SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.21.050/2014/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Mocsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mocsai Sándor ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek – a dr. Fodor Zoltán Sándor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 8.P.21.560/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A perben nem álló (vevő neve)
- április
- napján megvásárolta a felperestől az (X) forgalmi rendszámú (Y) típusú személygépkocsit 1100 km futásteljesítménnyel. A jármű átadásának dokumentációja szerint a következő ellenőrző szerviz esedékessége „30.000 km óraállásnál, illetve
- január 13-ig, attól függően, hogy melyik van előbb, illetve a szerviz esedékesség jelző szerint.” A műszerfalon lévő szerviz esedékesség jelző hatására
- novemberében a vevő időpontot kért a felperesnél, majd
- december
- napján 28.521 km állással átadta a járművet szervizre. A megrendelő lapon a következő szöveg került bejegyzésre: „2 éves ellenőrző szerviz, indításkor a motortérből zörgő hang hallatszik.” A felperes elvégezte az ellenőrző szervizhez kapcsolódó feladatokat, a megjelölt hibajelenséggel azonban érdemben nem foglalkozott. A gépkocsi
- január 2-án nem indult el, azt beszállították a felpereshez, aki azonban a garanciális javítást megtagadta arra hivatkozással, hogy a kötelező szervizelést (vevő neve) késedelmesen végeztette el. A panaszos megbízásából (szakértő neve) igazságügyi műszaki szakértő megszemlélte a gépkocsit
- január
- napján és megállapította, hogy a motor meghibásodását a vezérműlánc fogátugrása okozta, amit egyértelműen a vezérműláncot feszítő hidraulikus patron nem megfelelő működése váltott ki. A hibajelenséget ennél a motorkonstrukcióknál típushibának minősítette azzal, hogy a meghibásodás gyártási eredetű. A szemle alkalmával a panaszos és a felperes jegyzőkönyvet vett fel, rögzítve, hogy a felperes importőri előírás szerint nem végzi el a jármű garanciális javítását, „a kötelező karbantartások nem megfelelő időben történő elvégzése okán”. Az eredménytelen egyeztetésre tekintettel a panaszos megjavíttatta a személygépkocsit, a javítás költsége 456.435,-Ft volt, majd ezt követően békéltető testületi eljárást kezdeményezett. Kérelmében hivatkozott a szakszerviz szavatosságon alapuló helytállási felelősségére, másodlagosan pedig a
- december
- -2- napján szakszerűtlenül elvégzett szervizelés miatti felperesi kártérítési felelősségre. Az alperes a békéltető eljárásban
- május
- napján 129-06/
- szám alatt meghozott ajánlásában javasolta a felperesnek a gépkocsi javításával felmerült 456.435,-Ft-os költség kifizetését a panaszos részére. A felperes keresetében az
- évi CLV. törvény (Fgytv.)
- §
(4)bekezdése alapján az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az ajánlás indoklása nem tartalmazza egyértelműen, hogy a felperes felelőssége milyen jogcímen áll fenn. Vitatta továbbá, hogy a panaszos igényét a Ptk. 308/A. §-ában foglalt határidőn belül érvényesítette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint az ajánlás egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes a panaszos hibás teljesítésből eredő igényét szavatosság jogcímén köteles teljesíteni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indoklásában rámutatott, alaptalanul hivatkozik a felperes a szavatossági igény elévülésére, mivel a gépkocsi, illetve motorja tartós használatra rendelt dolog, így a panaszos a békéltető testületi eljárást a teljesítéstől számított 3 éven belül kezdeményezte. Ezt megelőzően, 2014. januárjában már írásban érvényesítette igényét az alperessel szemben. Megállapította, helyesen alkalmazta az alperes a Ptk. 308/A. §-ának valamennyi rendelkezését a jogvitával összefüggésben, a panaszos szavatossági igénye nem évült el. Véleménye szerint az ajánlás a Fgytv. 33. §
(1)bekezdésében szabályozott valamennyi kötelező tartalmi elemet magában foglalja, többek között a felperes helytállási kötelezettségének jogcímét is. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú ítélet megváltoztatása és az alperesi ajánlás keresete szerinti hatályon kívül helyezése érdekében. Jogorvoslati kérelmében hivatkozott a
- június
- napján 13.620 km-nél elvégzett szervizigazolásra, amely akként rendelkezik, hogy „a következő ellenőrző szerviz 29.000 km állásnál vagy legkésőbb
- VI. hónapban kell, hogy következzen, attól függően, hogy melyik teljesül előbb, illetve az esedékesség jelző szerint.” Álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a vevőnek
- VI. hónapban kellett volna jelentkeznie a szerviz elvégzésére, mivel nyilvánvalóan nem érte el a 29.000 km-t, azonban a kötelező szervizen nem jelent meg, ezért felperes jótállási kötelezettsége
- VII. hónap
- napjától megszűnt. Véleménye szerint az elsőfokú bíróságnak értékelnie kellett volna, a hibás teljesítés feltétele az, hogy a hiba a teljesítés pillanatában, azaz a vásárláskor fent kellett álljon. Ha ez a hiba a vásárláskor fennállott volna, úgy a vásárlás időpontjától eltelt idő alatt közlekedni nem lett volna lehetséges. A fellebbezés alaptalan. A hibás teljesítés, mint szerződésszegés azt jelenti, hogy a szerződés tartalmához képest valamelyik fél vállalt szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben külön meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. A Ptk. elválasztja a hibás teljesítést, mint nevesített szerződésszegési esetet a hibás teljesítés jogkövetkezményeitől. Ilyen jogkövetkezmény lehet a kellékszavatosság (Ptk.
- §
(3)) és a jótállás is (Ptk.
- §). A perbeli esetben a vevő a felperessel szembeni igényét hibás teljesítés miatt szavatosság – és nem jótállás – címén terjesztette elő. A jogszabályon alapuló kötelező jótállás időtartama már eltelt, a szervizelés időpontjának az önként – szerződéses kötelezettségként – vállalt jótállás szempontjából lehetett volna jelentősége, a vevő azonban nem ilyen címen lépett fel. -3- Pf.I.21.050/2014/
- szám A szavatossági időt illetően az elsőfokú ítélet annyiban pontatlan, hogy fogyasztói szerződés esetében a Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét, az elévülés nyugvása esetén pedig a 3 éves jogvesztő határidőn belül a hiba
- január 2-i jelentkezésétől egy évi (jogvesztő) határidő állt rendelkezésre (1/
- (XII. 2.) PK vélemény
- pontja). A vevő a törvényi határidőn belül fordult az alpereshez. A felperes fellebbezési hivatkozására tekintettel rámutat az ítélőtábla, a Ptk.
- §
(5)bekezdése alapján a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell. Szavatosság esetén azonban – eltérően a jótállástól – a bizonyítási teher szabályából (Pp. 164. §
(1)bekezdés) következően a hibás teljesítés tényét az arra hivatkozó félnek – jelen esetben a vevőnek – kell bizonyítania. Ez közelebbről azt jelenti, kétséget kizáró módon kellett bizonyítania, hogy az általa hivatkozott hiba oka már a teljesítés időpontjában megvolt, a hiba oka a gépkocsiban – legalábbis rejtetten – benne volt. Ennek azért van jelentősége, mert a Ptk. 305. §
(3)bekezdése alapján a szerződéskötéskor ismert hibák miatt a hibás teljesítés nem merülhet fel, ebből eredő igény az eladóval szemben nem érvényesíthető (BDT
- számú jogeset). A perbeli esetben a szakvélemény a hibás teljesítés tényét egyértelműen bizonyítja, a rejtetten fennállott hiba oka gyártási eredetű volt. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes jogi képviselő nélkül járt el, áthárítható költsége nem merült fel, ezért az ítélőtáblának e kérdésben nem kellett határoznia. S z e g e d,
- január hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Bálind Attila sk. előadó bíró Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. táblabíró