← Magyarország

Bf.725/2014/16 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.725/2014/

  1. A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. február hó
  3. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A kábítószer birtoklásának bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
  4. október hó
  5. napján kihirdetett 4.B.986/2014/
  6. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 290.820,- (Kettőszázkilencvenezer-nyolcszázhúsz) forint megfizetésére kötelezi, míg az állam 144.960,- (Egyszáznegyvennégyezer-kilencszázhatvan) forintot visel. Az eljárás során 29022/147-5/
  7. bü. szám alatt lefoglalt 1.998,44 gramm heroin tartalmú port tekinti elkobzottnak. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A vádlott által
  8. október hó
  9. napjától
  10. február hó
  11. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe. Az elsőfokú ítélet kihirdetése óta és a másodfokú eljárásban felmerült 183.834,(Egyszáznyolcvanháromezer-nyolcszázharmincnégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat kábítószer birtoklásának bűntette (Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont) miatt 8 év szabadságvesztésre és Magyarország területéről 8 év kiutasításra ítélte, a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által
  1. november
  2. napjától
  3. október
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Az eljárás során lefoglalt kábítószert elkobozta és rendelkezett az egyéb bűnjelekről. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 288.220,- forint megfizetésére kötelezte, míg 147.560,- forintról megállapította, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A fellebbezési nyilvános ülésen a védő a fellebbezést akként módosította, hogy elsődlegesen hatályon kívül helyezést és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan felmentést, harmadlagosan enyhítést indítványozott, továbbá bizonyítási indítványokat is előterjesztett. A fellebbviteli főügyészség a bűnügyi költség vonatkozásában az első fokú ítélet megváltoztatását, egyebekben annak helybenhagyását indítványozta. Utalt az elsőfokú bíróság - az ügy érdemét nem érintő - eljárási szabálysértéseire. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. *** Az ítélőtábla az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján felülbírálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem követett el. A főügyészség által hivatkozott szabálysértések - a tolmács esetében a kizárási ok tisztázásának, illetve a konzulátus tárgyalásra történő értesítésének elmaradása - sem voltak az ügy érdemére kihatással, mint ahogy az sem, hogy az ügyben [
  1. sz. nyelv megnevezése] nyelvű tolmács járt el. Ez a körülmény nem valósít meg abszolút hatályon kívül helyezési okot, hiszen azokat a Be.
  2. § II. pontja taxatíve felsorolja. A Be.
  3. § alapján pedig akkor kerülhet sor hatályon kívül helyezésre, ha az eljárási szabálysértés az ügy érdemére kihatott. Az iratok tanúsága szerint a nyomozás során
  4. november 12.,
  5. április 8.,
  6. június 5-én történt gyanúsítotti kihallgatása, valamint a nyomozási bíró előtt
  7. november 13.,
  8. május 6-án történt meghallgatása, továbbá a
  9. július 3-án tartott iratismertetésen, valamint a
  10. október 10-én az elsőfokú tárgyaláson [
  11. sz. nyelv megnevezése] nyelvű tolmács működött közre, akik vonatkozásában a vádlott úgy nyilatkozott, hogy a tolmácsot érti, elfogadja. A vádlott sem a nyomozási, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozott arra, hogy a tolmácsot ne értené, és ilyenre a tolmácsok sem hivatkoztak. Bár a vádlott kérhette volna, hogy [
  12. sz. nyelv megnevezése] nyelvű tolmács járjon el - hiszen [
  13. sz. nyelv megnevezése] anyanyelvűnek vallotta magát - mégsem tette ezt egészen a másodfokú eljárásig, mely kérelemnek a másodfokú bíróság eleget is tett. Ez okból az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem kerülhetett sor. *** Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, az általa beszerzett valamennyi bizonyítékot a mérlegelési körébe vonta, és azok okszerű és logikus mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg. Azt az ítélőtábla az iratok egybehangzó adatai alapján, figyelemmel a Be.
