A határozat elvi tartalma: A támogatási kérelem pontozása esetén eltérő megítélést igényel a forráshiány miatti elutasítás és a ponthatárt el nem érő kérelem. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eljárási konzekvenciái vannak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.675/2013/4.szám A Kúria dr. Törőcsik Attila ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július
- napján kelt 7.K.27.310/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.310/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- augusztus 31-én nyújtott be támogatási kérelmet állattartó telepek korszerűsítése jogcímen a 61/
- (VI. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseire hivatkozással. Az alperes első fokon eljáró hatósága
- december 20-án kelt határozatában a felperes kérelmét elutasította forráshiányra hivatkozással. Döntésével szemben a jogorvoslati lehetőséget kizárta. Az alperes határozatát a
- március 4-én kelt határozatával a felperes által elért 78 szakmai pontszámot 79 szakmai pontszámra módosította. A felperes keresettel kérte az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. Az ügyben eljárt Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság)
- július 16-án kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Bíróság a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(7)bekezdése, valamint 56. §
(1)bekezdés b) pontja és a 12. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. §
(1)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a forráshiány az alacsony pontszámmal szemben azt jelenti, hogy nem minden, az IH Közlemény szerinti minimum pontszámot elérő pályázat támogatható. Az ilyen pályázatokról ugyanis csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés. Ezzel szemben a perbeli esetben az alperes azért utasította el a felperes támogatási kérelmét, mivel az nem érte el az IH Közlemény szerinti minimum pontszámot. Következésképpen a felperes támogatási kérelmének elutasítására nem a forráshiány, hanem az alacsony pontszám miatt került sor. Ezért a Bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alperes jogszabálysértő módon zárta ki határozatával szemben a Ket. 98. §
(1)bekezdés alapján biztosított fellebbezési jogosultságot. Hivatkozott a továbbiakban a Bíróság a Kúria Kfv.II.35.044/2013/
- számú ítéletére, mint amely eseti döntés meghatározta a bírói gyakorlatot a kérdéskör megítélése tekintetében. Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, amelyben elsődlegesen a Bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új eljárás lefolytatására történő elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a kérelmek elbírálását rangsorba állítással bírálja el és pontozza. Az alperesi hatóság a támogatások kiosztásánál tekintettel van részben arra, hogy a támogatási források nem korlátlanok, részben pedig arra, hogy a kérelmeknek objektív feltételeket kell teljesíteniük. Az Eljárási tv.
- §
(7)bekezdéséből következőleg az alperes álláspontja szerint a támogatás igénybevételéhez szükséges ponthatár más, mint az adott támogatási jogcímre rendelkezésre álló forrás pontszámban való kifejeződése, mivel az irányító hatóság a támogatások kiosztására pontszámokban kifejezett módon határozza meg a támogatási forrás határait. Tehát a támogatás igénybevételéhez szükséges ponthatárt el nem érő pályázatok elutasítására valójában forráshiány miatt kerül sor. Utalt arra is, hogy a szóban forgó állattartó telepek korszerűsítéséhez 2012. évtől nyújtandó támogatás európai uniós fix összegű forrás, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származik, tehát ezen támogatási forma tekintetében a forrás mértékét az Unió határozza meg. Az alperes jogegységi eljárás kezdeményezésének megfontolását indítványozta a Kúriánál az Eljárási tv. 38. §
(7)bekezdésének eltérő bírói értelmezése miatt. A felperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet az ügyben. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy lehet-e a támogatási kérelem elutasításának egyidejűleg megjelölt oka a felperes által elért alacsony pontszám és a forráshiány. A Kúria több alkalommal is vizsgálta ezt a kérdést az elmúlt időszakban. Az elbírált esetekben az Eljárási tv. 32. §
(1)bekezdés c) pontja, a 38. §
(7)bekezdése, valamint rendeleti szabályok és az ÚMVP IH által kiadott közleményben meghatározott pontszámok alapján megállapította, hogy az alperes a támogatási kérelmek rangsorba állításával döntött. Önmagában az elért pontszám nem, az csak a rendelkezésre álló támogatási keret viszonylatában eredményezi a kérelem sikerességét. Az Eljárási tv. 38. §
(7)bekezdése értelmében „a forráshiány az alacsony pontszámmal szemben azt jelenti, hogy nem minden, az Irányító Hatóság (IH) Közleménye szerinti minimum pontszámot elérő pályázat támogatható, az ilyen pályázatokról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés” (Kfv.IV.35.246/2013/3.). Hasonló megállapításra jutott a Kúria a Kfv.IV.35.409/2013. számú határozatában is. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eltérő eljárási konzekvenciái vannak. Az Eljárási tv. 56. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjai értelmében „[f]ellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (…) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el, vagy az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el.” Következésképpen, ha az alperes az elért alacsony pontszámra tekintettel utasítja el a kérelmet, úgy fellebbezési jogot kell biztosítania az elsőfokú határozattal szemben. Míg ezzel szemben a forráshiányra alapozott kérelmet elutasító elsőfokú határozat a közigazgatási eljárásban nem vitatható. A perbeli esetben az alperes az Eljárási tv. 31. §
(1)bekezdés b) pontja, illetve a 61/
- (VI. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: VM r.)
- §
(3)bekezdése alapján, figyelemmel az IH Közleményre is vizsgálta és pontozta a felperes támogatási kérelmét. A módosított határozat értelmében a felperes 79 szakmai pontot ért el az IH Közleményben meghatározott 90 pont minimális, és a maximális 131 ponthoz képest. Az alperes a határozat mellékletében részletezte a támogatási kérelem értékelését. A Bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes a támogatási kérelmet tartalmilag az alacsony pontszámra és nem a rendelkezésre álló forráskeret kimerülésére tekintettel utasította el. A forráshiány a Kúria gyakorlata értelmében arra az esetre vonatkozik, amikor az ügyfél elérte a támogatási minimumponthatárt, de a rendelkezésre álló keret nem elegendő a kérelem elfogadására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §
(1)bekezdés ef) pontja értelmében „[a] határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell (…) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta (…).” Az alperes határozata akkor lett volna jogszerű, amennyiben indokolásában megkülönbözteti az elutasítás fenti indokai közül azt, amely alapján elutasította a felperes kérelmét és az ahhoz kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket garantálja a felperes számára. A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a Bíróság a tényállás helyes megállapítása és a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg ítéletét. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria megállapította azt is, hogy nem állnak fenn a jogegységi eljárás kezdeményezésének a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontja szerint feltételei sem, mivel a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdésben - a fentiek szerint - egységes. Az alperes sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért ebben a tekintetben a Kúria mellőzte a határozathozatalt. A felülvizsgálati eljárási illeték az alperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/1986.(VI.26.) IM r. 14. §-a alapján marad az állam terhén. Budapest, 2014. november 18. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró