Győri Ítélőtábla Pf.II.20.215/2014/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Borbás Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Léhmann György ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen kölcsön megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- május
- napján kelt 1.P.20.207/2013/
- szám alatti ítéletével szemben az alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessenek meg 2.500.
- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint a felperesnek 15 napon belül 250.
- (Kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- szeptember 10-én a felperes mint hitelező és jelzálogjog-jogosult, valamint az I.r. alperes mint adós, a II.r. alperes mint készfizető kezes és jelzálog-kötelezett között devizaalapú vállalkozói hitelszerződés jött létre, amellyel a felperes az I.r. alperesnek 400.
- CHF beruházási célú vállalkozói hitelt nyújtott, a szerződéskötés napján irányadó árfolyamon átváltott 59.084.000.Ft összegben. A szerződés
- pontjában az adós kötelezettséget vállalt, hogy mindenkori tartozása után a kölcsöntőke teljes összegben történő visszafizetéséig a naptári negyedév első munkanapját megelőző
- munkanapon érvényes nemzetközi bankközi pénzpiaci kamatláb (három havi CHF LIBOR) + 2,91% kamatfelár, a szerződéskötés napján összesen évi 5,7%-os mértékű ügyleti kamatot megfizet. A szerződés
- pontjában az adós tudomásul vette, hogy a
- pontban írt ügyleti kamat mértéke a szerződés aláírásától számított 5 év időtartamig csak a három havi CHF LIBOR változásával módosul, míg a
- pontban írt kamatfelár a szerződés aláírásától számított 5 évig fix mértékű. A felek kifejezetten megállapodtak, hogy a hitelező a szerződés aláírásától számított öt év eltelte után jogosult a kamatfelár mértékének egyoldalú megváltoztatására. A hitel visszafizetése biztosítékaként 400.
- CHF és mindenkori járulékai erejéig jelzálogjogot alapítottak a II.r. alperes tulajdonában lévő "Település"1 ... hrsz-ú ingatlanra. Az I.r. alperes
- októberéből kezdte meg a kölcsön törlesztését, melynek
- augusztusáig eleget tett, majd
- szeptemberében a törlesztőrészlet mérséklését kérte. A felek
- december 21-én a hitelszerződést módosították és jelzálogjogot alapítottak a hitel biztosítékaként az I.r. alperes tulajdonában lévő "Település"2 ... hrsz-ú ingatlanra.
- július 22-én a felperes az alperesek részére fizetési átütemezést engedélyezett, melynek az alperesek maradéktalanul nem tettek eleget. Ezért a felperes a szerződést
- szeptember 2-án azonnali hatállyal felmondta, mellyel a tartozásuk egyösszegben vált esedékessé. A felek
- november 14-én és
- február 2-án is fizetési megállapodást kötöttek, melyekben az alperesek fennálló tartozásukat elismerték, melyet részletekben vállaltak megfizetni. A felperes keresetében egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 348.203,65 CHF tőke, 15.281,91 CHF ügyleti kamat, 20.609,69 CHF késedelmi kamat és 7.955,79 CHF kezelési költség megfizetésére. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a felperes felmondását követő fizetési megállapodások a felmondást hatálytalanították. Kifogásolták, hogy a „vállalkozói" hitelszerződés megkötése előtt a felperes elmulasztotta az I.r. alperes üzleti tervét és a szerződés sajátosságainak megfelelő okiratokat beszerezni. A szerződéses szóhasználattól eltérően a szerződés lakossági, fogyasztási hitelszerződés volt, melynek
- pontja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.) 213.§
(2)bekezdésébe ütközően semmis, mivel a szerződés nem tartalmazta a 213.§
(1)bekezdés b/, d/ pontjai feltételeit. Ezen túl a teljesítés az alperesek részéről
- szeptemberében lehetetlenült, ez pedig a felperesnek róható fel, mivel elmulasztotta a Hpt.
- számú melléklete 10.
- pontjában foglalt kötelezettsége teljesítését. Viszontkeresetükben a "Település"1 ... hrsz-ú és a "Település"2 ... hsz-ú ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlését kérték. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az I-II.r. alperest egyetemlegesen kötelezte 392.051,04 CHF, valamint 4.000.000.Ft perköltség megfizetésére. Elrendelte a "Település"2 ... hrsz-ú ingatlanról a felperes javára 400.000.CHF tőke és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog törlését, ezen túl a viszontkeresetet elutasította. Határozata indokolásában a Hpt.
- számú melléklete III. pont 4., 5.,
- alpontjaiból kiindulva elsődlegesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felek között létrejött hitelszerződés nem minősül sem fogyasztási kölcsönnek, sem pedig lakossági kölcsönnek. Az I.r. alperes őstermelőként a foglalkozása körében kitűzött cél megvalósítására, az állattartó telep korszerűsítése érdekében vette igénybe a felperes által nyújtott hitelt. Az I.r. alperes üzletszerű tevékenysége körébe tartozott a felvett kölcsönből megvalósítani kívánt beruházás. Ezért az alperes által sérelmezett okokból (Hpt.213.§
(1)bekezdés b/, d/ pontjai, 213.§
(2)bekezdés) a hitelszerződés nem semmis. A törvényszék a felperes által benyújtott okiratok (15/F/2.) alapján elvetette az alperesek azon védekezését is, hogy a felperes a hitel folyósítását megelőzően nem végezte el a hitelképesség vizsgálatát. A hitelszerződés azonnali hatállyal felmondását követően a Ptk.321.§
(1)bekezdése és 319.§
(2)bekezdése szerint a még nem teljesített törlesztőrészletek egy összegben váltak esedékessé. Az alperesek érvelésével szemben a
- november
- és
- február
- napján kelt fizetési megállapodások olyan rendelkezést nem tartalmaztak, mely a felperes felmondását hatálytalanítaná. A Ptk.231.§
(1)bekezdése alapján a felek kiköthették, hogy az alperesek nem magyar forintban, hanem CHF-ben kötelesek teljesíteni. Ezért a bíróság a keresettel egyezően marasztalta az egyenes adós I.r. alperest, továbbá a Ptk.272.§
(1)bekezdése, 274.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján a készfizető kezes II.r. alperest. A jelzálogjoggal biztosított ingatlanok közül a "Település"2 ... hrsz-ú ingatlanra a Ptk. 2010. augusztus 14. napjától hatályos 261.§
(4)bekezdése alapján tartotta alaposnak a törvényszék a jelzálogjog törlésére irányuló viszontkeresetet. A "Település"1 ... hrsz-ú ingatlanra kikötött jelzálog ugyanakkor megfelelt a szerződés megkötésekor hatályos Ptk.251.§
(1)bekezdése, 262.§
(1)bekezdése szabályainak, emiatt a törlésnek nem volt helye. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, a kereset elutasítása és a viszontkeresetükben való teljes helytadás iránt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmükben fenntartották az elsőfokú eljárásban már kifejtett azon jogi álláspontjukat, hogy az utóbb megkötött fizetési megállapodások hatálytalanították a
- július
- napján (helyesen:
- szeptember
- napján) kelt felmondást. Ténylegesen 60 millió forint kölcsönt nyújtott a felperes, így az igény devizában megjelölése törvénysértő. „Vállalkozói" szerződésnek amiatt nem lehetett a kölcsönszerződést nevezni, mert a felperes sem az üzleti tervet, sem a vállalkozói szerződés sajátosságainak megfelelő iratokat nem szerezte be a kölcsön nyújtása előtt. Változatlanul fenntartották a szerződés
- pontját érintő, a Hpt.213.§
(1)bekezdése b/, d/ pontjaira és a 213.§
(2)bekezdésére alapított semmisségi kifogásukat. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a felperes hitelképesség vizsgálata megfelelőségét csak okiratok alapján vizsgálta, ahhoz - az alperesek bizonyítási indítványának eleget téve - szakértői bizonyításra lett volna szükség. Ennek alátámasztására fellebbezésükhöz mellékelték a más felek közötti perben készült, a Székesfehérvári Városi Bírósághoz
- december
- napján benyújtott szakvélemény részletét. Kifogásolták, hogy a szerződés lehetetlenülésére vonatkozó védekezésük körében az elsőfokú ítélet nem tartalmaz indokolást, így nem lehet megállapítani azt, hogy a lehetetlenülés miatti szerződés megszűnésének tényét a törvényszék elfogadta-e avagy sem. Az elsőfokú bíróság a számszaki kérdésekben szintén nem dönthetett volna szakértő bevonása nélkül. Előadták, hogy az elsőfokú tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a felperesi követelést összegszerűségében sem fogadják el, mivel olyan banki tranzakciók történtek, melyek helyességét kizárólag könyvszakértő tudja eldönteni. A szakértő bevonásának elmaradása miatt az elsőfokú ítéletet törvénysértőnek tartották. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, fenntartva az elsőfokú eljárás során már kifejtett jogi álláspontját. Kiemelte, hogy a felek közötti korábbi, az alperesek által indított perben a bíróságok jogerős ítéletükben kimondták: a
- szeptember 10-én a felek között létrejött szerződés nem tekinthető fogyasztói szerződésnek. A felperes által végzett hitelképességi vizsgálatot a rendelkezésre álló periratok alátámasztják. Az alperesek a követelés összegére szakértői bizonyítást nem kértek, kizárólag a hitelképesség tárgyában indítványoztak könyvszakértői bizonyítást. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helyes érdemi jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alpereseket a hátralékos hiteltartozás megfizetésére és utasította el a "Település"1 ... hrsz-ú ingatlant érintő törlési viszontkeresetet. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokaival túlnyomórészt egyetértett, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp. 254. §
(3)bekezdés) A felperes fellebbezési ellenkérelmében helyesen utalt arra, hogy a felek között a perbeli
- szeptember
- napján kelt hitelszerződést érintően korábban folyamatban volt perben jogerős ítélet (a Győri Ítélőtábla
- június
- napján kelt Pf.II.30.313/2013/
- szám) tartalmazza: a felek között nem fogyasztói szerződés jött létre. Így ennek az ítéletnek a jogereje kizárja, hogy az alperesek jelen perben vitássá tegyék a hitelszerződés ilyenkénti minősítését. (Pp.229.§
(1)bekezdés) Ezért nem kétségesen alaptalan a fellebbezésben is felhozott, a Hpt.213.§
(1)bekezdés b/, d/ pontjaira és a 213.§
(2)bekezdésére alapított semmisségi kifogás, mivel ezek a semmisségi okok csak a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésekre alkalmazhatóak. Tévesen hivatkoztak az alperesek fellebbezésükben arra is, hogy törvénysértő a hitelszerződésből eredő hitelezői igény devizában megjelölése, mivel a felperes ténylegesen 60 millió forint kölcsönt nyújtott. A felek között ugyanis devizaalapú vállalkozói hitelszerződés jött létre, amelynél a kirovó és a lerovó pénznem eltér (Ptk.231.§
(2)bekezdés) A devizaalapú hitel devizában nyilvántartott, de magyar forintban folyósított, és/vagy törlesztett hitel. (A devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/
- Polgári Jogegységi Határozat indokolása III. pont) Alaptalan a fellebbezés arra vonatkozó érvelése is, hogy a felek között
- november 14én és
- február 2-án kötött fizetési megállapodások hatálytalanították volna a
- szeptember
- napján kelt felperesi felmondást. A fizetési megállapodások szövege ugyanis ilyen rendelkezést nem tartalmazott. A felek valójában a felmondás folytán egy összegben esedékessé vált tartozás megfizetésére kötöttek részletfizetési megállapodást. A felperes által nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó hitelképesség vizsgálata (Hpt.
- számú melléklet I/
- alpontja) esetbeli elvégzését az elsőfokú eljárás során beszerzett iratok (15/F/2) alátámasztották. Ezért, valamint amiatt, mert a hitelképesség hiánya, valamint a szerződés lehetetlenülése törvényi szabályai (Ptk.312.§) között az alperesek nem jelöltek meg jogilag releváns logikai kapcsolatot, az alperesek fellebbezésükben is kellő alap nélkül hivatkoztak a szerződés ilyen módon való megszűnésére. Ebben a körben az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét (Pp.221.§
(1)bekezdés) nem sértette meg, mivel ítéletében kitért a lehetetlenülés okaként megjelölt hitelképesség vizsgálatra. (
- oldal
- bekezdés) Az ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy a szerződés esetleges lehetetlenülése esetén is terheli az alpereseket a felvett hitel visszafizetésének kötelezettsége, nincs ugyanis olyan jogszabályi rendelkezés, amely ez alól mentesítené őket. Végül a felperesi követelés összegére vonatkozó szakértői bizonyítás elmaradása miatt sem törvénysértő az elsőfokú bíróság ítélete. Az elsőfokú eljárás során a
- március
- napján megtartott tárgyaláson az alperesek valóban vitatták a felperes követelése összegét, állítva, hogy a „felperes nem vett figyelembe bizonyos törlesztőrészleteket a perbeli követelése meghatározásánál". (
- tjk.
- oldal utolsó bekezdés) Ennek ellenére az alperesek szakértői bizonyítást a követelés összegét illetően nem, csak a hitelképesség vizsgálatára kezdeményeztek. (
- tjk.
- oldal
- bekezdés) Ez utóbbi kérdésben pedig az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte az igazságügyi szakértő kirendelését, mivel különleges szakértelem nélkül (Pp.177.§
(1)bekezdés) is megítélhető volt, hogy az adósok hitelképességét a pénzügyi intézmény vizsgálta. Az ítélőtábla kiemeli: a felperes az elsőfokú eljárás során benyújtotta a bíróságra az alperesek befizetéseit és fennálló tartozásuk egyenlegét táblázatos formában tartalmazó kimutatását. (20. szám) Erre a kimutatásra azonban az alperesek a bíróság felhívására (20/I. szám alatti végzés) semmilyen módon nem nyilatkoztak, így vitássá tett követelésrészek hiányában sem lehetett helye a követelés összege alátámasztására könyvszakértői bizonyításnak. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az alperesek a Pp.78.§
(1)bekezdése és 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek viselni az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint a felperes másodfokú perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az általános forgalmi adó nélküli 250.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- január
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró