← Magyarország

Gf.40840/2013/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.840/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Pásztor Bernadett Ügyvédi Iroda (......, ügyintéző dr. Pásztor Bernadett ügyvéd) által képviselt ...... (......) felperesnek a Dr. Fekete és Társai Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző dr. Dékány Csaba ügyvéd) által képviselt ...... (.....) alperes elleni közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Törvényszék
  2. szeptember 6-án kelt 11.G.42.167/2012/
  3. számú ítéletével szemben a felperes és az alperes fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben - a 2010/07/07/
  4. kgyh. számú közgyűlési határozat tekintetében megváltoztatja, és ezen határozatot hatályon kívül helyezi, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24.000 (huszonnégyezer) forint ügyvédi munkadíjból és 16.000 (tizenhatezer) forint részilletékből álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja,
  5. június 16-tól ügyvezető elnök volt. Alperes perbeli közgyűléseket megelőző alapszabályának III.1.
  6. pontja szerint a közgyűlés a hatáskörébe tartozik többek között az ügyvezető elnök megválasztása, felmentése, továbbá mindaz, amit a közgyűlés hatáskörébe von. A III.2.
  7. pont szerint a tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. A III.2.
  8. pont (tisztségviselő összeférhetetlensége) szerint közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek a tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagbeszerzéssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük között. A 2.
  9. pont szerint a megszűnt megbízatású tisztségviselő az ügyvezető elnök írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnéséig számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A III. 3.
  10. pont kimondta, hogy a lakásszövetkezet közgyűlése ötéves időtartamra ügyvezető elnököt választ külön szavazással. A III.3.
  11. pont szerint az ügyvezető elnök kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a szövetkezet mindazon alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe. A 3.
  12. pont pedig úgy rendelkezett, ha az ügyvezető elnök megbízatása az öt éves megbízatási időpont előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson választott ügyvezető elnök megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le. Az alperes a
  13. május 13-i közgyűlésén több határozatot (2010/5/13/1.kgyh.- 2010/5/13/7.kgyh.) hozott. A 2010/5/13/3.kgyh. számú határozatával
  14. május 13-i hatállyal felmentette felperest az ügyvezető elnöki megbízatása alól, míg 2010/5/13/5.kgyh. számú határozatával felkérte felperest a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában ügyvivő tisztségviselőkénti közreműködésre legfeljebb a megbízatása megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig. Felhívta a felperes figyelmét, hogy ezen idő alatt a lakásszövetkezet nevében kötelezettséget nem vállalhat, szerződést, megbízást nem köthet. A felperes az alperes, mint munkáltató képviseletében a
  15. május 25-én kelt levelével ........ munkavállalóval rendkívüli felmondást közölt
  16. június 1-jén. Az alperes a
  17. május 31-i közgyűlésén szintén több (2010/5/31/1.kgyh. - 2010/5/31/10.kgyh.) határozatot hozott. A közgyűlés 2010/5/31/1.kgyh. számú határozattal titkos szavazással ......
  18. június 1-jei hatállyal egy éves időtartamra ügyvezető elnökké választotta. A 2010/05/31/6.kgyh. számú határozatával a felperes
  19. május 25-én kelt ........ munkaviszonyának rendkívüli felmondását tartalmazó döntését semmissé nyilvánította. Az alperes, mint munkáltató képviseletében eljárt lakásszövetkezeti felügyelőbiztos és ........, mint munkavállaló
  20. június 1-jén módosították ........ munkaszerződését. A
  21. pont szerint a munkavállaló
  22. június
  23. napjától
  24. április
  25. napjáig határozott idejű munkaviszony keretében, teljes munkaidőben a már meglévő gondnok-házfelügyelő munkakör mellett ellátja a lakásszövetkezet ügyvezető elnöke és a pénztár kezelése feladatokat is. ........ ügyvezető elnök
  26. június 22-én kelt meghívóval
  27. július 7-én 18.00 órára közgyűlést, ugyanezen nap 18 óra 25 percére megismételt közgyűlést hívott össze.
  28. július 7-én közgyűlés megtartására, több határozat (2010/07/07/1.kgyh. 2010/07/07/17.kgyh.) meghozatalára került sor. A közgyűlés 2010/07/07/1.kgyh. számú határozatával egyebek mellett módosította ismételten az alapszabály III. fejezet 3.
