A határozat elvi tartalma: Ha az ingatlan vételre való felajánlásától számított öt év elteltét követően kisajátítási eljárás indul, úgy a kisajátításról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni. Ez az eljárás nem a korábbi korlátozási kártalanításra irányuló eljárás folytatása. Így a kisajátítás szabályai szerint kell az ingatlan forgalmi értékét meghatározni, de a vételárba a korábban kifizetett kártalanítás beszámít. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.37.668/2013/6.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a dr. Klausz Hajnalka jogtanácsos által képviselt I.r. és a dr. Nádudvari Gyöngyi jogtanácsos által képviselt II.r. alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 8.K.27.263/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az I.r. alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.263/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A belterületi .../
- hrsz.-ú, 1801 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan a felperes tulajdonát képezi. A felperes
- április 25-én kérelmet nyújtott be az I.r. alpereshez, amelyben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(1)bekezdése alapján korlátozási kártalanítás megállapítását kérte övezeti átsorolás miatt. Az I.r. alperes - megismételt eljárás során -
- augusztus
- napján kelt határozatával a II.r. alperest 9.251.737 forint kártalanítás és annak
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatának megfizetésére kötelezte korlátozási kártalanítás jogcímén. Az I.r. alperes a korlátozási kártalanítás megállapításának alapjául szolgáló forgalmi értéket igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján állapította meg. Az I.r. alperes határozatának indokolásában rögzítette, hogy döntése az Étv.
- §
(1)bekezdésében foglaltakon alapul. A hatóság az Étv. 30. §
(2)bekezdésében foglalt forgalomértékkülönbözet alapján döntött az Étv. 30. §
(7)bekezdésének alkalmazásával, mely szerint a kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé, amely az övezeti átsorolást megvalósító Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályzási Tervének jóváhagyásáról szóló 21/
- (VIII.15.) ÖKT rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálybalépésének napja. Az I.r. alperes ezt követően értesítette az ügyfelet, hogy
- július
- napján kisajátítási eljárást indított a szentendrei .../
- hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában. Az I.r. alperes megállapította, hogy a felperes az ingatlant
- március
- napján kelt levelében ajánlotta fel vételre, ezért az Étv.
- §
(4)bekezdésében meghatározott öt év határidő eltelt. A kisajátítási eljárásban a felperes
- szeptember
- napján beérkezett beadványában akként nyilatkozott, hogy csereingatlanként elfogadja a sz-i .../
- hrsz.-ú ingatlant. Bár a II.r. alperes nem zárkózott el a csereingatlannal történő kártalanítástól, azonban a szentendrei .../
- hrsz.-ú ingatlannal kapcsolatban nyilatkozatot nem tett. Az I.r. alperes
- december
- napján kelt határozatával elrendelte szentendrei .../
- hrsz.-ú ingatlan teljes területének kisajátítását a II.r. alperes javára terület és településrendezés közérdekű célra. Az I.r. alperes kötelezte a II.r. alperest, hogy határozatának közlésétől számított 30 napon belül fizessen meg a felperes részére 3.998.220 forintot, valamint annak
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Az I.r. alperes a felperes cseretelekkel történő kártalanítás iránti kérelmének elutasításáról nem döntött. Az I.r. alperes határozata szerint az ingatlan kisajátításának az Étv.
- §
(4)bekezdésében foglalt feltételei fennállnak és a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
- §
(1)bekezdésének b) pontja és 5. §
(2)bekezdése értelmében a kisajátítás közérdekű céljai is megvalósultak. Az I.r. alperes a kártalanítás összegét az Étv. 30. §
(7)bekezdése szerint akként állapította meg, hogy a korlátozási kártalanításról szóló határozat alapjául szolgáló igazságügyi szakértői vélemények figyelembe vételével az ingatlan
- augusztus
- napja előtti forgalmi értéke 13.249.957 forint és a HÉSZ hatályba lépését követően kialakult 3.998.220 forint különbözete 9.251.737 forint megállapított korlátozási kártalanítás a felperes részére kifizetésre került, ezért a felperes részére a kisajátítási eljárásban a 3.998.220 forint kártalanítás jár. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével az I.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az I.r. alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság szerint az I.r. alperes tévesen értelmezte a perbeli ingatlan kisajátításáért járó kártalanítás megállapítására irányadó jogszabályokat, és pontatlanul idézte az alkalmazandó jogszabályok szövegét is. A bíróság rögzítette, hogy a Ktv.
- §-a szerint a kisajátított ingatlanért a tulajdonost teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összegének a megállapítására pedig a Ktv.
- §
(1)és
(3)bekezdései az irányadóak. A bíróság szerint - tekintettel arra, hogy a kisajátítás eljárás
- évben indult - az ingatlan forgalmi értékét a 2012-ben kötött illetékkiszabás végett az adóhatósághoz benyújtott adásvételi szerződésekben meghatározott ingatlanforgalmi adatok, mint összehasonlításra alkalmas adatok és a kisajátított ingatlan jellemzői alapján kell megállapítani. Az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékének a megállapítása során az ingatlan jellemzői körében értékelni kell az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágát és a HÉSZ szerinti építési övezeti besorolását. A bíróság rámutatott, hogy az ingatlan művelési ága és építési övezeti besorolása nem azonos jogi fogalmat takar, figyelemmel arra is, hogy külön törvények szabályozzák az építési igazgatást és az ingatlan-nyilvántartást. Az ügyben az I.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését, így kérte, hogy a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 275. §
(4)bekezdése alapján a Kúria az ítélet helyezze hatályon kívül. A felülvizsgálati kérelemben az I. r. alperes kifejtette, hogy nem ért egyet a jogerős ítélet azon megállapításával, miszerint az I.r. alperes a felperes cseretelekkel történő kártalanítás iránti kérelmének elutasításáról nem döntött. Az ügy tényállása szerint a kérelmező és a felperes elképzelései a csereingatlanok vonatkozásában nem találkoztak, így a csereingatlannal történő kártalanításról az elsőfokú hatóságnak nem állt módjában dönteni. Álláspont szerint a döntés meghozatalának a hiánya az ügy érdemélre nem hatott ki. A jogerős ítélet hivatkozik a megismételt eljárásra kötelező Pest Megyei Bíróság korábbi ítéletére, amelyet követően folytatta az I.r. alperes a megismételt eljárást. A felperes szerint a Pest Megyei Bíróság korábbi ítéletére való hivatkozás nem szolgálhat egy kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per alapjául. A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet indokolása téves rendelkezéseket tartalmaz a kártalanítás összegszerűségének vonatkozásában, amennyiben rögzítette, hogy a kisajátítási eljárás 2012-ben indult és az ingatlan forgalmi értékét a 2012-es ingatlanforgalmi adatok alapján kell meghatározni. A felülvizsgálati kérelem szerint a korlátozási kártalanítás tárgyában a szakértő által meghatározott összeget szükséges a kisajátítás során is figyelembe venni, amely az Étv. 30. §
(7)bekezdése és a
- § egyéb rendelkezései alapján az ügyben megállapításra került. Az Étv.
- §
(9)bekezdését figyelembe véve került meghatározásra a 3.998.220 forint, valamint a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezés. Az Étv.
- §a alapján az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetén a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani, tehát a felperes részére a kisajátítási eljárásban 3.998.220 forint kártalanítás jár. Az I.r. alperes szerint a vagyoni hátrány az Étv.
- §
(7)bekezdése alapján alapját képezheti a kártalanítási igénynek, ez az időpont pedig a HÉSZ hatályba lépésének napja. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Ebben rögzítette, hogy az ügy iratai alapján azt nem lehet állítani, hogy a korlátozási kártalanítást kért volna. A felülvizsgálati ellenkérelem reagált az I.r. alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt tényekre, így rögzítette, hogy a II.r. alperes nem ajánlott fel csereingatlant, a kisajátítandó ingatlan forgalmi értékének meghatározására szakértő nem került kirendelésre. Álláspontja szerint a jogi szabályozás egyértelmű, a Ktv. 9. §
(1)és
(3)bekezdése kimondja, hogy az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékét kell figyelembe venni. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság köteles a bizonyítékok alapján a tényállás megállapítására. Az ügy iratainak áttekintése alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletben megállapított tényállás nem iratellenes, az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, az azokból levont következtetés felülvizsgálati eljárásban alappal nem támadható. A Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ítélet jogszabályellenességét vizsgálja felül. Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást sérelmezi, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A felülvizsgálati eljárás keretében ugyanis nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, és a bizonyítékok felülmérlegelésére. A Pp. 270. §
(2)bekezdés alapján a jelen ügyben a Kúriának egy jogkérdést kellett vizsgálni, nevezetesen, hogy helyesen került-e meghatározásra a jogerős bírói döntésben a kisajátítási eljárás és a korlátozási kártalanítási eljárás egymáshoz való viszonya. A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az Étv.
- §-a szabályozza a korlátozási kártalanítás jogintézményét. E szabályok a tulajdonjog védelme érdekében garanciális rendelkezéseket fogalmaznak meg, e szabályokban megtestesül az ún. értékgarancia elve, azaz a közjogi beavatkozás során beálló értékvesztést az önkormányzatnak kompenzálnia kell. Ennek jellemző esetköre, amikor a helyi építési szabályzat (önkormányzati rendelet) módosítja az építési övezeteket, s ennek során az adott ingatlan értéke csökken. Ez történt jelen ügyben 2002-ben a HÉSZ hatálybalépésével. Az Étv.
- §
(7)bekezdése szerint kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a változást elrendelő önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése. A korlátozási kártalanítás ügyében megindult eljárás önálló eljárás, a határozat bíróság előtt megtámadható. Ez az eljárás a tulajdonjog korlátozását érinti, a jogkorlátozás alkotmányi és törvényi szabályai alapján. Az eljárás során a hangsúly az arányosságon van, azaz a megállapított korlátozási kártalanítási összeg álljon arányban az értékcsökkenéssel. E korlátozási kártalanítás mellett egy másik jogintézmény a kisajátítás. A kisajátítás a tulajdonba való beavatkozás legerősebb eszköze, végeredménye a tulajdonelvonás. Mind a nemzetközi emberi jogi egyezmények, mind az Alaptörvény XIII. cikk
(2)bekezdése, mind a Ktv.
- §-a öt feltétel együttes meglétét írja elő a jogszerű kisajátításhoz: a kivételességet, a közérdek fennállását, a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítási kötelezettséget. Ha valamelyik feltétel hiányzik, a kisajátítás nem jogszerű (s nem alkotmányos). Helytálló ezért a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a Ktv.
- §
(1)és
(3)bekezdéseiből következően kisajátításkor az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékét kell figyelembe venni. Ez következik az azonnali kártalanítási kötelezettség előírásából. Mivel mind a jogrendszert keretbe foglaló Alaptörvényből, mind a jogintézmények eltérő jellegéből, mind a külön-külön törvényi szabályokból az következik, hogy a korlátozási kártalanításra irányuló eljárás és a kisajátítási eljárás két különböző eljárás, helytálló a jogerős bírói döntésből fakadó azon következtetés, hogy a két eljárás elemei nem keveredhetnek. Kapcsolatot a két eljárás között az Étv. 30. §
(4)bekezdése teremt, amely azonban tovább erősíti a két eljárás különállóságát. Az Étv. 30. §
(4)bekezdés utolsó mondata szerint ugyanis „[h]a az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást." Tehát egy új törvény szerinti új eljárást. Ez jelen ügyben megtörtént. Így amennyiben a felperesi ingatlant érintően kisajátítási eljárás indult, úgy azt önállóan a kisajátítási eljárás szabályai alapján kell lefolytatni. Ebből következően viszont nincs relevanciája a jogerős ítéletben a megismételt eljárásra vonatkozó azon utasításnak, hogy tisztázni kell a csereingatlan forgalmi értékét, illetve nincs relevanciája a Pest Megyei Bíróság korábban hozott 1.K.26.916/2008/15. számú ítéletének. Az ügyben a megismételt eljárásra vonatkozó azon jogerős ítéletbe foglalt megállapításnak van jelentősége, hogy a kisajátított ingatlan egyedi jellemzőinek értékelésével, a Ktv. 9. §
(1)és
(3)bekezdése alapján a kisajátítás időpontjában irányadó forgalmi értéket kell megállapítani és ennek alapulvételével kell eljárni. Az eljárás során figyelembe kell venni az Étv. 30. §
(9)bekezdésének azon rendelkezését, amely szerint a kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani. A Kúria a fenti indokokkal a jogerős bírósági ítéletet a §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Pp. 275. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. Az illeték viseléséről szóló rendelkezés
- évi XCIII. törvény
- §-án alapul. Budapest,
- október
- az illetékekről szóló Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó