F. Ítélőtábla 17.Pf.20.202/2014/5. A F. Ítélőtábla dr. Molnár Angelika ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Grébecz Kristóf jogtanácsos által képviselt al

elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg

államnak a alperes neve külön felhívására 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás

alperes

1. február
2. napján hozott és április
3. napján jogerős határozatával a felperes terhére 120.372.000 forint adókülönbözetet állapított meg.

alperes ezen adótartozás és egyéb adótartozásból eredő fizetési kötelezettség miatt végrehajtási eljárást indított a felperessel szemben. Ennek során a felperes tulajdonában álló cs.-i helyrajzi számú ingatlanokra

alperes javára végrehajtási jogot jegyeztek be.

alperes a ... helyrajzi számú ingatlanok becsértékét

adóés értékbizonyítvány alapján 60-60 millió forintban határozta meg.

ingatlanokra kitűzött elektronikus árverés

1. október
2. napján sikertelenül zárult, ezért

alperes

ingatlanok becsértékét 30-30 millió forintra leszállította. Ennek ellenére a

1. november 9-i elektronikus árverés is eredménytelen maradt. A felperes
2. október
3. napján felügyeleti intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy a másodfokú adóhatóság

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
2. §-a alapján rendelje el

elsőfokú határozat teljes körű vizsgálatát és új eljárás lefolytatását. Egyidejűleg kérte

Art. 160. §-a szerint a végrehajtás felfüggesztését.

A másodfokú adóhatóság

1. november
2. napján felhívta

elsőfokú hatóságot a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálására. November 26-án pedig elektronikus üzenetben arról tájékoztatta

elsőfokú adóhatóságot, hogy a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése

iratok előzetes áttekintését követően nem várható.

elsőfokú adóhatóság a

1. november
2. napján meghozott és január
3. napján jogerős végzésével a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. A becsérték ismételt, 14,5-14,5 millió forintra történő leszállítása után

elsőfokú adóhatóság

1. január
2. napján

ingatlanokat árverésen kívül árverési vétel hatályával a R. Kft. árverési vevő részére értékesítette a becsértéknek megfelelő vételárért. A jegyzőkönyv felvételekor jelen volt a felperes képviselője is, aki

értékesítéshez hozzájárult, a jegyzőkönyvet aláírta és cégbélyegzőjével ellátta. A vevő

1. január
2. napjáig halasztást kapott a vételár kifizetésére. A másodfokú hatóság a felügyeleti eljárásban a
3. január
4. napján hozott határozatával

elsőfokú adókötelezettséget megállapító határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A határozatot a másodfokú hatóság 2010. január 22. napján küldte meg

elsőfokú adóhatóságnak. A felperes a határozatot február 1-jén vette át.

árverési jegyzőkönyv

1. február
2. napján került záradékolásra. Eszerint a vevő

ingatlanok teljes vételárát

1. január
2. napján megfizette,

adóhatóság

ingatlanokat a záradékolás napján a vevő birtokába adta. A záradékot a felperes képviselője is aláírta, cégbélyegzőjével ellátta.

elsőfokú adóhatóság

1. február
2. napján tájékoztatta

illetékes földhivatalt, hogy a 0323/6 és 0323/14 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában a

1. január
2. napján kelt árverésen kívül történő értékesítésről szóló jegyzőkönyv
3. február
4. napján jogerőre emelkedett,

árverési vételárat

árverési vevő kifizette. Erre tekintettel kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését.

árverési vevő tulajdonjogát

ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

elsőfokú adóhatóság a

1. február
2. napján kelt végzésében a végrehajtási eljárást a felperes egyéb adótartozásai alapján 307.536 forint beszedésére korlátozta, majd március
3. napján megszüntette.

alperes a felperes részére

árverési vételárból befolyt 29.000.000 forintot, továbbá 7.000.033 forint késedelmi kamatot megfizetett. A felperes módosított keresetében 182.000.000 forint és ennek 2010. január 28. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte

alperes kötelezését közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén. Hivatkozása szerint a felügyeleti intézkedés iránti kérelem eredményeképpen

adókötelezettséget megállapító határozat megsemmisítésre került.

alperes jogellenes magatartását arra alapította, hogy a megsemmisítő határozat meghozatala előtt és

t követően nem intézkedett annak megakadályozása érdekében, hogy

ingatlanok a felperes tulajdonából kikerüljenek. A másodfokú adóhatóságnak már 2010. január 11. napját megelőzően -

az

ingatlanok értékesítése előtt - észlelnie kellett volna

t, hogy

adókötelezettséget megállapító határozat megsemmisítése várható. A határozat indokolásából megállapító, hogy egyszerű megítélésű ügy volt, a másodfokú hatóság bizonyítást nem folytatott le,

elsőfokú határozathoz képest új tény, körülmény nem merült fel. Részéről

lett volna

elvárható eljárás, hogy értesíti

elsőfokú hatóságot a határozat várható megsemmisítéséről, és a végrehajtás felfüggesztésének szükségességéről. Másrészt a megsemmisítő határozat meghozatala után hivatalból meg kellett volna semmisítenie a 2010. január 11-én kelt értékesítési jegyzőkönyvet.

elsőfokú hatóságnak is lehetősége lett volna a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 114. §

értékesítésről szóló jegyzőkönyv megsemmisítésére. A másodfokú megsemmisítő határozat meghozatalakor, de legkésőbb

iratok 2010. január 22-i visszaérkezésekor

elsőfokú adóhatóságnak a végrehajtási eljárást hivatalból meg kellett volna szüntetnie, vagy legalább fel kellett volna függesztenie.

Art. 144. §-a alapján alkalmazandó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 56. §

ingatlanok valós forgalmi értéke 120 millió forint volt, a két ingatlan 29 millió forintért került értékesítésre, ezért vagyonában

alperesi jogellenes mulasztásokkal okozati összefüggésben 91.000.000 forint értékcsökkenés következett be.

ingatlanokat hasznosítani kívánta,

alperes mulasztása folytán 91.000.000 forint haszontól elesett. Kárát a rendes jogorvoslat igénybevételével sem tudta volna elhárítani. A megsemmisítő határozatról csak 2010. február 1. napján szerzett tudomást, és ekkor a vételár már megfizetésre került.

alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Indokai szerint a megsemmisítő határozatát határidőben meghozta. Olyan kötelezettség nem terheli, hogy a határozathozatalt megelőzően észlelje; a határozat megsemmisítése várható, ezért indokolt lehet a végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése. A Ket. rendelkezései alapján a másodfokú határozat a közléssel emelkedik jogerőre, addig sem a másodfokú, sem

elsőfokú adóhatóság nem volt abban a helyzetben, hogy a végrehajtás felfüggesztése vagy megszüntetése iránt intézkedjen.

adóhatóság által lefolytatott végrehajtási cselekményekre nem a Ket., hanem

Art. utaló szabálya folytán a Vht. alkalmazandó. A Vht. alapján viszont nincs arra lehetőség, hogy a hatóság saját hatáskörében, jogorvoslati kérelem nélkül rendelkezzen a határozat visszavonásáról vagy megváltoztatásáról.

EBH.2011.2310 szám alatt közzé tett határozat szerint

árverési vevő

ingatlanon már

árveréssel,

értékesítési jegyzőkönyv kiállításával tulajdonjogot szerzett. 2010. január 11-én

értékesítési cselekmény befejeződött, a vételár kifizetése már nem külön végrehajtási cselekmény. Ekkor már nem volt lehetősége

eredeti állapotot helyreállítására, a végrehajtás esetleges felfüggesztése, megszüntetése nem hatott volna ki a tulajdonjog átszállására. Kiemelte, hogy a felperes rendes jogorvoslati lehetőségekkel nem élt.

elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest 2 millió forint perköltség és 900.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Indokolásában hivatkozott a Ptk. 339. §

adóhatóság által hozott végzések, illetve

adóvégrehajtó intézkedései ellen

Art. 159

. §-ában biztosított jogorvoslati lehetőségre.

alperes a megsemmisítő határozatot

Art. 144. §

elsőfokú határozat megsemmisítése várható. A rendelkezésre álló adatok alapján erre lehetősége sem volt, mert a felperes semmilyen konkrétumot nem jelölt meg a felügyeleti intézkedés elrendelése iránti kérelmében. A felperes tévesen érvelt

zal is, hogy a megsemmisítő határozatot követően a másodfokú adhatóságnak

értékesítési jegyzőkönyvet meg kellett volna semmisítenie, illetve

elsőfokú hatóságnak a Ket. 114. §

t saját hatáskörében kellett volna vissza vonnia, miután

Art. 5. §

Art. 144

. §-a szerint a Vht.

irányadó, amely a hivatalbóli jogorvoslatokat nem ismeri. Alaptalanul kifogásolta a felperes, hogy

alperes a megsemmisítő határozat meghozatalának napjától legkésőbb

1. január
2. napjáig nem döntött a végrehajtás megszüntetéséről, korlátozásáról vagy legalább a végrehajtás felfüggesztéséről. E döntésekkel megakadályozható lett volna a tulajdonjog átszállása,

ingatlanok áron aluli értékesítése. A felperes a becsértéket megállapító, a

1. december
2. napján hozott határozattal, illetve

értékesítési jegyzőkönyvnek a vételárat tartalmazó rendelkezésével szemben a kára elhárítására alkalmas rendes jogorvoslatot nem vette igénybe. A felperes előtt 2010. február 1-jétől ismert volt a megsemmisítő határozat ténye, de ezután sem terjesztett elő végrehajtási kifogást a végrehajtás megszüntetésének, felfüggesztésének elmaradása miatt. A záradékolással szemben pedig ugyancsak nem élt jogorvoslattal. A halasztó hatályú végrehajtási kifogással megakadályozhatta volna

árverési vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

elsőfokú bíróság részletesen indokolta

t

álláspontját, hogy a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át

árverési vevőre.

ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődleges fellebbezési kérelmében

elsőfokú határozat megváltoztatását a keresettel egyezően kérte. Másodlagosan

elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A fellebbezés indokai szerint téves megállapítás, hogy nem minősül

alperes jogellenes mulasztásnak a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása.

Art.-nak a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezése éppen a későbbi károkozás elhárítását biztosítja. A közigazgatási szervtől elvárható, hogy döntéseit ésszerű határidőn belül előkészítse, ennek keretében felmérje egy megsemmisítő döntés esélyét. A végrehajtási eljárásban is lehetőség van a határozat megsemmisítésére, visszavonására.

alperes a végrehajtási eljárás keretében is közigazgatási szervként jár el, a végrehajtási eljárásban a hatósági aktusok alakszerűségére és a döntési lehetőségekre egyaránt a Ket. és

Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 97. §

1. a)pont szerint a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,
2. b)pont alapján felügyeleti eljárás keretében. Miután alperes a végrehajtási eljárást saját hatáskörében indította meg, köteles döntésének felülvizsgálatát is saját hatáskörében, hivatalból elvégezni. A Ket. 114. §

Art. 141. §

Art. 145. §

alperesnek hivatalból tudomása volt arról, hogy

eredeti állapotot helyre kell állítani, a végrehajtási cselekményeket meg kell semmisíteni, mert a követelése már nem létezik. A határozat közlésének napja

alperes vonatkozásában

1. január
2. napja volt. A végrehajtható okirat megsemmisítésével

alperes általa is ismerten jogellenes végrehajtási eljárást folytatott, A másodfokú adóhatóság január 15-én már tudott arról, hogy

elsőfokú adóhatóság

ingatlanok értékesítéséről intézkedett.

elsőfokú adóhatóság pedig január 22-én értesült arról, hogy a január 11-én tett intézkedése jogsértő,

első-, és a másodfokú adóhatóság ennek ellenére saját hatáskörében nem intézkedett sem a Vht. 56. §

alperes eljárási kötelezettsége olyan időpontban keletkezett, amikor felperes még nem is sejthette

eljárás kimenetelét. Emellett a felperesnek nem volt tudomása a jogorvoslati lehetőségekről, ezért ezek igénybe vételének hiánya terhére nem róható. Téves megállapítás, hogy a leszállított becsérték elfogadásával nem károsodott. A kárenyhítési kötelezettség kizárólag a károsodásra vezető folyamatban, illetőleg a károsodás időpontjára vonatkozóan értelmezhető.

alperes fellebbezési ellenkérelmében

elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

EBH.2011.2310, és a BH.2001.237 szám alatt közzétett döntésekre hivatkozással kiemelte, hogy

árverési vevő tulajdonszerzése

árverési jegyzőkönyv kiállításával bekövetkezik.

árverés megsemmisítésére utóbb lehetősége nem volt.

elsőfokú bíróság

eljárás szabályait nem sértette, a jogvita a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálható, így nincs indoka a másodlagos fellebbezési kérelem teljesítésének,

elsőfokú ítélet Pp. 252. §

ítélőtábla ezért a fellebbezést érdemben bírálta el és megállapította, hogy

elsődleges fellebbezési kérelem is alaptalan.

elsőfokú bíróság érdemben helytálló határozattal utasította el a keresetet,

ítélőtábla a döntést alátámasztó ténybeli és jogi okfejtés túlnyomó részével is egyetért.

elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően, ingatlan árverése, illetve annak hatályával árverésen kívüli értékesítése esetén

árverési vevő

adós tulajdonát képező ingatlanra a tulajdonjogot a vételár kifizetésével és

árverési vétel ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.

árverési vevő tulajdonszerzése feltételes, elveszítheti a tulajdonjogát

árverés megsemmisítése esetén, illetve ha a teljes vételár kifizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget. Tulajdonszerzése a jogorvoslati lehetőségek megszűnésével a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésével válik teljessé (EBH2011.2310.) Bírósági végrehajtás útján, árveréssel vagy annak hatályával árverésen kívül történő értékesítésnél a tulajdonjog átszállásának alapjául szolgáló okirat

értékesítésről felvett jegyzőkönyv. A vevő jogszerzése tehát egy olyan szerződésen kívüli jogcímen alapul, amit a végrehajtó bonyolít le és amelynek szabályait a Vht. rendezi. Amennyiben jogszabálysértés történik

értékesítés során, úgy a Vht.-nek a jogorvoslatra vonatkozó szabályai

irányadók. A Ptk. 349. §

alperes kártérítési felelősségét, és szükségtelenné teszi annak vizsgálatát, hogy a felügyeleti eljárásban a megsemmisítő határozat meghozatala előtt,

zal egyidejűleg, illetve a határozat meghozatala után

első-, és a másodfokú adóhatósági eljárásban bármely jogszabály alapján milyen határozatok, intézkedések meghozatala terhelte

alperest.

adott esetben a már elrendelt és a Vht. szabályai szerint folytatandó végrehajtási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőség

Art. 159. §

elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes

állított kára elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségekkel

erre vonatkozó tájékoztatás ellenére nem élt.

1. október
2. napján felügyeleti intézkedés elrendelését kérte, de fellebbezéssel nem támadta a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasító elsőfokú határozatot. Nem terjesztett elő végrehajtási kifogást a becsérték leszállítására,

értékesítés elrendelésére, a jegyzőkönyv záradékolására, a vételár kifizetésének elfogadására,

ingatlan birtokba adására vonatkozó határozatok, intézkedések ellen. A másodfokú adóhatóság 2010. január 15-én hozott megsemmisítő határozatát a felperes február 1-jén vette át, majd február 11-én tudomásul vette, hogy

ingatlan árverés jogerőre emelkedett. Ebből következően a felperes még a határozat megsemmisítése után sem támadta végrehajtási kifogással

ingatlanok árverési értékesítését. A kártérítési felelősség különös feltétele tehát nem teljesült, ezért

alperes a Ptk. 349. §

alperes pedig -

elsőfokú ítélet helyes megállapításával egyezően - nem járt el jogellenesen

zal, hogy hivatalból nem kezdeményezte a fenti eljárásokat és nem rendelkezett a felperes által kifogásolt határozatok megsemmisítéséről, visszavonásáról.

adóvégrehajtás során

Art. 144. §-ának utaló szabálya alapján a Vht.-t kell alkalmazni, amely törvény a Ket.

szabályaitól eltérően a kérelem nélküli jogorvoslat jogintézményét nem szabályozza.

alperest a Ket. 115. §

a kötelezettség terhelte, hogy intézkedjen a megsemmisített döntéssel, illetve

annak alapján történt végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.

alperes e kötelezettségének a

1. február 23., és a
2. március
3. napján hozott határozataival eleget tett. A F. Ítélőtábla a kifejtettek alapján

elsőfokú bíróság ítéletét,

indokolás részbeni módosításával, a Pp. 253. §

alperes javára a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

Itv. 46. §