  29. pontját. A módosítás szerint „A lakásszövetkezet közgyűlése - hároméves időtartamra - ügyvezető elnököt választ, titkos szavazással. Az ügyvezető elnökké választásnak nem feltétele, hogy a megválasztandó személy lakásszövetkezeti tag legyen." 2010/07/07/2.kgyh. számú határozatával (továbbiakban
  30. számú határozat) megerősítette ........ megbízatását
  31. június 1-jétől
  32. április 9-ig tartó időszakra, az alapszabály időközi választásokra vonatkozó előírása alapján. A 2010/07/07/3.kgyh. számú határozatával hatályon kívül helyezte a 2010/05/31/3-
  33. számú közgyűlési határozatokat. A 2010/07/07/7.kgyh. számú határozatával (továbbiakban
  34. számú határozat) a felperes
  35. május 25-én kelt, ........ munkaviszonyának rendkívüli felmondását tartalmazó döntését
  36. május 31-ével semmissé nyilvánította. A 2010/07/07/9.kgyh. határozat (továbbiakban
  37. számú határozat) szerint az ügyvezető elnöki, gondnok-házfelügyelői és pénztárosi munkakör (továbbiakban ügyvezető elnöki munkakör) ellátásának díjazásaként 200.000 forint havi bruttó munkabér, továbbá béren kívüli juttatásként havonta 18.000 forint melegétkezési jegy és BKV utazási bérlet illeti meg ....... A munkavégzés helyén továbbra is megilleti a szolgálati lakás használata, változatlan feltételek mellett. A 2010/07/07/16.kgyh. számú határozatával (továbbiakban
  38. számú határozat) a közgyűlés elfogadta a
  39. évi költségvetési tervet. A költségvetési terv bevétel és kiadás oldali főösszege: 15.526.319 forint. A 2010/07/07/17.kgyh. számú határozatával (továbbiakban
  40. számú határozat) úgy döntött, hogy a fenntartási költségek három komponensének összege havonta: 200 Ft/m2/hó, mely összeg
  41. április 1-jétől visszamenőlegesen fizetendő; az egyszobás nem vízórás lakásnál 6 m3, kétszobás nem vízórás lakásnál 9 m3 összegű a víz és csatornadíj, mely összeg
  42. augusztus 1-jétől fizetendő; a nem lakásszövetkezeti tag tulajdonosok kiegészítő hozzájárulása 2.555.446 forintból számolandó. Felperes
  43. július 6-án előterjesztett, utóbb módosított, kiegészített keresetében a
  44. május 13-i közgyűlés alapszabályt módosító
  45. számú, valamint a
  46. május 31-i közgyűlés ...... ügyvezető elnökké választó
  47. számú közgyűlési határozata felülvizsgálatát kérte. Arra az esetre, ha a ...... megválasztó határozat megsemmisítésre kerül, a
  48. július 7-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését is kérte.
  49. szeptember 23-án a
  50. július 7-i határozatok tekintetében további indokokat is előadott. A
  51. számú határozat vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a
  52. május 31-i közgyűlés ...... egyéves időtartamra választotta meg ügyvezető elnöknek, ehhez képest
  53. július 7-én a megválasztásának megerősítése nem egy évre, hanem
  54. április 9-ig történt, olyan alapszabályi előírások alapján, amely nem is létezik. Az Lszt.
  55. §

(2)bekezdése és az alapszabály III.2.
  1. pontja szerint továbbá a tisztségviselőt titkos szavazással kell megválasztani, az ügyvezető elnök mandátumának meghosszabbítása nem titkos szavazással történt. A
  2. számú határozatra nézve előadta, mivel a közgyűlésnek nincs munkáltatói jogköre, a határozat ezen okból semmis. A
  3. számú határozat tekintetében állította, ........ mint ügyvezető elnök nem lehet a saját maga beosztottja, mint gondnok-házfelügyelő. Ezt a törvény nem engedi meg. Ennek megfelelően a kétfajta - vezetői és beosztotti - egységesített munkabér nem illeti meg. A
  4. számú határozat tekintetében arra hivatkozott, hogy a
  5. évi költségvetési tervből nem derül ki, hogy mely kiadások kapcsolatosak a fenntartással, amelynek összegét négyzetméter arányosan minden lakástulajdonosnak meg kell fizetnie és nem állapítható meg a vállalkozási tevékenység kiadása, melyet csakis a lakásszövetkezeti tagokon lehet behajtani. Ezt a szétválasztást a jogszabályok kötelezővé teszik, ennek hiányában jogszabályellenes a költségvetés. Ebből következően a törvényes számviteli beszámoló sem készíthető évzárás után. A
  6. számú határozatra nézve előadta, hogy a fenntartási költségek megállapításánál a nem lakásszövetkezeti tag tulajdonosokat kiegészítő hozzájárulás fizetésére kötelezték. Ennek összegszerűsége, a 2.555.446 forint a
  7. évben a bérlők által befizetett összeg egyéni tulajdoni négyzetméter arányos visszafizetését tartalmazza. A vállalkozási, gazdálkodási tevékenység költségei a befizetendő összegben nem szerepelnek sem pozitív jelleggel, sem negatívan. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási tevékenység költségei törvényellenesen a nem tag tulajdonosokra kerülnek áthárításra. Jogtalan, ha a lakásszövetkezet a vállalkozási tevékenysége többletterheinek kiadásait a fenntartási költségeihez sorolja és nem kezeli elkülönítve attól. Így a nem lakásszövetkezeti tag tulajdonosokkal fizetteti meg ennek költséghányadát is fenntartási költségviselés jogcímen.
  8. május 9-én arra is hivatkozott a
  9. július 7-i közgyűlési határozatok vonatkozásában, hogy a megjelent 39 főből a nem lakásszövetkezeti tagok csak az utolsó napirendi pontban szavazhattak volna, ehhez képest valamennyi napirendi pontnál szavaztak. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Valamennyi határozat alapszabályba, jogszabályba ütköző voltát vitatta. Hivatkozott a
  10. július 7-i közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereset elkésettségére is. Az elsőfokú bíróság
  11. december 9-én kelt 11.G.41.440/2010/
  12. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 156.250 forint perköltség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla
  13. október 19-én kelt 16.Gf.40.203/2012/
  14. számú részítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéleti rendelkezését a
  15. május 13-i
  16. számú és a
  17. május 31-i
  18. számú közgyűlési határozatok tekintetében helybenhagyta, a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatta meg, hogy a felperest 80.000 t + áfa összegű elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes másodfokú perköltségét 48.000 forint lerótt fellebbezési eljárási illetékből és 20.000 + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló összegben állapította meg. A részítélet indokolása szerint a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia szükséges, hogy a
  19. július 7-i közgyűlési határozatok a felperes által az összehívás jogsértő voltán túl megjelölt okokból jogsértőek, alapszabálysértőek-e. A megismételt eljárásban a felperes a
  20. február 6-án előterjesztett beadványa szerint a
  21. július 7-i közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresetét az 1., 2., 6., 7., 9., 14., 16.,
  22. számú közgyűlési határozatok tekintetében tartotta fenn. A határozatok Lsztv.
  23. §
(2)bekezdésébe ütköző voltát állította a már hivatkozott azon okból, hogy 7 nem tag tulajdonos is szavazati jogot gyakorolt. A 2. számú határozatra nézve változatlanul hangsúlyozta, hogy az Lsztv. 29. §
(2)bekezdése alapján a tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani, az alapszabály III.3.
  1. pontja szerint pedig az időközi választásokra a rendes tisztségviselői szavazás szabályai az irányadók, a titkos szavazás nem lett volna elhagyható. A közgyűlés
  2. május 31-én egy évre választotta meg ......, mely
  3. május 31-én telt volna le, azonban a közgyűlési határozatban megjelölt április 9-i megbízatási határidő a 3 éves időszakkal sem vág egybe, így a tisztség időtartama egyetlen jogszabályi vagy alapszabályi rendelkezésnek sem felel meg. A
  4. számú határozat annak ellenére nyilvánította a ........ részére átadott felmondást semmissé, hogy az Lsztv.
  5. §
(1)bekezdése szerint az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök, és nem közvetlen a közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmondást ........ lett volna jogosult megtámadni a munkaügyi bíróság előtt. Tekintettel arra, hogy a megtámadásra a felmondás kézbesítését követően 30 napon belül nem került sor, a felmondás végrehajtható és jogerős, a közgyűlés nem jogosult egy teljesedésbe ment felmondást semmissé nyilvánítani. A 9. számú határozat tekintetében az Lsztv. 31. §
(1)bekezdésére hivatkozott, melynek alapján jogellenesnek minősül, hogy az ügyvezető-elnöki, a gondok-házfelügyelői és a pénztárosi munkakört egy személyben lássa el ......... A
  1. és a
  2. számú határozatok vonatkozásában előadta, hogy ezen határozatok annál fogva jogsértőek, mert mind a költségvetés elfogadása, mind a négyzetméter arányos hozzájárulás mértékének megállapításakor sérül a nem tag tulajdonosok érdeke azáltal, hogy a költségvetés nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő bontásban készült el, mivel a költségvetés nem határolja el egymástól pontosan a vállalkozási tevékenységből és az alaptevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, valamint a tagok és nem tagok általi költségviselés arányát. E körben az Lsztv.
