A határozat elvi tartalma: A jogsértés megállapításától számított egy éven túl a közbeszerzésben támogatást nyújtó, illetőleg a felhasználást ellenőrző szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását nem kezdeményezheti. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.695/2014/14.szám A Kúria a Csók és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt (...) I.r., a Madlovits és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt (...) II.r., (...) III.r., a Dr. György Péter ügyvéd által képviselt (...) IV.r. felpereseknek a (...) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt (...) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 28.K.31.297/2013/
- számon indult perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján napján kelt 3.Kf.650.367/2013/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.367/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint, a II-III. r. felpereseknek együttesen 40.000 (negyvenezer) forint, a IV. r. felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes a közbeszerzési értesítő
- június 22-i számában tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárásra felhívást tett közzé. A felhívás szerint egy Tab belterületén megvalósítandó 1490 m2 szintterületű járóbeteg szakrendelő központot kellett teljes körűen kivitelezni. Több ajánlattevő közül a nyertesek a II. és III.r. felperesek lettek. Nevezettek nyilatkoztak arról, hogy 10% feletti alvállalkozót nem vesznek be a teljesítésbe, egyes munkálatokba ugyanakkor 10% alatti alvállalkozókat bevesznek. Az I.r. felperes és a II. és III.r. felperes
- szeptember 19-én 437.510.415.- forint fejében szerződést kötött, ami megszűnésének egyik eseteként a 10% fölötti alvállalkozó bevonását jelölték meg. A vállalkozó kötelessége volt a műszaki vezető alkalmazása, az építési napló vezetése és minőségügyi megbízott foglalkoztatása. Alvállalkozó cseréje esetén az új alvállalkozót az I.r. felperessel el kellett fogadtatni. A II. és III.r. felperesek a IV.r. felperes személyében
- szeptember 25-én mint a vállalkozói feladat együttes erővel való végrehajtásában közreműködő megbízottal szerződést kötöttek, és abban rögzítették a IV.r. felperes feladatait, melyeket nevezett 371.883.535.- forintért volt köteles volt ellátni. A IV.r. felperes és egy Kft., a beavatkozó további szerződést kötött 256 millió forint ellenszolgáltatást megjelölve. Az építkezés során, melynek véghatáridejét a
- július 12-es szerződésmódosítás adta meg, nevezett építési naplóba
- október 9-én húsznál több alvállalkozót tüntetett föl, melyek közül kilenc alvállalkozó szerződését csatolták is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint kezdeményező
- december 22-én kérte, hogy az alperes állapítsa meg a jogsértést, és szabjon ki bírságot. Arra hivatkozott, hogy a II. és III.r. felperes a teljesítésbe 10% fölötti alvállalkozót vont be, és ezzel ajánlatától eltért. Jogszabályként a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ának
(1)bekezdését, 304. §-ának
(1)és
(3), valamint 306. §-ának
(1)és
(3)bekezdését jelölte meg. Az I-IV.r. felperesek a Kbt. 306. §-ának
(3)bekezdésére, valamint elkésettségre hivatkoztak. Az alperes
- november 21-i D.988/25/
- számú határozatával megállapította, hogy a kezdeményezés nem késett el, mert az elévülés a szerződés módosításához képest kezdődött, és ezért az IIV.r. felpereseknél jogsértést állapított meg, és velük szemben összesen 9 millió forint pénzbírságot szabott ki. A határozat ellen a felperesek adtak be keresetet, melyben a határozat megváltoztatását és a kezdeményezés elutasítását, illetve a bírság mérséklését, vagy a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy a kezdeményező jogorvoslati kérelme elkésett. A határozatot érdemben is támadták. Az első fokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a jogorvoslati kezdeményezés elkésett, mert azt csak a szerződést követő egy éven belül lehetett volna előterjeszteni. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a kezdeményezés azért késett el, mert az építési naplóban már
- október 9-én a beavatkozót alvállalkozóként feltüntették, amivel a 10% feletti alvállalkozó alkalmazásában jelentkező szabálysértés már ekkor megvalósult. A kezdeményezés ugyanakkor egy éven túli,
- december 22-i volt. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását. Előadta, hogy az elkésettségre vonatkozó bírói megállapítás téves volt, a jogsértés időpontját az ellenőrzés időpontjában kellett volna meghatározni, így kezdeményezés nem késett el. Felülvizsgálati kérelmében kitért az eljárásban felmerülő érdemi kérdésekre is. A felperesek ellenkérelmükben fenntartását kérték. a jogerős ítélet hatályában A Kúriának arról a kérdésről kellett dönteni, hogy a jogerős ítélet helyesen állapította-e meg, hogy a kezdeményezés elkésett és emiatt az alperes határozata jogszerűtlen volt. A Kbt.
- §-ának
(1)bekezdése g) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha feladatuk ellátása során törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet. Az e szakasz
(3)bekezdése szerint az
(1)bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl nem kezdeményezhet eljárást. Helyesen mutatott rá a Fővárosi Törvényszék ítéletének indokolása arra, hogy a Kbt. 327. §-ának
(3)bekezdése az objektív határidő kiszámításának kezdő időpontját a jogsértés megtörténtéhez köti. Ebből a határidőből a kezdeményező nem vitásan kiesett. Az építési naplót a II. és III.r. felperes
- október 7-én nyitotta meg, annak alvállalkozói nyilvántartására szolgáló részében
- október 9-ei időponttal tüntették fel az alperesi beavatkozót alvállalkozóként. Ezzel (
- október 9-én) a jogsértő cselekmény megvalósult. Az idézett törvényhely szerinti 1 éves objektív jogvesztő határidő
- október 9-én kezdődött és
- október 9én lejárt. Ezért a felperessel szemben
- december 22-én benyújtott kezdeményezés, mert e határidőn túl érkezett, elkésett volt. Az alperes téves álláspontra helyezkedett akkor, amikor eltérő megállapításra jutott. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesek felülvizsgálati eljárásában a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeit a Pp.
- §-a alapján az alperes köteles megfizetni. A felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró