A határozat elvi tartalma: A 2004-
- gazdálkodási időszakban hatályos AKG támogatásra vonatkozó jogszabályi környezet a támogatás feltételeként előírta az állatállomány tényleges meglétét, de nem tartalmazott kifejezett kötelezettséget az ENAR nyilvántartásba való bejelentésre. Ilyen kötelezettség akkor állt fenn, ha a hatóság arról kifejezetten és minden körülményre tekintettel a gazdálkodót tájékoztatta. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.664/2013/7.szám A Kúria dr. Zakar Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a ... ,mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve jogutóda alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 14.K.26.793/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi 14.K.26.793/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági és Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatás (a továbbiakban: AKG) igénybevételére
- november 29én, gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztés előírásokkal célprogramban nyújtott be támogatási kérelmet, amelynek az alperes 48 hektár támogatható terület figyelembe vételével helyt adott. Erre tekintettel a 2004/2005., valamint a 2005/
- gazdálkodási év vonatkozásában is kifizetést rendelt el a felperes javára.
- december 15-én azonban az elsőfokú hatóság - alperes által helybenhagyott, de a Fővárosi Bíróság által hatályon kívül helyezett - határozatában a felperest az AKG támogatásból kizárta. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban meghozott,
- március 8-án kelt határozatával a jogosultsági feltételeknek való meg nem felelésre hivatkozással a felperes kifizetési kérelmét elutasította, a felperest az ötéves AKG támogatásból kizárta. Kötelezte továbbá 3.036.072 forint visszafizetésére. Megállapította, hogy a felperes a kérelem benyújtásakor a nyilvántartási adatok szerint nem rendelkezett a kérelme szerinti 10 szarvasmarhával. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- december 19-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az indokolásban kifejtettek szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló AKG támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/
- (X. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
- §
(1)bekezdés c) pontjára, 10. §
(1)bekezdésére, valamint 32. §
(2),
(3)bekezdésére alapította. Figyelemmel volt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) C-21/
- számú eseti döntésére, és a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 99/2002.(XI.5.) FVM rendelet
- §ában (a továbbiakban: R.) foglaltakra is. Mindezek alapján megállapította, hogy a támogatás igénybevételének szükséges feltétele az adott állatállomány feletti tényleges rendelkezési jog mellett e jognak az ENAR nyilvántartásban történő visszakereshető rögzítése is. A felperes kifizetési kérelmében megjelölt 10 szarvasmarha nem volt visszakereshető az ENAR nyilvántartásban a támogatott gazdálkodás kezdetétől,
- november
- napjától, ezért a felperes esetében nem teljesült a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdésbeli kötelezettség, mely szerint az önkéntesen vállalt célprogramok előírásainak a támogatási időszak teljes időtartama alatt meg kell felelni. A Jogcímrendelet 32. §
(2),
(3)bekezdése értelmében pedig a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/hektár állatállomány szükséges szintén a támogatás teljes időtartama alatt. A követelményeknek meg nem felelő gazdálkodás megalapozottan vonta maga után a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
- évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §-a, valamint
- §-a szerinti jogkövetkezményeket. A jogkövetkezmények meghatározásánál az alperes figyelemmel volt a 796/2004/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
- cikkében foglaltakra is. A felperes keresete folytán eljárt Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság)
- június 10-én kelt határozatával az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte. Döntését a per során csatolt bizonyítékokra, közelebbről a felperes 4/F/
- sorszámon és az alperes
- számon csatolt dokumentumaira alapította. Utóbbi 10.,
- és
- pontja alapján megállapította, hogy az alperes közokiratban foglaltan nem vitatta, hogy a felperes rendelkezett a 10 db szarvasmarhával, az azokhoz kapcsolódó ENAR nyilvántartással és a 4457918 számú azonosítójú tenyészete esetében eleget tett az R.
- §-a szerinti saját dokumentációs kötelezettségének is. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes iratellenes döntést hozott akkor, amikor a nyilvántartási kötelezettség elmulasztását rótta fel a felperesnek a tényszerűen tartott állatokra tekintettel. A Bíróság álláspontja szerint ugyanis a támogatás folyósításának nem volt feltétele a tenyészet tényleges megléte a támogatási kérelem benyújtásának az időpontjában. A Jogcímrendelet
- §
(2)bekezdés b) pontja az állategység sűrűség előírását a támogatási időszak időtartamára írja elő, melynek a felperes a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint megfelelt. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmét az alperes azzal indokolta, hogy a bíróság ítélete sérti a Jogcímrendelet 7. §
(1)bekezdés c) pontját, 10. §
(1)bekezdését, 32. §
(2)bekezdés
- b)pontját, valamint az R. 19. § a)-
- e)pontjait. Arra hivatkozott, hogy a bíróság helytelenül értelmezte a Jogcímrendeletet, amikor megállapította, hogy a támogatás folyósításának nem feltétele a tenyészet nyilvántartásba való bejelentése a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában. Álláspontja szerint ugyanis a Jogcímrendelet 32. §
(2)bekezdés b) pontja a jogosultsági feltételt a támogatás teljes időtartamára, tehát a kérelem benyújtására is előírta. Ennek a követelménynek pedig a felperes nem felelt meg. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített 10 db szarvasmarha a helyszínen számolt állatlétszámot jelentette, amelyből nem következett, hogy megtörtént ezen állategyedek ENAR nyilvántartásba való bejelentése is. A Bíróság által hivatkozott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv 10.,
- pontjai a felperes helyszínen tett nyilatkozata és az általa a helyszínen rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján kerültek rögzítésre. A helyszíni ellenőrzést követően lefolytatott nyilvántartási ellenőrzésből azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes nyilvántartási kötelezettségének csupán hiánypótlásra és nem
- november 29-ig, hanem csupán
- július 20-ára visszamenőlegesen tett eleget annak ellenére, hogy a nyilvántartási kötelezettsége a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg keletkezett. A felperes felülvizsgálati történő fenntartását kérte. ellenkérelmében az ítélet hatályában A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Előjáróban utal arra a Kúria, hogy az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló
- évi XXXV. törvény
- §-ával módosított a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény 57/A. §
(1a)bekezdése értelmében
- július hó
- napjától az alperes jogutóda a mezőgazdaságért felelős miniszterként az alperes. A Kúria a jogutódlást a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján
- sorszám alatti végzésével megállapította. A Bíróság által a jogerős ítéletben alkalmazott Jogcímrendelet rendelkezései részben definiálják a felperes által igénybe vett területalapú támogatási forma sajátosságait [
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont, 6. §
- a)pont] részben pedig a támogatási formához kapcsolt kötelezettséget [7. §
(1)bekezdés, 10. §
(1)bekezdés]. Utóbbi kimerül abban, hogy a kérelmezőnek meg kell felelnie, a Jogcímrendelet II. fejezetében részletezett kötelezettségeknek. A Jogcímrendelet II. fejezet
- §-a a felperes által igénybe vett „gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram" esetében több kötelezettséget is megjelöl, az alapvetően környezetvédelmi előírások mellett. A
- §
(2)bekezdés b) pontjában előírja a felperes számára azt, hogy a támogatási időszak teljes időtartama alatt [10. §
(1)bekezdés] meg kell felelnie a 0,2 állategység/hektár kötelezettségnek, amely az adott területméreten legeltetett állatok számával összefüggő, számszakilag meghatározott, mégis tényszerű, azaz az állatállomány tényleges tartásával és legeltetésével összefüggésben álló követelmény. Ezért nem osztotta a Kúria a Bíróság azon jogi álláspontját, amely szerint „[a] támogatás folyósításának nem feltétele a tenyészet létrehozása, a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában." A tenyészet kérelem benyújtásától kezdődő léte alapfeltétele a perbeli esetben igénybe vett támogatásnak. Ezzel szemben az alperes által megjelölt jogszabályi rendelkezések egyike sem támasztja felperessel szemben azt a kifejezett kötelezettséget, hogy a támogatás megszerzésekor, illetve az ötéves támogatási ciklus teljes időtartama alatt az állománynak ki kell tűnnie az ENAR nyilvántartásból. A magyar bíró által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) C-21/
- számú eseti döntésében értelmezte a vonatkozó közösségi jogi normákat, azt összevetette az Európai Unió Alapjogi Chartájának
- cikke szerinti hátrányos megkülönböztetést tilalmazó rendelkezésével is. Kifejtett álláspontjából következőleg az állatállomány nyilvántartásba vételének kötelezettsége akkor kérhető számon a gazdálkodón, ha e kötelezettségről, a mulasztás jogkövetkezményeiről az alperes előzetesen és megfelelően tájékoztatást adott a számára. A Kúria a 2004-2009 közötti támogatási időszakhoz kapcsolódó jogszabályi környezet értelmezésekor eddigi esetjogában következetesen képviselte ezt az álláspontot. A kifejtettek értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletet érdemben jogszerűnek minősítette. A jogi érvelés pontosítása mellett ugyanis abból egyértelműen kitűnt, hogy a felperes a kérelem benyújtásától kezdődően tényszerűen rendelkezett a támogatási kérelem feltételét jelentő állatállománnyal, így - szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal - eleget tett a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdésében, valamint 32. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt jogszabályi kötelezettségeinek. Mivel a per adatai szerint az alperes nem tájékoztatta előzetesen és a jogkövetkezményekre is kiterjedően a felperest a nyilvántartásba vételi kötelezettségről, ezért azt a felperesen nem kérhette számon jogszerűen. Így a felperes programból való kizárása és a 2004/2005., illetve a 2005/
- gazdálkodási évben kifizetett támogatási összeg visszafizetésére vonatkozó kötelezés, azaz az Eljárási tv. és az EK rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazása sem volt jogszerű. Ezért a Bíróság jogszerűen döntött akkor, amikor - az eljárás megismétlése nélkül - az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte az alperes határozatát. A kifejtettek értelmében a Kúria a Bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes sikertelen felülvizsgálati kérelmére tekintettel a Pp.
- §-a folytán alkalmazandó
- §a alapján köteles a felperes - alapvetően a jogi képviselettel összefüggésben keletkező - költségeit megfizetni. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli, mivel az alperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében költségvetési szervként teljes személyes illetékmentességet élvez. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró