Bfv.477/2014/6 – Kúria

(1)bekezdés] minősíti, - ezért a terheltet 100 (száz) napi tétel, napi tételenként 1.000 (ezer) forint, összesen 100.000 (százezer) forint pénzbüntetésre ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2013. február 4. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 5.B.VI-VII.34202/2012/8. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 187. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért a terheltet 100 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a bűnügyi költségről. Az ügyésznek a terhelt terhére előterjesztett fellebbezése alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2013. november 20. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 29.Bf.VI-VII.7257/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a bűncselekmény minősítéséből mellőzte a

(2)bekezdés a) pontjára utalást, a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett és helyesbítette a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének b) pontját megjelölve az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. alkalmazása miatt, az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása és a pénzbüntetés egy napi tételének 1.000 forintra leszállítása érdekében. Az indítvány indokai szerint - a büntető törvény időbeli hatálya kérdésében az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvények valamennyi rendelkezését egybe kell vetni, majd annak alapján kell megállapítani, hogy melyik törvény biztosítja a terhelt cselekményének enyhébb elbírálását (Btörv.V.1061/1979., BH 1980.42., BH 1980.43., BH 1980.481.III., BJD 8424., BH 1995.72.), - az elbíráláskor hatályos Btk. alapján is törvényes ugyan az egy napi tétel összegeként a 2.500 forint, de a minimuma 1.000 forint, és a járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama a korábbi egy évről egy hónapra csökkent, - ekként pedig a terhelt számára az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása a kedvezőbb. A Legfőbb Ügyészség a BF.644/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és indítványozta a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását. A Legfőbb Ügyészség nem vitatta, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. a pénzbüntetés egy napi tétele összegének minimumában enyhébb, de maga a kiszabott büntetés nem törvénysértő. Hozzátette, hogy a büntetéskiszabási tényezőkre tekintettel a napi tételszám indokolatlanul alacsony. Nem látta helytállónak a másodfokú bíróságnak a szabadságvesztés generális minimumára vonatkozó vizsgálódását, mert ez a büntetési nem a terhelttel szemben számításba sem került, miként az indítvánnyal szemben a járművezetéstől eltiltás sem. A terhelt védője az észrevételében továbbra pénzbüntetés egy napi tételének a mértékét. is kifogásolta a III. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be.
2. §

(1)bekezdése b) pontjának

1. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A felülvizsgálati indítványt - eltekintve a jelen ügyben közömbös törvényi kivételektől - főszabályként a megtámadott határozat meghozatala (jogerőre emelkedése) idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A hatályos Btk.
2. §-ának

(1)bekezdése és

(2)bekezdésének

1. fordulata - miként a korábbi Btk.
2. §-ának
3. mondata és
4. mondatának
5. fordulata - alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény alkalmazandó, ha annak alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el. Annak eldöntése során, hogy melyik büntető törvény biztosítja a terheltnek felrótt cselekmény enyhébb elbírálását, a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint össze kell vetni az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntető törvények általános és különös részeinek valamennyi rendelkezését, majd az összevetés alapján lehet és kell eldönteni: melyik büntető törvény biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (pl. BH 1996.403.). Az alapügyben az elsőfokú bíróság a minősítéshez felhívott törvényhelyből következően az elkövetéskor (
6. március 1.) hatályos korábbi Btk.-t alkalmazta. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy mindkét büntető törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti az adott bűncselekményt, de a szabadságvesztés generális minimumát két hónapról [korábbi Btk.
7. §

(2)bekezdés] három hónapra emelte a hatályos Btk.

1. §-a, s ekként az elbíráláskori (
2. november 20.) Btk. nem kedvezőbb a terhelt számára, ezért az elkövetéskori Btk.-t látta alkalmazandónak (másodfokú ítélet
3. oldal 2-
4. bekezdés). A Kúria az alapkérdésben osztja a Legfőbb Ügyészség álláspontját, mert az elkövetéskori és az elbíráláskori büntető törvények összevetése nem formalizálható, vagyis nem szűkíthető le mindössze a büntetési tételek elvont kereteire, hanem az indítványban is hivatkozott BJD
5. szám alatt közreadott jogeset megoldását követve a konkrét cselekményt gondolatban mind a két törvény szerint el kell bírálni, és végül ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben enyhébb elbírálást eredményez. Tehát a szabadságvesztés és a járművezetéstől eltiltás generális minimumainak változása a jelen ügyben közömbös. Ellenben a ténylegesen egyedül kiszabásra került pénzbüntetés egy napi tételének minimális összege 2.500 forintról 1.000 forintra csökkent, ami olyan számottevő különbség a két büntető törvény között, hogy - mivel az alapügy bíróságai egyaránt a minimum mellett határoztak - eldönti azt a kérdést, melyik törvény adja az enyhébb elbírálhatóság lehetőségét. A kifejtettek folytán a tanácsülésen [Be.
6. §

(1)bekezdés

1. fordulat] és az adott összetételben [Be.
2. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulat] eljárt Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §-ának

(5)bekezdése szerint hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot a Be. 427. §

(1)bekezdése b) pontjának

1. fordulatának megfelelően megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terhelt felrótt cselekményét az elbíráláskor hatályos Btk. alapján - a rendelkező rész szerint átminősítette, s a terheltet úgy ítélte pénzbüntetésre, hogy az alapügybeli bíróságok büntetéskiszabását irányadónak véve változatlanul határozta meg a napi tételek számát, míg az egy napi tétel összegét a megváltozott minimumra csökkentette. Egyebekben a támadott határozatot hatályában fenntartotta (Be.
2. §). Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. október
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM