← Magyarország

Gf.40076/2014/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.076/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Juhász NóraÜgyvédi Iroda (...) által képviselt ... (.....) felperesnek a dr. Németh FerencIstván ügyvéd (....) által képviselt ..... (....) alperes ellen szolgáltatási díj fizetési kötelezettség megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. november 14-én kelt 4.G.41.633/2013/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 1.080.000 (egymilliónyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes ...budapesti lakostól meg kívánta vásárolni a perbeli BMW típusú személygépkocsit, de a teljes vételárral nem rendelkezett, ezért 6.000.000 forint önerő fizetése mellett további 9.000.000 forint vételár biztosítására a ... lízingszerződést kötött. A felperes, mint lízingbevevő megbízásából a ... a gépkocsit
  4. február
  5. napján adásvételi szerződéssel lízingbeadás céljából ... 15.000.000 forintért megvásárolta. A vásárlásra a lízingszerződésben meghatározottak céljából került sor, azzal, hogy a lízingbevevő a lízingszerződés szerinti futamidő végén - az ott írt feltételek mellett - a gépkocsi tulajdonjogát megszerzi. Az adásvételi szerződés szerint a ... a szerződés, illetve saját gépjármű pénzügyi lízing általános szerződési feltételei szerint a felperesre, mint lízingbevevőre engedményezte az adásvételi szerződésen alapuló valamennyi jogosultságát a szavatosságon, jótálláson, termékfelelősségen alapuló jogokkal, a tulajdonjog és a gépjármű vételár előleg esetleges visszatérítésére vonatkozó jogosultság kivételével. A lízingbevevő kötelezettsége, illetve joga volt a gépjármű megfelelő gondossággal történő kiválasztása, megtekintése, kipróbálása, és a megbízási állapotlap felvétele a gépjármű átvétele, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett. A gépjármű tulajdonosa a ... üzemben tartója a felperes lett. A felperes a gépkocsit .... átvette, az központi záras kivitelű, gyári riasztóval, immobiliserrel volt ellátva, abba plusz riasztót szereltek. A felperes az eladótól két darab kulcsot kapott, melyek nem eredetiek, hanem másoltak voltak, de eredetiként kerültek átadására. Az eladó kulcsmásolást, utánrendelést, zárcserét nem jelzett. Felperesnek a lízingszerződés megkötésekor ... biztosítást kellett kötnie, a biztosítási szerződésre vonatkozó
  6. február 17-i keltű ajánlatban szerződő félként felperest tüntették fel, finanszírozóként, kedvezményezettként, valamint tulajdonosként a .... A felperes „kulcsnyilatkozatot" is kitöltött, úgy nyilatkozott, két darab eredeti centrálkulccsal rendelkezik. A felperes által aláírt nyilatkozat szerint „A szerződő tudomásul veszi, megerősíti, hogy az ajánlatban, tanúsítványban írásba foglalt adatok a Ptk. 540.§-ában megfogalmazott közlési és változásbejelentési kötelezettség alá tartoznak, a közölt adatok valóságtartalmáért, illetve helyességéért, a változások bejelentéséért felelősséggel tartozik. A közlési, változásbejelentési kötelezettség megsértése a biztosítási fedezet kizárását, vagy a biztosító mentesülését eredményezheti. A közlési kötelezettség megsértése jogkövetkezményeit nem érinti, ha az ajánlatban, tanúsítványban foglalt adatokat nem saját kezűleg töltötte ki." Alperes és a felperes között 94103234324476900 kötvényszámon komplett, határozatlan időtartamú ... biztosítás jött létre, annak hatályba lépése és a biztosítás kezdete
  7. február
  8. napja volt. A biztosítási szerződés rögzítette, hogy a gépjármű finanszírozója és a biztosítási szerződés kedvezményezettje a .... A szerződésre vonatkozó záradékok a 425., 431.,
  9. és
  10. számúak voltak, a gépjármű ellopása esetén az önrész mértéke 10%. A felek szerződése meghatározta a „káridőponti forgalmi értéket", a szerződés szerint a biztosító szolgáltatása a szükséges iratok, bizonyítékok, fedezetigazolás benyújtása utáni
  11. napon esedékes. A szerződés
  12. fejezet II/
  13. pontja szerint a szerződő biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetőleg a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. A III/
  14. pont szerint, amennyiben e fejezet a biztosított szerződő részére közlési, változási, bejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, ezek a Ptk. 540.§, 544.§-ai szerinti körbe tartoznak, ezáltal amennyiben a bejelentés tartalma nem valós, illetve a szerződő biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. A biztosítási szabályzat
  15. fejezet II/
  16. pontja alapján lopás kockázatra is kiterjedő biztosítás esetén a szerződő biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat, távirányítókat lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni. A III/
  17. pont szerint, ha a szerződés lopás kockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlatban felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányító közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő biztosított köteles ezt a tényt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsokat, elektronikus indítókártyákat. A
  18. számú záradék szerint lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai berendezés védi a gépjármű összes nyílászáróját, ajtókat, motorteret, csomagteret, riasztó beépítését jelző berendezés be van építve, a gépjárművet ért támadás esetén hang- vagy fényjelzést ad, megakadályozza a motor indítását, vagy gyári immobiliser indításgátló van beépítve, vagy olyan indításgátló immobiliser van beépítve, mely a jármű legalább három áramkörét blokkolja. A
  19. fejezet II. pontja szerint a biztosító fenntartja jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésre, ha a szerződő biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt - amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, mely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van. A biztosítási szerződés megkötésekor a gépkocsiról fénykép felvételek készültek. A gépkocsit
  20. május
  21. napjára virradóra ellopták a .... szám elől, a felperes feljelentéssel élt, az elkövető kiléte nem volt megállapítható, a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság az eljárást felfüggesztette a
  22. június 14-i határozatával. A felperes alperes felé a káreseményt
  23. május 9-én bejelentette, a birtokában lévő kulcsokat és riasztó-távkapcsolót az alperesnek átadta. Alperes vizsgálta a káreseményt, beszerezte ... igazságügyi nyomszakértő véleményét
  24. június 16-án, mely szerint a felperes által átadott kulcsok fogazata felülete gyártási sajátosságai alapján megállapíthatóan mindkét átadott kulcs utángyártott, a kulcsok fejegységén természetes használatból eredő, csekély mértékű, összességében a megadott használati időszak kilométerfutásához viszonyítva jelentősen kisebb kopottság áll fenn, a márkaszerviz tájékoztatása alapján a kulcsok járműazonosító és járműhasználati adatokat nem tartalmaznak, mindkét kulcs esetében adathiány állapítható meg. Az alperes megbízásából eljáró .. közlekedésügyi szaktanácsadó megállapításai szerint a biztosítási szerződés kötését megelőző fényképfelvételek alapján a bemutatott gépjármű nem azonos felszereltségű az azonos alvázszámú legyártott gépkocsival, ugyanis a gépkocsi az alvázszám alapján a gyártás során elektronikus panorámatetővel, valamint alumínium fellépővel, vonóhoroggal került legyártásra, ezek a ... szerződés kötéskor készült fényképfelvételeken nem láthatók a perbeli gépkocsin. A gépkocsi ellopása miatt a ... a felperessel kötött pénzügyi lízingszerződést
  25. július 14-én kelt levelével azonnali hatállyal felmondta, felszólította a felperest 9.386.032 forint
  26. augusztus 15ig történő megfizetésére. A ... a
  27. július 26-án alperes által átvett levelében a ... forgalmirendszámú gépjármű tulajdonosaként kérte alperest, hogy a gépkocsi
  28. május 8-i ellopása miatti lopáskár alapján fizetendő biztosítási összeget a ... bankszámlájára utalja át. A felperes a ... szerződés alapján járó szolgáltatási díjból kívánja rendezni a lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségét. Alperes azonban
  29. október 20-án arról tájékoztatta felperest, hogy a szolgáltatási összeget nem fizeti ki, mert a felperes megsértette a Biztosítási Szerződési Feltételek
  30. fejezet I/9., valamint II/
  31. pontját azzal, hogy a lopás tényének bejelentését követően nem a gépkocsihoz tartozó eredeti kulcsokat adta át. A felperes módosított kereseti kérelmében alperes szolgáltatási díj fizetésére kötelezettségének megállapítását kérte a perbeli biztosítási kötvény alapján, előadva, nem szegte meg a biztosítási szerződést. Arra is hivatkozott, a Ptk. 544.§

(1)bekezdése és a biztosítási szerződés részét képező szabályzat IX/10. pontja értelmében, az alperes teljesítési kötelezettsége fennáll, alperesnek volt lehetősége olyan szakértői vizsgálatot végeztetni a szerződéskötéskor, melyek alapján a kulcsok eredetisége vagy annak hiánya megállapítható lett volna. Ilyen vizsgálat nem volt, alperes nem hivatkozhat a szabályzat megjelölt pontjaira, melyek az eredeti kulcsok átadását teszik szükségessé akkor is, ha azokkal a biztosított önhibáján kívül nem rendelkezik. A kulcsokat nem másoltatta, azok utángyártott minőségéről tudomása nem volt, erről csak a kárrendezési eljárás során szerzett tudomást, jóhiszeműen járt el, együttműködési kötelezettségének a biztosítási eljárás során eleget tett, nem hatott közre a másolásban, amennyiben alperes erre hivatkozik, ezt neki kellene bizonyítania. Alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, felperesnek csak közvetett érdeke áll fenn, érdemben utalt arra is, a felperes nem tulajdonosa a gépkocsinak, nem lehet annak biztosítottja, az a ... A tulajdonjogot a lízingbevevő csak a lízingdíj és a maradványérték kiegyenlítése után szerezheti meg, a tulajdonos és a biztosított jelenleg a ...Hivatkozott a Biztosítási Feltételek meghatározott pontjaira, arra, a gépkocsi eredeti és beazonosítható kulcsai nem kerültek leadásra, azok holléte, a lopás körülményei nem ismertek. A felperes vagy a Ptk. 540.§
(1)bekezdése szerinti közlési vagy a
(2)bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségét szegte meg attól függően, hogy a szerződéskötéskor vagy azt követően nem közölte az utángyártott kulcsok beszerzését. A Ptk. 540.§
(3)bekezdése értelmében a felperes bizonyítási terhe, hogy az elhallgatott körülmények nem hatottak közre a biztosítási eseményben. Utalt arra, az eladóval a felperes állt jogviszonyban, neki kellett tisztáznia a kulcsok számát, eredetiségét, a téves vagy hiányos tájékoztatás jogkövetkezményeit ő vonhatta le az eladóval szemben. A gépkocsi alvázszám alapján beazonosítható felszereltségi lista eltér a szerződéskötéskor bemutatott gépkocsitól, a felperes sem tudott ésszerű magyarázatot adni a panoráma üvegtető és az alumíniumküszöb hiányára, átalakításról nem nyilatkozott. Nem a biztosítani kívánt gépjármű lett bemutatva az alperesnek, ez a Ptk. 537.§
(2)bekezdése alapján a szerződés érvénytelenségét alapozza meg. A megfelelő kockázatot nem lehetett felmérni. Az elsőfokú bíróság a felek előadása, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos iratok, ...szakértői véleménye, a becsatolt összefoglaló jelentés, fényképfelvételek és egyéb iratok alapján a
  1. november 14-én kelt 4.G.41.633/2013/
  2. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 635.000 forint alperes részére történő 15 napon belüli perköltség megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a Pp. 123.§-ában írt feltételek fennálltát vizsgálva megállapítható, a felperes nem a gépjármű tulajdonosa, hanem lízingbevevője volt, aki jogosult volt a Ptk. 548.§-a alapján a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosított és a kedvezményezett azonban a ... volt. A biztosítási szolgáltatást így alperesnek a .... felé kell teljesítenie. A felperes saját javára - mint szerződő fél - biztosítási szolgáltatás kifizetését nem kérheti, azonban több eseti döntés kimondta, hogy a lízingbevevő, mint szerződő fél kérhet marasztalást a lízingbeadó, mint biztosított, illetve kedvezményezett javára, azaz alperessel szemben ilyen tartalmú marasztalási keresetet előterjeszthet, így a teljesítés követelésének kizártsága, mint a Pp. 123.§-a szerinti feltétel nem áll fenn. A jogvédelem szükségessége sem állapítható meg, ezt a perben a felperes nem bizonyította, megóvandó jogként azt jelölte meg, hogy a biztosítási szolgáltatásból kívánja fedezni a ... szembeni fizetési kötelezettségét, de ez nem minősül a Pp. 123.§-a szerint megóvandó jognak, ez a ... szemben fennálló kötelezettségnek minősül. Alperessel szemben megóvandó joga így nem a felperesnek, hanem a ... van. A kedvezményezett az alperessel szemben jogérvényesítéssel felléphetne, de ha erre nem hajlandó, a felperes fizetési kötelezettsége kapcsán megállapítási kereset vele szemben indítható. A megállapítási kereset feltételei hiányában a kereset elutasításának volt helye. Az elsőfokú bíróság mellőzte az alperes érvénytelenségi kifogásának, illetve a Ptk. 540.§-ában foglaltak vizsgálatát és az indítványozott szakértői bizonyítást is. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(6)bekezdése alapján kötelezte mérsékelt perköltség viselésére a felperest, valamint az illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az elsőfokú ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy alperes szolgáltatási és fizetési kötelezettsége a ... Biztosítási Kötvény alapján fennáll, másodlagosan a Pp. 252.§
(2)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Az ügytörténet részletes leírását követően - melyben hangsúlyozta, hogy hozzá kifejezetten eredetiként kerültek átadásra a gépkocsi kulcsai és bízott a hatóság által elvégzett eredetiségvizsgálatban - utalt a márkaszerviz álláspontjára is, mely szerint nem állapítható meg egy kulcsról, hogy az adott autóhoz tartozik-e vagy sem. Keresete, illetve alperes ellenkérelme ismertetése után utalt a perben tartott tárgyalásokra, csatolta a tárgyalási jegyzőkönyveket, rögzítve, a jogérvényesítés segítésének elve, a tisztességes eljáráshoz való jog alapelve sérült. Utalt a megtett kulcsnyilatkozatra, a Ptk. 540.§ rendelkezéseit ismertette, előadva, laikusként nem állapíthatta meg a kulcsokról, hogy azok nem eredetiek, ezen körülményt csak a szakértő jelentősen megkésett szakvéleményéből ismerte meg. A szerződéskötés előtt a szakértő bevonása alperes lehetősége volt. A felperesi szándékos magatartást alperes megbízottja sem állapította meg. A szerződéses határidőket alperes lépte túl, felperes sem a közlésre, sem a változásbejelentésre vonatkozó kötelezettségét nem szegte meg, nála még gondatlanság sem állapítható meg, eljárása az általános elvárhatóságnak megfelelt. Jogi érdekét illetően utalt az általa befizetett önrészre is, valamint arra, nem kérte annak konkrét megállapítását, hogy részére teljesítsen az alperes, kizárólag annak megállapítását kérte, hogy alperes tartozik. A lízingbevevő részére történő teljesítést kérhet, ennek érdekében felléphet alperessel szemben saját jogainak megóvása végett, így jogsértő az elsőfokú bíróság azon ítéleti állítása, hogy megállapítást nem kérhet. Az elsőfokú bíróság a bírósági gyakorlatra hivatkozott, ugyanakkor a jogvédelem szükségessége is fennáll, az elsőfokú bíróság jogértelmezése mellett a lízingbevevő passzív magatartása alapján a díjfizetésre, kockázatvállalásra köteles felperes jelentős érdeksérelmet és kárt szenvedne. Jogvédelemre szorul, direkt módon nem léphet fel az általa megfizetett 6.000.000 forint tekintetében az alperessel szemben, annak ellenére, hogy a biztosítási szerződést ő kötötte, ő fizette a biztosítási díjat, a gépjárműhasználat költségeit és ő viselte a kialakult élethelyzettel kapcsolatos kellemetlenségeket. Utalt az eljáró bíró tárgyalásvezetésére, valamint Alkotmánybírósági határozatra. Kifejtette, tévesen tájékoztatta az elsőfokú bíró a feleket arról, hogy marasztalási keresetnek nincs helye, elvárható lett volna, hogy téves tájékoztatást ne adjon, illetve felhívja felperes figyelmét arra, hogy a megállapítási keresetre módosított kereseti kérelme elutasításra fog kerülni, így az eredetileg előterjesztett marasztalási kereset fenntartása indokolt. Nem változtatta meg konkrétan keresetét, kérte alperes fizetési kötelezettségének megállapítását is. Az elsőfokú bíróság a megállapítási kereset elutasítása esetén a marasztalási keresetnek helyt adhatott volna. Fellebbezési kérelme kiegészítésében, illetve pontosításában az elsőfokú ítélet megváltoztatását, alperes kockázatviselése fennállásának megállapítását kérte. Az ügytörténet rögzítése után nyilatkozott alperesi ellenkérelemre, tévesnek tartva alperes jogértelmezését. Rámutatott, jogosult marasztalást követelni alperestől, a gépkocsi felperes tulajdonaként a vagyonához tartozott. Utalt az alapkeresetre, illetve arra, a lízingbeadó a perbe nem kíván belépni, valamint korábbi, 2013. május 6-i beadványára, melyben annak megállapítását kérte, hogy az alperes tartozik, azaz, a kockázatviselése fennáll, e beadvány nem volt keresetváltoztatás, pusztán kiegészítette a marasztalásra irányuló alapkeresetet. Hivatkozott a Ptk. 287.§-aira, a letétbe helyezés lehetőségére. Az elsőfokú bíróság a Pp. 3.§
(2)bekezdését is megsértette, az alapkereseti kérelem tárgyában nem döntött, a megállapításra irányuló kereset elutasítása is jogsértő a Ptk. 548.§-a figyelembevételével. A fellebbezésében írtakat részben helyesbítette, azzal, hogy a lízingbeadó javára kérhet marasztalást. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Utalt arra, a teljesítés követelésének kizártsága körében az elsőfokú bíróság kissé ellentmondásosan ugyan, de azt állapította meg, hogy a felperes a maga javára ugyan nem követelhet marasztalást, de a lízingbeadó, mint biztosított, illetve kedvezményezett javára kérhet. Alperesi álláspont az volt, hogy a gépjármű tulajdonosa a biztosított, a káreseménnyel az ő vagyonában állt be értékcsökkenés, azaz a .... biztosított. Ha a felperes mégsem saját, hanem a biztosított javára kérne marasztalást, úgy az perbizomány lenne, melyet a magyar jog nem ismer, az igényérvényesítésre így a biztosított tulajdonos jogosult, a kereshetőségi jog hiányzik. A felperes az alapkeresetben is saját maga javára kérte a teljesítést. A felperes maga is keveri a fogalmakat, a lízingbevevő helyett vélhetően lízingbeadót kívánt írni fellebbezésében. Az elsőfokú bíróság álláspontja helytálló volt abban is, nem lehet felperesnek alperessel szemben megóvandó joga, hogy a biztosítási szolgáltatásból kívánja fedezni a lízingkötelezettségét, hiszen a lízingdíj tartozásnak a biztosítási összeghez nincs köze. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: A jelen ügyre alkalmazandó 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536.§
(1)bekezdése szerint biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. Az
  1. évi III. törvény (Pp.) 123.§ második fordulata értelmében megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, a Pp. 123.§-ában írt feltételek nem állnak fenn, a felperes nem a gépjármű tulajdonosa, hanem lízingbevevője volt, a biztosítási szerződés biztosítottja és kedvezményezettje a .... így a biztosítási szolgáltatást alperesnek a ... felé kell teljesítenie amennyiben a kockázatviselése beáll - a felperes, mint szerződő fél marasztalást a lízingbeadó, mint biztosított, illetve kedvezményezett javára kérhet. (EBH.2013.P3) A felperes eredeti kereseti kérelmében marasztalást kért, de saját javára. A
  2. május 6-i keltű beadványa sem tekinthető a ... javára történő marasztalás iránti keresetmódosításnak, az megállapításra irányul. A Pp. 146.§
(1)bekezdése értelmében felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg. Utóbbiak folytán a másodfokú eljárásban előterjesztett „fellebbezési kérelempontosítás" meg nem engedett keresetváltoztatást tartalmaz. Ezen túlmenően a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy az elsőfokú bíróság a teljes keresetet elutasította, kifejtve, hogy a felperes saját javára marasztalást nem kérhet, ennek folytán a felperes marasztalásra irányuló kereseti kérelméről is döntött. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése, 239.§-a és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes, eredménytelenül fellebbező felperest az alperes javára a mérlegeléssel megállapított mérsékelt összegű másodfokú ügyvédi munkadíj, mint perköltség, illetve az államnak járó, le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest, 2015. február 18. . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.