A határozat elvi tartalma: Egységes területalapú támogatásra való jogosultsághoz elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelő a jogszabály által meghatározottak szerint a TIR-ben állattartóként legyen nyilvántartva. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.780/2013/4.szám A Kúria dr. Gál Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a ...-, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve jogutóda - alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt K.27.059/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.059/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatósága
- február
- napján kelt határozatában megállapította, hogy a felperes a 2011-es támogatási évre nem jogosult a hízott bikatartás kiegészítő nemzeti támogatásra. Az indokolásban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up)
- évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/
- (IV. 7.) VM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §
(2)bekezdésére utalt. Megállapította, hogy a felperes a tenyészet információs rendszerben (TIR) állattartóként nincs nyilvántartva, ezért támogatásra nem jogosult. A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. A másodfokon eljárt MVH Központi Szerve a
- szeptember
- napján meghozott határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. A Jogcímrendelet elsőfokú hatóság által felhívott szabálya, valamint a
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 43/A. §-a alapján hozta meg döntését. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a felperes a TIR-ben nem szerepelt állattartóként, annak pedig nincs jelentősége, hogy
- márciusában visszamenőlegesen újraindították az állattartói minőségét. A támogatásra való jogosultság szempontjából a későbbi bejelentés adatai nem vehetők figyelembe, a más gazdasági társaság eljárásából kifolyólag a felperest ért esetleges károsodás a közigazgatási döntést nem érinti. Az elsőfokú hatóság ugyanezen indokokkal a tejtermeléssel kapcsolatos kiegészítő támogatást érintően is elutasító döntést hozott a felperessel szemben a
- február
- napján kelt határozatában. A felperes előzőekkel azonos tartalmú fellebbezése alapján eljárt MVH Központi Szerv
- szeptember
- napján hozott határozatában az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása ebben az esetben is a TIR-ben történő nyilvántartás hiányára alapítottan utasította el a felperes fellebbezését. A felperes mindkét határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az egyes határozatok elleni felperesi keresetek alapján indult peres eljárásokat egyesítette, majd a ítéletében a felperes kereseteit elutasította. A bíróság döntésében a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdés a), b) pontjait, 9. §
(2)bekezdését, valamint az Eljárási tv. 43/A. §-át hívta fel. E jogszabályhelyek alapján a támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőnek a TIRben állattartóként kell szerepelnie. A bíróság kifejtette, hogy az ügyben a Jogcímrendelet vonatkozik a
- évben igénybe vehető kiegészítő nemzeti támogatásokra. Tényszerűen megállapítható, hogy a támogatási kérelem elbírálásakor a felperes a TIR-ben állattartóként nem szerepelt. A bíróság szerint az alperes az elbíráláskor nem vizsgálhatta azt, hogy a felperes milyen okból nem szerepel a nyilvántartásban, illetve a rendszerből történt korábbi törlése jogszerű volt-e. Az MVH a saját eljárásában a más hatóságok által vezetett nyilvántartásba történt bejegyzés, vagy az abból való törlés jogszerűségét nem vizsgálhatja. A támogatás elbírálása szempontjából az a ténykérdés bír relevanciával, hogy a felperes a nyilvántartásban szerepelt-e, vagy sem, ennek hiányában pedig az alperesnek elutasító döntést kellett hoznia. Az utólagos visszajegyzés az Eljárási tv. 43/A. §-ára tekintettel nem volt figyelembe vehető. Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem hivatkozott az 1782/
- EK tanácsi rendelet preambulumára, valamint a 29/
- (IV. 20.) FVM rendeletre, mely alapján kifejtette, hogy e jogszabályok szerint a nemzeti kiegészítő támogatások körét a szabályozás elválasztotta a termeléshez kötött és a termeléstől elválasztott jogcímek vonatkozásában. Felhívta a 42/
- (IV. 4.) FVM rendelet
- §-át, illetve 4-
- §-ait, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy nem volt a hízott bika-tartás és a tejtermelés támogatás esetében a nyilvántartásban szereplő bázis jogosultságon kívül semmilyen egyéb feltétele a folyósításnak és támogatási-, vagy kifizetési kérelmet sem kellett benyújtani. Ezt követően hivatkozott a 37/
- (IV. 3.) FVM rendelet
- §-ára,
- §-ára, illetve
- §-ára. E jogszabályokból levont következtetés szerint a hízott bika támogatás esetében már fennáll a TIR nyilatkozati és területalapú támogatásra való jogosultság kötelezettsége, a tejtámogatásnál azonban még mindig nem. A felülvizsgálati kérelem a Jogcímrendelet
- és
- §-ait idézve megállapította, hogy e jogszabály már a tejtámogatásra is előírja mindkét feltételt. A szabályok tehát folyamatosan változtak, álláspontja szerint ez a jogszabályváltozás ellentétes az Európai Unió azon céljával, hogy egy egységes, könnyen követhető támogatási rendszert kell bevezetni. A Jogcímrendelet a TIR-ben állattartóként történő nyilvántartási kötelezettség szabályozásában nem kellően részletezi, hogy ez alatt mit is ért a jogalkotó, így a végrehajtás során a kifizető ügynökség azt hibásan értelmezve járt el. A felperes szerint diszkriminatív eljárást eredményez, hogy bármely állatfaj legalább egy napos tartása megfelel a támogatás folyósításához és a tenyésztő megkapja a támogatást, mert a rendszerben szerepel, aki pedig jogkövető módon a 119/
- (X. 198.) FVM rendelet (TIR rendelet) szerint betartja bejelentési kötelezettségét, az nem kap támogatást. A TIR rendelet
- §
(4)bekezdése szerint a tartás megszüntetését 10 napon belül be kell jelenteni. Állattartás megszüntetése esetén a Jogcímrendeletnek és a TIR rendeletnek egyidejűleg nem lehet megfelelni. A Jogcímrendelet kötelezővé teszi a jogosult állattartóként történő nyilvántartását, nem részletezi milyen állatfaj tartójaként és azt sem, hogy a tartásnak működő állapotúnak, vagy megszűntnek kell lenni, illetve a támogatási év vonatkozásában milyen időszakban szükséges szerepelni a nyilvántartásban. A szabályozás nem zárja ki azt, hogy maga a konkrét állattartás már megszűnt, de a tenyészet még szerepel, így véleménye szerint a szövetkezet megfelelt a kifizetés feltételeinek, még az EU szabályaival ellentétes rendeleti szövegezés szempontjából is, mivel ...tenyészkódon nyilván volt tartva a TIR-ben. Tény, hogy a juhtartást
- július 24-én megszüntette. A felülvizsgálati kérelemhez a felperes csatolta a NÉBIH által kiállított tenyészetigazoló lapot. Kifejtette, hogy a szövetkezet rendelkezett szarvasmarha tartással a 2011-es évben, ezt szüntették meg a tartóváltással
- március
- napjával jogtalanul. A felperes álláspontja szerint nincs szabályozva a Jogcímrendeletben, hogy milyen időszakot vizsgálhat a kifizető ügynökség a tartás viszonylatában. A Jogcímrendelet
- április 7-én került kihirdetésre, véleménye szerint amennyiben a rendelet megjelenését követő egy nappal történt volna a tartóváltás, úgy megkapta volna a támogatást. Álláspontja szerint esetükben a támogatási jogosultság folyamatos, hiszen a 2012-es évre is kifizették ezen összegeket. Véleménye szerint az Eljárási tv. nem ad felhatalmazást a miniszternek arra, hogy diszkriminatív módon olyan feltételeket állapítson meg a rendeletben, amely kizárja az ügyfelek egy részét a támogatás folyósításából. Álláspontja szerint a jogerős ítélet, illetve a hatósági döntések diszkriminatívak, sértik az Alaptörvényt, sértik a
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 2. §
(1),
(2)és
(3)bekezdését, a 73/
- EK rendeletet. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. XX. fejezete szerinti eljárásban az elsőfokú bíróság a keresettel támadott közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja felül a kereseti kérelem keretei között. A Kúria gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében kerülhet sor a jogerős ítélet felülvizsgálatára. Olyan új jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg, amelyre a fél a peres eljárás során nem hivatkozott és amelyre nézve a jogerős ítélet döntést nem tartalmaz, illetve olyan jogszabálysértés sem jelölhető meg, amely nem a per tárgyához kapcsolódik. (lásd: Kfv.VI.37.348/2011/
- és Kfv.VI.37.364/2011/10.). A felülvizsgálati eljárásban tehát nem vizsgálható olyan új jogszabálysértés, amely a keresetben eredetileg nem szerepelt és azzal az elsőfokú bíróság sem foglalkozott. Az ügy irataiból megállapítható, hogy a felperes az alperes határozatai elleni keresetlevelében jogszabálysértésként egyedül a Jogcímrendeletre hivatkozott, az eljáró bíróság ez alapján bírálta el a kérelmet. A felperes a jogerős bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelmében az 1782/
- EK tanácsi rendelet, és a Ket. sérelmére hivatkozik, de a Jogcímrendeleten kívül számos más olyan jogszabályt is megjelöl, amelynek sérelmét vagy figyelembe vételét a keresetlevélben nem jelölte meg, azzal az elsőfokú bíróság nem foglalkozott. Ezen jogszabályi hivatkozások ezért a Kúria előtti felülvizsgálatnak sem lehetnek tárgyai. Megjegyzendő továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelem a Kúria hatáskörébe nem tartozó számos kérdés vizsgálatát is felveti. Így nem vizsgálhatja a Kúria azt a felperesi felvetést, hogy az Európai Unió mezőgazdasági támogatásaival kapcsolatos hazai joganyag olyan gyorsan változott-e amely ellentétes az Európai Unió céljaival. Szintén nem vizsgálhatja a Kúria - mivel miniszteri rendelet vizsgálatára vonatkozó hatásköre nincs - hogy az Eljárási törvény által adott felhatalmazás keretei között hozta-e meg a miniszter a rendeletet, s e rendelet az Alaptörvényben foglalt diszkrimináció tilalmába ütközik-e. A fentiek szintén kívül esnek a jogerős felülvizsgálatára irányuló kúriai hatáskörön. ítélet jogszerűségi Az ügyben az elsőfokú bíróság által vizsgált feltétel a Jogcímrendelet
- §
(2)bekezdésben található, amely szerint meghatározott támogatási jogcím esetében kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki egységes területalapú támogatásra való jogosultságot szerzett és a TIR-ben állattartóként van nyilvántartva. Az Eljárási tv. 43/A. §-a értelmében az ott meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul. A Kúria megállapította, hogy a jogerős döntés - a kereseti kérelem keretei között - ezen jogszabályokat tartalmuk alapján jogszerűen alkalmazta. A Kúria a fentiek alapján a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban az alperesnek költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló - módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontján és az Itv. 50. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- november
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó