← Magyarország

P.20034/2012/56 – Balassagyarmati Törvényszék

A... Törvényszék ... (... szám alatti) ügyvéd által ...( ...szám alatti) felperesnek - ... (...szám alatti) jogi előadó által képviselt... ... szám alatti) alperes ellen kártérítés és járulékai iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 242.852.- (kettőszáznegyvenkettőezer-nyolcszázötvenkettő) forint feljegyzett kereseti illetéket. A perben ezt meghaladóan felmerült költséget a felperes viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...Ítélőtáblához címzett, a ...Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben a következő tényállást állapította meg: Az adóhatóság

  1. május
  2. napjától adóvégrehajtási eljárást folytatott a felperessel szemben. Időközben a felperes peres eljárást indított a ... Kft ellen a ... ... Bíróságon, melynek során a ….Ítélőtábla a
  3. május
  4. napján meghozott.... számú ítéletével kötelezte a ...Kft-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.910.528.-forintot, valamint ennek
  5. április 21-től a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatát. Az alperesi jogelőd, az ... részéről eljárt ... Igazgatóság... Osztály ... a ...-ban,
  6. július
  7. napján kelt intézkedésével a felperesnek a ...-vel szemben fennálló követelését 4.664.012.-forint (4.047.543.- forint tőke, és 616.469-forint késedelmi pótlék) adótartozás erejéig lefoglalta. A... Kft. a
  8. augusztus
  9. napján kelt, a felperes és az alperesi jogelőd részéről eljárt végrehajtási osztály felé is megküldött levelében a ... Ítélőtábla.... számú ítéletével megállapított teljesítési kötelezettséggel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy az ahhoz kapcsolódó követelést, illetve annak jogosultját... és a ... Kft. vonatkozásában vitatott követelésnek tekinti. Ugyanakkor tudomásul veszi, hogy az ...követelés lefoglalása fentiektől függetlenül minden más kiegyenlítést megelőz. Ezen levél
  10. augusztus 15-én érkezett meg az adóhatósághoz. A ...Kft. ezt követően a
  11. szeptember
  12. napján kelt és az adóhatósághoz
  13. szeptember
  14. napján érkezett beadványában elismerte a követelést azzal, hogy a jogerős ítélet ellen a ... Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, abban kérte a végrehajtás felfüggesztését, melyből következően teljesítésre a részéről kizárólag ezen kérelemről való döntést követően kerülhet sor. A ...Kft. a lefoglalt követelést az adóhatóság...felé nem fizette meg, ezért az alperesi jogelőd, az ... ... ...Osztály ..., a
  15. február
  16. napján kelt határozatával kötelezte a ... Kft-t arra, hogy 4.664.012.forint tartozást a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizesse meg. Az adóhatóság határozatát többek között a Vht.
  17. §

(1)-
(2)bekezdésére, valamint az Art
  1. §-ára alapította. A határozat
  2. március
  3. napján emelkedett jogerőre. A ...Kft. ezen időponttól számított 15 napon belül teljesíthette volna önkéntesen a kötelezettségét, ennek elmaradása esetén indíthatott volna végrehajtási eljárást az adóhatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a... Kft. ... nappal ezen határozat jogerőre emelkedése után, de még a teljesítési határidő lejártát megelőzően,
  4. március 26-án felszámolás alá került, végrehajtási eljárás útján a tartozás nem volt behajtható. A felperes az adóhatósághoz
  5. június 5-ei keltezéssel a vele szembeni végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a
  6. július 23-ai követelés foglalás folytán ezen összeg behajtására a jogát elveszítette, a foglalás tényével az adóhatósággal szemben fizetési kötelezettsége megszűnt. Az adóhatóság a ...Kft. elleni felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be. A felszámolási eljárás során a bejelentett hitelezői igények közül egy sem térült meg, tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárás alá került cég vagyona erre nem nyújtott fedezetet. A ... Megyei Bíróság a
  7. május
  8. napján kelt és
  9. június
  10. napján jogerőre emelkedett ...-as számú záró végzésében a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította, az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. A... Ítélőtábla jogerős ítéletének meghozatalát követően
  11. június
  12. napján a ... Kft. mint vevő adásvételi előszerződést kötött ... egyéni vállalkozóval egy k...ingatlanra, melyben mindösszesen 20.000.000.-forint foglaló is kikötésre került.
  13. június
  14. napján a ... Kft, mint eladó az... Kft-vel egyes ... ingatlanok eladása vonatkozásában kötött adásvételi szerződést. Mindemellett a ...Kft.
  15. június 12-én a ...ingatlanrészét is eladta az ... Kft-nek, így a felperes a ... ...Bíróság előtt pert indított az adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt. A perben megállapításra került, hogy az adásvételi szerződés a felperes vonatkozásában hatálytalan, így a felperes a szerződés tárgyát képező ingatlanrészre végrehajtási eljárást indított. A ... önálló bírósági végrehajtó előtt .... szám alatt folyamatban volt végrehajtási eljárás során az alperes ...Osztálya a
  16. február 21-én kelt intézkedésével az árverésen befolyt vételárat 19.346.379.-forint tőke, 11.352.253.-forint késedelmi pótlék, mint adótartozás erejéig lefoglalta. ... önálló bírósági végrehajtó a
  17. március 4-én kelt nyilatkozatában a követelést elismerte. Tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a megadott számlaszámra 16.133.545.-forintot 8 napon belül átutal, egyúttal erről és a követelésfoglalásról értesítette a felperest is. Az önálló bírósági végrehajtó arról is tájékoztatta a felperest, hogy intézkedése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifogást terjeszthet elő, azonban a rendelkezésre álló pénzösszeg esedékességének időpontjában történő kiutalására vonatkozóan a végrehajtási kifogásnak halasztó hatálya nincsen. A követelés foglalást tartalmazó irat a felperes részére
  18. március 10-én került kézbesítésre az adóhatóság részéről. A felperes a követelésfoglalás, mint végrehajtási cselekmény ellen a törvényes határidőn belül végrehajtási kifogást nyújtott be, melyet az alperes ... Osztály ... bírált el a
  19. április
  20. napján kelt végzésével, melyben a követelés foglalására irányuló végrehajtási cselekményt a végrehajtási kifogás elutasítása mellett helybenhagyta. A döntéssel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be, melyet a... Elnöke bírált el, és a
  21. július
  22. napján kelt végzésével helybenhagyta a fellebbezéssel támadott döntést. A felperes a
  23. július
  24. napján benyújtott újabb végrehajtási kifogásában többek között sérelmezte, hogy az adóhatóság a ... Kft. elleni felszámolási eljárás során elmulasztotta a lefoglalt adó behajtását, azt a felszámolónak nem jelentette be, holott a felszámolás során a lefoglalt összeghez hozzájuthatott volna. Az alperes ...., a
  25. július
  26. napján kelt végzésében a végrehajtási kifogás elutasítása mellett helybenhagyta a végrehajtási intézkedést. A döntéssel szemben a felperes ismételten fellebbezést nyújtott be, melyet a...Elnöke bírált el és a
  27. szeptember
  28. napján kelt végzésében helybenhagyta a fellebbezéssel támadott döntést. A felperes keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén 4.047.543.-forint, és ennek
  29. július
  30. napjától a kifizetés napjáig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy az adóhatóság jogszabálysértően járt el, amikor a … Kft-től
  31. július 23-án lefoglalt követelés behajtása, iránt nem, illetve késedelmesen intézkedett, hitelezői igényt a ... Kft-vel szemben indult felszámolási eljárásban nem jelentett be, holott ha a bejelentést megteszi, az adóhatóság követelése kiegyenlítést nyert volna. A ...Bíróság... számú polgári jogegységi határozatára utalva arra is hivatkozott, hogy a követelésfoglalás folytán mögöttes felelőssé vált, miután azonban az adóhatóság a főkötelezettel szembeni felszámolási eljárásban igényét nem jelentette be, követelése a főkötelezettel szemben elévült, amely rá is kihat. Ebből következően az elévült követelés behajtása tőle jogellenes volt. Sérelmezte azt is, hogy a ... önálló bírósági végrehajtó vonatkozásában történt követelés foglalásról az adóhatóság csak az átutalás megtörténte után értesítette
  32. március 10-én, így az általa benyújtott végrehajtási kifogás törvényben megállapított halasztó hatálya nem érvényesülhetett. Végül kifogásolta azt is, hogy az alperes a ... Kft. által az egyes nyíregyházi ingatlanainak értékesítésére kötött adásvételi szerződést nem támadta meg. Az alperes érdemi ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására irányult. Álláspontja szerint a perbeli esetben az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei nem állnak fenn. Kiemelten hivatkozott arra, hogy az adóvégrehajtási eljárás alanya minden esetben az adós, a jogviszonyban szereplő két személy, az adóhatóság, illetve az adós személye nem változhat meg annak ellenére sem, ha követelésfoglalást érvényesít az adóhatóság. Az adós ilyen esetben is az eredetileg a tartozás megfizetésére köteles személy, ebből következően az adóhatóság elsődlegesen vele szemben próbálja meg behajtani a tartozást. Az adóhatóság ugyanakkor többféle módon próbálhatja meg az adóstól a tartozás behajtását, a követelés-foglalás ennek csak az egyik eleme. A jogszabály alapján az adóhatóság maga választja ki, hogy mely végrehajtási eszköz tűnik adott esetben a leghatékonyabbnak. Azzal is érvelt, hogy az adóhatóságnak nincs olyan jogszabályban előírt kötelezettsége, amelynek értelmében minden esetben köteles a felszámolási eljárásban hitelezői igényt előterjeszteni, ezzel kapcsolatban ugyanis az adóhatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik. E körben hivatkozott a Cstv.
  33. §
(1)bekezdésében foglaltakra is. Előadta továbbá, hogy a felperes által benyújtott végrehajtási kifogások több szinten elbírálásra kerültek, és minden elbíráló szervezeti egység azt állapította meg, hogy jogszerűen járt el az elsőfokú adóhatóság. Álláspontja szerint a jogszabály nem köti határidőhöz a követelésfoglalással érintett személy határozattal történő kötelezését, így az adóhatóság e vonatkozásban sem követett el jogszabálysértést, egyébként is a...Kft. csupán a
  1. szeptember
  2. napján érkezett beadványában ismerte el ténylegesen a követelést. Végül azzal összefüggésben, hogy nem tett intézkedést a... Kft. ... ingatlanait elidegenítő szerződés megtámadása érdekében, azt adta elő, hogy a követelésfoglalásra első ízben
  3. július 23-án került sor, ezt megelőzően az adóhatóság a ... Kft-vel nem került kapcsolatba, így az ezen időpontot megelőzően kötött ingatlan adásvételi szerződésekről tudomással nem bírt, azok vonatkozásában intézkedést nem tehetett. A Cstv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt szabályozás pedig diszpozitív jellegű, nem kötelességként, hanem jogosultságként említi az ilyen jellegű szerződések megtámadását, így figyelemmel arra, hogy az adóhatóságnak a felperes adótartozását kellett behajtania, mely adóvégrehajtási jogviszony alanya elsődlegesen maga a felperes volt, nem tekinthető jogszabálysértésnek, hogy a ... Kft. által kötött szerződéseket nem támadta meg. A felperes keresete az alábbiak szerint alaptalan: Az államigazgatási eljárásban okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés általános és különös feltételei fennállnak. Az általános feltételek közül a jogellenes magatartást, az államigazgatási tevékenységgel összefüggő kárt, és e kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítani, s ha ez sikeres, a károkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha kimenti magát, vagyis bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (Ptk. 339. §
(1)bekezdés) Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget a Ptk. 349. §-ának
(1)bekezdése értelmében csak akkor lehet megállapítani, ha kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette (különös feltétel). A törvényszék osztotta az alperes azon álláspontját, hogy az adó végrehajtási eljárás alanya minden esetben az adós, akinek személye akkor sem változik meg, ha az adóhatóság követelésfoglalást érvényesít, ennek folytán az adós nem válik mögöttes felelőssé. A felperes által hivatkozott 1/
  1. számú polgári jogegységi határozat
  2. pontjában foglaltak szerint a mögöttes felelősség olyan járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen (pl. szerződéses egyszerű kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelősség egyéb törvényi esetei). A perbeli esetben a felperes a követelésfoglalásra hivatkozással állította azt, hogy ennek megvalósulásával az adótartozása vonatkozásában mögöttes felelőssé vált. A követelés lefoglalásáról a bírósági végrehajtásról szóló
  3. évi LIII. törvény, 110-
  4. §-ai rendelkeznek. Ezen jogszabályi rendelkezésekből azonban a felperes mögöttes felelőssé válása nem vezethető le, az adójogviszonyban ezzel nem történt alanyváltozás. Ezért nem alkalmazhatók a perbeli esetben az 1/
  5. számú polgári jogegységi határozat III/B. pontjában foglaltak sem. A perben nem vitás tény, hogy az adóhatóság a ... Kft. ellen indult felszámolási eljárás során hitelezői igényt nem jelentett be. Ennek elmaradásával összefüggésben azonban a felperesnek kárt nem okozott, mert a felszámolás alá került cégnek a perben rendelkezésre álló bizonyítékok - így a felszámolási eljárás iratai, különösen a záróvégzés, illetve a felszámolóbiztos tanúvallomása alapján nem volt olyan vagyona, amelyből a követelés kielégíthető lett volna. Kétségtelen tény, hogy az adóhatóság a
  6. július 23-án történt követelés foglalást követően a
  7. február
  8. napján kelt határozatával kötelezte a ... Kft-t a lefoglalt követelés megfizetésére. Az Art. 153.§-a e vonatkozásban határidőt valóban nem állapít meg, ettől függetlenül azonban a felperes nem bizonyította, hogy a keresetben megjelölt kára ezzel összefüggésben keletkezett volna. A perben nem vitás az sem, hogy az adóhatóság a
  9. február 21-én kelt ... önálló bírósági végrehajtó felé intézett követelésfoglalásáról a felperest
  10. március
  11. napján értesítette. A felperes ugyan végrehajtási kifogást nyújtott be az intézkedés ellen, azonban a követelésfoglalás alapján az önálló bírósági végrehajtó a letéti számlájára befolyt összegből az adóst megillető 16.133.545.-forintot az elsőfokú adóhatóság részére
  12. március
  13. napján átutalta. A törvényszék álláspontja szerint a késedelmes értesítéssel összefüggésben a felperesnek kára szintén nem keletkezett, hiszen adótartozása fennállt, a követelésfoglalás jogszerű volt. Az általa benyújtott végrehajtási kifogás az önálló bírósági végrehajtó utalását pedig nem akadályozhatta volna meg, az Art
  14. §
(3)bekezdése szerint ugyanis annak csak a további végrehajtási cselekményekre van halasztó hatálya, A ...Kft. által
  1. június
  2. napján a nyíregyházi ingatlanainak eladására kötött adásvételi szerződés megtámadásának elmulasztása pedig az alperes részéről jogszabálysértésnek nem tekinthető, figyelemmel arra, hogy a Cstv.
  3. §
(1)bekezdése e körben a hitelező részére csupán lehetőséget biztosít, továbbá az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy ezen eljárás eredményre vezetett volna. Mindezekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a felperes keresetét a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése feltételei megvalósulásának hiányában elutasította. A felperes a perben pervesztes lett, ezért a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a feljegyzett kereseti illetéknek az állam javára történő megfizetésére a rendelkező részben írtak szerint, továbbá viselni a perben felmerült egyéb költséget, nevezetesen a ... felszámolóbiztos tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos díjat. Az alperesnek a felperessel szemben perköltségigénye nem volt, így arról a törvényszéknek döntenie nem kellett. A fellebbezés lehetősége a . Pp. 233
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
  1. június
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.