A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - ... (...) I. rendű és ... (...) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogok megsértése és egyéb sérelmek miatt indult perben meghozta a következő í t é l e t e t: A ...-i Törvényszék megállapítja, hogy az I. rendű alperes „mint kamerázol majom" kijelentésével megsértette a felperes személyiségi jogát, egyben eltiltja az I. rendű alperest a további jogsértő magatartástól. Egyebekben a felperes keresetét elutasítja. A peres felek költségeiket maguk viselik. A le nem rótt elsőfokú illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzett, a ...-i Törvényszéken 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A ...-i Törvényszék a felek személyes előadása, a beszerzett büntető iratanyagok és a lefolytatott bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg: A ...
- óta működik az ... szám alatti telephelyen, mely a felperes lakóingatlanával szomszédos. A II. rendű alperes a Bt. beltagja, míg az I. rendű alperes az alkalmazottja. A felperes a BT-vel, a II. rendű alperessel, illetve alkalmazottaival, beszállítói cégek, gépkocsivezetőivel szemben számos bírósági, rendőrségi eljárást kezdeményezett. A felperes rendszeresen videó és fényképfelvételeket készített a telephely napi működéséről, az odaérkező gépjárművel az ott lévő targoncák mozgásáról. Ezeket a dokumentumokat az általa indított eljárásokban, feljelentéseknél felhasználta. Egy alkalommal előfordult olyan, hogy a telephelyen felperesre utaló sértő fényképek kerültek rövid időre kifüggesztésre. A felek között ez a teljesen elmérgesedett viszony 1998-tól 2000-től kezdődött és az azt követő években állandósult. A felperes keresetében személyiségi joga megsértése és egyéb sérelmek miatt kérte az alperesekkel szemben a jogsértés megtörténtének a megállapítását, a jogsértés abbahagyására kötelezésüket, illetve a további jogsértéstől történő eltiltásukat. A ... Megyei Hírlapban, két országos hírlapban sajtóközlemény formájában történő bocsánatkérésre kötelezésüket, valamint 300.000.-forint kártérítés megfizetésére kötelezést. Kereseti kérelme jogalapjául parttalannak tekinthető beadványaiban évekre visszamenőlegesen, konkrét naptári napokhoz és óra, perc dátumhoz kötött magatartásokat jelölt meg, amik gesztusokban, mutogatásokban nyilvánultak meg, illetve verbális személyiségi jogsértést takartak. A bíróság felhívására a tárgyaláson tett személyes nyilatkozatában a kereseti kérelme jogalapját az I. rendű alperessel szemben akként határozta meg, hogy
- április 14-én, május 3-án, június 11-én és augusztus 9-én sértő módon mutogatott rá. Kb. 10 alkalommal leöntötte a felperest egy vödör vízzel, valamint konkrétan meg nem jelölt időpontban átkiabált a felpereshez „sajnálom a feleségedet, hogy ilyen hülye férje van", illetve „majom, az anyádat kamerázd" sértő kifejezéseket. A II. rendű alperessel szemben személyiségi jogsértő magatartásként azt jelölte meg, hogy targoncázás közben „mutogatott az ujjával, amivel azt kívánta jelezni felém, hogy én buzi vagyok", valamint, hogy megalázó képeket rakott ki a telephelyén. Sérelmezte továbbá vele kapcsolatban még az egész Bt. által a telephelyen folytatott tevékenységet, hogy 12 óra után, illetve hétvégén is targoncázik, szombaton a vevőkkel daraboltatja a vasat a felperes ablaka előtt és a hozzáérkező gépjárművek elállják a felperes kapuját. Állításai igazolására az általa készített videó felvételeket csatolta CD lemezen, valamint ... tanú meghallgatását kérte. Az alperesek a felperes keresetének az elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy a felperes ellenük minden alap nélkül számos bírósági és rendőrségi eljárást kezdeményezett, lehetetlenné téve ezzel a telephelyen működő Bt. tevékenységét. Az I. rendű alperes szóbeli meghallgatása során elismerte, hogy mondott olyat a felperesnek, hogy „mit kamerázol majom", ezen kívül azonban a felperes által megjelölt személyiségi jogsértő magatartások megtörténtét vitatta. A II. rendű alperes a személyes meghallgatása során elismerte, hogy kollégái részéről kifüggesztésre került néhány fénykép személyiségi jogsértő tartalommal, azonban azt a tudomására jutást követően azonnal levetette. A törvényszék által meghallgatott ... tanú nyilatkozatában előadta, hogy személyesen, konkrétan nem tapasztalt olyat, hogy ..., vagy az alkalmazottai személyiségi jogsértő magatartást követtek volna el a felperessel szemben, miután ő egyik féllel sincs ilyen közvetlen kapcsolatban, a helyszínen nem járt. Információi a felperes videó felvételeiről származnak. A videó felvételen szereplő alkalmazottakat, illetve sofőröket, akik személyiségi jogsértő magatartást követnek el, nem ismeri. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLVII. törvény (Ptk)
- §-a alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Miután az új Ptk.
- március
- napjával lépett hatályba, a perbeli jogvitára a régi Ptk. szabályai az irányadók. A régi Ptk. a
- §-ában kimondta, hogy személyhez főződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. Ezen paragrafus keretén belül van lehetőség a becsületet és emberi méltóságot sértő magatartásoknak a büntetőjogi és szabálysértési rendelkezéseken túlmenően a polgári jog szabályaival történő védelmére is. Nem kétséges ugyanis, hogy az ember értékelése szempontjából lényeges becsülethez és emberi méltósághoz való jog polgári jogi védelmet is kell hogy élvezzen, ami lehetőséget ad olyan következmények alkalmazására is, amelyek más jogág keretében nem lehetségesek. Ezeket foglalja össze a Ptk.
- §
(1)bekezdése az alábbiak szerint. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- a)követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
- b)követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
- c)követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
- d)követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségét, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,
- e)kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Amennyire fontos az egyik oldalon a személyiségi jogok védelme, ugyanannyira fontos érvényre juttatni a másik oldalon, hogy a fentiek szerinti súlyos jogkövetkezmények alkalmazása csak abban az esetben történjen meg, amennyiben a személyiségi jogsértés megtörténte kétséget kizáróan megállapítható. A Pp. 164. §-a alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell vizsgálnia, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Jelen perben a személyiségi jogsértés megállapításához szükséges tényeket a felperesnek kellett bizonyítania. A törvényszék a rendelkezésre álló adatok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az általa benyújtott fotók és készített videofelvételek a két alperessel kapcsolatban állított magatartások elkövetését nem támasztják alá. A videó felvételekről s fényképekről nem állapítható meg, hogy az I. rendű alperes bármilyen sértő módon mutogatott volna a felperesre, illetve hogy a felperest vízzel leöntötte volna. A videó felvételen csupán a víz öntése látszik, hogy azt ki tanúsítja, az nem. Ezért a törvényszék vonatkozásában csak a „majom, az anyádat kamerázd" sértő kifejezés megtörténtét tudta megállapítani. Ugyancsak nem alkalmasak a becsatolt fényképek és videó felvételek a II. rendű alperessel kapcsolatban semmiféle mutogatás bizonyítására, nem látható, hogy a II. rendű alperes felperesre sértő kézmozdulatot tenne. A II. rendű alperes ugyan nem vitatta, hogy rövid ideig a telephelyen kifüggesztésre kerültek „ogre" és „majom" ábrázolású képek. Azonban a felperes azt nem bizonyította, hogy ezeket a II. rendű alperes függesztette volna ki. Mint a telephely vezetője pedig a II. rendű alperes azonnal intézkedett azok levételéről. Azt maga a felperes sem vitatta, hogy ezek a képek csak rövid ideig voltak láthatók. Egyébként a képek önmagukban még nem hozhatók a felperes személyével összefüggésbe. A felperes által a II. rendű alperessel szemben megfogalmazott egyéb kifogások nem tekinthetők sem jogellenes magatartásnak, sem személyiséget sértő magatartásnak. Amennyiben pedig idegen gépjárművek a felperes kapuját elállták, azzal kapcsolatban más eljárásban, más alperesekkel szemben érvényesíthetett volna igényt. Megjegyzi továbbá a törvényszék, hogy maga a felperes is tanúsított olyan magatartást, ami vindikálhatta a személyiségét sértő viselkedés megtörténtét. A ... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a ... számú ítéletének indokolásában részletesen kifejtette, hogy az azon eljárásban alperesként szereplő, jelen per felperese által készített fénykép és videó felvételek mennyisége, az ahhoz fűzött kommentárok, illetve az a magatartás a részéről, hogy a felvételeket létrára mászva készítette el, meghaladják az ésszerű és jogos mértéket, valamint alkalmasak arra, hogy azon per felperesét, a ... Bt-t tevékenységében ellehetetlenítsék, szükségtelenül zavarják. A törvényszék álláspontja szerint mindezen felperes által tanúsított magatartás, még ha történt is a személyét sértő magatartás az alperesek részéről, annak jogellenességét és súlyát jelentős mértékben csökkenti. Ezért a törvényszék még az I. rendű alperes által elismert személyiségi jogsértő magatartáshoz is csupán a legenyhébb jogkövetkezményt, a személyiségi jogsértés tényének a megállapítását és a jövőben ilyen magatartástól történő eltiltást társította, elutasítva a felperesnek az egyéb jogkövetkezmények megállapítása iránti keresetét. Azt ugyanis arra tekintettel nem látta indokoltnak, hogy nem kétségesen az I. rendű alperes magatartását a felperes részéről hosszabb időn keresztül tanúsított magatartás váltotta ki. Még a II. rendű alperessel szemben nem látta minimális mértékben sem megállapíthatónak a személyiségi jogsértés megállapítását azon indokkal sem, hogy mint a Bt. vezetője az alkalmazottaiért felelősséggel tartozik, mert egyrészt amennyiben az alkalmazottak személyiségi jogsértő magatartást tanúsítanak, azokért saját személyükben kötelesek helytállni, másrészt a felperes által fent hivatkozott magatartás mint kiváltó ok az értékelésnél nem hagyható figyelmen kívül. Mindezekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A személyes költségmentes felperes és I. rendű alperes helyett a kereseti illetéket a 6/1986 (VI. 26.) IM. rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli, míg az alperesek a perköltségüket összegszerűségében és jogcímét illetően nem határozták meg, ezért a törvényszék úgy rendelkezett, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §-án alapul. ..., 2014. szeptember 23. ... sk. bíró