A határozat elvi tartalma: A nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartásba vételi kérelmet köteles érdemben megvizsgálni, ha azok a szabályok, amelyek a nyilvántartásról rá kötelezettséget szabtak, még nem születtek meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.796/2014/6.szám A Kúria a Lovászi-Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Emberi Erőforrások Minisztériuma alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 2.K.31.969/2013/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.31.969/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget. A 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) a felperest nem tekintette elismert egyháznak. Az Ehtv. rendelkezéseinek egy részét az Alkotmánybíróság a 6/
- (III.01.) határozata alkotmányellenesnek nyilvánította. Erre tekintettel a felperes
- március 7-én kérte szervezetének a nyilvántartásba egyházként való bejegyzését. Az alperes
- április 17-én egy értesítés formájában készített határozattal 22548-1/2013/EKEF szám alatt a kérelmet - lényegében - elutasította. Határozatának alátámasztására az Ehtv.
- §-ának
(4)bekezdését és
- §-át jelölte meg. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Hivatkozott az alkotmánybírósági határozat meghatározott pontjaira, amiből kitűnően a felperes egyházi jogállását nem veszítette el, ezért nyilvántartásba vételéről kellett volna határozni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alkotmánybírósági határozat
- pontjából is következik, hogy nemcsak az elismert egyházak, hanem más vallási közösségek egyházi jogállása is fennmaradt a törvény rendelkezései értelmében. A bíróság az alperes számára a megismételt eljárásra vonatkozóan a jogszabályváltozásokra is tekintettel további vizsgálatot írt elő. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, vagy az ítélet hatályának fenntartásával indokolásának megváltoztatását. Előadta, hogy a korábbi egyházakra vonatkozó szabályozás szerinti nyilvántartások újraszabályozását nem írta elő az Alkotmánybíróság vagy az Országgyűlés, ezért a régi nyilvántartásba felvétel számára végrehajthatatlan kötelezettséget jelentett. Az új szabályok csak a bevett vallások nyilvántartását teszik lehetővé. Hivatkozott arra is, hogy hivatalból indult eljárása - az egyházi jogi személyeken kívül - csak a bevett egyházakra terjedhet ki. Emiatt nem tudja végrehajtani a bíróságnak azt az utasítását, ami számára további vizsgálódást ír elő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy az egyházak nyilvántartására vonatkozó korábbi szabályok alkalmazásának, illetve a megfelelő szabályozás hiányának időszakában előterjesztett kérelem alapján egy közösség igényelheti-e egyházként való nyilvántartását abban az esetben, ha úgynevezett bevett egyház feltételeinek a jogszabály szerint nem felel meg. Helyes döntést hozott a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor az alperes egyébként is formahiányos határozatának hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről rendelkezett. Az ügyben az alperesnek a Ket. V. fejezetének hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartásra vonatkozó szabályait kellett alkalmaznia. A Ket.
- §-ának
(4)bekezdése kimondja, hogy a hatósági bizonyítványnak, hatósági igazolványnak és hatósági nyilvántartásnak az adattartalmát és a kiállítás (bejegyzés) módját a hatósági igazolványt, bizonyítványt rendszeresítő, illetve a hatósági nyilvántartást létrehozó jogszabály határozza meg. Jelenleg az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/
- (VII.29.) Kormányrendelet tartalmazza azokat az előírásokat, aminek meg kell felelnie az alperes határozatának. Ezek a rendelkezések a felperes kérelmének előterjesztésekor még nem voltak hatályban, így akkor alkalmazásuknak nem volt helye. Helyesen utalt erre tekintettel a jogerős ítéletet hozó bíróság arra, hogy az Ehtv.
- §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a Ket. 22. §-nak
(1)bekezdése alapján az alperesnek elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy a
- március 7-i kérelme tekintetében az Ehtv. akkor hatályos rendelkezései alapján miként kell eljárni. Ennek a vizsgálatnak az alperes azonban határozata szerint nem tett eleget. Csak két jogszabályt említett, melyek közül az egyik jogszabály jelen ügyre nem vonatkozik. Az alperes határozata így hiányos és megalapozatlan volt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság az emiatt hatályon kívül helyezett alperesi határozat folytán meginduló új eljárás lefolytatására vonatkozóan helytálló utasítást adott, amikor a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel kötelezte az alperest az Ehtv.
- §-ában foglalt elismerési feltételek fennállásának vizsgálatára. Ennek során a Ket. említett rendelkezései szerint a hatósági nyilvántartást létrehozó jogszabály előírásainak megfelelően kell az alperesnek eljárnia, és a Ket. egyéb rendelkezéseinek is megfelelő alakisággal meghozni a határozatát. Tévedett az alperes, amikor felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy sem anyagi, sem eljárási szabályt nem sértet és az alkalmazott (alkalmazni rendelt) jogszabályt sem értelmezte tévesen. Az alperes egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára által aláírt, az „Elnökhelyettes Úr" számára írt levél sem az alkalmazott jogszabályoknak a helyes alkalmazását nem támasztja alá, mert azokat csak megemlíti, jelen ügyben nem egyéniesíti, sem formájára nézve nem felel meg a Ket. határozatra vonatkozó előírásoknak. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelenül felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes a Pp.
- §-a alapján köteles a felperes Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeinek a megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró