← Magyarország

Gf.40135/2014/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.135/2014/8. A Fővárosi Ítélőtábla az OSZTERHUBER ÜGYVÉDI IRODA (........., ügyintéző dr. Oszterhuber Krisztián ügyvéd) által képviselt ........ (.........) felperesnek a dr. Varga István ügyvéd (........) által képviselt ........ (.........) alperes ellen támogatási szerződés teljesítése iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2013. október 29-én kelt 4.G.41.977/2012/22. számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, az alperes marasztalását 38.338.041 (harmincnyolcmillió-háromszázharmincnyolcezer-negyvenegy) forintról 12.160.601 (tizenkettőmillió-százhatvanezer-hatszázegy) forintra leszállítja, és az alperest ezen összeg után kötelezi 2007. szeptember 7-től az elsőfokú ítéletben megjelölt mértékben késedelmi kamat fizetésére. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 264.000 (kettőszázhatvannégyezer) forint első- és másodfokú együttes perköltséget, az államnak külön felhívásra 1.750.000 (egymillió-hétszázötvenezer) forint le nem rótt fellebbezési részilletéket. A 750.000 (hétszázötvenezer) forint le nem rótt fellebbezési részilletéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes 2005. augusztus 26-án benyújtott eredményes pályázat alapján az ........... (.......) által képviselt alperesi jogelőd ......., mint támogatóval (továbbiakban alperes) 2006. október 26-án HEFOP-3.4.1/05/1.-2005-08-0117/2.0 számon támogatási szerződést kötött. A szerződés tárgya a felperes versenyképességének növelése, a dolgozói képzettségi szintjének emelésével című HEFOP3.4.1/05/1.-2005-08-0117/2.0 az egységes monitoring informatikai rendszer azonosító számon nyilvántartásba vett, pályázatban leírt projekt költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A projekt - a HR-es stratégia megvalósításának részeként - a teljes vállalati létszám képzettségi színvonalának emelését tűzte ki célul. A projekt 14 hónap alatt általános informatikai - MS Office és vállalati integrált rendszer - oktatást nyújt dolgozóinak, amellyel növelik elhelyezkedési esélyeiket. A képzéseken 226 fő vesz részt.A II/1. pont szerint a támogatás közösségi alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból kerül kifizetésre. A támogatás mértéke az Európai Szociális Alapból 35.392.032 forint, hazai forrásból 11.797.344 forint és saját forrásból 20.662.780 forint. A II/2. pont szerint a támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 69,55 %-a, de legfeljebb 47.189.376 forint. A II/5. pont szerint a kedvezményezettek kizárólag a pályázati dokumentáció részét képező elszámolható költségek listájában szereplő költségeket számolhatják el. A III/1. pont szerint a főkedvezményezettnek a támogatás kifizetésének igényléseit 3 havonta (elszámolási időszak) kell a 4. cikkely szerinti projekt előrehaladási jelentés mellékleteként benyújtani a 9. cikkely 1. pont

  1. a)pont alpontjában meghatározott közreműködő szervezethez. Az első negyedéves jelentést a 2006. február 10. - 2006. december 31-i elszámolási időszakra 2007. január 15-ig, míg a zárójelentést a 2006. február 10. - 2007. március 31-i időszakra 2007. július 29ig kell benyújtani. A III/5. pont szerint a támogatást a hiánytalanul dokumentált igénylésnek a közreműködő szervezet általi átvételét követő 60 napon belül fizeti ki a támogató IX. cikkely 1. pont
  2. d)alpontja szerinti képviselője. Amennyiben az igénylés nem elfogadható, ugyanezen határidőn belül kerül elutasításra. A közreműködő szervezet hiánypótlást és kiegészítést kérhet az igényléshez, ha a számára az igénylés elbírálásához további információk szükségesek, ezen időszak alatt felfüggesztésre kerül a kifizetési folyamat. A III/7. pont szerint, ha a fizetési kérelem formai, tartalmi hiányosságai hibák és/vagy az ellenőrzés eredményei alapján nem elfogadhatók, és/vagy nem kifizethetők, akkor a közreműködő szervezet a kedvezményezettől hiánypótlást és kiegészítést kérhet, illetve a kifizetést az említett határidő letelte előtt a kedvezményezett egyidejű értesítésével felfüggesztheti. A kifizetés megtagadása különösen abban az esetben rendelhető el, ha a benyújtott kérelem alapján a támogatás azért nem folyósítható, mert a szóban forgó összeg nem esedékes, vagy a benyújtott dokumentáció alapján az adott költség nem elszámolható, vagy az előzőekben foglalt hiánypótlást a hiánypótlásra nyitva álló határidő leteltéig a főkedvezményezett nem teljesítette. A III/8. pont szerint az 5. pontban meghatározott 60 napos határidő akkor folytatódik, és ezáltal akkor szűnik meg a kifizetés felfüggesztése, amikor a főkedvezményezett az előírásoknak megfelelő javított, kiegészített fizetési kérelmet és csatolandó dokumentációt újra benyújtja. A III/11. pont szerint az utolsó támogatási részletet a támogató IX. cikkely 1. pont
  3. d)alpontja szerinti képviselője a főkedvezményezett által benyújtott projekt teljes időszakára vonatkozó projekt előrehaladási jelentés (zárójelentés) elfogadását követően utalja a kedvezményezettnek a szerződésben megjelölt bankszámláira. A IV. pont a projekt előrehaladási jelentésekre és a projektek monitoringjára, az V. pont a támogatás felhasználására tartalmaz rendelkezést. A VI. pont „Beszerzés" címet viseli. A VI/1. pont szerint a projekt végrehajtása során a beszerzésekre vonatkozóan biztosítani kell a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések esetében a törvény rendelkezéseinek megtartását a kedvezményezettek kötelesek biztosítani. A X. pont szabályozza a szerződésszegést és annak következményeit. A X/1. pont szerint a támogató jogosult a támogatás folyósításának legfeljebb 60 napig tartó felfüggesztésére, ha a kedvezményezettek nem tesznek eleget a jelen szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezettségeiknek. A felfüggesztés okának megszűntét követően a támogató haladéktalanul intézkedik a kifizetés folyósításáról. Amennyiben a kedvezményezettek a szerződés-, illetve jogszabályellenes állapotot a támogató közreműködő szervezet útján tett felhívására a fenti határidőn belül nem szüntetik meg, a támogató jogosult az elállásra, illetve az azonnali hatályú felmondásra. A XIII. pont sorolja fel a támogatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben irányadó jogszabályok az irányadókat és a szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékleteket. A pályázat benyújtása előtt átadott Pályázati Útmutató 2.4. pontja szerint a projekt célkitűzéseinek elérése érdekében a pályázó a képzési tevékenység lebonyolítására igénybe vehet külső, piaci szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, de belső képzés keretében a pályázó szervezet alkalmazásában lévő személy igénybevételével is megvalósíthatja a képzést. Előbbi esetben csak olyan szolgáltatótól veheti igénybe a szükséges képzést, amely a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, különösen annak 8. §-ában meghatározott feltételeknek eleget tett, tehát a megyei (Fővárosi) munkaügyi központ által vezetett nyilvántartásban szerepel. Külső képzésnek minősül az Fktv. 8. §-a szerint nyilvántartott felnőttképzési intézménnyel kötött szolgáltatási szerződés alapján folytatott képzés. A szolgáltató kiválasztása során a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai az ott meghatározott értékhatárok figyelembevételével alkalmazhatók. Az ....... 2006. december 1-jén 11.797.344 forint előleget utalt át a felperesnek. A felperes még ezt megelőzően a Közbeszerzési Értesítő 2006. április 10-én megjelent 42. számában ajánlattételi felhívást tett közzé a számítógép felhasználás és irodai szoftverek, valamint a SAP integrált rendszer képzések körében. A kiírás tartalmazta azt is, hogy az ajánlattevő csatolja a munkaügyi központ által kiadott értesítést, mely szerint az ajánlattevő, mint felnőtt képzést folytató képzési intézmény, a beszerzés tárgya szerinti képzések közül legalább három, egyedileg azonosított képzéssel nyilvántartásba vételre került. A kiírt ajánlattételi felhívásra az ........... volt az egyetlen pályázó. Az ...... a Fővárosi Munkaügyi Központ által vezetett nyilvántartásban szerepelt. A felperes a projekt végrehajtása érdekében 4 db beszállítói szerződést kötött, többek között a .......vel közbeszerzési tanácsadásra, a ........-vel étkezési szolgáltatásra, és az ........-vel oktatásra. A felperes a közbeszerzési tanácsadás és az étkezési szolgáltatás körében nem szerzett be három árajánlatot a szerződés megkötését megelőzően. A felperes 2007. június 28-án az ....... részére benyújtotta a projekt záró beszámolóját. Az ....... 2007. július 24-én hiánypótlásra szólította fel a felperest, amelynek a felperes 2007. augusztus 3-án eleget tett. Az ....... 2007. szeptember 13-án helyszíni záró ellenőrzést tartott. Az ott felvett jegyzőkönyvben, majd ezt követően különböző, a 2007. július 24-i hiánypótlástól eltérő indokokra hivatkozva kifogásokat támasztott a felperessel szemben. Az ....... 2007. szeptember 26-án értesítette a szervezet szabálytalansági felelősét ........ ügyvezető igazgatót a felmerült szabálytalansági gyanúról. E körben utalva a 360/2004.(XII.26.) Korm. r. 2. §

(1)bekezdés
  1. pontjában foglaltakra a szabálytalansági gyanút arra tekintettel találta megalapozottnak, hogy a közbeszerzési tanácsadás és az étkezési tanácsadás esetében a három árajánlat bekérésének hiánya miatt felmerül a támogatási szerződés VI.
  2. pontjában foglaltak megsértésének gyanúja, a képző cég olyan képzést tartott, amelyre nem rendelkezett regisztrációval, így felmerül a
  3. évi CI. törvény
  4. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésének gyanúja. A jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülhetnek. Javasolta a gyanú kivizsgálását. A szabálytalansági gyanú kivizsgálását ........ ügyvezető igazgató elrendelte. Az .......
  1. október 8-án szabálytalansági eljárást kezdeményezett, és kérte alperestől a szabálytalansági eljárás, valamint a projektet érintő kifizetések felfüggesztését, figyelemmel arra, hogy a munkaügyi központ megkeresése szükséges annak megállapítása érdekében, hogy az ........... megsértette-e a 48/2001.(XII.29.) OM rendelet
  2. §-ában foglaltakat, illetőleg a
  3. évi CI. törvény
  4. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettséget. Az .......
  1. október 8-án tájékoztatta a felperest a programhoz kapcsolódóan a megindult szabálytalansági eljárásról, annak tartalmáról (három árajánlat hiánya a közbeszerzési tanácsadás, szolgáltatás, valamint az étkezési szolgáltatás igénybevételénél, a felnőttképzési tevékenységek között nem szerepel a SAP Modulok oktatása), továbbá a projekttel kapcsolatos kifizetések eljárás időtartamára történt felfüggesztéséről. Az alperes
  2. december 15-én kelt 47-7844/07 számú levelével a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekkel kapcsolatban indított szabálytalansági eljárásokkal kapcsolatos állásfoglalásáról értesítette az .......-t. E szerint a kedvezményezett részére kötelezettségeket megállapító, támogatási jogviszony tartalmát meghatározó dokumentumokból nem következik a három árajánlat beszerzésének és dokumentálásának kötelezettsége. A támogatási szerződés VI.
  3. beszerzés pontja nem tartalmaz egyértelmű utalást a három árajánlatra, az ......... Pénzügyi Útmutató megfogalmazása alapján nem lehet kötelezően előírtnak tekinteni a három árajánlat beszerzésének szükségességét. Azt az általános állásfoglalást hozta, hogy közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetében a versenyeztetés és a piaci ár érvényesülését a piaci áron történő beszerzéssel kell a kedvezményezettnek igazolnia. Fontos szempont a „pénzért értéket" elv betartása, amely a HEP IH értelmezésében nem a legolcsóbb, hanem a projekt megvalósításához szükséges megfelelő áron történő, költséghatékony beszerzést jelenti. A Közreműködő Szervezet feladata a projektek megvalósításának vizsgálata során a piaci áron történő beszerzés ellenőrzése. Szabálytalansági eljárást kell indítani azon esetekben, amikor a piaci áron történő beszerzés kétséges, vagy egyéb okból aggályos a beszerzés. Azonban nem indokolt szabálytalanság megállapítása, ha nem áll rendelkezésre három árajánlat, de a piaci ár megsértése nem bizonyítható. Az ....... K-01236/
  4. számú 2008 januárjában kelt levelével közérdekű bejelentéssel élt a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központnál. Tájékoztatta a központot arról, hogy az ...... a felperesnél a Microsoft Windows, a Microsoft Office, a SAP R/3 vállalatirányítási rendszer képzéseket tartott, a felperes által mutatott értesítésben a SAP képzés nem szerepel. Utalt arra, hogy a szabálytalansági bizottság döntéséhez szükséges annak megállapítása, hogy történt-e jogszabálysértés, fennáll-e a közpénzügyi érdekek megsértésének lehetősége. Kérte a bejelentésben foglaltak kivizsgálását, az eredményről történő értesítést. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
  5. április 7-én kelt levelében tájékoztatta az .......-t arról, hogy az ......... a Microsoft Windows és az SAP R/
  6. vállalatirányítási rendszer képzés megkezdésének és folytatásának időpontjában ezen képzések vonatkozásában nem szerepelt a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. Az ...... nyilvántartásba vételi kötelezettségét elmulasztotta, ezen képzéseket nyilvántartásba vétel nélkül folytatta
  7. évtől. Az intézmény nem volt jogosult az említett képzések szervezésére, illetve folytatására. Az .......
  8. június 3-án kelt levelével a szabálytalansági jegyzőkönyv kivonatának csatolásával értesítette a felperest arról, hogy a szabálytalansági eljárás befejeződött, és ennek során megállapították, hogy a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet
  9. §
(1)bekezdés
  1. pontjában foglalt szabálytalansági tényállás megvalósult. Az ....... erre tekintettel a .......-től befogadott számlákhoz kapcsolódó 770.040 forint, a ........-től befogadott számlákhoz kapcsolódó, összesen 4.519.042 forint és az ......-től befogadott számlákhoz kapcsolódó, összesen 20.304.152 forint összegű támogatást elutasította, továbbá elutasította a képzéshez kapcsolódó, elszámolni kívánt, összesen 5.873.288 forint kieső munkabért is. A szabálytalansági jegyzőkönyv szerint az ....... a számlák kifizetését azon okból tagadta meg, hogy a felperes két beszerzéssel kapcsolatban a szállító kiválasztásánál nem kért be három ajánlatot, ezzel megsértette a költségvetési rendelet
  2. cikkét és a támogatási szerződés VI/
  3. pontját, továbbá azon okból, hogy az oktatást lebonyolító cég regisztráció hiányában nem volt jogosult a Microsoft Windows és az SAP R/
  4. vállalatirányítási rendszer képzési tevékenységre. A felperes az elutasítás ellen
  5. július 3-án panasszal élt az alperesnél, az alperes
  6. október 21-i válaszlevelében a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A felperes az alperest a kifizetésre felszólította, azonban az alperes
  7. szeptember 21-én kelt levelében a teljesítéstől véglegesen elzárkózott, majd a támogatási szerződésre hivatkozva
  8. június 11-én egyenlegközlő fizetési felszólítást küldött és
  9. december 3-án 2.946.009 forintot a felperes számlájáról leemelt. A felperes
  10. február 4-én előterjesztett, utóbb módosított keresetében az alperest 38.338.041 forint és annak
  11. szeptember 7-től számított késedelmi kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti követelés összegszerűségét akként számította ki, hogy a támogatás 47.189.376 forint összegéből levonta az előleg 11.797.344 forint összegét, mely különbözeti összeget megnövelt a számlájáról leemelt 2.946.009 forinttal. Előadta, hogy a támogatási szerződés szerint volt köteles teljesíteni, a teljesítés során felróható magatartást nem tanúsított. Az elutasítás indoka ezzel szemben az volt, hogy megvalósult a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet
  12. pontjában megjelölt szabálytalanság, amely azonban csak a nem teljesítés kedvezményezettnek felróhatósága esetében alkalmazható. Arra is hivatkozott, hogy a záró beszámolót
  13. június 28-án nyújtotta be, a támogatási szerződés III/
  14. pontja szerint a támogatást a hiánytalanul dokumentált igénylésnek alperes által történő átvételét követő 60 napon belül kellett kifizetni. Az .......
  15. július 24-i értesítésében megjelölt hiányokat felsorolta, hogy a benyújtott záró dokumentáció milyen hiányosságban szenved, és közölte, pótlásának
  16. augusztus 3-án eleget tett, az ....... által kért okiratokat az .......-nek megküldte. Az alperes ezt követően a 60 napos határidő lejárta után korábbi hiánypótlástól teljesen eltérő okokra hivatkozva szerződésszegő magatartása miatt szabálytalansági eljárást indított. Az ......., újabb adatokat, iratokat kért, végül a támogatás kifizetését jogosulatlanul a hiánypótlástól eltérő okok miatt megtagadta. Állította, hogy a szerződés a kérelem elbírálását 60 napos határidőhöz köti, ez a határidő jogvesztő. A 60 napos határidőt a támogatási szerződés szerint 60 napra fel lehet függeszteni, de ha a felfüggesztés oka megszűnik, a határidő folytatódik, és nem újrakezdődik. Az alperes a fizetési kérelmet 60 napon belül köteles lett volna elbírálni mind formai, mind tartalmi szempontból. A hiánypótlási felhíváshoz kapcsolódó felfüggesztés időtartam alatt csak arról egyeztethettek, volna, hogy a hiánypótlása megfelelő volt-e. Az alperes a kérelem elbírálása során 60 napos jogvesztő határidőben lett volna köteles megjelölni a kérelem valamennyi hibáját, hiányosságát, és ezek megfelelő pótlásáig volt csak jogosult a kifizetést felfüggeszteni. A kifizetés elutasításának körében arra hivatkozott, hogy az eljárás lebonyolításának időszakában a Kbt., a támogatási szerződés, a pályázati felhívás és az ezzel kapcsolatos útmutatók sem írták elő három árajánlat bekérését. Az alperes hivatkozásai e kérdésben tévesek, az ....... által hivatkozott jogszabályok a szerződéskötéskor nem léteztek, illetve azokra az említett okiratok nem hivatkoznak, tehát nem voltak részei a támogatási szerződésnek. Ezt támasztja alá az alperesnek az ....... részére írt 47-7844/
  17. számú levele is, melyben az alperes elismeri, hogy a kötelezettséget megállapító dokumentumokból nem következik a három árajánlat beszerzésének és dokumentálásának a kötelezettsége, illetve az ....... pénzügyi útmutatója is csak javaslatként említi a három árajánlat lehetőségét, de rögzíti az alperes, hogy ezt nem lehet kötelezően előírtnak tekinteni. A Pályázati Útmutató, mint a támogatási szerződés értelmező feltétele 2.
  18. pontjában csak egyetlen kötelezettséget írt elő a pályázó számára, azt, hogy csak olyan vállalkozótól rendelhet meg oktatási szolgáltatásokat, amely mint felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételről szóló megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazolásával rendelkezik. Ennek a feltételnek eleget tett, és olyan külső oktatási vállalkozót bízott meg a projekt végrehajtásával, amely a Fővárosi Munkaügyi Központ nyilvántartásában regisztrálva volt. Az igazolás meglétét az ....... elismerte az ellenőrzés során. Az alperes nem kérheti olyan kötelezettség teljesítését, amelyet a támogatási szerződésben nem vállalt, illetve amelyet nem írt elő számára. Az alperesnek
  19. szeptember 7-én kellett volna átutalni a számlájára a követelést, ennek hiányában ettől az időponttól késedelembe van. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperesnél
  20. szeptember 13-án lefolytatott helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az ........... Fővárosi Munkaügyi Központ által
  21. február 6-án kiadott igazolásban nem szerepel a felnőttképzési tevékenységek között az SAP modulok oktatása, a közbeszerzési tanácsadás, és az étkezési szolgáltatás igénybevételénél három árajánlat nem került bekérésre. A három árajánlat hiányában nem állapítható meg, hogy a felperes a támogatási szerződésnek megfelelően piaci áron kötötte-e meg a nyertes cégekkel a szerződéseket. A piaci áron történő beszerzés igazolására nélkülözhetetlenek a nem nyertes cégek ajánlatai. A
  22. december 15-i állásfoglalás körében arra utalt, hogy a felperes kötelezettségeit a támogatási szerződés, valamint a közzétett tájékoztatások, útmutatók tartalmazzák, nem a belső ügyirata. A belső szakmai segédanyag nem rendelkezik kötelező előírásokat tartalmazó normatív jelleggel. A projekt megvalósítása idején hatályos, a szerződés részét képező Pénzügyi Útmutató 6.
  23. beszerzések pontjának árajánlatok alpontja tartalmazza, hogy a Kbt. értékhatárát el nem érő nagy értékű beszerzéseknél, szolgáltatásoknál a piaci ár igazolására javasolt három darab árajánlatot kell beszerezni, melyet célszerű projektdossziéban őrizni. A Projekttámogatási Füzetek ezt a pontot egyértelműsítve több helyen megfogalmazzák, hogy a pályázatokat reális költségvetéssel szükséges tervezni, melyet javasolt árajánlatokkal alátámasztani. A Füzet a Pénzügyi Útmutatóval összhangban kötelezettségként határozza meg a három árajánlat bekérését. A támogatási szerződés VI. pontjának
  24. alpontja kimondja, hogy a projekt végrehajtása során a beszerzésekre vonatkozóan biztosítani kell a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást. A XIII. pont
  25. fejezetének egyéb rendelkezések pontja rögzíti, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben egyebek mellett a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A Ptk.
  26. §-ában foglalt elveknek a felperes magatartása nem felelt meg. A támogatási szerződés VI.
  27. pontjára, a pénzügyi útmutató és egyéb útmutatók és tájékoztatók előírásaira, valamint a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet
  28. fejezetében foglalt ellenőrzésre vonatkozó szabályokra tekintettel a kedvezményezettektől általában véve elvárható az, hogy a projekt megvalósítása során úgy járjanak el, hogy ezzel elősegítsék a támogató megalapozott döntéshozatalát, adatszolgáltatására irányuló igényének kielégítését, a projekt megvalósításának ellenőrzését. A beszerzések körében a dokumentum alapú ellenőrzés a leginkább alkalmas arra, hogy a projekt szabály szerinti megvalósulását alátámassza. Amennyiben a beszerzési eljárás minden eleme nem kerül dokumentálásra, úgy a támogató nem tud maradéktalanul eleget tenni ellenőrzési kötelezettségének, így azt sem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a beszerzési eljárás tisztességes volt. Nem volt biztosított továbbá az átláthatóság követelménye sem, melynek következtében megállapítható, hogy a felperes nem biztosította a támogatási szerződés IX./
  29. alpontjában foglaltak megvalósulását. A képző cég regisztrációja körében hivatkozott arra, hogy az ...... a Fővárosi Munkaügyi Központ
  30. február 6-án kiadott értesítésében a felsorolt felnőttképzési tevékenységek között nem szerepel az SAP modulok oktatása. A projektmenedzser helyszíni ellenőrzés során előadott védekezése, mely szerint az ...... maga nem, de trénerei rendelkeznek az SAP oktatásra vonatkozó jogosultsággal, nem volt elfogadható. E körben hivatkozott a Pályázati Útmutató 2.4.
  31. pontjára, valamint az Fktv.
  32. §-ában foglaltakra, valamint
  33. §-ának
  34. pontjára,
  35. §
(1)bekezdésére, annak
  1. f)pontjára, i),
  2. j)és
  3. k)pontjára. Álláspontja szerint az Fktv. 8. §-át a 9. § előírásaival összhangban kell értelmezni, az pedig előírja, hogy a nyilvántartásoknak tartalmaznia kell, hogy a felnőttképzést folytató intézmények pontosan milyen szakmai programok, szakképesítések oktatására jogosultak. Az ...... regisztrációjának a SAP modult is tartalmazni kellett volna. Utalt arra is, hogy szabálytalansági vizsgálati jegyzőkönyv 14. oldalán a 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 88. §
(1)bekezdése alapján döntött a támogató a támogatás visszavonásáról. Állította, hogy a 60 napos határidő nem jogvesztő határidő, mivel a támogatási szerződés kimondja, hogy az .......
  1. december 31-ig jogosult a projekt megvalósításának az ellenőrzésére. Az .......
  2. október 8-án szabálytalansági ellenőrzést kezdeményezett a felperesnél. A szabálytalansági eljárás lefolytatására a kormányrendelet a szabálytalanság gyanújának a szabálytalansági felelős tudomására jutásától számított 45 napot biztosít. Ha pedig a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerős határozatot nem hoz. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be, így nem számít bele az az időtartam, míg a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az ....... megkeresésére válaszolt. Hivatkozott arra is, hogy a teljes elszámolható összköltséget lefedő kifizetési igénylés került benyújtásra. A zárójelentésben foglalt elszámolási időszak tartamát is figyelembe véve a felperes az önerő igazolására benyújtott számlák esetében a projekt megvalósítás zárásán (
  3. március 31.) túli teljesítéseket is figyelembe kért venni, amelyre tekintettel a
  4. számú beadványban megjelölt 4 db számla 415.260 forint összegben nem volt figyelembe vehető, ennek következtében a támogatási összeg arányos csökkentése szükséges, így a felperes keresete helyt adás esetén is legfeljebb 46.245.588 forint támogatás figyelembevételével 37.394.253 forint erejéig lehet alapos. A felperes e körben arra hivatkozott, hogy a fenti négy darab számlát az elszámolás elszámolni kívánt összegként nem tartalmazza, így azok nem befolyásolják a támogatási arányt, az alperes által vállalt támogatás összegét. Az elsőfokú bíróság
  5. október 29-én kelt 4.G.41.977/2012/
  6. számú ítéletével kötelezte az alperest 38.338.041 forint tőke és ezen összegből 35.392.032 forint után
  7. szeptember 7-től, 2.946.009 forint után
  8. december 3-tól
  9. június 30-ig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével megegyező mértékű,
  10. július 1-jétől a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt összegével megegyező mértékű kamata, valamint 4.264.679 forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet
  11. §
(1)bekezdés 15. pontja, a 43/A. §
(1)és
(2)bekezdése, a 43/B. §
(1),
(2)és
(3)bekezdése, a 43/D. §-a, a 45. §
(1)és
(2)bekezdése, a 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 88. §
(1)bekezdése, valamint a
  1. évi CI. törvény
  2. §
(1)-
(2),
(4)-
(5)bekezdése idézését követően a szerződés III/5-
  1. pontjában meghatározott, támogatás kifizetésére megszabott határidő jogvesztő volta körében rögzítette, hogy a felperes
  2. június 28án az ....... részére benyújtotta a projekt záró beszámolóját, amelyre az .......
  3. július 24-i értesítésében a támogatási szerződés III/
  4. pontja alapján tételesen felsorolta, hogy a benyújtott záró dokumentáció milyen hiányosságban szenved, és közölte, hogy a támogatás kifizetését felfüggesztette, a felfüggesztés a hiánypótlás során bekért dokumentumoknak az ....... érkezéséig tart. A felperes a hiánypótlásnak
  5. augusztus 3-án eleget tett, így ezen időponttól a felfüggesztés megszűnt, a kifizetésre nyitva álló szerződéses 60 napos határidő folytatódott és
  6. szeptember 6-án lejárt. Az alperes ekkor a szerződés „tényállásban idézett pontjai és a vonatkozó jogszabályok alapján" köteles volt a megítélt támogatást felperes részére kiutalni, a kifizetés további felfüggesztésére a szerződés nem biztosított alapot. Nem vitásan az .......
  7. december 31-ig jogosult volt a projekt megvalósításának az ellenőrzésére, így szabálytalansági eljárás lefolytatására, de ez a kifizetés további felfüggesztésére nem szolgálhatott alapot tekintettel azok időpontjára. A szabálytalansági eljárás megállapításai alapján kizárólag a felperes jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésre való felhívásának, illetve adóvégrehajtásnak lett volna helye. A szabálytalansági eljárás lefolytatásának szabályszerűsége vonatkozásában az ....... által írt
  8. szeptember 26-i keltezésű levélből, a felperesnek megküldött
  9. október 8-án kelt levélből megállapította, hogy a
  10. szeptember 13-i helyszíni ellenőrzést követően a jogszabályban megszabott határidőn túl került kezdeményezésre és elrendelésre a szabálytalansági eljárás. Rámutatott, hogy amennyiben úgy tekintjük, hogy a szabálytalansági eljárás határidőben elrendelésre került, az annak lefolytatására a Korm. rendelet
  11. §-ában megszabott 45 napon túl, 2008 januárjában került sor csak kiadásra az alperes által hivatkozott Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ felé jelzés, amely azonban nem megkeresés, hanem közérdekű bejelentés volt. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a közérdekű bejelentés nyomán vizsgálatot folytatott le, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot nem hozott, az ......., mint közérdekű bejelentőt a vizsgálat eredményéről csak értesítette, így ez nem indokolta a szabálytalansági eljárás felfüggesztését, figyelemmel arra is, hogy a
  12. évi CI törvény idézett rendelkezései szerint a per eldöntése szempontjából releváns nyilvántartás adatai mindenki számára hozzáférhetők. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen lefolytatott szabálytalansági eljárás alapján a felperes részére a támogatás kifizetését nem tagadhatta volna meg. A szabálytalansági eljárás megállapításai helytállóságát ennek ellenére érdemben is vizsgálta. A közbeszerzési tanácsadás és az étkezési szolgáltatásnál a három árajánlat hiánya vonatkozásában úgy foglalt állást, hogy az alperes .......-hoz
