Pf.20347/2014/9 – Fővárosi Ítélőtábla

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 21.Pf.20.347/2014/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fekete Csaba ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt Dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. N. A. pártfogó ügyvéd (I. rendű alperesi jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I.r. és a személyesen eljárt id. I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II.r. alperesek ellen megbízási díj megfizetése iránt indított perében, - amely perbe az alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott, - a Budapest Környéki Törvényszék
2. május 28-án meghozott ....../
3. számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről
4. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - a
5. május
6. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Budapest Környéki Törvényszék ....../
7. számú ítéletét hatályában fenntartó ítéletnek tekinti, és azt helybenhagyja azzal, hogy mellőzi a II.r. alperesnek az állam javára illeték fizetésére kötelezését. A másodfokú eljárással felmerült pártfogó ügyvédi munkadíjat az I.r. alperes köteles viselni. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
8. sorszámon meghozott ítéletében kötelezte az I.r. alperest,hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 11 800 000 Ft-ot és annak
9. október
10. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát. A II.r. alperest pedig annak tűrésére kötelezte, hogy a tulajdonát képező, az ítélet rendelkező részében tételesen megjelölt ingatlanokból a felperes az I.r. alperessel szembeni fenti követelését bírósági végrehajtás útján kielégítse. Kötelezte továbbá a II.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 354 000 Ft le nem rótt illetéket és megállapította, hogy a fennmaradó 354 000 Ft kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában tényállásként állapította meg, hogy
11. március 21-én a felperes ügyvédi iroda és az I.r. alperes között írásba foglalt ügyvédi megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes vállalta, hogy a szerződés mellékletét képező tényvázlatban ügyszám szerint megjelölt két polgári és két büntető ügyben ellátja az I.r. alperes képviseletét, azokkal összefüggésben eljár az illetékes bíróságok, nyomozó hatóságok illetőleg más hatóságok előtt. A szerződés
12. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy e tevékenység ellátásáért az I.r. alperes 9 000 000 Ft + áfa összegű megbízási díjat, továbbá nettó 1 000 000 Ft költségátalányt fizet a felperesnek, aki ezen összegeken túlmenően egyéb díjra, költségtérítésre akkor sem jogosult, ha a saját szakértői által igényelt díj ennél magasabb. A szerződés
13. pontjában a felek rögzítették továbbá, hogy a megbízási díj a szerződés felmondása esetén is megilleti a megbízottat. A megbízási díj esedékességével összefüggésben a felek abban állapodtak meg, hogy az I.r. alperes a megbízási díjat a Balassagyarmati Városi Bíróság előtt ..../
14. számon folyamatban lévő eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül köteles a felperesnek megfizetni. Az elsőfokú bíróság tényállásként rögzítette azt is, hogy a fenti számú büntető ügyben az I.r. alperest - bűnösségének megállapítása esetén - akár 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetés fenyegette, továbbá, hogy az eljárás során az I.r. alperes teljes vagyona zár alá került. E büntető ügy jelentőségére tekintettel pedig a felek a megbízási díj mértékét és a kifizetés esedékességét a büntető ügyben elért eredményhez kötötték. A megbízási szerződésben kikötött megbízási díj biztosítására a felperes és az I.r. alperes
15. március 30-án jelzálogszerződést, valamint opciós szerződést kötöttek egymással a szerződésekben tételesen felsorolt, a szerződéskötések időpontjában az I.r. alperes tulajdonát képező cserhátszentiváni külterületi ingatlanokra vonatkozóan. A biztosítéki szerződések közül az opciós szerződést a felperes nem nyújtotta be a földhivatalhoz, így az opciós jogok az ingatlan-nyilvántartásba nem kerültek bejegyzésre. A jelzálogszerződés alapján ugyanakkor az illetékes ingatlanügyi hatóság a jelzálogjogot a felperes javára bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogszerződésben szereplő ingatlanoknak jelenleg a II.r. alperes (az I.r. alperes édesapja) a tulajdonosa.
16. szeptember 20-án a felperes és az I.r. alperes között egy másik ügyvédi megbízási szerződés is létrejött, amelyben a felperes a korábbi megbízási szerződésben nem szereplő polgári peres eljárásokban vállalta az I.r. alperes képviseletének az ellátását 4 000 000 Ft megbízási díj és 1 000 000 Ft költségátalány ellenében. A
17. március 21-i megbízási szerződésben a díj esedékessé válásával összefüggésben megjelölt ..../
18. számú büntető ügyben a Balassagyarmati Városi Bíróság a
19. október 6-án jogerőre emelkedett ítéletével az I.r. alperest felmentette az ellene emelt vádak alól, a vagyonára elrendelt bűnügyi zárlatot pedig megszüntette. Az I.r. alperes az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megbízási szerződésben kikötött díjat és költségátalányt a felperesnek nem fizette meg. A
20. november 23-án keltezett levelében pedig arról tájékoztatta a felperest, hogy a részére adott valamennyi megbízását visszavonja, a megbízási szerződéseket felmondja. A felperes az I.r. alperes felmondását elfogadta, a
21. március 21-i megbízási szerződésben kikötött megbízási díjra és költségátalányra ugyanakkor igényt tartott. Az I.r. alperes a felperesnek
22. április 11-én írt levelében a tartozása jogalapját és összegét nem vitatta, a felperessel kötött opciós szerződésre hivatkozással azonban azt kérte, hogy a tartozását a felperes számítsa be az ingatlanok 15 000 000 Ft összegű vételárába, a különbözetet pedig fizesse meg részére. A felperes az I.r. alperes ajánlatát nem fogadta el és ismételten felszólította az alperest a megbízási díj megfizetésére, aminek az I.r. alperes nem tett eleget. A felperes a jelen perben előterjesztett, módosított keresetében az I.r. alperest 9 000 000 Ft + áfa megbízási díj, és 1 000 000 Ft költségátalány (összesen: 11 800 000 Ft) és járulékai megfizetésére, a II.r. alperest pedig annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a jelzálogjogával terhelt, jelenleg a II.r. alperes tulajdonát képező ingatlanokból a fenti követelését bírósági végrehajtás útján kielégíthesse. Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Az eljárás kezdeti szakaszában a felperes követelésének jogalapját és összegét nem vitatta, azonban ettől függetlenül a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felek megállapodása szerint a megbízási díjat az opciós szerződésben megjelölt ingatlanok tulajdonjogának átruházásával kellett kiegyenlíteni. Utóbb bejelentette, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámadja a felek között
23. március 21-én létrejött szerződést. Állította továbbá, hogy a büntető perben a felperes javára a bíróság részéről megítélt 73 100 Ft + áfa összegű ügyvédi költség teljes egészében fedezte a felperest a ténylegesen kifejtett munkája alapján megillető díjat, ezért a felperes keresete alaptalan. A II.r. alperes az elsőfokú eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásokon a szabályszerű idézések ellenére nem jelent meg. A per során az alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe beavatkozott Alperesi beavatkozó, aki az érdemi nyilatkozatában - annak tartalma szerint - a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
24. november 8-i tárgyaláson meghozott ....../
25. számú ítéletével az alpereseket a kereset szerint marasztalta. Az ítélet ellen az alperesek határidőn belül fellebbezést nyújtottak be, amelyben igazolási kérelmet is előterjesztettek a
26. november
27. napjára kitűzött tárgyalás elmulasztása miatt. Az elsőfokú bíróság az alperesek igazolási kérelmének helyt adott és elrendelte a tárgyalás megismétlését. A
28. május
29. napjára kitűzött újabb tárgyaláson - amelyen a felek szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg - az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette és ....../
30. számon újabb ítéletet hozott, amelyben az alpereseket a kereset szerint marasztalta. A csatolt okiratok, valamint az eljárás során kihallgatott dr. K. B. és dr. F. K. tanúk vallomásai alapján megállapította, hogy a felperes és az I.r. alperes között „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
31. évi IV. törvény (régi Ptk.)
32. §-ában meghatározott megbízási szerződés jött létre, amelyben a szerződő felek a felperest megillető megbízási díjat nem a kifejtett munkához viszonyítottan, hanem sikerdíjként határozták meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kihallgatott tanúk vallomásán túl ezt a megállapítást támasztotta alá az is, hogy a szerződében a felek a megbízási díj esedékességét az I.r. alperest érintő legnagyobb horderejű büntető ügy jogerős befejezéséhez kötötték, figyelemmel arra, hogy a vagyonára elrendelt bűnügyi zárlatra tekintettel a díj megfizetése az I.r. alperes számára csak felmentő ítélet esetén vált lehetségessé, tehát a zárlat feloldása előfeltétele volt a teljesítésnek. A sikerdíjban való megállapodásra tekintettel pedig az elsőfokú bíróság szükségtelennek tartotta a felperes részéről ténylegesen kifejtett ügyvédi munka mennyiségének és időigényességének a vizsgálatát. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság az I.r. alperesnek a szerződés feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadását is. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a Balassagyarmati Városi Bíróság előtt indult büntető ügyben az ügyészség három rendbeli jelentős kárt okozó csalás bűntettével, hét rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével és három rendbeli nagyobb kárt okozó csalás bűntettével vádolta, amely bűncselekmények büntetési tételeire tekintettel, az I.r. alperest - bűnössége megállapítása esetén - tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés fenyegette és emellett a teljes vagyonelkobzás mellékbüntetés alkalmazásának lehetősége is fennállt. Utalt arra is, hogy a bűnügyi zárlat miatt a képviselettel kapcsolatos költségeket teljes egészében a felperes előlegezte. Mindezekre tekintettel pedig, az elsőfokú bíróság a sikerdíjként meghatározott 9 000 000 Ft + áfa összegű megbízási díjat nem találta aránytalanul eltúlzottnak. A peres iratokhoz csatolt okiratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a felek a megbízási díj tekintetében pénzbeli teljesítésben állapodtak meg és az I.r. alperes csupán a teljesítés biztosítékaként ajánlotta fel a tulajdonát képező ingatlanokat a felperes számára. Az I.r. alperes ugyanakkor csupán állította, de nem bizonyította, hogy a felek abban állapodtak meg, hogy az I.r. alperes a tulajdonát képező ingatlanok átruházásával fogja kiegyenlíteni a felperesnek járó megbízási díjat. A II.r. alperes tűrésre kötelezését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a II.r. alperes a per során érdemi védekezést nem terjesztett elő, amely magatartását akként kellett értékelni, hogy a vele szemben előterjesztett kereset teljesítését nem ellenezte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a sérelmezett határozat megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsődleges fellebbezési kérelmét egyrészt azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta őt tájékoztatni a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségéről, másrészt a felperes részéről az elsőfokú bírósághoz
33. május 7-én benyújtott beadványt az elsőfokú bíróság csak az ítélethozatalt követő napon kézbesítette számára, amely mulasztásával illetőleg eljárásával - álláspontja szerint - lényeges eljárási szabálysértés követett el. Előadta továbbá, hogy a
34. sorszámú végzésében az elsőfokú bíróság felhívta a felperest, hogy készítsen részletes előkészítő iratot arra vonatkozóan, hogy az I.r. alperes képviseletére hány darab és milyen polgári ügyre nézve kötöttek megbízási szerződést, a perek mely bíróság illetve bíróságok előtt, milyen ügyszámon voltak folyamatban. Felhívta az elsőfokú bíróság a felperest annak kidolgozására is, hogy az I.r. alperes képviseletében eljárt perekben hány darab, milyen tartalmú és terjedelmű beadványt szerkesztett, hány tárgyaláson vett részt, azok mennyi ideig tartottak. A felperes a bíróság felhívásának nem tett eleget, azonban ennek a mulasztásának az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget. Állította, hogy az ítélet „tény és iratellenes megállapításokat tartalmaz" továbbá, hogy az elsőfokú bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a
35. május 22-i beadványában foglaltakat. A másodlagos fellebbezési kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy „a sikerdíj szó a megbízási szerződésben nem szerepel." A felperes a fellebbezési ellenkérelmében - annak tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének a helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a per tárgyát nem a felek között létrejött megbízási jogviszony tartalmának vizsgálata képezte, hanem az, hogy a megbízás sikerdíjas volt-e vagy sem. Ezzel összefüggésben pedig az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt bizonyítékok alapján megalapozottan állapította meg, hogy az ügyvédi munkadíj tekintetében a felek sikerdíjban állapodtak meg. Megjegyezte, hogy a per kezdeti szakaszában az I.r. alperes maga is elismerte, hogy a megbízási díj jár a felperesnek és csupán arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a felek megállapodása szerint a perben szereplő ingatlanok átruházásával kellett teljesítenie. Előadta továbbá, hogy a fellebbezésben megjelölt beadványa - a korábban előadottakhoz képest - semmilyen nóvumot nem tartalmazott, ezért alaptalan az I.r. alperesnek az a hivatkozása, hogy ne lett volna lehetősége reagálni a felperes nyilatkozataira. A másodfokú tárgyalás napján küldött telefax üzenetében az I.r. alperes bejelentette, hogy a tárgyaláson nem tud részt venni, mert a gépkocsija - amelyben a jogi képviselőjével együtt utazott - útközben meghibásodott. Az I.r. alperesnek ezzel a bejelentésével összefüggésben az ítélőtábla rámutat arra, hogy „A polgári perrendtartásról" szóló
36. évi III. számú törvény (Pp.)
37. §-a szerint a fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézetteknek, vagy valamelyiküknek az elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A bíróság azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - a másodfokú eljárás során egyszer, új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja. A jelen esetben az ítélőtábla nem látta indokoltnak a tárgyalás elhalasztását, ezért azt a felek távollétében is megtartotta. A fellebbezéssel összefüggésben az ítélőtábla mindenek előtt arra mutat rá, hogy bár az elsőfokú bíróság ítélete ellen csak az I.r. alperes nyújtott be fellebbezést, azonban arra tekintettel, hogy az alperesek a Pp.
38. §-ának a) pontja szerinti egységes pertársaknak minősültek, az I.r. alperes fellebbezése a Pp.
39. §-ának