A határozat elvi tartalma: A 2011-es támogatási évben a KAT támogatás megszerzéséhez igazolni kellett a jogszerű földhasználatot. E kötelezettség teljesítésében a kérelmezőt nem terheli vétkesség akkor, ha a kérelem benyújtását követően pert kezdeményezett, amelyre tekintettel a támogatási szerv felfüggesztette a közigazgatási eljárást. A jogerősen befejezett per eredményétől függően a kérelmező módosíthatta az eredeti kérelmében foglaltakat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.097/2014/6.szám A Kúria a Sipos & Moskovits Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 9.K.27.188/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.188/2013/
- számú ítéletét és az alperes 261/1001/6 546/50/
- számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú- és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes földhasználati joga
- március 31-ével megszűnt a P. .../1, ..., .../17, .../18, .../80, valamint a .../2 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában. A tulajdonosi jogokat gyakorló Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázati felhívást tett közzé és
- április 27-ével haszonbérleti szerződést kötött harmadik személyekkel a kérdéses területek hasznosítására. A felperes
- május 13-án kérelmet nyújtott be kedvezőtlen adottságú területen (KAT támogatás) történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybevételére a 2011-es év vonatkozásában. Az igényelt területek között megjelölte azokat is, amelyek vonatkozásában a fentiek szerinti - szerződésen alapuló földhasználati jogosultsága megszűnt. A felperes a közigazgatási eljárásban bejelentette az elsőfokú hatóságnál, hogy a kérdéses területek használati viszonyai vonatkozásában pert kezdeményezett a Füzesabonyi Városi Bíróság előtt. Az elsőfokú hatóság közigazgatási eljárását a bíróság jogerős döntésének meghozataláig végzéssel felfüggesztette. A felperes
- június 12-én képviselője útján tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a peres eljárás kereseti kérelmének jogerős elutasításával befejeződött. Kérte a közigazgatási eljárás folytatását és a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően módosította támogatási kérelmében az igényelt parcellák megjelölését. Az elsőfokú hatóság
- augusztus 29-én kelt határozatával a felperes kérelmét 35.846 forint támogatási összeg erejéig elfogadta, egyebekben elutasította. A területalapú támogatások következő három évének terhére 5.468.258 forint levonást állapított meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- december 7-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása értelmében az elsőfokú hatósági eljárás során megtartott adategyeztetés, valamint 3 alkalommal lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredményeként, figyelemmel a 25/
- (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet)
- §
(1), valamint 9. §
(1)bekezdésére megállapította, hogy a MO5LC-U-10 fizikai blokkazonosítójú blokkban a 2-es, a M4V4H-C-10 azonosítóval jelölt fizikai blokkban a 12-es és 29-es, a M55QH-9-10 fizikai azonosítóval ellátott blokkban a 13-as, a M5PAH-E-10 azonosítóval jelölt blokkban a 15-ös és 31-es, végül a M9XD0-C-10 fizikai blokkazonosítójú blokkban 35-ös tábla tekintetében a felperes nem tudta igazolni földhasználati jogát. A felperes földhasználati jogát földhasználati lapokkal avagy az igényelt gazdálkodási év első napjától annak teljes időtartamára kiterjedő bérleti szerződéssel kellett volna igazolnia. A gazdálkodási év 2010. szeptember 1-től 2011. augusztus 31. napjáig tartott, a felperes ebben az időszakban földhasználati lappal, bérleti szerződéssel nem rendelkezett. Mivel a felperes támogatási kérelmét annak tudatában nyújtotta be, hogy az igényelt területek közül 5 tábla esetében földhasználati jogosultságát igazolni nem tudja, ezért esetében a 1122/2009/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 73. cikk
(1),
(2)bekezdése szerint kimentési ok alkalmazása fel sem merülhet. A felperes keresete folytán eljárt Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a felperes keresetét elutasította. A Bíróság ítéletét a felperes keresete alapján indult polgári perben született jogerős ítéletre alapította és megállapította, hogy felperes alaptalanul hivatkozott a kérdéses földterületekkel kapcsolatos földhasználati jogosultságára. Figyelemmel a támogatási időszakra (2010. szeptember 1. és 2011. augusztus 31.) a felperes pernyertessége esetén is csupán a támogatási év meghatározott részében, 2011. április 27-étől állt volna fenn haszonbérleti szerződése az igényelt földterületek vonatkozásában. A felperes ebben az esetben sem felelt volna meg a Támogatási rendelet 9. §
(1)bekezdésében foglalt kritériumoknak, következésképpen az alperesi hatóság jogosan és jogszerűen utasította el a felperes támogatási kérelmét. A Bíróság megállapította azt is, hogy a polgári perrel kapcsolatos tájékoztatás nem meríti ki az EK rendeletben szabályozott „tényszerű, pontos információ” jogosultsági feltételekhez igazodó kritériumát. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Bíróság új határozat meghozatalára kötelezését, másodlagosan az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes álláspontja értelmében azzal, hogy a felperes a közigazgatási eljárás során a kérelmét meghatározott földterületek vonatkozásában visszavonta, az első fokon eljáró közigazgatási szervnek az eljárást részlegesen meg kellett volna szüntetni. Ennek elmaradásával az alperesi hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat. A Bíróság ítéletében nem értékelte a kereseti kérelemben foglalt azon hivatkozást, amely szerint a felperes még az alperesi ellenőrzést megelőzően jelezte az alperesnek az igényelt parcellák meghatározott részével kapcsolatos pert. Támogatási kérelmét a tényleges helyzetnek megfelelően kellett volna elbírálni és a felperes által ténylegesen művelt 29,9 hektárra megállapítani a jogosultságát. A Bíróság ezt a kereseti hivatkozást nem vizsgálta, ezért az ítélet a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközően törvénysértő volt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy jogszabályváltozás folytán az alperes jogutóda az alperes. Az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. tv. 51. § alapján, 2014. július hó 16. napjától a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerv alperesi jogelőd helyébe az alperes lépett, ezért jelen perben a Pp. 328. §
