Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.504/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szabó Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a Dr. Szabó Norbert jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt, 69.P.25.287/2013/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 forint perköltséget. Az ítélet tényállása szerint a felperes közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez
- október 19-én elektronikus úton. Az alperes a törvényes határidőn belül a kérelemre nem válaszolt, ezért a felperes keresettel fordult a bírósághoz. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperesi adatkérésről a keresetből értesült, majd
- december 20-án kelt levelében az igényelt közérdekű adatokról a felperes számára tájékoztatást nyújtott. A felperes a teljesítést elismerte és keresetét 85.000 forint perköltségre leszállította, amelynek alátámasztásául számlát csatolt. Az alperes a módosított kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság az alperest a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. Indokolása szerint az alperes a perre okot adott, míg a felperes a keresetet a törvényi határidőnek megfelelően nyújtotta be. A perköltség összegszerűsége tekintetében figyelembe vette a kifejtett ügyvédi munka jellegét, súlyát és mennyiségét, és annak összegét mérlegeléssel állapította meg. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozással. Előadta, hogy a felperesi adatigénylésnek maradéktalanul eleget tett a
- december 20-án elektronikus úton megküldött válasziratában, ezáltal a kereset okafogyottá vált, a felperesnek ezért a tárgyaláson pontosan meg kellett volna jelölnie, hogy mi a kereseti kérelme. A perköltségre történő keresetleszállításra annak járulékos jellege folytán - nincs lehetőség, mert a perköltség megfizetésére vonatkozó kérelem önmagában kereseti követelés nem lehet. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján fel kellett volna hívnia a felperest határozott kereseti kérelem előterjesztésére, a per érdemében hozott döntés hiányában ugyanis a perköltségre vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú helybenhagyására irányult, annak helyes indokai alapján. bíróság ítéletének A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság döntése helytálló volt, kifejtett indokait a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki. A Pp. 75. §-ának
(1)bekezdése szerint perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.). A
(2)bekezdés értelmében a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése értelmében a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. Alaptalanul sérelmezte a fellebbezés, hogy a perköltség megfizetésére vonatkozó kérelem járulékos jellegére tekintettel nincs lehetőség a kereset perköltségre történő leszállítására. A felperes a perben és a fellebbezésében is helytállóan utalt a töretlen ítélkezési gyakorlatra, amely szerint még a keresettől történő elállás esetén is az ilyen nyilatkozatot a bíróságnak tartalma szerint, akként kell értelmeznie, hogy a felperes a keresetét a perköltségre leszállítja. Ilyen tartalmú keresetleszállítás esetén a bíróságnak érdemben ítélettel kell eldöntenie, hogy az alperes a perre okot szolgáltatott-e és ehhez képest kötelezhető-e a perköltség megfizetésére (BH1991.236.). Tévesen hivatkozott ezért az alperes a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el akkor, amikor a felperest nem szólította fel a keresete pontosítására. A felperes nyilatkozata ugyanis egyértelmű volt, a keresetét leszállította és kizárólag az ügyvédi munkadíjból álló perköltségről kért döntést. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt. A másodfokú bíróság érdemben is osztotta az elsőfokú bíróság döntését. Helyesen állapította meg ítéletében, hogy az alperes a perre okot adott, tekintettel arra, hogy a felperes adatigényét a peres eljárás folyamatban léte alatt teljesítette. Minderre tekintettel megalapozottan kötelezte az alperest a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségének megfizetésére. A mérlegeléssel megállapított ügyvédi munkadíj összegét nem találta a másodfokú bíróság eltúlzottnak és annak további mérséklésére nem látott okot a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése szerint. Az elsőfokú bíróság által megállapított mérsékelt összeg arányban áll a pertárgy értékével és a ténylegesen elvégzett (keresetlevél benyújtása, ellenkérelem tanulmányozása, két tárgyaláson való megjelenés) ügyvédi tevékenységgel. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek keretében a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(2)bekezdés a) pontja,
(5)és
(6)bekezdése alapján megállapított 10.000 forint összegű ügyvédi munkadíjat vett figyelembe. A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-ának
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Pullai Ágnes s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Békefiné dr. Mózsik Tímea bíró