  14. §
(1)bekezdés a) pontjára, akként egészítette ki, illetőleg helyesbítette, hogy a vádlott [
  1. sz. nyelv megnevezése] anyanyelvű, Magyarországon büntetlen. A kábítószer heroinbázis tartalma 502±30 gramm volt. A
  2. oldal 7., 8.,
  3. bekezdésében írt jogszabályi hivatkozásokat, illetőleg a
  4. bekezdésben írtakat az ítélet jogi indokolásába utalja. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla határozatának alapjául a fenti kiegészítéssel és helyesbítéssel elfogadta. A vádlott felmentését, illetőleg az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelésére ellen irányulnak. Azt kifogásolják, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott tudott arról, hogy a bőröndben kábítószer van. Az elsőfokú bíróság okszerű és logikus indokát adta annak, hogy mely bizonyítékokból vont következtetést a vádlott elkövetéskori tudattartalmára. E körben a bizonyítékokat egyenként és egymással összevetve is vizsgálta, ezzel összefüggésben kifejtett okfejtése logikus, érveivel és következtetéseivel az ítélőtábla maradéktalanul egyetértett. Így a megalapozott tényállás mellett sem a hatályon kívül helyezésre, sem a felmentésre irányuló fellebbezések nem vezethetettek eredményre. A védelem indítványozta a vádlott testvérének, illetőleg volt feleségének tanúkénti kihallgatását arra nézve, hogy az ügyben szereplő sms-ekben szólíthatták a vádlottat barátként, valamint a vádlott szakértői vizsgálatát a tekintetben, hogy meglévő cukorbetegsége mennyiben befolyásolja a börtöntűrő képességét. Az ítélőtábla a bizonyítási indítványokat elutasította, mivel az elsőfokú bíróság az sms-ek tekintetében a bizonyítékokat körültekintően értékelte. E tanúk meghallgatásától nem várható eltérő tényállás megállapítása, hiszen ha a tanúk telefonjáról is történt esetlegesen az üzenet küldése, illetőleg szokás a testvért vagy volt férjet a [
  5. sz. nyelv megnevezése] nyelvben barátnak szólítani még nem igazolja, hogy a kérdéses sms-t ők is írták és küldték el a vádlottnak. A vádlott cukorbetegségét illetően pedig, az ismert volt a hatóságok előtt, és az eljárásban eddig még nem volt szükség a fogvatartás alatt emiatt bármilyen külön intézkedésre. Ezért nem szükséges a szakértői vizsgálat elrendelése sem. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. A bűnösségi körülményeket tekintve a másodfokú bíróság mellőzte az enyhítő körülmények közül, hogy a kábítószer heroinbázis tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának 4,2-szerese volt. Mivel a különösen jelentős mennyiségnek felső határa nincs, az alsó határt lényegesen meghaladó mennyiség lenne súlyosító körülmény, de a négyszeres mennyiség enyhítő körülményként nem értékelhető. A vádlott által elkövetett bűncselekményt a törvény 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték 10 év. Az elsőfokú bíróság a magyar nyelvet nem ismerő, Magyarországon családi kapcsolatokkal nem rendelkező vádlott esetében az enyhítő körülményeket megfelelően értékelve, arányos büntetést szabott ki, amikor a középmértéktől a vádlott javára eltérve a szabadságvesztés tartamát 8 évben határozta meg, annak további enyhítése a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára figyelemmel nem indokolt. Helyesen alkalmazott a törvényszék a külföldi állampolgár vádlottal szemben Magyarországról kiutasítást, az szükséges és a 8 év időtartam is arányos. Helyesen járt el akkor is, amikor a kábítószer elkobzásáról rendelkezett, azonban nem jelölte meg, hogy az milyen számon került lefoglalásra, ezért hogy az beazonosítható legyen, a másodfokú bíróság azt pótolta. Rámutat az ítélőtábla, hogy a bőrönd elkobzására nem azért került sor, mert az az elkövetés eszköze volt (Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pont), hanem mert az kábítószerrel szennyezett (Btk. 72. §
(1)bekezdés d) pont). Tévedett a törvényszék, amikor nyomozás során kihallgatott tanúk, az
  1. sz. tanú, a
  2. sz. tanú meghallgatásával felmerült tolmácsolási díját nem terhelte a vádlottra. Az állam csak azt a tolmácsolással kapcsolatos bűnügyi költséget viseli, amely azzal kapcsolatban merül fel, hogy a vádlott az anyanyelvét használja. Ez nem vonatkozik a tanúk meghallgatása során felmerült tolmácsolási díjára, amelynek összege 2.600,- forint volt. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 290.820,- forint megfizetésére kötelezte a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján, míg az állam a Be. 339. §
(2)bekezdése alapján 144.960,- forintot visel. Az elsőfokú bíróság a jogszabályi helyeket illetően azokat két ízben pontatlanul hívta fel, azok helyesen: Btk. 461. §
(1)bekezdés af) pont, Btk. 37. §
(3)bekezdés ad) pont. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból is felülvizsgálva, azt a Be.372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott által
  1. október
  2. napjától
  3. február
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe. Az első fokú ítélet kihirdetése óta és a másodfokú eljárásban felmerült 183.834,- forint bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 339. §
(2)bekezdése alapján. Szeged,
  1. február hó
  2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk.. Cserháti Ágota sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.725/2014/
  3. számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 4.B.986/2014/
  4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. február
  6. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.