← Magyarország

Kfv.35331/2014/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A megajándékozott, mint ingyenes vagyontárgy szerzője "mögöttes" felelőssége megállapításának szempontjai. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.331/2014/9.szám A Kúria a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt I. rendű, és II. rendű felpereseknek a dr. Ráskai Márton jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. február 18án kelt 15.K.27.152/2013/
  2. sorszámú jogerős ítélete ellen az I. rendű felperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi 15.K.27.152/2013/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 700.000 (hétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Az adóhatósági ellenőrzés eredményeként megállapított tartozás behajtása érdekében az adóhatóság végrehajtási eljárást kezdeményezett D. I. J-nél. A végrehajtás nem vezetett eredményre, mert az adófizetésre kötelezett
  5. július
  6. napján az ½-d részben tulajdonát képező ingatlant felpereseknek elajándékozta. Ennek forgalmi értéke 14 millió forintban került meghatározásra. Az adóhatóság határozataival a megajándékozott felpereseket a szerződésben rögzített forgalmi értéknek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte egyenlő arányban. Az alperesi határozatok ellen benyújtott kereseti kérelmeket - a perek egyesítés után - a bíróság jogerős ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló
  7. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  8. §

(1)bekezdés és
(2)bekezdés b) pontja alapján a megajándékozottakkal szemben megállapított adófizetési kötelezettség jogszerű, a jogszabály által megkívánt feltételek maradéktalanul fennálltak. Hangsúlyozta, hogy a perbeli ingatlan ¼-1/4-d tulajdoni hányadokra vonatkozó tulajszerzése ajándékozás jogcímén az adókötelezettség keletkezését követően következett be, ezért az ajándék értéke erejéig a megajándékozottak helytállni kötelesek. Az adómegállapításhoz való jog elévülésére történő felperesi hivatkozást pedig a Pp. 335/A. §
(1)bekezdésébe ütköző tiltott keresetváltoztatásnak minősítette. A felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát, míg másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérték a felperesek. A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmét visszavonta, ezért a Kúria vele szemben a felülvizsgálati eljárást megszüntette. Az I. rendű felperes által fenntartott felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti az Art. 14. §
(1)bekezdését, 25. §
(1)bekezdését, 35. §
(2)bekezdés b) pontját. Megítélése szerint az ellenőrzés megállapításai alapján meghozott határozatban előírt adótartozás esedékessége kizárólag a határozathoz igazodhat, ennél fogva a 2006-2010 közötti időszakban keletkezett,de be nem vallott adótartozás nem lehet esedékes a fenti időtartamban. Ennél fogva az ajándékozó terhére kiszabott adókülönbözet megfizetési kötelezettsége, így az esedékessége az azt kiszabó határozathoz igazodhat. A határozattal megállapított adófizetési kötelezettség
  1. október
  2. napjától, illetőleg egy tétel esetében
  3. november
  4. napjától volt esedékes, így a
  5. július
  6. napján történt ajándékozás alapján az adótartozás megfizetésére kötelező közigazgatási határozat és annak felülvizsgálatát elutasító ítélet jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy az Art.
  7. §
(2)bekezdésének b) pontja alkalmazásával az adókötelezettség keletkezése nem lehet más időpontú, mint az Art. 14. §
(1)bekezdésében felsorolt adókötelezettségek eredeti esedékessége, tehát az az időpont, amikor az adózónak az adót a jogszabályi előírásoknak megfelelően be kellett vallania és meg kellett fizetnie. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Miután az nem támadta az elévülésre alapított kereseti kérelem kapcsán kifejtett jogerős ítéleti álláspontot, ezért a Kúria vizsgálódása arra nem terjedt ki. Megállapította a Kúria, hogy az elsőfokú ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. Helyesen mutatott rá az alperes és az elsőfokú bíróság is, hogy az Art. 14. §
(1)bekezdése az adókötelezettség fogalmát határozza meg, a 35. §
(2)bekezdés b) pontja pedig az adó meg nem fizetése esetére lehetséges eljárást szabályozza. Az adókötelezettség kétséget kizáróan 20062010 évben keletkezett, ezen időpontot követően okirattal juttatott ajándék erejéig volt felelős az I.r. felperes az adózó adótartozásáért. Rámutat a Kúria, hogy az ügy jogi megítélését illetően a az I. r. felperes kiindulási pontja volt téves. Ugyanis attól, hogy 2012-ben született az adózót elmarasztaló, tartozását megállapító adóhatósági határozat, az még arra az időszakra vonatkozó kötelezettség, amikor meg kellett volna fizetni az adót, ami a 2006-2010-es év volt, melyhez képest a 2012-es ajándékozás ténykérdés. A Kúria az elsőfokú jogerős ítéletet annak helyes indokai alapján a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes I. rendű felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes I. rendű felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.