A határozat elvi tartalma: A támogatási kérelem pontozása esetén eltérő megítélést igényel a forráshiány miatti elutasítás és a ponthatárt el nem érő kérelem. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eltérő eljárási konzekvenciái vannak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.785/2013/8.szám A Kúria a dr. Törőcsik Attila ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Molnár Anett jogtanácsos és dr. Urbán András jogi előadó által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságaalperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 7.K.27.390/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.390/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- augusztus 2-án fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a
- évben igényelhető támogatások jogcímén nyújtott be kérelmet az 57/
- (VI. 21.) VM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján. Az elsőfokú hatóság a támogatási kérelmek rangsorba állítását követően
- november 21-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Arra hivatkozott, hogy a felperes 115 szakmai pontot ért el a figyelembe vehető maximális 164 és az IH Közleményben meghatározott 131 pontszámhoz képest, ezért a felperes kérelmét forráshiányra hivatkozással és jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül elutasította. Az elsőfokú hatóság saját hatáskörben indított eljárásában határozatát módosította (kelte:
- március 8.) azzal, hogy a rangsorolás során a felperes szakmai pontszámát 117 pontra módosította, egyéb rendelkezéseinek változatlanul hagyása mellett. A felperes keresete folytán eljárt Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság)
- szeptember 19-én kelt ítéletével az alperes mindkét elsőfokú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása értelmében a felperes fellebbezési jogának korlátozására jogsértő módon került sor. A mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(7)bekezdése alapján megállapította, hogy forráshiány miatti elutasításra csak a szabályszerű, minimumpontszámot elérő pályázatok esetében volt lehetőség. A tényállás alapján egyértelmű volt, hogy a perbeli esetben a kérelmet az alperes a minimumpontszám elérésének hiányában utasította el és nem forráshiányra hivatkozással. A Bíróság utalt a Kúria Kfv.II.35.044/2013/
- számú ítéletére, amelyben a Kúria egyértelművé tette, hogy az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértésnek minősül a fellebbezési jog korlátozása, amely miatt az alperes határozatát érdemi vizsgálata nélkül, a jelen esetben is hatályon kívül kellett helyezni. Az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, illetve az elsőfokú Bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Perköltségigénye is volt pernyertessége esetére. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet sérti az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdés c) pontját,
(7)bekezdését, 14. §
(1)bekezdés ce) pontját, valamint az 56. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakat. Az alperes kifejtette, hogy a támogatás igénybevételéhez szükséges ponthatár nem más, mint az adott támogatási jogcím kapcsán rendelkezésre álló forrás pontszámban való kifejezése, tehát a támogatás igénybevételéhez szükséges ponthatárt el nem érő pályázatok elutasítása valójában forráshiánnyal indokolható. Ennek felelt meg az alperes határozata, amikor a támogatási mérték túllépésére tekintettel elutasította a felperes kérelmét. A felperes nem nyújtott be felülvizsgálati ellenkérelmet. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Eljárási tv. alkalmazásában megkülönböztethető-e a támogatási kérelem elutasításának alacsony pontszámra és a forráshiányra visszavezethető oka. A Kúria több alkalommal is vizsgálta ezt a kérdést az elmúlt időszakban. Az elbírált esetekben az Eljárási tv. 32. §
(1)bekezdés c) pontja, a 38. §
(7)bekezdése, valamint rendeleti szabályok és az IH által kiadott közleményben meghatározott pontszámok alapján megállapította, hogy az alperes a támogatási kérelmek rangsorba állításával döntött. Önmagában az elért pontszám nem, az csak a rendelkezésre álló támogatási keret viszonylatában eredményezi a kérelem sikerességét. Az Eljárási tv. 38. §
(7)bekezdése értelmezésével megállapította, hogy „a forráshiány az alacsony pontszámmal szemben azt jelenti, hogy nem minden, az Irányító Hatóság (IH) Közleménye szerinti minimum pontszámot elérő pályázat támogatható, az ilyen pályázatokról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés” (Kfv.IV.35.246/2013/3.). Hasonló megállapításra jutott a Kúria a Kfv.IV.35.409/2013. számú határozatában is. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eltérő eljárási konzekvenciái vannak. Az Eljárási tv. 56. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjai értelmében „[f]ellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (…) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el, vagy az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el.” A forráshiányra alapozott kérelmet elutasító elsőfokú határozat tehát a közigazgatási eljárásban nem vitatható. Ezzel szemben, ha az alperes az Eljárási tv. 14. §
(1)bekezdés ce) pontjára hivatkozással, azaz az elért alacsony pontszámra tekintettel utasítja el a kérelmet, úgy fellebbezési jogot kell biztosítania az elsőfokú határozattal szemben. Míg ezzel szemben (elsőként: Kfv.II.35.044/2013/
- Kfv.IV.35.636/2013.). A perbeli esetben az alperes az Eljárási tv., illetve az 57/
- (VI. 21.) VM rendelet
- mellékletére és az IH Közleményre is figyelemmel vizsgálta és pontozta a felperes támogatási kérelmét. A módosított határozat értelmében a felperes 117 szakmai pontot ért el az IH Közleményben meghatározott 131 minimális, és a maximális 164 ponthoz képest. Az alperes a határozat mellékletében részletezte a támogatási kérelem értékelését, amelynek eredményeként megállapította, hogy a felperes támogatási kérelme nem érte el a 131 minimum ponthatárt. A Bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes a támogatási kérelmet tartalmilag az alacsony pontszámra és nem a rendelkezésre álló forráskeret kimerülésére tekintettel utasította el. A forráshiány a Kúria gyakorlata értelmében arra az esetre vonatkozik, amikor az ügyfél elérte a támogatási minimumponthatárt, de a rendelkezésre álló keret nem elegendő a kérelem elfogadására. A minimumpontszám elérése és a forráshiány miatti elutasítás megkülönböztetés hiánya megfosztaná a felperest megszerzett pontszáma vitatásának lehetőségétől. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §
(1)bekezdés ef) pontja értelmében „[a] határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell (…) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta (…).” Az alperes határozata akkor lett volna jogszerű, amennyiben indokolásában megkülönbözteti az elutasítás fenti indokai közül azt, amely alapján elutasította a felperes kérelmét és az ahhoz kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket garantálja a felperes számára. A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a Bíróság a tényállást helyesen állapította meg és a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg ítéletét, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria megállapította azt is, hogy nem állnak fenn a jogegységi eljárás kezdeményezésének a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontja szerint feltételei sem, mivel a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdésben – a fentiek szerint – egységes. Az alperes sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Mivel a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felszámítható költsége nem merült fel, ezért ebben a tekintetben a Kúria mellőzte a határozathozatalt. A felülvizsgálati eljárási illeték az alperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/1986.(VI.26.) IM r. 14. §-a alapján marad az állam terhén. , 2015. február 10. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró