A határozat elvi tartalma: A gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező személynek kell tekinteni az olyan gazdálkodó szervezetet, amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.778/2014/6.szám A Kúria a Dr. Kriston István által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Csongrád Megyei Kormányhiavatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 7.K.27.126/2014/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.126/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati költséget. az A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes egy perben nem álló Zrt. által adott kölcsön felhasználásával 2006-ban gépkocsit vásárolt. A gépkocsi törzskönyve a Zrt. birtokába került. A kölcsönszerződés melléklete szerint a törzskönyvet a Zrt. csak a teljesítést követően volt köteles a felperesnek kiadni. A szerződést vételi jog kikötésével biztosították, ami vételi jog időszaka eltelt. A felperes a kölcsön törlesztőrészleteivel elmaradt, ezért a Zrt. a szerződést
- augusztus 12-én felmondta és élni kívánt opciós jogával. A Zrt. elkésve gyakorolt vételi jogára hivatkozva, de mint a törzskönyv birtokosa kérte a gépjármű kiadását, és ennek elmaradása miatt a jármű forgalomból való ideiglenes kivonását. Az elsőfokú hatóság határozatával a Zrt. opciós jogával terhelt gépjárművet ideiglenesen a forgalomból kivonta. Ezt a határozatot az alperes
- december 18-i CSB/01/7080-2/
- számú határozatával helybenhagyva annak indokolási részét megváltoztatta azzal, hogy a gépjárműre kötött kölcsönszerződés felmondásra került, de a jármű átadása nem történt meg. A határozat törvényességének felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását kezdeményező Zrt. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII.28.) Kormányrendelet
- §
(4)bekezdése alapján a Zrt. nem tekinthető törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek, ezért az alperes a határozata meghozatala előtt a tényállást nem derítette fel, továbbá sérült a Ket. 51. §-ának
(1)bekezdése is. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította, indokolása szerint olyan hatósági nyilvántartási ügyről van szó, amelyben eljárva az alperes eleget tett a szükséges mértékben mind a Ket. vonatkozó szabályainak, mind pedig a nyilvántartásra vonatkozó Korm.r. szabályainak. A Zrt. rendelkezett olyan okirattal, amely megalapozta a törzskönyvvel való rendelkezést, ami ekként jogszerű volt. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével és az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte, másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és a bíróság új eljárásra utasítására irányult. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a vételi jog megszűnése után, ami 2011. február 28-án bekövetkezett, a kérelmező már nem rendelkezett jogszerűen a törzskönyvvel. A törzskönyv ugyanis a biztosítékhoz, a kölcsönszerződés opciós jogához volt kötött, és nem pénzügyi követelés fejében történő letétbe helyezéséhez. Jogszabálysértésként a Korm.r. 10. §-ának
(4)bekezdését, a Pp. 221. §-ának
(1), a Pp. 206. §-ának
(1), 163. §-ának
(3), 213. §ának
(1)bekezdésére és
- §-ára hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy az alperesnek a perbeli gépkocsi törzskönyvével való rendelkezése jogszerű volt-e, és emiatt az alperes a Zrt. kérelmére a jogszabályoknak megfelelően döntött-e, amikor a gépjármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonásáról hozott határozatokat. Az ügyben a Kúriának az ügy érdemében a Korm.r. szabályainak érvényesülését kellett megvizsgálni. A Korm.r.
- §
(1)bekezdése szerint a forgalmi engedély jogosultjaként nevesített üzembentartó kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. E szakasz
(3)bekezdése jelen ügyre alkalmazandó szövege alapján ha a gépjármű tulajdonosa az üzembentartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról határozatot hoz. A Korm.r. 100. §
(4)bekezdése szerint a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni a pénzügyi intézményeket, a gépjármű-kereskedőket, zálogjogosultat vagy más olyan természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható. Helyes döntést hozott a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a keresetet elutasította és helyesen utalt az alkalmazandó jogszabályokra is. A Ket. 86. §-ának
(1)bekezdése kimondja, hogy a hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet. E szakasz
(2)bekezdése értelmében a hatóság nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a határozatra vonatkozó 71-
- §-okban, és a
- §-ban meghatározottakat nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. Ennek a szakasznak az alkalmazására került sor, amikor az alperes a hatósági nyilvántartásba a határozata szerinti ideiglenes korlátozást bevezette. A felperes az eljárás során végig arra hivatkozott, hogy a Korm.r. általa említett rendelkezései szerint a Zrt. nem tekinthető olyan személynek, amely megfelel a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél minősítésnek. Ezzel az állítással ellentétben álla a Korm.r.
- §-ának idézett
(4)bekezdése, mely szerint törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet, amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható. Kérelméhez a Zrt. ugyanis csatolta azokat az iratokat, amelyekből megállapítható, hogy törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni, figyelemmel az adásvételi szerződés mellékletének, az üzletszabályzatnak a IV.
- pontjára. E pont szerint amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A Zrt. tehát a törzskönyvet csak abban az esetben volt köteles kiadni, amennyiben a kölcsönbevevő a felperes a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette. Azt a felperes maga sem vitatja, hogy tartozása fizetésével elmaradt, ezért a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettség teljesítésére nem hivatkozhat. Az a hivatkozás, amely szerint a vételi jog érvényesítésére nyitva álló határidő eltelte után a kifogásolt alperesi intézkedésre nem kerülhetett volna sor, azért alaptalan, mert a IV.
- pont értelmében a törzskönyv jogszerű birtokosa függetlenül az opciós szerződéstől a Zrt. volt. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp.
- §-a alapján köteles a felperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeinek megfizetésére. Az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezés
- évi XCIII. törvényen alapszik. az illetékekről szóló Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztivselő