← Magyarország

Pfv.21527/2014/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény feltárása során az esetleges eljárási szabálytalanság nem teszi a fegyelmi határozatot érvénytelenné. Pfv.IV.21.527/2014/6.szám A Kúria a dr. Melis György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kalas Géza ügyvéd által képviselt alperes ellen fegyelmi határozat megsemmisítése iránt a Győri Törvényszék előtt P.20.650/

  1. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.024/2014/
  2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra megtéríteni. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a felperes társadalmi szervezet határozatának megsemmisítése iránt előterjesztett keresetét. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperesnél tisztséget betöltő halászati őr
  4. július 28-án 20 óra 20 perckor ellenőrizte a hazafelé tartó felperest és megállapította, hogy az aznapi fogást nem írta be a naplóba. A felperes horgászengedélyét bevonták és az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként meghozott jogerős határozattal a felperest öt évre kizárták az alperesi egyesületből. A felperes keresetében az alperes fegyelmi bizottsága határozatának megsemmisítését kérte. Kereseti álláspontja szerint az első- és másodfokon eljárt fegyelmi szervek nem derítették fel teljes mértékben a tényállást, az ellenőrző személyek a működési területükön kívül ellenőriztek, az alkalmazott szankció túl szigorú és aránytalan, továbbá a határozat alapjául szolgáló eljárás is törvénysértő volt, mert nem a fegyelmi szabályzat
  5. §

(2)bekezdésében meghatározott időtartamon belül folyt le. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitás, hogy a fegyelmi eljárást az egyébként arra jogosult halászati őr kezdeményezte. A fegyelmi eljárás kezdeményezését megalapozó indokot, a fogási napló vezetésének hiányosságát a felperes maga sem vitatta, ennek tényét már az ellenőrzéskor is elismerte. A felek által vitatott pontos helyszínnek sem a fegyelmi eljárás lefolytatása, sem a határozat tartalma szempontjából nem volt jelentősége. A tag az ellene elrendelt fegyelmi eljárással és az annak alapján hozott határozattal szemben kezdeményezheti a Ptk. 62. §
(6)bekezdése alapján a törvényességi vizsgálatot. A halőr, a társadalmi őr, egyéb hatóság (mint a fegyelmi eljárást kezdeményező) tevékenysége nem képezi a fegyelmi eljárás részét. Így a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Httv.) 34. §
(4)bekezdés által szabályozott halászati- és mezőőri jogosítványok gyakorlásának és illetékességi területének vizsgálata nem tartozik a jelen fegyelmi eljárás és a fegyelmi határozat felülvizsgálatának körébe, így a kezdeményező esetlegesen jogszabálysértő eljárása sem bírálható felül. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a halászati őr azzal, hogy nem a halászati vízterületen, halas tavon, illetőleg annak partján intézkedett, megsértette a Httv. 34. §
(4)bekezdésében foglaltakat. E jogsértő eljárása jogsértővé teszi az ezen alapuló fegyelmi eljárást és az annak során hozott fegyelmi határozatot. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte kiterjesztően a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben meghatározott ellenőrzési területet, a másodfokú bíróság pedig a Ptk. 62. §
(6)bekezdésében foglalt jogszerű határozat fogalmát értelmezte szűkítően. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint a felperes a Ptk. 62. §
(6)bekezdésében biztosított jogát gyakorolhatta. A fegyelmi vétség elkövetését a felperes maga sem vitatta. Az ellenőrzés halászati vízterületen történt, de ennek a perbeli jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Tévesen hivatkozott a felperes a Ptk. 62. §
(6)bekezdésének megsértésére, amely a tag számára - a jogvesztő határidőn belül csupán perindítási jogosultságot biztosít az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése tárgyában. A felperes e jogszabályi rendelkezés alapján az alperes által hozott fegyelmi határozat ellen a perindítás jogával akadálytalanul élhetett. A Ptk. 62. §
(6)bekezdése a támadott határozat jogvagy alapszabálysértő voltának megítélésére vonatkozó tartalmi előírást azonban nem tartalmaz. Jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős ítélet, hogy az ellenőrzés Httv. 34. §
(4)bekezdésben meghatározott helyszínének a fegyelmi eljárás és a fegyelmi határozat jogszabálysértő voltának megítélése szempontjából nem volt jogi jelentősége. A fegyelmi eljárás alapjául ugyanis nem a halászati őr ellenőrzési tevékenysége, hanem a felperes fegyelmi vétséget megalapozó magatartása szolgált. Azt pedig a felperes sem vitatta, hogy az ellenőrzés során megállapított és a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló fegyelmi vétséget elkövette. Ezért még ha történt is a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény feltárása során eljárási szabálytalanság, önmagában ez a körülmény a fegyelmi határozat érvénytelenségét nem teszi megállapíthatóvá. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.