  3. §
(1)bekezdésére és a 224/2000.(XII.19.) Korm. rendelet 11. és 17. §-ára, 2. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozott. Jogszabályba ütközik az alperes költségvetése és bármely ere a költségvetésre alapítottan megállapított fizetési kötelezettség, amennyiben a könyvelés ezen bontott kimutatásnak nem felel meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A
  1. számú határozatra nézve előadta, hogy az Lsztv. és az alapszabály rendelkezése szerint is az időközi választáson választott ügyvezető elnök megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le, azaz
  2. április 9-én. Emiatt került sor a május 31-i határozat korrigálására. A május 31-én megválasztott ügyvezető elnök mandátumát megerősítette
  3. április 9-ig. Nem új választás történt, mivel ........ nem mondott le és nem vonták vissza a megbízatását. A
  4. számú határozat tekintetében arra hivatkozott, hogy ügyvivőként korlátozott a tevékenység, az ügyvivő feladata a napi működés és üzemelés biztosítása. A
  5. május 13-i
  6. számú határozat szerint a felperes a lakásszövetkezet nevében kötelezettségeket nem vállalhatott, szerződést nem köthetett, ebből következően értelemszerűen nem is bonthatott fel. A felperes által közölt felmondás nem volt jogszerű, egyébként is csak a felmondást semmissé nyilvánító
  7. május 31-i közgyűlési határozat meghozatalát követően,
  8. június 1-jén lett kézbesítve. A határozat meghozatalakor nem volt „érvényes" ügyvezető elnök, ezért a közgyűlés gyakorolta a munkáltatói jogokat. A
  9. számú határozat vonatkozásában előadta, hogy ........ munkaszerződés alapján egységes munkakörként végzi a tevékenységét. Nem áll fenn az összeférhetetlenség fogalma. Az Lsztv.
  10. §
(1)bekezdése nem azt mondja ki, hogy egy személy nem láthatja el ezeket a feladatokat. Az ellenőrzést és felügyeletet a mindenkori felügyelő, illetve a közgyűlés látja el. Munkáltatói jogokat az ügyvezető felett a közgyűlés gyakorolja az Lsztv. és az alapszabály értelmében. Az alapszabály III.4.
  1. pontja szerint a felügyelő, amennyiben az ügyvezető elnök munkaviszonyban van foglalkoztatva, a közgyűlés, mint munkáltató nevében aláírási joggal rendelkezik. A
  2. számú határozat tekintetében arra hivatkozott, hogy a határozat a tervezett bevételek és kiadások alapján elfogadott költségvetési tervről szól. Az elfogadott tervben nevesítve szerepelnek a vállalkozási bevétel soron és a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos kiadási soron szereplő várható tételek. A számviteli beszámoló nem a költségvetési terv elfogadásakor, hanem a gazdasági évet követően, 2011-ben készül. A gazdálkodási terv elfogadásának nincs köze a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségekhez. A
  3. számú határozatra nézve előadta, hogy a felperes javaslatára, a
  4. március 24-i és a
  5. március 22-i közgyűlésen meghozott határozatokkal kialakított számítási mód szerint került a nem tag tulajdonosok fenntartási költségekhez való hozzájárulása meghatározásra. A jogtalan számítási módot a
  6. év zárásakor észlelte, és a
  7. és
  8. évben már az előírásoknak megfelelően lett kiszámítva a nem tag tulajdonok hozzájárulásának mértéke. A felperes
  9. március 29-én úgy nyilatkozott, hogy keresetét kifejezetten a
  10. február 6-án megjelölt határozatok tekintetében, az ott írt indokok alapján tartja fenn, a korábbi jogi képviselője által írt hivatkozásokat nem tartja fenn. Az elsőfokú bíróság
  11. szeptember 6-án kelt 11.G.42.167/2012/
  12. számú ítéletével a
  13. július 7-i
  14. számú,
  15. számú és
  16. számú közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 48.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában mindenekelőtt rögzítette, hogy az állandó következetes bírósági gyakorlat szerint a jogvesztő határidőhöz kötött keresetek esetén a bíróság csak azon releváns tényállításokat és jogszabályi hivatkozásokat vizsgálja, amelyeket a jogvesztő határidőn belül terjesztett elő a felperes. Jelen esetben is csak ezen tényeket és jogi hivatkozásokat bírálta el. A
  17. számú határozat tekintetében megállapította, hogy azt a közgyűlés nyílt szavazással hozta meg. A megbízatás időbeli hatályára vonatkozó felperesi hivatkozást nem találta megalapozottnak, figyelemmel a másodfokú részítélet indokolásában írtakra. Rámutatott, hogy ennek azonban nincs relevanciája, mivel a határozat eljárási okból jogsértő, tekintve, hogy az Lsztv.
  18. §
(2)bekezdése szerint a tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. A 9. számú határozatot az Lsztv. 31. §
(1)bekezdése rendelkezésébe ütközése miatt tekintette jogsértőnek. E szerint a Ptk-ban írt közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek a tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen rendelkezést akként kell helyesen értelmezni, hogy azon tisztségeket egy személy sem töltheti be, amelyek vonatkozásában a törvény összeférhetetlenséget állapít meg közeli hozzátartozók és élettársak vonatkozásában. Mivel a törvény már azt is tiltja, hogy ezen pozíciókat betöltő személyek közeli hozzátartozók vagy élettársak legyenek, úgy értelemszerűen azt is tiltja, hogy ezeket a pozíciókat ugyanaz az egyetlen személy töltse be. Ebből az is következik, hogy az ügyvezető elnöknek választott személy nem töltheti be a pénztárosi munkakört is egy személyben. A továbbiakban kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint nem alapozza meg a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését az, ha olyan számú személy gyakorol szavazati jogot, amely nem befolyásolja a határozat meghozatalakor fennállt, az Lsztv-ben megkövetelt egyszerű többséget. A 7 fő figyelmen kívül hagyása mellett is a határozati javaslatokat egyhangú „igen" szavazattal fogadták el. A
  1. számú határozatot azon okból nem találta jogsértőnek, mivel az Lsztv.
  2. §-a nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan kérdésben döntsön, amit a törvény ott nem sorol fel taxatíve. Rögzítette, hogy a közgyűlés általi felmentéssel megszűnik az ügyvezető elnök megbízatása. A megszűnt megbízatású tisztségviselő pedig csak a felkérésében meghatározott feladatok elvégzésére köteles és jogosult, így jelen esetben a közgyűlés nem sértett jogszabályt. A
  3. és
  4. számú határozat vonatkozásában rámutatott, hogy a felperes olyan jogszabálysértésre hivatkozott - a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségnek sajátosságairól szóló 224/2000.(XII.
  5. Kormányrendelet rendelkezéseire -, amelyek esetleges sérelme csak magának az elfogadott költségvetésnek a jogsértését alapozná meg. A bíróság azonban nem vizsgálhatja az Lsztv.
  6. §-a alapján indított perben, a közgyűlési határozatok által elfogadott költségvetés számviteli megfelelőségét, illetve a költségvetési terv gazdasági, számszaki adatait, azok megfelelőségét. A felek pernyertességének-pervesztességének arányát egyenlő mértékűnek ítélte. Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezett jogi képviselő útján. A felperes az ítélet
  7. számú,
  8. számú és
  9. számú közgyűlési határozatok tekintetében keresetét elutasító rendelkezései megváltoztatását, ezen határozatoknak is a hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság az ügy tényállását részben hiányosan tárta fel, és abból részben jogszabálysértő jogi következtetéseket vont le. A
  10. számú határozat vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a felmondás kiállításakor és postára adásakor ügyvivő tisztségviselő volt a 2010.05.13/
  11. számú közgyűlési határozat alapján. Ezen határozat alapján az alperes tevékenységének ellátásában kellett közreműködnie azzal, hogy kizárólag azt kötötte ki a határozat, hogy a lakásszövetkezet nevében kötelezettséget nem vállalhat, szerződést és megbízást nem köthet. A közgyűlési határozat azt már nem tiltotta meg, hogy szerződést vagy a lakásszövetkezettel fennálló bármilyen jogviszonyt nem szüntethet meg. Ezért nem fogadható el az alperes érvelése, miszerint a fenti megkötésből egyenesen következne, hogy jogviszonyt értelemszerűen nem is bonthatott volna fel. A lakásszövetkezet tevékenységébe egyértelműen beletartozik a munkáltatói jogkör gyakorlása, személyi, vagyoni operatív feladatok szervezése és felügyelete is. Mivel a felmondásban megjelölt indokok alapján szükségesnek tartotta ........ munkaviszonyának megszüntetését felmondás útján, ezért a felmondást elkészítette és postára adta a közgyűlési felhatalmazás alapján. Utalt arra is, hogy az alperes nyilatkozata szerint a felmondás csak
  12. június 1-jén került ........ munkavállaló részére kézbesítésre, azaz, amikor a közgyűlés a munkáltatói jogokat gyakorolni kívánta
  13. július 7-én, akkor egyoldalúan kívánta visszavonni a már szabályosan kézbesített felmondást. A közgyűlés ugyan nem hozhatott volna döntést munkáltatói jogkör keretében, de a felmondás visszavonásához ........, mint érdekelt munkavállaló írásbeli hozzájárulása is szükséges lett volna, mely hozzájárulás azonban nem született meg. Így az nem számít visszavontnak, mivel a felmondást a munkavállaló sem támadta meg a kézbesítést követő 30 napon belül az illetékes bíróságnál, ........ munkaviszonya megszűnt. Kitért arra is, hogy az Lsztv.
  14. §
(1)bekezdés
  1. k)pontja csak annyit rögzít, hogy kizárólag abban a témában dönthet a közgyűlés a
  2. k)pontot megelőzően felsorolt hatásköri kérdéseken túl, amit a törvény vagy az alapszabály a hatáskörébe utal. A felmondás visszavonásának idején ........ azonban ügyvezető elnöke volt a lakásszövetkezetnek, ezért a közgyűlés úgy gyakorolt munkáltatói jogkört, hogy formailag ezen jog gyakorlására az Lsztv. 23. §-a alapján az igazgatóság lett volna jogosult. Annak következtében, hogy a munkáltatói jogkört sem a törvény, sem az alapszabály kifejezetten nem utalta a 2010. július 7-i szövegezés szerint a közgyűlés hatáskörébe, így az elsőfokú bíróság megállapításával ellentétben ilyen kérdésben nem hozhatott volna döntést a közgyűlés. A 16. és 17. számú határozatok tekintetében előadta, mivel az Lsztv. a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését teszi lehetővé abban az esetben, amennyiben a közgyűlési határozat jogszabályba vagy az alapszabály rendelkezésébe ütközik, ezért az elsőfokú bíróság indokolatlanul hagyta figyelmen kívül, hogy az Lsztv. rendelkezéseit sértette meg súlyosan az alperes akkor, amikor a megjelölt közgyűlési határozatokban nem választotta szét a tag és nem tag tulajdonosokra vonatkozó költségvetési adatokat. A költségvetés későbbi pénzügyi, számviteli ellenőrizhetősége és ennek okán az esetleges jogérvényesítési lehetőségek ugyanis lehetetlenné válnak, amennyiben az alperes nem választja szét kategorikusan az Lsztv. 44. §
(1)bekezdésében található kívánalomnak megfelelően a költségvetés közgyűlési határozatban megszavazott költségnemeit. Önmagában az a tény, hogy a tag és nem tag tulajdonosok után számított összesített adatok nem kerültek ilyen címen bontásra a közgyűlési határozatban, már jogsértést valószínűsít, és így a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése minden további vizsgálat nélkül indokolt. Az alperes az ítélet
  1. számú és
  2. számú közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezései megváltoztatását, ezen határozatok vonatkozásában is a kereset elutasítását, valamint a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A
  3. számú határozatra nézve előadta, hogy ebben az esetben nem tisztségviselő választás történt, a közgyűlési meghívóban is „ügyvezető elnök mandátum megerősítése" napirend szerepelt. Ez nem azonos a tisztségviselő választással. A
  4. május 31-i közgyűlés megválasztotta ügyvezető elnöknek ...... egy éves időtartamra. A közgyűlés után tudatosult benne, hogy az alapszabály szerint a tisztségviselőket 3 évre lehet megválasztani, ezért korrigálni kellett ezt a tévedést, de nem új választás lebonyolításával, hanem a korábbi határozat módosításával. Ez történt a
  5. július 7-i közgyűlésen. Az Lsztv.
  6. §
(4)bekezdése szerint a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozat nem hozható. Tévedett az elsőfokú bíróság, mikor úgy értelmezte, hogy a határozat tisztségviselő választásról szólt, és emiatt azt titkos szavazással kellett volna elfogadtatni. A Fővárosi Bíróság Cégbírósága
  1. június 1-
  2. április 9-i időtartamra vezető tisztségviselőnek bejegyezte ........ elnököt. Az egységes bírósági joggyakorlat kívánalma is megköveteli, hogy egy jogerősen bejegyzett tényt, utólag más bíróság, eltérő értelmezés miatt ne bíráljon felül. A
  3. számú határozat tekintetében az elsőfokú bíróság szintén tévedett, mivel az Lsztv.
  4. §
(1)bekezdése döntően arról szól, hogy tisztségviselők nem lehetnek rokoni kapcsolatban, illetve pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek sem lehetnek közeli hozzátartozói vagy élettársi kapcsolatban a szövetkezet tisztségviselőivel, azok nem lehetnek közvetlen feletteseik. A törvényhozó akarata arra irányult, hogy közeli hozzátartozók és élettársak egy szövetkezeten belül ne legyenek tisztségviselők, illetve egymásnak ne legyenek felettesei, munkáltatói jogkört gyakorlói. Ebben az elnök közvetlen „felettese", a munkáltatói jogok gyakorlója a közgyűlés, a közgyűlés és az elnök között rokoni kapcsolatról, ilyen formán összeférhetetlenségről nem lehet szó. Semmilyen jogszabály nem tiltja azt, hogy a pénzkezelést végző személy ne lehetne egyben egy adott szervezet vezetője. Egyszemélyes vállalkozásnál is a vállalkozó a vállalkozás vezetője és pénztárosa is. Jogszabály által előírt objektív felelőssége van e tekintetben. Az elnök egy személyben a vezető tisztségviselő, ellátja a gondnoki feladatokat és kezeli a pénztárt. Felettese, munkáltatója a közgyűlés, a gazdálkodásának folyamatos ellenőrzését pedig a felügyelőbiztos látja el az Lsztv. 26. §
(1)bekezdése alapján. Az elnök és a felügyelőbiztos között viszont nincs semmilyen összeférhetetlenségi ok, nem közeli hozzátartozók vagy élettársak. A felperes fellebbezése részben megalapozott, az alperes fellebbezése megalapozatlan. A lakásszövetkezetek működésére, a szervei által hozott határozatok felülvizsgálatára nézve a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) tartalmaz rendelkezéseket. A 9. § 2011. július 27-ig hatályban volt
(1)bekezdése értelmében a lakásszövetkezet bármely tagja kérhette a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely az Lsztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. A
(2)bekezdés kimondta, hogy a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat közlésétől számított hatvannapos jogvesztő határidő alatt - a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A 15. §
(1)bekezdése határozza meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések körét. A 15. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja értelmében az ügyvezető elnök megválasztása, felmentése, a
  2. c)pontja értelmében a tisztségviselők díjazásának megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A 22. §
(1)bekezdése szerint a közgyűlés - legfeljebb ötévi időtartamra - legalább háromtagú igazgatóságot választ. Az alapszabály helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet (a továbbiakban együtt: igazgatóság). A 29. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdése értelmében a tisztségviselőket, így az ügyvezető elnököt is titkos szavazással kell megválasztani. A
  1. július 7-i közgyűlés
  2. számú határozatával a felek által nem vitatottan ........ ügyvezető elnöki tisztségét
  3. június 1-jétől
  4. április 9-ig tartó időszakra nyílt szavazással „erősítette meg". E körben annak van jogi jelentősége, hogy ...... a
  5. május 31-i közgyűlés csupán egy éves időtartamra,
  6. június 1-jétől
  7. június 1-jéig választotta ügyvezető elnökké, ezt követő időszakra tehát tisztségviselővé megválasztva nem volt, így nem volt olyan tisztsége sem, amelyet a
  8. számú közgyűlési határozat „megerősíthetett" volna. Ebből következően a
  9. számú határozat ........
  10. június 1-jét követő időszakra történő, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyvezető elnökké megválasztásának minősül, melynél a titkos szavazás nem lett volna mellőzhető. A határozat hozatalára nem titkos szavazással került sor, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett az Lsztv.
  11. §
(2)bekezdését sértő
  1. számú határozat hatályon kívül helyezéséről. A fellebbezésben írtakra figyelemmel rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a napirend téves megjelölése - ügyvezető elnök mandátumának megerősítése - nem teszi a határozat meghozatalát jogszerűvé, a fellebbezés ezen okból sem vezethetett eredményre. Az Lsztv.
  2. §-ának perbeli határozatok meghozatalának időpontjában hatályban volt
(1)bekezdése úgy rendelkezett, hogy közeli hozzátartozók (Ptk.
  1. § b) pont) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek a tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között. A
  2. §
(1)bekezdése azt is kimondja, hogy az igazgatóság kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság 9. számú közgyűlési határozat tekintetében kifejtett azon álláspontjával, hogy az Lsztv. idézett 31. §
(1)bekezdésének rendelkezése nem csupán azt tiltja, hogy közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek olyan tisztségviselői, melyek között az összeférhetetlenség fennáll, hanem azt is, hogy egy személy lássa el az Lsztv. 31. §
(1)bekezdésében szabályozott feladatokat. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy ........ egy személyben nem töltheti be a pénztárosi, a házfelügyelő gondnoki munkakört és az ügyvezető elnöki tisztséget, mivel az első két munkakör és az ügyvezető elnöki tisztség között összeférhetetlenség áll fenn, tekintettel arra, hogy ha a pénztárosi és a házfelügyelő gondoki munkakört más személyek látnák el, ........ ezen személyeknek ügyvezető elnökként az Lsztv. 23. §
(1)bekezdése értelmében a munkáltatói jogokat gyakorló felettese lenne. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy az Lsztv. 31. §
(1)bekezdésének célja a lakóközösség vagyona felelős kezelésének biztosítása, megóvása, az esetleges visszaélések elkerülése. Az alperes ezért a fellebbezésében tévesen vont párhuzamot a lakásszövetkezet és az egyszemélyes gazdasági társaság között, mivel ez utóbbi esetében a tulajdonos saját döntésétől függ, hogy a tulajdonában álló cég vagyonával történő gazdálkodásra milyen általa kialakított munkaszervezet keretén belül kerül sor. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az összeférhetetlenség fennálltát helytállóan állapította meg, és mivel a 9. számú határozat ........ valamennyi, összeférhetetlenséggel érintett munkaköri, illetőleg tisztségviselői feladatai ellátásáért állapít meg bért, illetőleg béren kívüli juttatást, a határozat az Lsztv. 31. §
(1)bekezdésébe ütközően jogsértő, ezért az elsőfokú bíróság szintén helytállóan rendelkezett ezen határozat hatályon kívül helyezéséről is. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta azonban az elsőfokú bíróság
  1. sorszámú, ........ munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással
  2. május 31-vel történt megsemmisítésére vonatkozó határozat tekintetében kifejtett álláspontját. ........ mint gondnok-házfelügyelő az alperessel
  3. május 25-én munkaviszonyban állt. A felperes mint ügyvivő tisztségviselő ezen a napon kelt levelével ........ rendkívüli felmondást közölt, mely az alperes előadása szerint
  4. június 1-jén ........ részére kézbesítésre került, ezen a napon tehát a felmondás hatályosult. Helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy amennyiben ........ a felmondást jogellenesnek tartotta, úgy a munkaviszony jogellenes megszüntetésére figyelemmel, ahhoz, hogy az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható legyen, neki kellett volna munkaügyi pert kezdeményeznie. Annak megítélése, hogy a felmondás jogszerű volt-e, munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ennek vizsgálatába bocsátkozott, valamint akkor is, amikor úgy tekintette, hogy a közgyűlés nem volt elzárva ezen határozat meghozatalától. A közgyűlés az Lsztv. és az alapszabály rendelkezései szerint sem gyakorol munkáltatói jogokat a munkavállalók felett, a fent kifejtettekre is figyelemmel nincs hatásköre arra, hogy egy
  5. június 1-jén már hatályosult felmondás sorsáról döntsön, még kevésbé
  6. május 31-ére visszamenő hatállyal. Mindezekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy a közgyűlési határozat hatáskör hiányában az Lsztv.
  7. §
(1)bekezdésébe ütközően jogsértő, tévedett ezért az elsőfokú bíróság amikor e körben is elutasította a keresetet. Helytállóan utasította el azonban az elsőfokú bíróság a keresetet a
  1. és
  2. számú közgyűlési határozatok vonatkozásában. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság elfoglalt álláspontjával egyetértett, maga is úgy ítéli meg, hogy a lakásszövetkezet gazdálkodását érintő költségvetési tervre, a fenntartási költségek, valamint a nem tag tulajdonosok kiegészítő hozzájárulásának számítására vonatkozó közgyűlési határozatok jogszerűsége a felperes által hivatkozott okokból nem vizsgálhatók. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján részben, a 2010/07/07/
  1. kgyh. számú közgyűlési határozat tekintetében megváltoztatta, és ezen határozatot hatályon kívül helyezte, egyebekben - a 2010/07/07/
  2. kgyh., a 2010/07/07/
  3. kgyh., a 2010/07/07/
  4. kgyh. és a 2010/07/07/
  5. kgyh. számú határozatok vonatkozásában - az elsőfokú bíróság ítéletét, szintén a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján, helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a túlnyomó részben, ötből négy határozat tekintetében pervesztes alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával megállapított, pernyertességével arányos ügyvédi munkadíjból és lerótt fellebbezési részilletékből álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. január
  2. . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró . Molnár József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.