(1)bekezdés alapján
- július hó
- napjától az alperes jár el az alperes jogutódaként. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően, minden körülmény figyelembe vétele mellett, valamint a támogatási kérelem benyújtásával összefüggő felperesi vétkesség helyes értékelése mellett hozta-e meg jogerős ítéletét. Az alperes határozatában alkalmazott EK rendelet 73. cikk
(1)és
(2)bekezdései értelmében a „(...) támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.” A
(2)bekezdése szerint „[a]z I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, ha a mezőgazdasági termelőt még nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzésére irányuló szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról. Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezi.” Az EK rendelet idézett rendelkezése kimentési szabály: mentesül a termelő a jogsértő magatartáshoz fűződő szankciók alól, ha bizonyítja a jogsértésben való vétlenségét, illetve kérelme jogsértő részét azt megelőzően módosítja, hogy az alperes előtt annak gyanúja felmerülne. A perbeli esetben a történeti tényállás eseménysora a felperes vétlenségét támasztja alá: Szemben a Bíróság ítéleti megállapításával a Kúria arra helyezte a hangsúlyt, hogy a felperes a kérelem 2011. május 13-i benyújtásakor nem földhasználati jog hiányának tényét, hanem annak vitatott jellegét tudhatta biztosan. A tisztázás érdekében polgári pert kezdeményezett, amelyről az alperes elsőfokú hatóságát tájékoztatta. A közigazgatási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét a hatóság megalapozottnak ítélte és az eljárását a jogerős ítélet meghozataláig végzésével felfüggesztette. Ennek ellenére, figyelmen kívül hagyva a Ket. 32. §
(8)bekezdésében foglaltakat, lefolytatta eljárását:
- október 13án adategyeztetésre,
- november 9-én, 22-én, és 30-án helyszíni ellenőrzésre került sor. A polgári perben
- november 14-én meghozott elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság
- június 7-én helyben hagyta: a felperes előtt ekkor vált bizonyossá az, hogy az igényelt parcellák jelentős részében, 252,95 hektár vonatkozásában nem tudja igazolni földhasználati jogosultságát, ezért
- májusában benyújtott kérelme túligénylést tartalmaz. Eleget téve az elsőfokú hatóság felfüggesztésében foglalt kötelezettségének,
- június 12-én bejelentette, hogy jogerősen pert vesztett, egyben módosította támogatási kérelmét, amelyet immár 29,9 hektárra tartott fenn. A „szolgáltatott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezte” [EK rendelet
- cikk
(2)bekezdés második fordulata]. Az alperes elsőfokú hatósága ezt követően több mint két hónappal,
- augusztus 29-én hozta meg elsőfokú határozatát, amelyben figyelmen kívül hagyta saját felfüggesztő végzését és amelyet olyan eljárási cselekmények kapcsán tett megállapításokra alapított, amelyek a Ket.
- §
(8)bekezdése értelmében hatálytannak minősültek. Az alperes mindennek ellenére helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Az EK rendelet 73. cikk
(1)és
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint a felperessel szemben szankciót alkalmazni vétkessége esetén lehetett volna jogszerűen. A felperesi kérelem jogszerű módosításának lehetőségét éppen az alperes elsőfokú felfüggesztő végzése adta meg. A felfüggesztő végzéssel az alperes esélyt látott a felperes földhasználati jogának bizonyítására, ez pedig kizárta a felperes támogatási kérelemmel kapcsolatos vétkességének megállapíthatóságát. A felperes pervesztességének és kérelme módosításának bejelentését az EK rendelet 73. cikk
(2)bekezdése alapján az alperesnek helyesen úgy kellett volna értékelnie, hogy „(...) a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált.” Az elsőfokú hatóságnak a felfüggesztő ok megszűnését követően eljárásában a módosított kérelmet kellett volna elbírálnia. A kifejtettek értelmében a Kúria megállapította, hogy a Bíróság ítélete - és megelőzőleg az alperes - a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközően figyelmen kívül hagyott lényeges körülményeket, amelyek a jogerős ítélet meghozatala és a felperesi „túligénylés” szempontjából relevánsak voltak. Ezért a Kúria az ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó 339. §
(1)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes a
- június 12-i felperesi bejelentést és a 29,9 hektár igényelt területre módosított kérelmet köteles elbírálni. A Kúria a pervesztes alperest a Pp.
- §-a alapján kötelezte a felperes elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási költségeinek a megfizetésére. A felperes a felülvizsgálati eljárásban lerótt 70.000 forint eljárási illetéket - pernyertességére tekintettel - az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(2)bekezdése alapján visszaigényelheti. Az alperes az Itv.
- §-a alapján személyes illetékmentességet élvez, ezért az eljárási illeték az állam terhén marad. Budapest,
- február
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró