Bfv.II.806/2007/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- február
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t Az ittas járművezetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Miskolci Városi Bíróság 9.B.2124/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Miskolci Városi Bíróság a
- december 14-én kihirdetett 9.B.2124/2006/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében állapította meg, ezért őt 300 napi tétel, napi tételenként 300 forint, összesen 90000 forint pénzbüntetésre és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítélet
- december
- napján jogerőre emelkedett. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt pszichiátriai okok miatt 100 %-os rokkant, 1969-ben szerzett „A" és „B" kategóriákra érvényes járművezetői engedélyt. A bíróságok korábban két esetben marasztalták ittas járművezetés vétsége miatt, 1 év 6 hónap „B" kategóriájú közúti járművezetéstől, majd 6 év közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést szabtak ki vele szemben. Ezt követően más jellegű bűncselekmény elkövetése miatt
- június
- napján jogerős ítélettel 2 évi, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A terhelt nem szenved - és a cselekmény elkövetése idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és tudatzavarban. Diszharmóniás, érzelmileg kissé színtelen, kiegyensúlyozatlan személyiség, impulzivitásra, különc megnyilvánulásokra való hajlammal, csökkent alkalmazkodó készséggel. Én-központú, kudarctűrő képessége csökkent, korábban több alkalommal kezelték elmeosztályon, esetenként heveny kóros elmeállapot szintjét elérő psychosis miatt, betegségét időnként tudathasadásos elmebetegségnek, máskor személyiségzavarnak véleményezték. Személyiségzavara a cselekményt tekintve korlátozó tényezőként nem értékelhető, ittassága szokványos jellegű alkoholos befolyásoltságnak felelt meg. A terhelt Borderline személyiségzavarban szenved. A terhelt
- október 30-án délelőtt szeszes italtól befolyásolt állapotban a
- számú közút 44800 km szelvényében vezette a tulajdonát képező, egy utassal terhelt személygépkocsit. A jármű eltúlzott sebessége miatt egy balra ívelő útkanyarulatban kisodródott a jobb oldali útpadkára, ahol megcsúszott, majd az út menetirány szerinti bal oldala melletti erdősávban a tetejére borulva állt meg. A személygépkocsi utasa 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A terhelt vérében a cselekmény idején 2,42 ezrelék véralkohol koncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. Vezetői engedélyét a helyszínen elvették. A terhelt közlekedése során a KRESZ. 4.§
(1)bekezdés c/ pontjában és a 25.§
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket szegte meg. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyet az ügyészi átirat kézhezvétele után írásbeli észrevételeivel egészített ki. A Be. 416.§
(1)bekezdés a/ és b/ pontjára alapított felülvizsgálati indítvány - nem támadva a bűnösség megállapítását elsődlegesen a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést sérelmezte. A Btk. 59.§
(1)bekezdésében írt feltételék megléte nélkül kiszabott végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás sérti a büntető anyagi jog szabályait. Érvelése szerint az ítéletben rögzített tényállás a terhelt járművezetői alkalmatlanságának megítéléséhez szükséges tényeket nem tartalmazza, ezért abból ilyen jogi következtetést sem lehet levonni. A végleges alkalmatlanság megítéléséhez olyan igazságügyi pszichológus szakértő bevonása szükséges, aki e szakkérdésben kellő jártassággal rendelkezik. Sérelmezte, hogy az ügyészség a 10 éve történt első, ittas járművezetés miatti elítélést a jelen ügyben mérvadónak tartja, miként azt is, hogy a végleges hatályú járművezetéstől eltiltásnál nem vette figyelembe a bíróság, hogy annak milyen egzisztenciális jellegű kihatása van. Ezért a jogerős ítélet végleges hatályú eltiltást kimondó rendelkezésének megváltoztatását, és a jogszabálynak megfelelő új határozat meghozatalát indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF. 2320/2007. számú átiratában kifejtette, hogy a védő tényállást támadó érvei a felülvizsgálati eljárásban nem vehetők figyelembe. Az irányadó tényállás szerint a terhelttel szemben a korábbi két ittas járművezetés vétsége miatti marasztalás hatástalan volt. Az ismét közepes fokú befolyásoltság állapotában vezető és balesetet okozó terhelt személyiségével kapcsolatos igazságügyi orvosszakértői megállapításokra figyelemmel a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása anyagi jogszabálysértés nélkül történt. Ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. Képviselője a nyilvános ülésen ezzel egyezően szólalt fel. A védő a felszólalásában az indítványban írtakat fenntartotta. Érvei alátámasztására igazolást csatolt be, amellyel azt kívánta bizonyítani, hogy a terhelt állapotában pozitív változás következett be. A Legfelsőbb indítványt. Bíróság nem találta alaposnak a felülvizsgálati A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható (Be. 423.§
(1)bekezdés). A felülvizsgálati indítványnak az ítéleti tényállás hiányosságát, egyes megállapításait vitató érvei a határozat érdemi felülvizsgálatát nem teszik lehetővé, ez a törvényben kizárt. A Be. 419. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás (XV. Fejezet) szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ezért bizonyításnak sincs helye (Be. 388.§ /2/ bekezdés). Ezért a jogerős határozat tényállásában nem szereplő, azt követően a terhelt állapotában bekövetkezett változás sem vehető figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak a mellékbüntetés törvényességét vitató részét nem találta alaposnak. A Be. 416.§
(1)bekezdés b/ pontja értelmében a kiszabott büntetés felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Így a törvény nem ad lehetőséget, hogy a felülvizsgálati eljárás során a bíróság újraértékelje a büntetéskiszabási körülményeket. A törvényi szabályozásból és a Legfelsőbb Bíróság irányadó gyakorlatából következően a mérlegelésen alapuló döntés abban a kérdésben, hogy a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás alkalmazható-e vagy sem - nem tekinthető a Be.416.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot jelentő anyagi jogsértésnek. A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ (1978. évi IV. törvény 58.§
(1)bekezdés). Ennek feltételei a terhelt esetében fennállnak. A Btk. 59.§
(1)bekezdés szerint a járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jármű vezetésére alkalmatlan. Az 5/
- BJE számú jogegységi határozattal hatályon kívül helyezett 107 BK. állásfoglalás helyébe lépő BKv.
- II. pontja szerint végleges hatállyal a járművezetéstől az a közlekedési bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan. Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszöri marasztalás). A Be. 259.§
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően rövidített indokolást tartalmazó határozat tényállása - szemben a védő érveivel - tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, amelyek alapján a bíróság döntését meghozta. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása a bíróság számára nem kötelező, az csupán lehetőség. A bíróság mérlegelésén múlik, hogy a büntetés kiszabása során él-e ezzel a lehetőséggel. A bíróság mérlegelésén alapuló bármely ilyen döntés törvényesnek tekintendő. Ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a büntetés kiszabás felülvizsgálatára - értelemszerűen a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés megváltoztatására - a törvény nem ad lehetőséget. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 426. § alapján a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3.§
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416.§
(4)bekezdése, az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtását a Be. 418.§
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
- február
- napján Dr. Szabó Győző s.k. a tanács elnöke, dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné