SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.254/2014/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törőcsik Tamás ügyvéd jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve, felperes címe felperes által – a dr. Tomor Attila ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve, alperes székhelye alperes ellen folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Törvényszék 6.G.40.034/2014/
- szám alatti
- április
- napján kelt ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes
- december
- napján tartott taggyűlésen elfogadott 2/
- (XII. 27.) és 3/
- (XII. 27.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. A felperest alperes javára perköltség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi és kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg 28.000,- (Huszonnyolcezer) Ft elsőfokú eljárási költséget felperesnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi alperes, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 27.000,- (Huszonhétezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: Az alperesi gazdasági társaság tagjai a felperes és a perben nem álló személy neve. Az alperesi gazdasági társaság törzstőkéje 10.000.000,- Ft készpénzből áll, amelyből a felperes 3.400.000,- Ft, míg személy neve 6.600.000,- Ft törzsbetéttel rendelkezik. Az alperes
- augusztus hó
- napján taggyűlést tartott, melyen valamennyi napirendi ponttal kapcsolatban a tagok között véleményeltérés alakult ki. Az 5/
- (VIII. 12.) számú taggyűlési határozattal a társaság taggyűlése akként határozott, hogy a társaság törzstőkéjét 66.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával felemeli. A taggyűlés pénzbeli hozzájárulás megfizetésének módjáról s határidejéről nem rendelkezett. A társaság a taggyűlési határozatot a többségi tulajdonos – személy neve – „igen” , míg a -2- kisebbségi tulajdonos felperes „nem” szavazatával fogadta el. A taggyűlésen felperes képviselője azt az észrevételt tette, hogy a tőkeemelés módja, összege és aránya a társaság jegyzett tőkéjének és saját tőkének arányát nem veszi figyelembe, rendeltetésellenes gyakorlás, valamint joggal való visszaélést valósít meg. A taggyűlésről készült jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy a tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek. Az elsőbbségi joggyakorlására vonatkozó jognyilatkozatok megtételére
- augusztus
- napjáig volt lehetőség. személy neve tag képviselője a taggyűlésen bejelentette, hogy személy neve élni kíván elsőbbségi jogával, a tőkeemelésben részt kíván venni, így a tőkeemelésnek a tagok törzsbetétei arányában számított részét, azaz 43.560.000,- Ft-ot az elsőbbségi jog gyakorlása bejelentétől számított 8 napon belül teljesíti. A felperes a tőkeemelés során elsőbbségi jogával nem kívánt élni. A többségi tulajdonos, személy neve
- szeptember
- napján kelt nyilatkozatával az elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot tett a kisebbségi tulajdonos felperes üzletrészére eső törzstőkeemelés teljesítésére és vállalta, hogy a pénzbeli hozzájárulást a nyilatkozat megtételétől számított 8 napon belül teljesíti. A felperes a taggyűlési határozatot keresettel nem támadta meg. A törzstőkeemelés bejegyzésének érdekében az alperes
- szeptember
- napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Szegedi Törvényszék Cégbíróságához (továbbiakban: Cégbíróság), melyben kérte jegyzett tőkéjének 10.000.000,- Ft-ról 76.000.000,- Ft-ra történő felemelését, valamint személy neve tag vonatkozásban szavazati jogának minősített többségi befolyást biztosító szavazatarányra történő növekedésének bejegyzését. A változásbejegyzési eljárás során a Cégbíróság
- szeptember
- napján kelt végzésével hiánypótlásra hívta fel alperest – többek között – arra, igazolja a törzstőkeemelés összegének bankszámlára történő befizetését tőkeemelés címén, figyelemmel arra, hogy a társasági szerződés rendelkezése szerint a törzstőke készpénz által biztosított része bankszámlára történő befizetéssel kerül szolgáltatásra és ettől eltérő rendelkezést az alperes társasági szerződése nem tartalmaz. Az alperes a törzstőkeemelés bejegyzésével kapcsolatos változásbejegyzési eljárás keretében a Cégbíróság által kiadott hiánypótlás teljesítésére
- október
- napjára taggyűlést hívott össze. Annak napirendi pontja az alperes 5/
- (VIII.12.) számú határozatával elhatározott törzstőkeemelés teljesítésének megtörténtéről való döntéshozatal volt. Az alperes ügyvezetője a taggyűlésen készült jegyzőkönyvet
- október
- napján 13 óra 32 perckor küldte át e-mail címéről a felperes jogi képviselőjének azzal, hogy arra véleményeltérést tehet. A felperes a Cégbíróságon lévő iratok megtekintése során tapasztalta, hogy mielőtt jogi képviselőjének a jegyzőkönyvet megküldték, már azt megelőzőleg a hiánypótlásnak eleget téve személy neve tag és az alperes ügyvezetője a Cégbíróságnak megküldte a
- október
- napján megtartott taggyűlés jegyzőkönyvét, felperesnek így nem volt lehetősége, hogy a jegyzőkönyvre véleményeltérést tegyen. A felperes a Cégbíróságon megtekintett iratoknál észlelte azt is, hogy személy neve
- augusztus
- és
- szeptember
- napján beszámításra vonatkozó jognyilatkozatot tett a törzstőke emelésével kapcsolatban, 43.560.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás teljesítésére
- -3Gf.III.30.254/2014/
- szám augusztus
- napján, míg 22.440.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás teljesítésére
- szeptember
- napján kelt nyilatkozata alapján beszámítást kért. A tőkeemelés kapcsán az alperes bankszámlájára befizetés nem történt. Az alperes érvényes taggyűlési határozatokkal a beszámításra vonatkozó és rendelkezésre bocsátott összegeket illetően nem rendelkezett. A Cégbíróság
- november
- napján kelt Cg.06-09-004476/
- számú végzésével a
- szeptember
- napján benyújtott változásbejegyzési kérelmet elutasította, amely fellebbezés hiányában
- november
- napján jogerőre emelkedett. Ezt követően az alperes
- december
- napján taggyűlést tartott, melyen szótöbbséggel az alábbi határozatok születtek: A taggyűlésen elfogadott 1/
- (XII. 27.) határozat az 5/
- (VII. 12.) számú taggyűlési határozatot módosította és az alperes 66.000.000,- Ft összegű törzstőkeemelésének módját akként változtatta meg, hogy az a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény Gt.)
- §
(2)bekezdése szerinti apport szolgáltatása. Ezt követően a 2/2013.(XII 27.) taggyűlési határozatban a taggyűlés megállapította, hogy az alperes törzstőkeemelése 66.000.000,- Ft összegű apport szolgáltatásával megvalósult, jegyzett tőkéje 10.000.000,- Ft-ról 76.000.000,- Ft-ra emelkedett és a felemelt jegyzett tőkéből 10.000.000,- Ft pénzbeli betét, 66.000.000,- Ft nem pénzbeli betét (apport). A 3/
- (XII. 27.) taggyűlési határozat megállapította, hogy személy neve tag a társasággal szemben fennálló, a társaság által elismert pénzköveteléséből
- augusztus
- napján nyilatkozatával 43.560.000,- Ft összegű követelést, míg
- szeptember
- napján kelt nyilatkozatával további 22.440.000,- Ft összegű követelést az alperes rendelkezésére bocsátott, így az apport szolgáltatása 66.000.000,- Ft összegben megtörtént. A törzstőkeemelés teljesítésével a személy neve tag törzsbetéte 6.600.000,- Ft-ról 72.600.000,- Ft-ra nőtt, melyből 6.600.000,- Ft pénzbeli betét, 66.000.000,- Ft nem pénzbeli betét (apport), a felperes törzsbetéte nem változik, annak összege 3.400.000,- Ft pénzbeli betét. A felperes a taggyűlésen elfogadott határozatok ellen „nem”-mel szavazott. A taggyűlésen az alperes jogi képviselője, az alperes ügyvezetője és a felperes jogi képviselője volt jelen. Utóbbi az elfogadott határozatokkal kapcsolatban jegyzőkönyvbe foglaltan nyilatkozta, hogy azok a törzstőkeemelés elhatározására és bejegyeztetésére alkalmatlanok és azok ellen jogorvoslati eljárást kezdeményez. Az alperes az 1/
- (XII. 27.) taggyűlési határozat többségi elfogadása után nem biztosított határidőt arra, a kisebbségi tulajdonos felperes elsőbbségi jogát gyakorolja. A felperes keresetében az alperes
- december
- napján tartott taggyűlése által elfogadott 1/
- (XII. 27.), 2/2013.(XII. 27.) és a 3/
- (XII. 27.) jogszabálysértő taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy az 1/2013.(XII. 27.) számú határozat, melyben szereplő megfogalmazás kétséget kizáróan kiterjed a további keresettel támadott taggyűlési határozatokra is, kifejezetten rögzíti, hogy a taggyűlés az 5/
- (VIII. 12.) számú taggyűlési határozatot módosítja akként, hogy a törzstőkeemelés módját apport szolgáltatásával állapítja meg. Ebből következően az alperes többségi tulajdonos tagja nem új határozatot hozott a törzstőke felemeléséről, hanem egy korábbi, a Cégbíróság által jogerősen elutasított törzstőkeemelést kívánt utólag módosítani. Álláspontja szerint arra nem volt lehetősége az -4alperes taggyűlésének, hogy az 5/
- (VIII. 12.) számú taggyűlési határozatban a törzstőkeemelés módját megváltoztassa. Ezen túl az alperes eljárása mind a Gt. rendelkezéseivel, mind a Ptk-ban rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, a jóhiszeműség és tisztesség elvével is ellentétes joggyakorlás. A
- augusztus 12-i taggyűlésen elhatározott törzstőkeemelés teljesítésével kapcsolatban az alperes semmiféle okiratot nem tudott a Cégbíróság rendelkezésére bocsátani, az befizetés hiányában nem jegyezhető be, a beszámítási nyilatkozat pedig jogszabálysértő. Arra is hivatkozott, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatokkal személy neve tag azért igyekezett visszaélésszerűen módosítani a
- augusztus
- napján kelt taggyűlési határozatot, mert abban az időpontban még üzletrésze és tagi kölcsöne nem állt lefoglalás, kényszerintézkedés hatálya alatt, ezért alkalmas lehetett a törzstőkeemelés foganatosítására. Fentieken túl a taggyűlési határozatok ellentétesek a Gt.
- §-ával is, mert a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségének növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához, a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség. A bejegyzésre alkalmatlannak nyilvánított törzstőkeemelés, illetve a jogszabálysértéssel elhatározott módosított törzstőkeemelés következtében az alperes tulajdonosi szerkezete oly módon alakulna át, melyben személy neve tag törzsbetéte 6.600.000,- Ft-ról 72.600.000,- Ft-ra emelkedne, míg a felperes törzsbetéte változatlan maradna. Ennek eredményeképpen személy neve többségi tulajdonos a leadható szavazatok 96 %át, míg a felperes csupán 4 %-át birtokolná. Ebben a helyzetben érdekvédelmi lehetősége oly mértékben csökkenne, illetőleg az őt megillető jogok oly mértékben csökkennének, hogy az alperesi társágban történő érdemi részvételét ellehetetlenítené. Ezért az ilyen tartalmú taggyűlési határozat meghozatalához a taggyűlés egyhangú határozatára lett volna szükség, mely valamennyi – általa – hivatkozott taggyűlés során hiányzott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. A keresetben sérelmezett helyzet, mely szerint a felperes tagi részesedése és szavazati joga 5 % alá csökkenése a
- augusztus
- napján meghozott 5/
- (VIII. 12.) számú határozattal valósult meg, az ezt követő határozatok a tőkeemelés mértékét, arányát nem érintették. Hivatkozott a Gt.
- §
(1)és
(3)bekezdésére is, mely szerint a kereset benyújtására nyitvaálló határidőt a felperes elmulasztotta, azzal, hogy az jogvesztő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest marasztalta az alperes perköltségeiben. Megállapította, hogy a felperes keresetlevele határidőben érkezettnek minősül, ezért azt érdemben vizsgálta. A Gt. 45. §
(1)és
(3)bekezdése által meghatározottak szerint azt vizsgálta, hogy a taggyűlés által hozott, keresettel támadott határozatok a Gt., más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik-e. Abból indult ki, hogy a tőkeemelést, annak összegszerűségét és módját az 1/
- (XII. 27.) - helyesen 5/
- (VIII. 12.) - számú taggyűlési határozat tartalmazza, mely határozatot az arra jogosultak bíróság előtt nem támadták meg. Az ezt követően,
- december
- napján megtartott taggyűlésen a már korábban elhatározott tőkeemelés teljesítésének módját változtatták meg úgy, hogy az eredetileg elhatározott pénzbeli szolgáltatás helyett nem pénzbeli szolgáltatás, apport legyen. Kifejezetten erről szól a felperes által támadott mindhárom társasági határozat. A Gt.
- §
(1),
(2)bekezdése nem zárja ki az alperes azon eljárásnak lehetőségét, hogy a tőkeemelés szolgáltatásának módját, a tőkeemelést elhatározó társasági taggyűlés erre vonatkozó -5Gf.III.30.254/2014/6. szám határozatától a későbbiekben eltérő más módon szabályozza újabb társasági taggyűlési határozattal. E lehetőség mindenekelőtt a társaság autonómiájából folyik, a taggyűlés, mint a társaság legfőbb szerve jogosult korábbi döntésének, vagy a döntés valamely részének újabb társasági taggyűlési határozattal történő módosítására, megváltoztatására, feltéve, ha ez nem ütközik sem a jogszabályi, sem a társasági szerződés rendelkezéseibe. Nem állapítható meg, hogy az alperes eljárása sértené a társasági szerződés bármely rendelkezését és az sem, hogy jogszabályba ütközne, ennélfogva nem látott módot a kereset teljesítésére. Megjegyezte azt is, hogy a Gt. 151.§
(2)bekezdése szerint a törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni azzal, hogy ehhez a társasági szerződés eltérő rendelkezései hiányában egyszerű szótöbbséggel meghatározott határozat elégséges. Hivatkozott még álláspontjának alátámasztására a 12/
- számú számviteli kérdésre, valamint a BDT
- számú eseti döntésére is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének teljesítését kérte. Jogorvoslati kérelme szerint az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, illetőleg a megállapított tényállásból téves következtetésekre jutott. Kiemelte, hogy a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával történő tőkeemelés tudatában döntött úgy, hogy nem tesz elsőbbségi jognyilatkozatot. Hiányosnak ítélte az elsőfokú ítéletet abból a szempontból, hogy a tényállás nem tartalmazza, hogy sem a
- augusztus 12.napján tartott taggyűlésen, sem pedig az azt követő változásbejegyzési eljárásban nem merült fel arra vonatkozó kérelem előterjesztése, hogy az alperes a törzstőkeemelést más módon kívánja végrehajtani. Arra sem tért ki ítéletében az elsőfokú bíróság, hogy a
- október 15-i jegyzőkönyv kapcsán a véleményeltérés megtételére objektíve nem volt lehetősége. Figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az alperes érvényes taggyűlési határozatokkal a beszámításra vonatkozó és rendelkezésre bocsátott összegek vonatkozásában nem rendelkezik. Arra sem tért ki az elsőfokú bíróság, hogy a
- december 27-i taggyűlés jegyzőkönyvében rögzítettek szerint az alperes ügyvezetője tájékoztatta a megjelenteket, hogy a taggyűlés összehívására azért került sor, mert a
- augusztus
- napján tartott taggyűlésen a törzstőkeemelés módja nem a felek nyilatkozatainak megfelelően került jegyzőkönyvezésre. Tekintettel arra, hogy a
- augusztus 12-i taggyűlési jegyzőkönyv jegyzőkönyvvezetője az alperes ügyvezetője volt, a jegyzőkönyvet személy neve meghatalmazott képviselője hitelesítette, ezért fogalmilag kizárt, hogy abban a törzstőkeemelés módja nem a felek nyilatkozatainak megfelelően került rögzítésre. A Gt.
- §
(2)bekezdése nem ad lehetőséget arra, hogy a társaság taggyűlése egy korábban végzéssel jogerősen elutasított törzstőkeemelést utóbb módosítson, arra hivatkozva, hogy a felek nyilatkozatai nem megfelelően kerültek jegyzőkönyvezésre. Álláspontja szerint megállapítható, hogy az alperes többségi tulajdonos tagja nem új határozatot akart hozni a törzstőke felemeléséről, hanem egy korábbi, a cégbíróság végzésével jogerősen elutasított törzstőkeemelést kívánt utólag módosítani, azonban ennek során rosszhiszeműen járt el, mert a
- augusztus
- napján elhatározott törzstőkeemeléshez szükséges pénzbeli hozzájárulást személy neve tag eleve nem akarta és nem is tudta az alperes rendelkezésére bocsátani. Ennek alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy
- szeptember
- napján a NAV Pénzügyi Igazgatósága Csongrád megyei Vizsgálati Osztálya biztosítási intézkedést hajtott végre, melyet követően személy neve tag üzletrészére vonatkozóan zár alá vétel került elrendelésre, valamint az alperessel szemben fennálló követeléseit is lefoglalták, zár alá vették. Tehát azért került sor a
- december 27-én megtartott taggyűlésen a jogszabálysértő -6döntések meghozatalára, mert
- augusztus
- napján személy neve tag üzletrésze és tagi kölcsöne nem állt lefoglalás kényszerintézkedés hatálya alatt, ezért alkalmas lett volna az elhatározott törzstőkeemelés foganatosítására. Ez alátámasztja azt is, hogy abban a tudatban volt, hogy a
- augusztus
- napján tartott taggyűlésen elhatározott törzstőkeemelés pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával valósul meg. A törzstőkeemelés folyamatának feltétele, hogy a tagok élhessenek elsőbbségi jogukkal, ebből következően az apportszolgáltatás vonatkozásában is biztosítani kellett volna részére a jogot, hogy elsőbbségi jognyilatkozatot tehessen. A Cégbírósághoz benyújtott okiratok ismeretében annak tudatában volt, hogy nem apport szolgáltatásából valósul meg a törzstőkeemelés. Az alperes magatartása és nyilatkozatai alkalmasak voltak a megtévesztésére. Amennyiben tudta volna, hogy az alperes apport szolgáltatásával történő törzstőkeemelést kíván elhatározni, akkor az alperessel szemben őt – törzstőkeleszállítás jogcímén – megillető mindösszesen 150.235.375,- Ft összegű követelésből élt volna elsőbbségi jogával. Jogszabálysértőnek tartotta az elsőfokú ítéletet abból az okból is, hogy a keresetlevélben foglalt bizonyítási indítványa nem teljesült, nem került beszerzésre a változásbejegyzési kérelem teljes dokumentációja, illetőleg a NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának megkeresése az alperes többségi tulajdonosával szemben foganatosított kényszereljárások dokumentációjának megküldésére. Az alperes fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fellebbezésben hivatkozott új jogsértések nem vethetők figyelembe, mert a taggyűlési határozatot csak a kereset előterjesztésére nyitvaálló határidő alatt megjelölt okokból lehet felülvizsgálni. Hangsúlyozta, hogy a törzstőke felemelését az 5/
- (VIII. 12.) taggyűlési határozat tartalmazta, melyet felperes a jogvesztő határidő alatt keresettel nem támadott és az általa sérelmezett helyzet kisebbségi jogainak elvesztése, az alperesi gazdasági társaság érdekében való érdemi részvételéhez fűződő jog sérelme – ehhez a határozathoz kapcsolódik. A keresettel támadott taggyűlési határozatok, amelyek a tőkeemelés módjait változtatták meg sem jogszabályba, sem taggyűlési határozatba nem ütköznek. A fellebbezés részben alapos. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdése szerint a bíróság a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban azt vizsgálhatja, hogy a társaság szervei által hozott határozatok a Gt., más jogszabály vagy a társasági szerződés rendelkezéseibe ütköznek-e. A felperes keresetében a társaság törzstőkeemelése kapcsán a Gt.-ben szereplő kisebbségi jogainak sérülésére hivatkozott. Ez alapján kérte a
- december
- napján tartott taggyűlésen keletkezett három határozat hatályon kívül helyezését. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemelésére és leszállítására Gt. 152-
- §-i tartalmaznak rendelkezéseket. Eszerint a törzstőkeemelés két lépcsőben történhet, a társaság taggyűlése első alkalommal elhatározza a törzstőke felemelését, majd ezt követően kerülhet sor a törzstőkeemelés végrehajtására, mely alapján történhet meg a cégjegyzékbe a törzstőkeemelés bejegyzése. A két határozat meghozatalára jellemzően nem egy taggyűlésen kerül sor (Gt.
- §
(4)bekezdés). Az 1/
- (XII. 27.) számú taggyűlési határozat megfogalmazása szerint a korábbi 5/
- (VIII. 12.) taggyűlési határozattal elhatározott törzstőkeemelésének módját változtatta meg. -7Gf.III.30.254/2014/
- szám Az ezt követő 2/
- (XII. 27.) és a 3/2023.(XII. 27.) számú határozatok a törzstőke felemelésének tényleges megvalósítására (végrehajtására) vonatkoztak. Valójában azonban bár az 1/
- (XII. 27.). számú taggyűlési határozat megszövegezése szerint a korábban elfogadott taggyűlési határozatot módosítja, az ítélőtábla álláspontja szerint ténylegesen a törzstőke apport útján történő felemelésének elhatározásáról a taggyűlés új határozatot hozott. Ahogyan arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott, nincs akadálya annak, hogy a társaság korábban hozott döntését megváltoztassa, módosítsa. Így nem volt akadálya annak sem, hogy a törzstőke felemelés elhatározásáról – a taggyűlés korábbi döntésére utalva – annak módját illetően új határozatot hozzon. A törzstőke felemelhető a pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére (Gt.
- §
(1)bekezdés). A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerülhet sor. A korábban hozott taggyűlési határozatban a taggyűlés elhatározta ugyan a törzstőke 66.000.000,- Ft-tal való felemelését, de ezt pénzbeli hozzájárulás befizetésével tette. Ezzel szemben az 1/2013.(XII.27.) számú taggyűlési határozattal a társaság a tőkeemelést nem pénzbeli szolgáltatással határozta el, mely tartalmában a tőkeemelés kérdésében lényeges, eltérő elhatározásnak minősül, azaz a tőkeemelésről új határozat született. Ezért a határozatot a felperes támadhatta. A tőkeemelés elhatározásáról az alperes taggyűlése a Gt. 154. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint egyszerű szótöbbséggel jogosult volt döntést hozni, ezért az így meghozott döntés miatt a felperes, mint kisebbségi tulajdonos tag joga nem sérült. A felperes kérte a tőkeemelés végrehajtásáról hozott további két határozat felülvizsgálatát is. A Gt. 156. §
(3)bekezdése pontosan meghatározta, hogy a tőkeemelésről döntő taggyűlési határozatnak melyek a kötelező tartalmi elemei (így a felemelt törzstőke nagysága, az egyes tagok törzsbetéteinek nagysága, az adott tag által a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulás, annak szolgáltatásának módja és ideje). A
(4)bekezdés rendelkezése miatt a törzstőke felemelésének elhatározására és a tőkeemelés végrehajtásáról döntő határozat egy taggyűlésen való meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a tagok Gt. 155. §
(3)bekezdésében szabályozott elsőbbségi joga nem sérül, vagy ha a Gt.
- §-a szerint alperes, mint kisebbségi tulajdonos jogainak csorbításához hozzájárul azzal, hogy a döntésnél egyhangú határozat születik. Figyelemmel arra, hogy a taggyűlés az 1/
- (XII. 27.). számú taggyűlési határozatával a tőkeemelést elfogadta, lehetőséget kellett volna biztosítani a felperes, mint kisebbségi tulajdonos számára, hogy elsőbbségi jogával élhessen. A felperes elsőbbségi jogáról a taggyűlésen nem mondott le, a taggyűlés azonban a felperes nyilatkozatának bevárása nélkül határozott arról, hogy a tőkeemelés a társaság másik tagjának, személy neve tagnak apport szolgáltatásával valósul meg. Ez a kisebbségi jogos érdekét csak akkor nem sértette volna, ha a Gt.
- §-a alapján egyhangú határozat hozatalára került volna sor. Az ítélőtábla álláspontja szerint a kisebbségi jog megsértése megvalósult, a felperest, mint kisebbségi tulajdonost elsőbbségi jogának gyakorlásában a taggyűlés meggátolta, a szótöbbséggel hozott tőkeemelésre vonatkozó határozatot követően, a tőkeemelésben való részvételből kizárta. A felperes érdekeinek sérelme abban is megáll, hogy az így végrehajtott tőkeemelés után a felperes részesedése a társaságban 5 % alá csökkenne, ami az alperesi gazdasági társaság tevékenységében való tényleges részvételét is ellehetetlenítené (Gt.
- §). -8A fentiek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés az 1/
- (XII. 27.) számú taggyűlési határozatot illetően – az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett indokoktól eltérő indokolás mellett – alaptalan, míg a 2/
- (XII. 27.) és 3/
- (XII. 27.) számú taggyűlési határozatok a Gt rendelkezéseibe ütköznek, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján részben megváltoztatta és az utóbbi két határozatot a Gt. 46. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte. Az ítélőtábla rámutat arra is, téves az alperes azon fellebbezési ellenkérelme, hogy a felperes keresetében – tartalmából következően – valójában az 5/
- (VIII.12.) taggyűlési határozatot támadta és erre törvényes lehetősége nem volt, mert az azzal kapcsolatos perindítási határidő eltelt. A fentebb kifejtettek szerint az alperes az 1/
- (XII. 27.) számú határozatával nem a korábbi, felperes által nem vitásan keresettel nem támadott taggyűlési határozatot támadta meg, hanem tartalmából következően új taggyűlési határozat meghozatalára került sor. A felperes pedig keresetében – egyebek mellett – a támadott határozatok vonatkozásában is kifejezetten hivatkozott elsőbbségi jogainak sérelmére, így az alperesi határozatok érdemben felülvizsgálhatók voltak. Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezése részben eredményre vezetett, az ítélőtábla az első- és másodfokú perköltség tárgyában a Pp.
- §
(1)bekezdésének figyelembevételével határozott, ideértve az eljárási és fellebbezési eljárási illetékre, valamint az első- és másodfokú ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezéseket is. S z e g e d,
- február hó
- napján Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. a tanács elnöke . Béri András sk.. Dobler László sk. előadó bíró táblabíró A kiadmány hiteléül: Tőkéné Terhes Ildikó tisztviselő