez a tény felelőssé teszi a társaságot a megjelölt tartalomért. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a t...com oldalon megjelent tartalom az alperesi kiállítás népszerűsítését, reklámozását szolgálja, a látogatói kritikákra, megjegyzésekre pedig dolgozója, mint regisztráló személy válaszolt. Következésképpen a regisztrálásra és a honlap tartalmának kialakítására a II. rendű alperes érdekében került sor. Terhére értékelte, hogy a tartalom eltávolításáért a mai napig nem tett semmit. Mindezek alapján úgy tekintette, hogy a nevezett honlapon közzétett tartalomban feltüntetett „Budavári Labirintus” elnevezés használata a II. rendű alperes magatartásának minősül. A II. rendű alperes Vt. 15. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt védjegyoltalom korlátjára való hivatkozásának kapcsán vizsgálta, hogy a „Budavári Labirintus” szóösszetételt a II. rendű alperes gazdasági tevékenysége körében a kiállításszervezési szolgáltatás nyújtása során, annak elnevezéseként vagy pedig földrajzi eredetre utaló jelzésként használta, utóbbi ugyanis kizárja a védjegybitorlást. Ebben a körben a II. rendű alperes számos iratot csatolt. Ezek egy részében nem földrajzi eredetre utaló jelzésként szerepel a szóösszetétel. A dokumentumok másik része a Budai Vár-barlang egyik szakaszának elnevezéseként utal a „Budavári Labirintus” kifejezésre. Az írásbeli bizonyítékok harmadik csoportja kifejezetten földrajzi elnevezésként említi a budavári szókapcsolatot. A bizonyítékokat összességükben értékelve az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy azok csak azt támasztották alá, hogy a védjegyet hol földrajzi elnevezésként, hol a kiállítás megnevezésére használják. Ahhoz azonban, hogy a védjegy földrajzi elnevezésnek minősüljön egységes, általános, következetes ilyen tartalmú használatot kellett volna a II. rendű alperesnek bizonyítania, ami az egymásnak ellentmondó tartalmú iratok miatt nem sikerült. Erre tekintettel a II. rendű alperes megjelöléshasználatát a felperes által megjelölt valamennyi elkövetési magatartás esetében védjegybitorlónak tekintette, a megállapításon túl rendelkezett az abbahagyásról és a további jogsértésről való eltiltásról. Az ítélettel szemben a felperes és a II. rendű alperes fellebbezett. A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával azt kérte megállapítani, hogy az I. rendű alperes is megsértette a védjegyoltalmat. Álláspontja szerint az alperesek kötelezettsége lett volna a közöttük fennálló jogviszonyt bemutatni, de bírósági kötelezés ellenére nem csatoltak jogviszonyuk tartalmát feltáró szerződést. A bizonyítékok igazolják, hogy az I. rendű alperes is védjegybitorlást valósított meg. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes védekezése a szóösszetétel földrajzi helyként való használatára irányult, de magát a használatot nem vitatta. Mivel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a „Budavári Labirintus” szóösszetétel nem földrajzi elnevezés, ezért mindkét alperes vonatkozásában megállapító a bitorlás. Amennyiben a bizonyítékok e körben nem lennének teljes körűek, úgy másodlagosan indítványozta az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését. A II. rendű alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. Változatlanul hivatkozott rá, hogy a Vt. 15. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a használat megengedett volt. Sérelmezte, hogy az ítélet nem tért ki részleteiben és érdemben a benyújtott okiratokra, nem fejtette ki mely iratok állnak ellentmondásban egymással, kizárólag a felperesi állításokat fogadta el. Kifogásolta, hogy a földrajzi eredetre való utalás körében az elsőfokú bíróság nem oktatta ki megfelelően a bizonyítási teherről a feleket. Mindezek ellenére a II. rendű alperes többnyire minősített okiratok tucatjaival igazolta, hogy a „Budavári Labirintus” elnevezés következetesen, rendszeresen, mint földrajzi helyre utaló kifejezés, szóösszetétel használatos. A fellebbezésben sorra vette az ilyen alkalmazás alátámasztására becsatolt 29 iratot. Fenntartotta, hogy a szóösszetételre a több évszázados használat során több rétegű jelentés rakódott rá, így meghatározza a Budai Várban, konkrétan a Budai Vár-barlangban található labirintust, mint földrajzi helyet, illetve azon eredetét, jellemzőjét, hogy a várnegyedhez tartozó hely, helyiségcsoport, barlang, azaz jól körülhatárolható és beazonosítható földrajzi-, természeti egység. Vitatta az elkövetési módokat, kiemelte, hogy az eljárásban elsikkadt, hogy a felperes elismerte, hogy az alperesek a jogsértéssel felhagytak, csak a Sz. L. név t...com oldalon való feltüntetését sérelmezte. Továbbra is kétségesnek találta a honlapokon feltüntetett védjegyek valósságát, illetve azt, hogy azok tényleg fent voltak, vannak a nevezett honlapon, hiszen az illusztrációkat a felperes maga is készíthette. Hangsúlyozta, hogy a ....com honlapon a II. rendű alperes neve nincs feltüntetve, azon kizárólag Sz. L. „manager” neve szerepel. Noha ilyen nevű munkavállalója van, egyéb beazonosítható adat hiányában kérdéses, hogy ezen név alatt valóban ő vagy a nevével visszaélő más személy regisztrált a honlapra. Azaz nincs megnyugtatóan tisztázva, hogy ki használta a védjegyet, így nem lehet megállapítani, kinek állt ez közvetlen érdekében. Sz. L. nevű tanú ugyanis nem lett meghallgatva, erre a felperes sem tett bizonyítási indítványt. Az elsőfokú bíróság tehát nyilvánvalóan a bizonyítékokkal ellentétes tényállást vett fel, amiből tévesen jutott arra a következtetésre, hogy Sz. L. a II. rendű alperes érdekében regisztrált. A felperes és a II. rendű alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységben felderítette, abból jogszabálysértés nélkül, okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes nem valósított meg védjegybitorlást, azonban a II. rendű alperes a kifogásolt magatartásokkal bitorolta a felperesi védjegyet. Döntésével az indokaira is kiterjedően a másodfokú bíróság egyetértett, csupán a fellebbezésre tekintettel az alábbiakra mutat rá. A Vt. 12. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel. A felperes oltalom alatt álló védjegyével azonos az alperesi „Budavári Labirintus” megjelölés, és a nyújtott kiállítás szervezés, illetve egyéb kulturális szolgáltatás beilleszthető a védett árujegyzékben felsoroltak közé. Az I. rendű alperes azonban ezekben a tevékenységekben tevőlegesen ténylegesen nem vett részt, vagyonkezelői szerepe a területrész hasznosításában kimerül. Ezzel ellentétes bizonyítékot a felperes nem tárt fel, holott a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján ez őt terhelte. A másodfokú tárgyaláson csatolt, a „Budavári Labirintus” újranyitásáról szóló
- november 21-ei I.. cikk sem alapítja meg a bitorlását, mert ebben nem védjegyként használja a szókapcsolatot, hanem az esemény megnevezésére. Egyébiránt ez nem minősül új bizonyítéknak, mert a felperes már az elsőfokú eljárásban is ezt hozta fel az I. rendű alperes bitorlásának igazolására. A felhívott bírósági tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat sem alkalmas erre, mivel csak azt adja elő, hogy az egyébként a l....hu oldalon megjelenő tartalom az általa hasznosított barlang honlapja, aminek helyes értelmezése szerint az I. rendű alperes ezen tevékenysége alatt a terület bérbeadására utalt. Mindezeket értékelve a másodfokú bíróság sem találta megállapíthatónak az I. rendű alperes védjegybitorlását. Egyetértett azzal is, hogy a II. rendű alperes nem mentheti ki magát a Vt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogsértés alól. Eszerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést. Kioktatási kötelezettségének az elsőfokú bíróság eleget tett, mert a 14. sorszámú jegyzőkönyvben felhívta az alpereseket a kifogásolt honlapok tartalmának az igazolására, tehát ellenbizonyításra, a 21. sorszámú jegyzőkönyvben pedig a Pp. 3. §
(3)bekezdésére és 164. §
(1)bekezdésére utalással tájékoztatást adott miszerint az alpereseket terheli a bizonyítás a védjegyoltalom korlátja, a Vt. 15. §
(1)bekezdése körében. Nem vétett eljárási hibát azzal sem, hogy külön-külön nem tért ki a csatolt alperesi dokumentumok tartalmára, amelyek azonban nem ellentétesek egymással, hanem inkább eltérőek abból a szempontból, hogy az okiratok készítői nem azonos értelemben használják a „Budavári Labirintus” megnevezést. Ugyanakkor az tisztán kitűnik belőlük, hogy földrajzi névként, az eredet jelzésére a kifejezés nem rögzült, az egyes hatóságok, bíróságok jellemzően irányítottan használják a megjelölést annak megfelelően, hogy azt az ügyfél, a fél, illetve a kérelmező maga milyen módon fogalmazza meg. A másodfokú bíróság az ideiglenes intézkedésben kifejtett korábbi álláspontját a bizonyítás szintjén is fenntartja. Megállapítható, hogy az 1983-as építési engedélyezési terven a „Budavári Labirintus” kifejezés nem szerepel, de a B. M. hely megjelölés olvasható, valamint jelölve van a rajzon a P. helye és bejárata is. A Dr. W.Zsu.-nak 2001-ben írt csatolt levél is egyértelműen rögzíti, hogy a hasznosító hirdeti ezen a néven az érintett barlangszakaszt. Az „Idegenforgalmi barlangjaink” című kiadvány sem a barlang neveként, hanem a magyar történelem jelentős eseményeit 26 képben bemutató kiállítás, kulturális program megnevezésére használja a „Budavári Labirintus” szókapcsolatot, ami a Budai Vár-barlangban tekinthető meg. A keresetlevélhez mellékelt 4762 számú barlangkataszteri törzslapon a barlang neve Budai-Vár-barlang és a megjegyzés rovatban olvasható, hogy
- szeptember 1én „Budavári Labirintus” elnevezéssel P. nyílt. A II. rendű alperes tehát nem bizonyította, hogy a „Budavári Labirintus” földrajzi név. Súlytalan volt a felperesi elismerésre való alperesi hivatkozás, ugyanis attól hogy időközben a bejáratoknál elhelyezett táblákon már nem látható és a l.....hu oldalon nem érhető el a kifogásolt tartalom, a felperes még igényt tarthat rá, hogy a korábban elkövetett védjegybitorlás megállapítását kérje. A t.....com honlapon történt jogsértő megjelölés használat is megállapítható. A II. rendű alperes a fellebbezésben is aggályosnak tekintette a honlap tartalmát, sugalmazta a tartalom felperes általi manipuláltságát, azonban ez a megjegyzés szintjén maradt, mert érdemi védekezésében arra hivatkozott, hogy noha van Sz. L. nevű dolgozója, mégsem köthető hozzá a tartalom. A honlapot a II. rendű cég ügyvezetője, Sz. L. regisztráltatta, ezért nem merül fel kétség, hogy a honlapnak a várbeli labirintushoz kapcsolódó, „Budavári Labirintus” megjelölést feltüntető vagy arra utaló tartalma az azt üzemeltető II. rendű alpereshez köthető. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest és a II. rendű az alperest a perköltség megfizetésére, ami a jogi képviselők munkadíjából áll. Annak összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és bekezdése, illetve 4/A. §
(1)bekezdése alkalmazásával, áfával növelten állapította meg. A hiányzó fellebbezési illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén és
- §-án alapul. Budapest,
- december
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró a