← Magyarország

Pf.20132/2014/7 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.132/2014/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Pap Gábor pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Farkas László ügyvéd által képviselt ifj. I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Farkas László, mint pártfogó ügyvéd által képviselt id. I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Szekszárdi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 6.P.20.612/2012/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. és
  6. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek tizenöt napon belül 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. A II. rendű alperes és a felperes pártfogó ügyvédjének másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes köteles viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és a II. rendű alperes rendszeres látogatói voltak a siklóernyős közösség számára létrehozott www...hu weboldalnak, ahol a hozzászólások moderálás nélkül megjelenhettek.
  7. január és február hónapokban ezen az internetes fórumon olyan hozzászólások kaptak nyilvánosságot, melyeket a felperes személyére vonatkozónak és magára nézve sérelmesnek tartott, emiatt különböző eljárásokat indított. F.Sz és társai ellen rágalmazás és levéltitok megsértésének vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyamatban volt eljárásban a jelen per I. rendű alperese VIII. rendű vádlottként szerepelt, elmarasztalására nem került sor, a bíróság a rágalmazással összefüggő részében a magánvádas eljárást megszüntette. A II. rendű alperes
  8. évben írásban felvette a kapcsolatot a B... napilap kiadójának jogi képviselőjével, dr. L.Gyvel mivel tudomást szerzett arról, hogy a felperes B... napilap kiadójával is perben áll. Együttműködést remélve tájékoztatni kívánta őt arról, hogy a felperes, mint gyakorlott pereskedő nagyszámú eljárást indított különböző személyek ellen. A felperes a többször módosított keresetét arra alapította, hogy az alperesek ugyanazon a nicknéven (b...), ugyanazon IP címről közösen leveleztek a www...hu weboldal nyílt fórumán, résztvevői voltak a személyét sértő hozzászólásoknak, amivel a becsületét, emberi méltóságát, jóhírnevét sértő tényközlést valósítottak meg. A www...hu weboldalon b... nicknév alatt
  9. évben megjelent, a felperes által sérelmezett hozzászólások a következőek voltak: „...Amit most írnék, biztos kimoderálná valami mimózalelkű barom. Ez után már abban sem vagyok biztos, hogy le kell feküdnünk néhány, szám szerint 3-4 ál gyenge lelkű agresszív hangadó baromnak..." „...Irigyellek, amiért soha nem kellett megtapasztalnod az igazi emberi aljasságot, …" „...egyre aljasabb lesz, mert valóban beteg, egyre nagyobbat akar dobni..." „De amiben mindenkinek igaza van, egy ilyen nő, és most ide lehet képzelni az eddigi legdurvább jelzőket, ami valaha elhagyta a számat, valóban nem érdemel meg ennyi hozzászólást." „...Mindenki pontosan tudja, hogy felperes jelentett fel bennünket. Hogy kinek a súgására, tanácsára, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni...." „...Talán maga is érzi a beteg verébnyi agyával, hogy..." „...Ha nekem nem fizetnének ki egy ernyőt, akkor valószínűleg visszavenném, ha meg nem tudnám, egyszerűen meggyújtanám a sarkát a starthelyen, mivel még az enyém, aztán elmehet oda, ahová én gondolom. Ha nagyon ugat, őt is meggyújtanám, mint tetvescigány a jó kislányt...". Másrészt állította a felperes, hogy a II. rendű alperes a média felé is valótlan állításokat híresztelt, megsértve a régi Ptk.78.§

(2)bekezdésében foglaltakat.
  1. évben a B...hez írt levelében valótlanul állította, hogy P.Zs és T.Gy ellen személyiségi jogi keresetet nyújtott be, a büntető eljárásban olyan kijelentést tett, hogy bezáratott weboldalakat; utóbbival szemben ténylegesen a tiltott tartalmakat megjelenítő oldalakat jelezte a BRFK internetes bűncselekményekkel foglalkozó csoportjának. Kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltásukat a további jogsértéstől, az alperesek elégtételadására kötelezését a felperesnek megküldendő megfelelő írásbeli formában, valamint nagy nyilvánosság előtt és írásban bocsánatkérésre kötelezésüket, ezen levelek médiához továbbítására kötelezésüket, valamint a II. rendű alperes 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését. Az elsőfokú bíróság a keresetet érdemi vizsgálat után elutasította, az alperesek elévülési kifogását - a keresetlevél
  2. december 12-i, öt éven belüli előterjesztésére figyelemmel - nem találta megalapozottnak. Az elutasítás indokolásaként kifejtette, nem nyert bizonyítást a perben, hogy a felperes által megjelölt b... nicknév alatti írások kétséget kizáróan bármely alperestől erednének. A regisztráció a felperes által megjelölt weblapon nem volt ellenőrzött és ez a körülmény mindazok előtt, akik a weblap rendszeres látogatói és a fórum résztvevői voltak, ismert volt. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy az internetes kommunikációba történő bekapcsolódás kötetlenebb megnyilvánulást jelent, ezért annak, aki ilyen kommunikációba bekapcsolódik, számolnia kell azzal is, hogy több kritika éri. Kitért arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy a sérelmezett írások mi okból, miben megnyilvánulva sértették a becsületét, jóhírnevét, a jogsérelem miben jelent meg. A felperes részéről annak elmulasztása, hogy nem jelölte meg a jogsérelem mibenlétét, nem tette lehetővé e vonatkozásban bizonyítási eljárás lefolytatását. Önmagában az az állítás, hogy egy közlés valamely személyiségi jogot sért, nem elegendő a jogsérelem megállapítására. Nem találta alaposnak az elsőfokú bíróság azt a felperesi hivatkozást sem, hogy a II. rendű alperes úgy követett el jogsértést, hogy dr. L.Gyvel a kapcsolatot felvéve a médiát kívánta felhasználni arra, hogy a felperes által indított eljárásokkal kapcsolatos közlés jelenjen meg. Dr. L.Gy a felperes személyes adatait abból a perből ismerte meg, melyben képviseletet látott el. A II. rendű alperes a felperes személyes adatait nem közölte, nem használta fel jogosulatlanul, a felperesre vonatkozó személyes adat a levelezésben nem szerepelt. A II. rendű alperes részéről nem eredményez jogtalan felhasználást, hogy ügyszámokra és abban szereplő személyekre vonatkozó adatokat zárt levélben mással, aki maga is peres fél, a megjelölt perekhez kapcsolódó eljárásban megismertet. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljesítését. Felvetette a további bizonyítás érdekében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének indokoltságát is. Állította, hogy az ítélet hibás ténymegállapításokat tartalmaz, nem chat jellegű beszélgetés történt. Rámutatott, hogy a b... nicknéven levelező személyként a BRFK XIII. Kerületi Rendőrkapitányság az I. rendű alperest azonosította. Azon alperesi védekezés kapcsán, hogy az I. rendű alperes a hozzászólások időpontjában középiskolásként az iskolában volt, hangsúlyozta, hogy ezt az I. rendű alperes nem igazolta, miként a II. rendű alperes sem igazolta, hogy ő a nicknevével való visszaélést a weboldal üzemeltetői felé állításának megfelelően jelezte volna. Kiemelte, hogy a II. rendű alperes a valótlanságokat is tartalmazó levél dr. L.Gynek történő elküldését elismerte, tehát az abban foglalt jogsértő kijelentésekkel is megsértette a Ptk.78.§-ában foglaltakat. A jogsértés helyszíne lényegtelen, a II. rendű alperes sehol nem tehet olyan valótlan kijelentést, mellyel a való tényt hamis színben tünteti fel. Kijelentései sértőek és bántóak is voltak, azon túl, hogy nem volt valóságalapjuk. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság egyetlen bizonyítási indítványnak adott helyt, dr. L.Gy tanúkénti meghallgatása iránti indítványnak, de az összes több indítványt elutasította, majd paradoxonként az ítéletében arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította kellőképpen az állításait. Állította, hogy a maga részéről pontosan és tételesen felsorolta a jogsértő kijelentéseket, megadta a jogszabályi hátteret és tételesen megadta, hogy a sérelmezett írások mely okból, miben sértették meg a becsületét, ezeket a fellebbezésében is - miként korábbi beadványaiban - vastag betűvel kiemelte. Hangsúlyozta, hogy a II. rendű alperes által tett tényállítások nyilvánvalóan súlyos beavatkozást jelentenek a magánéletébe, a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják. Az alperes nem véleményt nyilvánított, hanem olyan kijelentéseket tett és tesz folyamatosan, melyek alkalmasak a róla kialakult társadalmi megítélés kedvezőtlen befolyásolására, becsületének csorbítására. Felvetette a II. rendű alperes személyes költségmentessége megvonásának szükségességét is. Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást túlnyomórészben helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróságnak a felperes által kifogásolt és az elsőfokú bíróság által is értékelt tényekre figyelemmel a II. rendű alperes és dr. L.Gy, mint a ... napilap kiadójának jogi képviselője között történt kommunikáció adataival egészítette ki. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által levont következtetésekkel is egyetért, ide nem értve az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a felperes keresetlevele az érvényesíteni kívánt jog, illetve annak ténybeli alapjának előadása körében hiányos volt. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy amennyiben az érvényesíteni kívánt jog mibenlétére, illetve az annak alapjául szolgáló tények megjelölésére nézve az elsőfokú bíróság hiányosságot észlelt volna, úgy a hiánypótlás iránt kellett volna még a tárgyalás kitűzését megelőzően intézkednie. Ez nem történt meg, de az adott esetben nem is volt szükséges, miután a felperes egyértelműen megjelölte, hogy mely megnyilvánulásokat milyen okból tart sérelmesnek, így az érvényesíteni kívánt jogot, illetve annak ténybeli alapját illetően bizonytalanság - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - a jelen polgári perben nem merült fel. A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy az a ténybeli hivatkozás, hogy a kifogásolt állítások az alperesektől származóak, a perben nem volt alátámasztható. E körben nem volt megalapozott az a felperesi fellebbezésben foglalt hivatkozás, hogy az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványait indokolatlanul figyelmen kívül hagyta, mellőzte és ennek ellenére értékelte a bizonyítatlanságot a felperes terhére. A felperes bizonyítási indítványai között szerepelt, hogy a másodfokú bíróság a II. rendű alperest kötelezze a 2007-ben érvényes internetszerződésének a benyújtására, melyben az IP címe is megtalálható. Erre a felvetésre a II. rendű alperes nyilatkozott akként, hogy a
  3. évi, internet-szolgáltatási szerződése amennyiben akkor ilyennel rendelkezett - ha volt is, már nem áll rendelkezésére. A felperes indítványozta továbbá, hogy az I. rendű alperes oktatási intézményét keresse meg a bíróság annak tisztázása érdekében, hogy a hozzászólások időpontjában az I. rendű alperes órán volt-e vagy sem, hozzáfért-e az iskola valamelyik számítógépéhez, mi volt az iskola regisztrált IP címe. Ez a bizonyítás - figyelemmel az eltelt időre és arra, hogy a közoktatási intézményben nyilvánvalóan nem dokumentált, hogy adott időben melyik diák használta az iskola mely számítógépét - nem teljesíthető. Kérte továbbá a felperes a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság megkeresését arra nézve, hogy miért és milyen módszerrel azonosították elkövetőként ifj. I.rendű alperest. Ezt az indítványt az elsőfokú bíróság teljesítette, a válasz a peres iratok között
  4. sorszám alatt rendelkezésre áll, azonban érdemi információt nem tartalmaz, miután az ügy iratait már
  5. évben selejtezték. A felperes ez irányú bizonyítási indítványát
  6. február
  7. napján terjesztette elő. Miután a felperes keresetének azon ténybeli alapja, hogy a sérelmezett állítások az alperesektől származtak, nem volt megállapítható, így a sem az első, sem a másodfokú bíróságnak nem kellett mérlegelnie, hogy a sérelmezett állítások egyébként mennyiben, mely részükben lehettek alkalmasak a felperes személyhez fűződő jogainak megsértésére. Helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a tekintetben is, hogy a II. rendű alperes dr. L.Gy, mint a B... napilap kiadója jogi képviselője részére írt levele nem volt jogsértő tartalmú. Miután a felperes nagyszámú eljárást indított és a per tárgyává tett kommunikációban érintett felek mindegyike a felperes perbeli ellenfele volt, így közöttük a kapcsolatfelvétel nem volt kifogásolható és az sem, hogy a II. rendű alperes a felperes által indított és tudomására jutott perekről a felperes pereskedési hajlamait kiemelve más, szintén a felperessel perben álló személyt tájékoztasson. Az a körülmény, hogy a számos eljárás némelyike ténylegesen nem indult meg, a levél releváns tartalmán, annak megítélésén nem változtat. Dr. L.Gy pedig tanúvallomásában egyértelműen nyilatkozott arra, hogy a felperes személyi adatait nem a II. rendű alperes révén, hanem a felperes által az ügyfele ellen indított perből ismerte meg; a tanúvallomás valóságtartalmához kétség nem fért. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét ekként a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban pervesztes felperes köteles megtéríteni az I. rendű alperes másodfokú jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat. Miután az I. rendű alperessel szemben meg nem határozható pertárgyértékű volt a fellebbezési kérelem, így a perköltség összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A II. rendű alperes képviselője, mint pártfogó ügyvéd járt el, pártfogó ügyvéd képviselte a felperest is, így a másodfokú bíróság a Pp.87.§
(2)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy mindkét pártfogó ügyvéd díjának viselésére a sikertelenül fellebbező felperes köteles. A felperest megillető személyes költségkedvezmény folytán a feljegyzett fellebbezési illeték a Kmr.14.§-a alapján az állam terhén marad. P é c s , 2015. január 15. dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, dr. Vogyicska Petra s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.