A határozat elvi tartalma: Kisajátításra megfelelő jogalapot ad a terület- és településrendezés. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.814/2014/7.szám A Kúria a Dr. Németh Soma ügyvéd által képviselt (...) I.r., (...) II.r. felpereseknek (...) jogtanácsos által képviselt Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal I.r., Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt Győr Megyei Város Önkormányzata II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 15.K.27.122/2013/
- számon hozott ítélete ellen az I-II.r. felperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő közbenső ítéletet A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.122/2013/
- számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I-II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I-II. r. alpereseknek külön-külön 10.000-10.000 (tízezer-tízezer) forint felülvizsgálati költséget. A Kúria kötelezi az I-II. r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A közbenső ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperesek 1/2-1/2 arányban tulajdonosai a Győr belterület (...) hrsz-ú 1198 m2 nagyságú kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlannak. A (...) és (...) utcák között tervezett lakóút az úgynevezett (...) sétány folytatásaként jelenleg névtelen út kialakításának lehetőségét a Győr Szabályozási Tervről szóló 1/
- (I.25.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ) tartalmazza. Erre, valamint terület- és településrendezés közérdekű célra hivatkozva a II.r. alperes kérte az I.r. alperestől a felperesi ingatlanból 77 m2-es terület kisajátítását, tekintettel arra, hogy a felperesekkel megvételükről megegyezni nem sikerült. Az alperes a
- május 30-án hozott GYB-05/90-64/
- számú határozatával részben megváltoztatva elsőfokú szervének határozatát, az érintett ingatlanrészt kisajátította, és a felpereseknek egyéb költségeikre összesen 70.000, egyebekben fejenként 481.255 forint kártalanítást állapított meg. A kisajátítás jogalapját a hatóság a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- §-ának c) pontjában, és
- §
(1)bekezdésének
- c)pontja adta meg. A felperesek önállóan beadott keresetben vitatták a kisajátítás jogalapját és összegszerűségét, kérték a határozat hatályon kívül helyezését, az eljárás megszüntetését, megsemmisítését. Az ügyek egyesítése után megtartott első tárgyaláson a felperesek a határozat hatályon kívül helyezését kérték. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közbenső ítéletében a jogalapot illető kereseteket elutasította. Indokolása szerint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 17/2011. (VI.27.) GYMJVÖ rendeletében (a továbbiakban: ÖK.r.) szabályozta a településrendezési szerződések megkötésének szabályait, a közterület kialakítási terv készítésének rendjét. Megállapította a bíróság, hogy az ÖK.r.-be a határozat nem ütközik, mert a szabályozás nem a kisajátításra vonatkozik. Ugyanígy a kialakítandó fejlesztési területek paramétereinek meghatározása sem ütközik az ÖK.r.-be, mert ezek a kérdések a közterület kialakítási tervhez (a továbbiakban: KKT-hez tartoznak. A felsorolt szabályok felülvizsgálatára a bíróságnak nincs hatásköre, a határozat jogalapja fennáll, így a határozat megfelel a kisajátítási törvény idézett rendelkezéseinek. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak, valamint a közigazgatási határozatoknak a hatályon kívül helyezését. Anyagi jogi jogszabálysértésként említették, hogy a fejlesztés költségeinek pénzügyi fedezete hiányzik a kisajátítást kérőnél, különösen, ha a fejlesztés kisajátítás utáni költségeit is figyelembe veszik. Hivatkoztak eljárási szabályszegésre is, ami szerint keresetük polgári bíróság elé tartozó részeket is tartalmazott, melyeket elkülönítve az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságra át kellett volna tenni. Kifogásolták, hogy a különböző szabályozásokkal kapcsolatban előterjesztett egyéb igényeikkel sem foglalkoztak sem a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, sem pedig polgári bíróság előtt. Hivatkoztak korábban lefolytatott bírósági eljárásra is. Sérelmezték, hogy az alperes határozatának jogszerűségét a bíróság nem a megfelelő időpontra vonatkoztatva vizsgálta. Állították, hogy az az érv sem valós, ami a vízelvezetésre vonatkozik, mert az nemcsak a kialakítandó úton volna megoldható. Mindezek miatt a tényállás tisztázatlan volt. Kifogásolták, hogy iratbetekintési jogukkal az általuk megkívántnál későbbi időpontban élhettek. Állították, hogy kártalanításuk nem volt azonnali. Mindezen érveik alátámasztására számos jogszabályt jelöltek meg, köztük a Kstv. 2. §-ának
- c)pontját, 3. §-a
(1)bekezdésének b) pontját is, és ezzel összefüggésben az
- §-át. A felperesek utóbb további beadvánnyal éltek. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy helyesen állapította-e meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős közbenső ítéletében, hogy a felperesek ingatlanából 77 m2 kisajátítása megfelelő jogalappal történt-e. A közigazgatási határozat felülvizsgálatánál a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a Kúria a következő jogszabályokat alkalmazta. A Kstv.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. A Kstv.
- §-ának c) pontja értelmében kisajátítani ingatlant a
- § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges: terület- és településrendezés. A Kstv.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján kisajátításnak akkor van helye, ha az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges. A kisajátítás jogalapjának vizsgálatánál a közigazgatási és munkaügyi bíróság helyesen vetette össze az idézett törvényhelyeket a különböző helyi településfejlesztési előírásokkal. Ezek közül az egyik az ÖK.r.
- §-a
- pontja, ami szerint fejlesztő az adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos, vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság lehet. A
- §
- pontja szerint KKT a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben szabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be. A
- §
(4)pontja szerinti településrendezési előszerződés (TRESZ) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, amely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit. A
- §
- pontja szerinti településrendezési szerződés (TRSZ) olyan polgári jogi megállapodás, amely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti. E jogszabályok törvényességének felülvizsgálata nem tartozik a kisajátítási eljárásra és az akkor hozott határozat felülvizsgálatára. A perbeli terület a GYÉSZ
- §-a értelmében SZT.1.
- övezetbe tartozik. Az ilyen területeken a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait vagy az ingatlanfejlesztőt terhelik. A területre elkészült a Győr Megyei Város Városstratégiai Bizottsága által jóváhagyott KKT. A perbeli kisajátításra azért került sor, mert a II.r. alperes vállalta, hogy a felperesek tulajdonát képező ingatlan rendezési terv szerinti telekalakítását - ez esetben az Étv.
- § szerinti közérdekű kisajátítást és útlejegyzést - elvégzi, ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről gondoskodik. Megállapítható tehát, hogy az útlejegyzésre a rendezési terv szerint került sor, függetlenül attól, hogy az útlejegyzés által elősegített ingatlanfejlesztést és az azokkal kapcsolatosan felmerülő költségeket nem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztő fizeti. Minthogy rendelkezésre állott a rendezési terv, és volt olyan ingatlanfejlesztő, amely a rendezési terv szerinti terület és településrendezés költségeit viselte - és mert a jogszabályok szerint ennek viselésére nem feltétlenül a II.r. alperes köteles az út lejegyzése a jogszabályoknak megfelelő volt. Jelen ügy egyébként csak annyiban tér el az általános szabályoktól, hogy a településrendezés költségeit nem az önkormányzat, hanem egy úgynevezett fejlesztő viseli. Tekintettel arra, hogy a fejlesztéshez szükség volt a felperesi ingatlan egy részének kisajátítására, melynek jogi lebonyolítását a fejlesztő költségére a II.r. alperes vállalta, és ez a Kstv. idézett rendelkezéseinek megfelelően történt, helyes döntést hozott a közigazgatási és munkaügyi bíróság, amikor közbenső ítéletében a kisajátítás jogalapjának fennállásáról döntött. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az I. és II.r. felperesek a Pp.
- §-a alapján kötelesek az alperesek Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére. Az illeték megtérítésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény illetékfeljegyzési jogra vonatkozó rendelkezésein alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Króneisz Gábor s.k. bíró