Győri Ítélőtábla Gf.II.20.166/2014/
- A Győri Ítélőtábla a felszámoló által meghatalmazott dr. Szente Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék
- május
- napján kelt G.20.139/2012/
- szám alatti részítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő r é s z - és k ö z b e n s ő í t é l e t : Az ítélőtábla az elsőfokú részítéletet a jogalap körében részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a felek között
- február
- napján létrejött alvállalkozási szerződés alapján a
- április
- és
- május
- napja között történt munkaleállításból eredően a felperest ért kárért az alperes kártérítő felelősséggel tartozik. Egyebekben - a munkagép visszatartásából eredő kártérítési igény körében - az elsőfokú részítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Ez ellen a rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- február 21-én a vállalkozó felperes és a megrendelő alperes között vállalkozási szerződés jött létre a "A" szerkezet-megerősítési munkáihoz kapcsolódó alap-megerősítési munkák elvégzésére, jet-grouting technológiával, 29.700.000.Ft + áfa átalánydíjért. A teljesítési határidőt a szerződésben
- április
- napjában határozták meg. A megrendelő vállalta (5/c. pont), hogy „a munkaterület átadása után az (al)vállalkozó folyamatos munkavégzése érdekében minden tőle telhetőt megtesz". A vállalkozási szerződés mellékletét képező kiviteli terv szerint a felperesnek 168 darab 80 cm átmérőjű jetoszlopot kellett készítenie a -5 és a -8,5 méter közötti talajzónában, illetve az oszlopokat fel kellett húznia az alaptestbe a -4,5 méteres szintig. A -4,5 méteres szint felett a 36 darab felső injektáló furatból cementiszappal itatásos injektálást kellett végeznie. A felperes a szerződés alapján
- március 3-án az alap-megerősítésre irányuló jetelési munkavégzést megkezdte, próbafuratokat készített, majd
- március
- napjától napi 4 jetoszlopot készített.
- március végén a közvetlenül a "A mellet lévő városháza épülete süllyedni kezdett,
- március 31-én a süllyedés mértéke 10-15 mm volt. Az alperes
- március 31-én a felperes munkavégzését leállíttatta és a fúrási eredmények értékelésére, a valós talajállapot feltárására közreműködőket (3P "D", "E" Kft.) bízott meg. A munkavégzés
- március
- és
- május
- napja között szünetelt. A
- május
- napján tartott egyeztetést követően a felek
- május 6-án szerződésüket írásban módosították és a teljesítési határidőt
- június
- napjában határozták meg. A szerződésmódosítás 5/d. pontjában kikötötték, hogy az alperesnek felróható munkamegszakítás esetén a
- naptól kezdődően az alperes köteles a felperes igazolt többletköltségeit megfizetni.
- május
- - és
- május
- napja között a munkavégzés az alperes utasítására ismételten állt, mivel a
- május 18-i mérés szerint a városháza tűztorony felőli része 25-30 mm mélységben süllyedt, az épületen repedések keletkeztek és egyes ablakok is kitörtek.
- június 27-án a felperes a munkát készre jelentette és kérte fúrógépe belvárosból kijutásának biztosítását. Az alperes ezt nem tette lehetővé, azonban
- július 16-án és július 22-én az alapozás -3,8 méter feletti tartományában 14 darab, illetve 16 darab jetoszlop készítését rendelte meg a felperestől, melyet a felperes
- augusztus 3-ig teljesített. A felperes felszámolását
- április 3-i kezdőnappal rendelte el a bíróság. A felperes részítélettel elbírált keresetében 8.949.120.Ft tőke, valamint 6.674.175.Ft tőke után
- május
- napjától, 2.274.945.Ft tőke után
- szeptember
- napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződésszegéssel okozott kár jogcímén. A keresetrészben az alperes által elrendelt első leállás alatt (
- április
- és április
- napja között) felmerült 6.674.176.Ft, valamint a fúrógép visszatartásának időszaka alatt (
- július
- és
- július
- napja között) felmerült 2.274.945.Ft költsége megtérítését kérte. Kifejtette, hogy az első időszakban a felvonultatott gépeket más munkahelyen nem tudta használni, alkalmazottai munkavégzés nélkül maradtak, akik részére szállást, illetve alapórabért biztosított. Megítélése szerint az alperes a munkavégzést szerződést szegve állította le. A
- december
- napján kelt ajánlata, valamint a tervezői műszaki leírás is tartalmazza, hogy az alap-megerősítésnél elkerülhetetlen az építmény esetleges kismértékű süllyedése. Hivatkozott a felek között
- május 2-án megtartott egyeztetés emlékeztetőjére, melyben az alap-megerősítés tervezője úgy nyilatkozott, hogy a süllyedés nem indokolja a munkák leállítását. Az alperes ellenkérelmében a keresetrész jogalapját és összegét is vitatta. Védekezése szerint a munkamegszakítás a felperes mulasztásával volt kapcsolatos. A felperes ajánlatában csak kismértékű épületmozgások, feszültségek fellépését jelezte, a munkavégzés megkezdését követően azonban a jetoszlopok mintegy 20%-a befúrása után a "A" épületében jelentős, egyenlőtlen süllyedés - míg a városháza épületében több cm-es repedés, födémelmozdulás következett be. A felperes mulasztása abban is jelentkezett, hogy nem végezte el a szükséges alapfeltárást. A kártérítési követelés összegét amiatt vitatta, mert a felperes a személyi óradíjak összegének számítását és kifizetését nem igazolta, a felperes által benyújtott számlák szerint elszállásolt alkalmazottak száma nem egyezik az építési naplóban feltüntetett alkalmazottak számával, illetve a felperes a módosított szerződés szerint csak a munkaleállítás harmadik napjától kérhet költségtérítést. Az elsőfokú bíróság fellebbezett részítéletével a felperes állásidőre járó kártérítésre vonatkozó keresetét elutasította. Határozata indokolásában elsődlegesen a törvényszék arra tért ki, hogy a
- március
- és
- május
- napja közötti időszakra a felperes munkamegszakítás jogcímén költségigényt, míg a
- július
- napja és
- július
- napja közötti időszakra fúrógépe visszatartása miatti kárigényt érvényesíthet. Erre vonatkozó kereset hiányában a bíróság nem vizsgálta a
- május
- napja és
- május
- napja közötti munkaleállítás időszakát és okait. Rámutatott a bíróság arra is, hogy a felek vállalkozási szerződése
- május
- napján kelt módosítása 5/d. pontja alapján az alperesnek felróható munkamegszakítás esetén az alperes a felperes igazolt többletköltségeit csak a
- naptól köteles megfizetni. Ezt a szerződési rendelkezést azonban csak a szerződésmódosítást követő időszakra lehet alkalmazni, így az nem vonatkozhat a
- március
- és
- május
- napja közötti időszakra. A törvényszék kiemelte, hogy a vállalkozási szerződés
- számú melléklete, a felperes árajánlata
- oldala szerint a jetgrouting alap-megerősítés során a leggondosabb technológia alkalmazása esetén is az érintett épületben bizonyos mozgások és feszültségek léphetnek fel. Ezt az ajánlati nyilatkozatot alátámasztotta a tanúként kihallgatott "B" tervező vallomása is, amely kitért arra, hogy a környező épületekben a technológia alkalmazása során repedések keletkezhetnek, de a repedések az épület állékonyságát nem befolyásolják. A perben kirendelt szakértő: a "C" Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszéke többször kiegészített szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy a munka leállítását
- március 31-én csak az egyeztetés idejére tartja elfogadhatónak, annak kb. egy hetet meghaladó mértéke azonban szükségtelen volt. Ezen bizonyítékokra figyelemmel a törvényszék ítéletében megállapította, hogy a
- április
- napjától
- május
- napjáig terjedő időszakra a munkaleállítás többletköltségeit a felperes alappal követelte. A
- július
- - és
- július
- napja közötti időszakban a felperes által használt fúrógépre már nem volt szükség, mivel a felperes ekkorra már elvégezte az alperes által eredetileg megrendelt munkákat. Az alperes ellenkérelmében nem adta indokát a fúrógép visszatartásának, emiatt köteles az erre az időszakra felmerült kár megtérítésére is. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a keresetrészt azzal az indokkal utasította el, mert a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján az eljárás első időszakában a bizonyítandó tényekre, a bizonyítási teherre és a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó tájékoztatás ellenére (
- számú végzés) a felperes a perben nem csatolta a kárigény összege igazolását, így a részére adott (
- július
- napján lejárt) határidőn belül és azt követően sem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A törvényszék kitért arra is, hogy a felperes - vélhetően - a bírósághoz benyújtottnál részletesebben alátámasztott okiratokat küldött az alperesnek az állásidő alatt kifizetett munkabérre, szállásköltségre és gépbérleti költségre, mivel azokra az alperes perbeli beadványaiban (5/A/1., 13/A/38.) nyilatkozott. Ezért a bíróság a bizonyítatlan kárigényt elutasította. Elsődlegesen az elsőfokú részítélet megváltoztatása és az alperes
- április
- napja és
- május
- napja közötti, valamint
- július
- napja és
- július
- napja közötti időszakra vonatkozó kártérítési felelőssége közbenső ítélettel megállapítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Másodlagosan a részítélet hatályon kívül helyezését kérte. Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen arra tért ki, hogy a felperes felszámolását
- április
- napján rendelte el a bíróság, melyet követően a perben a felperes jogi képviselőt is váltott. Ezután a munkaleállítással összefüggésben keletkezett kárigényt illetően sem a bírósági tárgyalásokon, sem azokon kívül egyetlen bírósági felhívás sem hangzott el és a bíróság eljárási cselekményt sem rendelt el. Emiatt a felperes új jogi képviselője abban a hiszemben volt, hogy a bizonyítási eljárás - más mellett: szakvélemény beszerzésével és kiegészítésével - csak a még tisztázatlan kereseti igények vonatkozásában zajlik. Rámutatott, hogy a
- május
- napján kelt és az elsőfokú bírósághoz a részleges tárgyalás berekesztést megelőzően megérkezett beadványában követeléseit összefoglalta és kérte a törvényszéktől, hogy az esetleg további bizonyítási kötelezettségeiről a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján tájékoztassa. Ennek ellenére az ezt követően megtartott tárgyaláson a törvényszék a felperest nem tájékoztatta bizonyítandó tényekről, bizonyítási kötelezettségről, csak az alperest hívta fel sokadszorra bizonyítási indítványai előterjesztésére beszámítási kifogása tárgyában. Kiemelte, hogy a részítélet indokolásába foglalt tényállás alapján az elsőfokú bíróságnak nem a keresetrészt elutasító részítéletet, hanem közbenső ítéletet kellett volna hoznia a keresetrész tárgyában. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú részítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Az elsőfokú eljárás során előterjesztett nyilatkozatait fenntartva megjegyezte, hogy az elsőfokú eljárás során - a törvényszék felhívásán túl - saját maga is legalább négy alkalommal jelezte beadványaiban, hogy a felperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság - a részítélettel elbírált keresetek esetében - a teljes tényállás felderítését elmulasztotta, és az elsőfokú eljárás lényeges szabályai megsértésével utasította el a keresetrészt. Az elsőfokú bíróság a Pp.3.§
(3)bekezdésében meghatározottak szerint több alkalommal tájékoztatta (pl. 5.,
- szám alattiak) a több önálló keresetrészt előterjesztő felperest, valamint az ellenkérelmet és ellenkövetelésként beszámítási kifogást előterjesztő alperest a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási kötelezettségről és a bizonyítás indítványozása elmulasztása jogkövetkezményeiről. Így a
- május
- napján kelt
- sorszám alatti végzésben - a részítélettel elbírált keresetrészt illetően - a törvényszék tájékoztatta a felperest, hogy őt terheli - más mellett - a munkák leállítása idején a leállítással kapcsolatban keletkezett kára, költségének összege bizonyítása. A bíróság a bizonyítási indítványok előterjesztésére
- június
- napjáig engedélyezett határidőt, egyben figyelmeztette a feleket, hogy bizonyítási indítvány hiányában a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján határoz, illetve a határidőn túl előterjesztett bizonyítási indítványokat mellőzni fogja. (Pp.141.§
(6)bekezdés) A felperes a tájékoztatásra az engedélyezett határidő utolsó napján (
- sorszám alatt) bizonyítási indítványt terjesztett elő, ahhoz több okirati bizonyítékot csatolva. Beadványában kitért az alap-megerősítési munkák leállításával felmerült költségeire, illetve közölte, hogy beadványához csatolta kárigénye részletes kimunkálását és az annak alapját képező dokumentumokat. (
- oldal
- bekezdés) Ténylegesen azonban a beadvány bíróságnak megküldött példányához a felperes nem mellékelte a részletes kárszámítást és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az alperes azonban mindezeket megkapta, mivel a másnap,
- június 26-én érkezett beadványában (
- szám) arra részletesen nyilatkozott (
- pont A/
- szám alatti melléklet). Az elsőfokú bíróság - részítélete indokolásából kitűnően (
- oldal
- bekezdés) - észlelte, hogy a felperes bizonyítási indítványához nem mellékelte kárszámítását és az annak alapjául szolgáló számviteli bizonylatokat, de azokat az alperesnek megküldte. A törvényszék részítéletében a mulasztás jogkövetkezményeit ezután úgy terhelte a felperesre, hogy eljárása során nem hívta fel a felperes figyelmét a hivatkozott, de nem csatolt kárszámítás pótlólagos benyújtására. Az elsőfokú bíróság ezen eljárása sértette a Pp.2.§
(1)bekezdésében meghatározott tisztességes (fair) eljárás alapelvi követelményét. A tisztességes eljárás fogalmi definícióját az elsőfokú eljárás ezen szakaszában még hatályban lévő, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény 1.§
(1)bekezdése határozta meg. Eszerint a tisztességes eljárás követelménye alapján az eljáró személy, illetve döntéshozó testület (…) a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerű, méltányolható körülményeit is szem előtt tartva az előírt határidőn belül köteles eljárni. Az elsőfokú bíróság a fair eljárás alapelvét sértette azzal is, hogy a munkamegszakítás illetve a fúrógép visszatartása miatt előterjesztett kereseti követeléseket a kereseti jogalap tárgyában lefolytatott és a felperes számára kedvező eredményt hozó részletes szakértői bizonyítást követően, de a kártérítés összegére vonatkozó bizonyítási felhívása (11. szám) után mintegy két évvel a bizonyítatlanságra (Pp.164.§
(1)bekezdés) hivatkozva utasította el. A törvényszék keresetrészt elutasító részítéletéből is kitűnően a szakértő személyes meghallgatásával és írásbeli kiegészítéssel (56.,
- szám alattiak) pontosított szakértői bizonyítás a munkaleállítás miatt előterjesztett kártérítési kereset jogalapját alátámasztotta és az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes
- április
- napjától
- május
- napjáig a munkaleállítás többletköltségeit alappal követelhette az alperestől. Ezért az elsőfokú bíróságnak helyesen a jogalapi kérdésekre vonatkozó szakértői bizonyítás lezárását követően kellett volna felhívnia a felperest a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján a követelésrész összege bizonyítására, és csak erre vonatkozó kifejezett (nemleges) nyilatkozata hiányában utasíthatta volna el - bizonyítatlanságra hivatkozással - a keresetrészt. Másrészt annak megítélésénél, hogy az elsőfokú bíróság az eljárásjog szabályainak megfelelően határozott-e az elbírált keresetrészek részítélettel elutasításáról, arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a bíróság a per tárgyalását folytatta a tárgyi keresethalmazatban álló további keresetek és az alperes beszámítási kifogása elbírálására. A Pp.141.§
(6)bekezdése szerint, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a 141.§
(2)bekezdésében előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. A Pp.141.§ idézett rendelkezéseinek célja a perek ésszerű időn belül való befejezésének érdekében a felek gondos és célszerű pervitelre való szorítása, illetve az esetleges mulasztások jogkövetkezményeinek meghatározása. A 141.§
(6)bekezdése alapján a fél nyilatkozattételi, bizonyítás indítványozási mulasztása csak akkor állapítható meg, ha (1.) a bíróság a felet előzetesen, megfelelően egyediesítve, a releváns tényekre vonatkozó indítvány tételére hívja fel (a mulasztás esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel); (2.) a fél a nyilatkozat tételét, a bizonyítás indítványozását ennek ellenére alapos ok nélkül (BH 2003/203.) mulasztja el; és (3.) a bíróság azért határoz a fél nyilatkozata, indítványa bevárása nélkül, mert annak bevárása a per befejezését késlelteti. A perbeli esetben az állásidő költsége és a fúrógép visszatartása miatti kártérítés összege bizonyítása bevárása nélküli határozathozatal feltételei - a már említettek szerint - azért nem álltak fenn, mert a törvényszék egyes további kereseti kérelmek és a beszámítási kifogás elbírálása érdekében még a tárgyalást és a bizonyítási eljárást folytatta. Így a perbeli esetben a felperes követelés összegére vonatkozó bizonyítási indítványa bevárása nem késleltethette a per befejezését. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság részítéletével abban, hogy "B" tervező tanúvallomása, valamint a többször kiegészített igazságügyi szakértői vélemény szerint egy hétnél hosszabb időtartamra szükségtelen volt a jetelési munkák szüneteltetése az épületrepedések és mozgások miatt. Ezért a 2011. április 7. napjától 2011. május 3. napjáig tartó időszakra az alperes szerződésszegéssel állította le a munkavégzést. A szükséges egyeztetések idejét meghaladó munkamegszakítás a 2011. február 21. napján kelt vállalkozási szerződés (módosítást megelőző) 5/c. pontjába ütközött. A szerződésszegéssel okozati összefüggésben a felperesnek szállásköltségből, alapórabér kifizetésből és gépbérletből eredő kára keletkezett, mivel ebben az időszakban az alkalmazottakat és gépeket - tényleges munkavégzés nélkül - készenlétben kellett tartania. A kártérítés általános feltételei (a Ptk.318.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 339.§
(1)bekezdése) tehát fennállnak, függetlenül attól, hogy az elsőfokú eljárásban a kártérítési követelés összegére bizonyítás nem folyt. Ugyanakkor a fúrógép visszatartása időszakára (
- július
- -
- július
- napja) ezek a feltételek teljes bizonyossággal már nem állapíthatóak meg. Az elsőfokú bíróság ezen keresetrész esetében - eltérő jogi álláspontja folytán - a tényállás teljes felderítését elmulasztotta, így elmaradt annak feltárása, hogy az alperes szerződésszegéssel, avagy jogszerűen, további munkák megrendelése érdekében (Gf.
- tjk.
- oldal
- bekezdés) akadályozta-e meg a fúrógép városból kijutását. Elmaradt annak ténybeli előadása és bizonyítása is, hogy a visszatartás időszakában a felperesnek milyen jogcímű kárai keletkeztek. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján a jogalap körében részben megváltoztatta és a Pp.213.§
(2)-
(3)bekezdése szerint rész- és közbenső ítélettel - megállapította, hogy a felek között
- február
- napján létrejött vállalkozási szerződés alapján a
- április
- és
- május
- napja közötti munkaleállításból eredő felperest ért kárért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik. Egyebekben - a munkagép visszatartásából eredő kártérítési igény esetében - az elsőfokú részítéletet a Pp.252.§
(2)-
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A részben megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a már kifejtettek szerint egyrészt fel kell hívnia a felperest a Pp.141.§
(6)bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett annak előadására, hogy a fúrógép visszatartásának időszaka alatt mely szerződésszegéssel összefüggésben milyen jogcímű, mely tételekből álló kára keletkezett. Ezzel összefüggésben az alperes nyilatkozni köteles, hogy mely tények miatt tartja jogszerűnek a fúrógép visszatartását. Ezzel egy időben az elsőfokú bíróságnak a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján ismételten figyelmeztetnie kell a felperest, hogy őt terheli annak bizonyítása, hogy a munkamegszakítás (
- április
- -
- május 3.) és a fúrógép visszatartás (
- július
- -
- július 24.) időszaka alatt milyen összegű kára keletkezett. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a fúrógép visszatartása szerződésszegéssel történt és a felperes határidőn belül indítványozta mindkét időszak kárösszege bizonyítását, a törvényszéknek mindkét követelésrész esetében le kell folytatnia az azok összegét alátámasztó bizonyítást. Az ítélőtábla a PK
- számú állásfoglalás alapján mellőzte a másodfokú eljárás perköltségére vonatkozó határozathozatalt, arról - az elsőfokú perköltségre is kiterjedően - az elsőfokú bíróságnak a keresetrészekre vonatkozó újabb határozat meghozatalakor kell döntenie. G y ő r ,
- január
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Zámbó Tamás sk. bíró