  13. december 15-én írt (6/A/1.) levelében kifejtett jogi álláspont és szerződésértelmezés a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekkel kapcsolatban indított szabálytalansági eljárásokra nézve mindenben helytálló. A levél belső irat jellegének az abban kifejtett állásfoglalás helytállósága szempontjából nem volt jelentősége. Az ott írtakkal egyezően megállapította, hogy a felperes részére kötelezettségeket megállapító támogatási jogviszony tartalmát meghatározó dokumentumokból nem következik a három árajánlat beszerzésének és dokumentálásának a kötelezettsége. A támogatási szerződés VI/
  14. pontja nem tartalmaz egyértelmű utalást a három árajánlatra, az alperes által hivatkozott rendelkezésekben két mondat egy bekezdésben szerepel és a második mondat a közbeszerzésekről szól, a Kbt. pedig nem ismeri a három árajánlat fogalmát. A pénzügyi útmutató „javasolt", „célszerű" és „kerülhet" szófordulatai alapján nem lehet kötelezően előírtnak tekinteni a három árajánlat beszerzésének a szükségességét. A versenyeztetés formai és eljárásrendi követelményei nincsenek egyértelműen meghatározva a támogatási jogviszony tartalmát meghatározó dokumentumokban, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetében a versenyeztetés és a piaci ár érvényesülését a piaci áron történő beszerzéssel kell a kedvezményezettnek igazolnia. A közreműködő szervezet feladata, hogy a projekt megvalósításának vizsgálata során ellenőrizze a piaci áron történő beszerzést. Szabálytalansági eljárást azon esetekben kell indítani, amikor a piaci áron történő beszerzés kétséges (túl drága, vagy egyéb okból aggályos a beszerzés), ezen esetekben ezt ki kell vizsgálni. A fentiek értelmében azonban nem indokolt szabálytalansági megállapítása, ha nem áll rendelkezésre három árajánlat, de a piaci ár megsértése sem bizonyítható. Jelen esetben az ......., mint alperesi megbízott a fenti szolgáltatások vonatkozásában kizárólag a három árajánlat hiánya miatt indított szabálytalansági eljárást. Azt, hogy a közbeszerzési tanácsadás és az étkeztetési szolgáltatás igénybe vétele piaci áron történt-e, a szabálytalansági eljárás nem vizsgálta. Annak igazolására, hogy a beszerzés piaci áron történt, a felperest az eljárás során nem hívták fel, így e hiánypótlás elmaradásának, illetve a piaci áron való beszerzés vizsgálatának az elmaradása miatt a támogatás ezen a címen való visszatartása nem volt alapos. A képzést folytató cég regisztrációjának hiánya tekintetében sem osztotta az alperes álláspontját. Rámutatott, hogy a felek által a szerződés részének tekintett Pályázati Útmutató csak azt írta kötelezettségként elő a pályázó számára, hogy csak olyan vállalkozótól rendelhet meg oktatási szolgáltatásokat, amely mint felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételről szóló megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazolásával rendelkezik. A nyilvántartás és a kiállított igazolás szerint az ...... számítástechnikai ismeretek oktatására jogosult volt. A felperes tehát a 2.
  15. pontban foglalt feltételnek eleget tett. Az alperes a projekt megvalósítása során a felperestől nem kérheti olyan kötelezettség teljesítését, amelyet a támogatási szerződésben a felperes nem vállalt, illetve amelyet írt elő. Rámutatott, hogy amennyiben az ....... számára a nyilvántartás adatai nem voltak egyértelműek és annak értelmezése körében külön állásfoglalásra volt szükség, a felperestől sem volt elvárható, hogy a regisztráció esetleges hiányos voltát észlelje, de a regisztráció megfelelőségének a per eldöntése szempontjából nem is volt jelentősége. Amennyiben ugyanis a képzést folytató ...... regisztrációja mégsem volt megfelelő, vizsgálni kell, hogy ezen tény a 360/
  16. Korm. rendelet
  17. §
(1)bekezdésének
  1. pontja szerinti szabálytalanságnak minősül-e. E körben rögzítette, hogy az alperes nem vitatta azt a tényt, hogy a képzést folytató trénerek a SAP és a Windows oktatásához szükséges képzettséggel rendelkeztek. Ez kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szabálytalanság csak abban az esetben valósul meg, ha az ott felsorolt jogszabályok megsértése, illetve szerződésszegő magatartások eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapíthatónak találta, hogy a képzések ténylegesen megtartásra kerültek az alperes által sem vitatottan olyan személyek által, akik a szükséges képzettséggel rendelkeztek. Azon a felperes munkavállalói részt vettek, a képzések alapján a projekt céljaként megfogalmazott ismereteket megszerezték, így az esetleges regisztrációs, azaz formai hiányosságok fennállása esetén sem sérültek a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei. A szabálytalanság megállapításának tehát hiányzik ezen konjunktív feltétele, így az alperes eljárása nem volt jogszerű. Mind az ...... számlájában foglalt ellenérték, mind a kiesett munkabér kifizetése indokolt. A kereset összegszerűsége tekintetében kifejtette, hogy a pályázat elfogadásáról szóló értesítés rögzíti, hogy a felperes a projekt bekerülési költségének egy részét finanszírozhatja a támogatásból. A csatolt záró beszámoló alapján a benyújtott számlák, így az alperes által vitatott közbeszerzési tanácsadás, étkeztetési szolgáltatás és képzés vonatkozásában kiállított számlák és kiesett munkabérre megjelölt összeg a teljes támogatás összegét lefedi, a felperes keresete a tőke vonatkozásában összegszerűségében megalapozott. Az alperes által a
  2. számú beadványban megjelölt számlák sem az igényelt, sem az elszámolás során figyelembe venni kért számlák között nem szerepelnek. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes
  3. szeptember 6-án volt köteles a támogatás teljes összegének kifizetésére, a felperes részére
  4. december 1-jén 11.797.344 forint összegben előleg került kifizetésre, míg az alperes
  5. december 3-án 2.946.009 forintot a felperes számlájáról leemelt. Az alperes a teljes támogatás és az átutalt előleg különbözetének a megfizetésére volt köteles, amelynek összege 35.392.032 forint, amellyel
  6. szeptember 7-től késedelemben volt. A 2.946.009 forint után csak
  7. december 3-tól jár kamat, így a felperes kamatkövetelését részben elutasította. A késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. E körben utalt arra, hogy a felek közötti szerződés a Kúria Pfv.VII.22.240/2011/8. számú végzése értelmében polgári jogi (kötelmi) jogvitának minősül, polgári perben bírálandó el, így az alperes a Ptk. 685. §
  1. c)pontja alapján gazdálkodó szervezetnek minősül jelen jogvita szempontjából. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A megállapított tényállás körében észrevételezte, hogy az ....... a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértését nem állapította meg a szabálytalansági eljárás során, a támogatási szerződés megszegésére a közbeszerzési kötelezettség alá nem eső szerződésekre vonatkozó beszerzési eljárás szabályainak be nem tartásával került sor. Az elsőfokú bíróság kifizetések felfüggesztésére vonatkozó álláspontja körében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tesz különbséget a támogatás kifizetésének felfüggesztésére vonatkozó lehetőségek alkalmazási körei között, továbbá a kifizetésre rendelkezésre álló, a támogatási szerződésben rögzített határidő elteltéhez fűződő jogkövetkezményeket tévesen állapítja meg. Kizárólag a támogatási szerződés III. „A kifizetés igénylése" című pontjában szabályozott felfüggesztést veszi alapul, mely akkor indokolt, ha a kifizetési igénylés hiánypótoltatása szükséges. Ettől eltérő célú a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet VII. fejezetében szabályozott, szabálytalansági eljárás keretében történő kifizetés felfüggesztés, mely arra szolgál, hogy a szabálytalansági gyanú kivizsgálása alatt ne kerülhessenek kifizetésre olyan tételek, melyek esetében fennáll a visszavonás, visszakövetelés lehetősége. Nem helytálló ezért az az álláspont, mely szerint a kifizetési kérelem hiánypótoltatása körében elrendelt felfüggesztést követően a szabálytalansági eljárás során már ne kerülhetne sor újabb felfüggesztésre. A szabálytalansági eljárás céljára tekintettel esetleges határidő mulasztása esetén sem várható el tőle, hogy a nem elfogadott, vizsgálat alatt álló költségtételekre eső támogatási összeget kifizesse. A határidő mulasztás a szabálytalansági eljárásban nem tekinthető olyan jogsértő magatartásnak, amely az eljárás eredményét lényegesen befolyásolná, mivel a határidők nem jogvesztőek. A közbeszerzési tanácsadás és az étkezési szolgáltatás körében kötött szerződések tekintetében előadta, hogy a támogatási szerződés VI. fejezete a támogatás felhasználásához kapcsolódó minden beszerzésre vonatkozik. A VI/1. pont első mondata a tisztességes, nyílt és átlátható eljárás elvének való megfelelés kötelezettségét minden beszerzésre vonatkozóan írja elő, nem csak közbeszerzési kötelezettség alá eső beszerzésekre. A felperes az elszámolhatósági feltételek teljesítésére is kötelezettséget vállalt. Az elszámolhatóságra vonatkozó részletes szabályrendszer éppen azt a célt szolgálja, hogy a kedvezményezettek részére egyértelmű iránymutatást adjon a tisztességes, nyílt, átlátható eljárásban való beszerzés követelményeiről. A részletes szabályrendszer késedelmes rendelkezésre bocsátása azonban még nem teszi lehetővé, hogy a kedvezményezettek a beszerzésekre vonatkozó, a támogatási szerződésben rögzített alapelveket figyelmen kívül hagyva, ellenőrizhetetlen kiválasztási eljárás keretében szerezzék be a külső szolgáltatókat. Tekintettel arra, hogy a felperes nem rendelkezett a megfelelő dokumentációval, a piaci áraknak való megfelelés vizsgálatára lehetősége sem volt. A Pályázati Útmutató B/3. számú mellékletét képezte a pályázat költségvetésének összeállításához kiadott útmutató, melynek 11. oldalán a költségelszámolás általános szabályai között megjelenik, hogy „A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a piaci árat és a piaci ár független módon megállapítható és ellenőrizhető.". A piaci áraknak való megfelelésen kívül a dokumentáció hiányában nem volt az sem megállapítható, hogy a felperes a beszerzésekre nyílt, átlátható, tisztességes eljárást folytatott volna le. Változatlanul hangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Útmutató, valamint a Támogató Füzetek jellegüknél fogva olyan, a támogatási jogviszonnyal kapcsolatos általános információkat, iránymutatásokat tartalmaznak, melyek a jogviszony jellegéből fakadóan, a kedvezményezettekkel szemben fennálló magasabb elvárhatósági mércét jelenítenek meg, mint a klasszikus polgári jogi jogviszonyokban elvárt gondos magatartás. A támogatás forrása ugyanis közpénz, vagyis olyan ingyenes juttatás a magyar, illetve uniós költségvetés részéről, melynek felhasználása során nemcsak a támogatónak, hanem a kedvezményezetteknek is fokozottan biztosítani szükséges a piaci versenyt, valamint az átláthatóságot. Vitatta az elsőfokú bíróság képzést folytató cég regisztrációjának hiánya tekintetében kifejtett álláspontját is, azzal, hogy a regisztrációs kötelezettség kiüresítését jelentené, ha egy regisztrált szervezet ezt követően bármilyen képzést folytathatna. A nyilvántartást vezető szervezet megkereséséből nem vezethető le, hogy a felperestől nem volt elvárható a nyilvántartás ellenőrzése a képzéstípusok szintjéig. Állította, hogy az oktatók jogosultságát nem elfogadta, hanem nem vizsgálta, tekintettel arra hogy az nem bírt relevanciával. A felperesi nyilatkozat a helyszíni ellenőrzés során egyébiránt csak a SAP képzésre terjedt ki, a Microsoft Windows képzés tekintetében még csak arra sem hivatkozott, hogy az oktatók rendelkeztek jogosultsággal a képzés lefolytatására. Megfelelő regisztráció hiányában tehát az ........... a Microsoft Windows és a SAP modulok tekintetében nem volt jogosult a képzések szervezésére, lefolytatására. Ez a körülmény alkalmas a pénzügyi érdeksérelem megalapozására. A kereset összegszerűsége körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a projekt költségvetését, az ehhez kapcsolódó támogatási arányt és támogatási összeget. A támogatott projekt elszámolható összköltsége az az összeg, mely a pályázati kiírás és a támogatási szerződés szerint elszámolható költségtételekből áll össze. Az elszámolható összköltség arányában kerül meghatározásra a támogatás maximális összege, mely a pályázó saját forrásával együtt adja ki az elszámolható összköltséget. A támogatás maximális összegén kívül a támogatási arány is olyan mutató, melynek betartása a támogatási szerződés része. A Pályázati Útmutató B/3. számú mellékletében írtak szerint (16. oldal) „A pénzbeni önerőt a projekt végrehajtása során folyamatosan kell biztosítani, így az elszámolásuk is folyamatos. Minden egyes kiadás elszámolásakor az Irányító Hatóság csak az önerő mértékével csökkentett összeget folyósítja a kedvezményezettek részére." A kedvezményezettek így nemcsak a támogatási összeg szabályszerű felhasználásának igazolására kötelesek, hanem a saját erő felhasználásának igazolására is annak érdekében, hogy a támogatási szerződésben rögzített támogatási arány betartása is ellenőrzésre kerülhessen. A felperes az elszámolás során a saját erő terhére olyan számlákat is figyelembe vett, melyek az elszámolási időszakon kívül esnek, így nem elszámolhatóak, aminek következtében az elszámolható összköltség és a támogatási szerződésben rögzített támogatási aránynak megfelelően a támogatási összeg arányos csökkentése szükséges. Erre figyelemmel a felperesnek járó tőke összege a már bemutatott számítás alapján csak 37.394.253 forint lehet. Vitatta a késedelmi kamat mértékét is. E körben arra hivatkozott, hogy költségvetési szervnek minősül, alaptevékenysége körébe tartozik a pályázatkezelés a támogatási szerződések keretében. A források felhasználása során nem saját vagyonával, saját javára gazdálkodik, így alaptevékenysége nem minősül a Ptk. 685. §
  2. c)pontja szerinti gazdálkodó tevékenységnek. Ezt az értelmezést erősíti továbbá a Ptk. 685. §
  3. c)pontjának utolsó fordulata is, mely szerint a Ptk. 301/A. §-a tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott belső irat nem teremt a kedvezményezettek részéről közvetlen hivatkozási alapot, sőt kifejezetten előírja, hogy az általános iránymutatás mellett minden esetet az egyedi jellemzői, körülményei alapján szükséges megítélni. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint az alperes perköltségben marasztalását. Egyebek mellett kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a támogatási szerződésben rögzített határidő elteltéhez fűződő jogkövetkezményeket helyesen, jogszerűen állapította meg. A felek a kifizetésekkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, ideértve a határidőket is, a támogatási szerződés III. fejezete tartalmazza, a felek a kötelezettségeiket is a támogatási szerződés szerint voltak kötelesek teljesíteni. Változatlanul állította a III/5. pontban írt 60 napos határidő jogvesztő voltát azzal, hogy az alperesi jogelőd és az ....... a fizetési kérelem elbírálása során a 60 napos jogvesztő határidőben voltak kötelesek megjelölni a kérelem valamennyi hibáját, hiányosságát, és ezek megfelelő pótlásáig voltak jogosultak a kifizetést felfüggeszteni. A jelen ügyben a kifizetésre nyitva álló szerződéses 60 napos határidő 2007. szeptember 6-án lejárt, az alperesi jogelőd ezt követően a hiánypótlástól eltérő okokból a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen szabálytalansági eljárást nem folytathatott volna. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy kizárólag a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésre való felhívásának lett volna helye. A szabálytalansági eljárás jogszabálysértő volt, mivel az határidőn túl került kezdeményezésre és elrendelésre, az eljárás lefolytatására, a közérdekű bejelentés megtételére a 45 napos határidő be nem tartása mellett került sor, az ....... a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről elmulasztotta haladéktalanul tájékoztatni, az eljárás megállapításai a támogatás visszatartására nem biztosítottak jogalapot. Utalt arra is, hogy megállapítható, hogy az ....... főigazgatója 2007. szeptember 10-én a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt döntött a kifizetések felfüggesztéséről. Az alperesi jogelőd azt, hogy a 2007. szeptember 10-i dátum feltüntetésére adminisztratív hibából került sor, nem bizonyította. A közbeszerzési tanácsadás és az étkezési szolgáltatás körében kötött szerződések tekintetében változatlanul hangsúlyozta, hogy az eljárás lebonyolításának időszakában a közbeszerzési törvény, a támogatási szerződés, a pályázati felhívás és az ezzel kapcsolatos útmutatók nem írták elő a három árajánlat bekérését. E körben az alperesi jogelőd 2007. december 15-én kelt, az ....... ügyvezető igazgatójának címzett, az elsőfokú bíróság által felhívott levelében foglaltakra utalt. A levél - többek között - tartalmazta azt az alperesi jogelőd által képviselt álláspontot, mely szerint a kedvezményezett részére kötelezettségeket megállapító, támogatási jogviszony tartalmát meghatározó dokumentumokból nem következik a három árajánlat beszerzésének és dokumentálásának kötelezettsége. Állította, hogy a beszerzések során biztosítandó tisztességes, nyílt és átlátható eljárás követelménye nem sérült, a projektet a vállaltaknak megfelelően megvalósította. A fellebbezésben hivatkozott Pénzügyi útmutató és a Támogató füzet nem volt része a pályázati felhívásnak, ezzel kapcsolatban esetleges szerződésszegés miatti felelősség sem állapítható meg a terhére. A fellebbezésben a képzést folytató cég regisztrációjának hiánya kapcsán kifejtett álláspontot szintén megalapozatlannak tartotta. E körben is, fenntartva és megismételve az elsőfokú eljárásban előadottakat, egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával. Állította, hogy a Pályázati Útmutató 2.4. pontja kizárólag a képző intézmény regisztrációját követelte meg, az nem volt feltétel, hogy a képzési program is regisztrálva legyen. Ha pedig a közbeszerző a közbeszerzési törvény rendelkezései szerint a tisztességes, nyílt és átlátható eljárásában befogadta az ........... árajánlatát, akkor ezzel eleget tett a támogatási szerződés VI/1. pontjának is. A támogatási szerződés szerint az oktatás nem adott szakképesítést, így emiatt sem volt jelentősége a képzési program regisztrációjának, illetve annak, hogy az ........... milyen szakképesítés oktatására volt jogosult. A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei ezért nem sérültek, nem sérülhettek, az alperesi jogelőd jogellenesen tagadta meg a megítélt támogatás kifizetését. A kereset összegszerűségére vonatkozó alperesi álláspont azon okból téves, hogy az alperes által hivatkozott számlák sem az igényelt, sem az elszámolás során figyelembe venni kért számlák között nem szerepelnek. A megállapított kamatmérték pedig azért helyes, mert a Ptk. 685. §
  4. c)pontja alapján a perbeli esetben az alperesi jogelődnek vele létrejött polgári jogviszonnyal kapcsolatos gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolatára a Ptk. gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel részben találta megalapozottnak. A strukturális alapok, az ...... támogatásaiból származó közösségi hozzájárulások hatékony módon történő felhasználása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az ....... Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet tartalmaz szabályozást. A 2. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint a rendelet alkalmazásában szabálytalanságnak minősül a módosított 1681/94/EK bizottsági rendelet 1a. Cikk
  2. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. A VII. fejezet 43/A.-
  3. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket a szabálytalanságok kezelésére. A 43/B. §
(1)bekezdése szerint a támogatási folyamat bármely szakaszában a szervezet azon tagja, aki szabálytalanság gyanúját észlelte vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a gyanút, melyet haladéktalanul megküld a szervezet szabálytalanság-felelősnek. A
(2)bekezdés szerint a szervezet szabálytalanság-felelőse megküldi a szervezet vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint a vonatkozó véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére. A
(3)bekezdés szerint a szervezet vezetője két munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról, vagy dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezethez történő átadásáról, amelyről egyidejűleg értesíti a szabálytalanság-felelősét. A 43/D. § úgy rendelkezik, hogy ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerős határozatot nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be. A ....... a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének elrendelésével egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell. A 44. §
(1)bekezdése szerint a szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyvet készít. A
(2)bekezdés sorolja fel a szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyv kötelező elemeit. Az
(5)bekezdés b) pontja értelmében a szabálytalansági eljárás lezárulhat a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel is. A 45. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a 43/B-44. §-okban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a kifizető hatóságnak, az irányító hatóságoknak, a közreműködő szervezeteknek, valamint a lebonyolító testületeknek a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 napon belül kell gondoskodniuk. A
(2)bekezdés szerint a szabálytalanság elévülési ideje 5 év. A
(3)bekezdés szerint az elévülést bármely, a szabálytalanság kezelésére hozott intézkedés megszakítja. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a jelen perben irányadó 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet 45. §
(1)bekezdése a szabálytalansági eljárás lefolytatását a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 nap határidőhöz köti. A jogszabály azonban a határidő elmulasztásához a jogvesztés jogkövetkezményét nem fűzi, melyből az következik, hogy a szabálytalansági eljárás, mindaddig, amíg a szabálytalanság a 45. §
(2)-
(3)bekezdése szerint el nem évül, szabálytalansági gyanú felmerülése esetén lefolytatható. A peres felek között
  1. október 16-án létrejött támogatási szerződés IX/
  2. pontja is azt teszi lehetővé, hogy a jogosultak a projekt megvalósításához igénybe vett támogatás rendeltetésszerű felhasználását
  3. december 31-ig bármikor ellenőrizhetik. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a támogatási szerződésben foglalt 60 nap kifizetési határidőnek, a hiánypótlás teljesítésének, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központhoz intézett megkeresés közérdekű bejelentés voltának, az egyes intézkedések megtétele időpontjának jelentőséget tulajdonított a szabálytalansági eljárás lefolytathatósága tekintetében, és ezen téves álláspontjából következően arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályellenesen lefolytatott szabálytalansági eljárás alapján az alperes a támogatás kifizetését nem tagadhatta volna meg. A fent kifejtettek szerint tehát nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy 2007 októberében a szabálytalansági eljárás elrendelésre, majd azt követően lefolytatásra kerüljön a felperessel szemben. A támogatási szerződés VI/
  4. pontja szerint a projekt végrehajtása során a beszerzésekre vonatkozóan biztosítani kell a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések esetében a törvény rendelkezéseinek megtartását a kedvezményezettek kötelesek biztosítani. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az alperes álláspontjával annyiban, hogy a VI/
  5. pont első mondatának rendelkezése a perbeli projektre is irányadó, tekintet nélkül arra, hogy annak értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint azonban, azt, hogy a projekt végrehajtása során a beszerzések tekintetében miként kell a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást biztosítani, ennek a kedvezményezett milyen intézkedésekkel tud eleget tenni, a támogatónak a szerződésben vagy a szerződés tartalmát képező mellékletekben, illetőleg az iránymutatásul szolgáló pályázati útmutatókban egyértelműen meg kell jelölnie, megfogalmazva azt a szempontrendszert, amely a pályázóval, kedvezményezettel szembeni elvárásait tartalmazza. Ez vonatkozik a piaci áron való beszerzés követelményére is. A Fővárosi Ítélőtábla a közbeszerzési tanácsadás és az étkezési szolgáltatás tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a három árajánlat hiányában a felperes terhére szabálytalanság nem lett volna megállapítható, és így az alperes az ezen beszerzésekhez kapcsolódó támogatások kifizetését nem tagadhatta volna meg. E körben egyetértett az elsőfokú bíróság alperes
  6. december 15-én kelt, az ......... Kft-nek címzett levelében foglalt állásfoglalására alapított indokaival, azt nem kívánja megismételni. Az ....... ezen állásfoglalás ismeretében nem volt elzárva attól, hogy a beszerzések általa kétségesnek vélt piaci áron történt megvalósulását egyéb módon, mint a három árajánlat felperesen számonkérésével vizsgálja. Ennek hiányában megalapozottan a támogatási szerződés VI/
  7. pontjának sérelme nem volt megállapítható. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a képzést folytató .......... a támogatási szerződés tárgyát képező képzések egy része tekintetében az alábbi jogszabályok alapján a regisztráció hiányának nem tulajdonított jelentőséget. A
  8. augusztus 31-ig hatályban volt, de jelen ügyben még alkalmazandó felnőttképzésről szóló
  9. évi CI. törvény tartalmazott rendelkezést a felnőttképzési tevékenységre, annak nyilvántartási, igazgatási szabályaira. A
  10. §
(1)bekezdés a)-b) pontja sorolta fel a törvény hatálya tartozó szerveket, intézményeket. A törvény hatálya az ......-re, mint felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyre kiterjedt (3. §
(1)bekezdés b) pont). A
(2)bekezdés b) pontja szerint a törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősült a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehetett általános, nyelvi vagy szakmai képzés. A 8. §
(1)bekezdése szerint a 3. §
(1)bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor voltak jogosultak felnőttképzési tevékenység megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepeltek. A
(4)bekezdés értelmében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a megyei (fővárosi) munkaügyi központok központi szervezeti egységei vezették. A 9. §
(1)bekezdés
  1. f)és
  2. k)pontjai értelmében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3.§
(2)bekezdés szerinti célját, valamint az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát is tartalmaznia kellett. Ezzel összhangban írta elő a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001.(XII.29.) OM rendelet 4. §
(3)bekezdése, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló értesítésnek a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenység(ek) megnevezését, az azonosító számát is tartalmaznia kellett. Az idézett rendelkezésekből az következik, hogy annak megítélésénél, hogy egy adott felnőttképzést folytató intézmény mely felnőttképzési tevékenység folytatására jogosult, annak van jelentősége, hogy mely felnőttképzési tevékenység tekintetében került akkreditálásra, nyilvántartásba vételre. Felek által a jogviszonyukra irányadónak tekintett Pályázati Útmutató 2.
  1. pontja úgy rendelkezett, hogy a felperes olyan szolgáltatótól veheti igénybe a szükséges képzést, amely a felnőttképzésről szóló
  2. évi CI. törvény, különösen annak
  3. §-ában meghatározott feltételeknek eleget tett, tehát a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által vezetett nyilvántartásban szerepel. Helyesen hivatkozott arra az alperes, figyelemmel az idézett rendelkezés „különösen" szóhasználatára is, hogy a
  4. évi CI. törvény
  5. és 9.§-ai együtt értelmezendők. Nem annak van ugyanis relevanciája, hogy egy adott intézmény a munkaügyi központ által vezetett nyilvántartásban szerepel-e, hanem annak, hogy ott milyen képzéssel került nyilvántartásba vételre, regisztrálásra került-e egyáltalán a képzés tekintetében. Az ...... mint képző intézmény
  6. február 6-i nyilvántartásba vételéről szóló értesítésben a felperes munkavállalói részére nyújtott különböző SAP és Windows alap képzések nem szerepeltek, a nyilvántartásba vett számítástechnikai képesítésen belül a számítógép felhasználói alapismereti képzés, a Microsoft Office eszközök felhasználói képzés, valamint a Microsoft Office emelt szintű felhasználói képzés került feltüntetésre. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az ....... közérdekű bejelentésére lefolytatott ellenőrzési eljárás eredményeként egyértelműen arról tájékoztatta az .......-t, hogy az .......... a tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látta el, a képzés megkezdésének és folytatásának időpontjában sem szerepelt a Microsoft Windows és a SAP R/3 vállalatirányítási rendszer képzés tekintetében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, nem volt jogosult az említett képzések szervezésére, illetve folytatására, mivel azokat nyilvántartásba vétel nélkül folytatta. Egyébiránt korábban még a felperes is a képzések tekintetében történő nyilvántartásnak tulajdonított jelentőséget, amikor a Közbeszerzési Értesítő
  7. évi
  8. számában közzétett ajánlattételi felhívásában a beszerzés tárgya szerinti képzések közül legalább három, egyedileg azonosított képzéssel történő nyilvántartásba vételt szabta feltételül. Ilyen előzmények után helytállóan került megállapításra a szabálytalanság azon okból, hogy az oktatást lebonyolító cég regisztráció hiányában nem volt jogosult a Microsoft Windows és a SAP R/3 vállalatirányítási képzésre. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a projekt céljaként megfogalmazott ismeretek megszerzéséből kiindulva a pénzügyi érdeksérelmet nem látta fennállónak. Az a körülmény ugyanis, hogy az ismereteket átadó cég nem akkreditált képzést nyújtott, tekintet nélkül arra, hogy a képzés adott-e szakképesítést vagy nem, nem formai hiba, hanem képzési tevékenység jogosulatlan folytatása. Nyilvánvaló, hogy a támogatási szerződésben megfogalmazott cél (a felperes versenyképességének növelése, dolgozói képzettségi szintjének emelése) elérését biztosító, az Európai Szociális Alapból és hazai forrásból származó közpénz csakis a jogszabályoknak megfelelően használható fel. Az adott ügyben felperes a tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően ellátó céggel kötött képzésre szerződést, és mint ilyenre közpénz nem lett volna felhasználható, ezáltal azt kellett megállapítani, hogy a 360/2004.(XII.26.) Korm. rendelet
  9. §
(1)bekezdés
  1. pontjában megfogalmazott pénzügyi érdeksérelem is megvalósult. Az alperes tehát jogszerűen tagadta meg az ...... által folytatott képzések vonatkozásában a támogatás kifizetését. Az elsőfokú bíróság által megállapított, a felek által vitássá nem tett tényállás szerint az alperes az ......-től befogadott számlákhoz kapcsolódóan összesen 20.304.152 forint támogatást utasított el, továbbá elutasította a képzéshez kapcsolódó, elszámolni kívánt, összesen 5.873.288 forint kieső munkabért is, tehát mindösszesen 26.177.440 forint összegben tagadta meg jogszerűen a támogatás kifizetését. A támogatási szerződés szerint az alperest legfeljebb 47.189.376 forint támogatás kifizetése terhelte. Ezen összegből azonban 26.177.440 forintot nem kell megfizetnie a felperes részére, így a terhére eső támogatás összege 21.011.936 forint (47.189.376 - 26.177.440). Ezen összegből az alperes 8.851.335 forintot (11.797.344 forint előleg - leemelt 2.946.009 forint) már megfizetett, ezért csak további 12.160.601 forint támogatás megfizetésének kötelezettsége terheli a felperes részére. A kereset tehát, szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával, csupán ezen támogatási összeg tekintetében megalapozott. Figyelemmel arra, hogy az alperes a 12.160.601 forint támogatás megfizetésétől jogosulatlanul zárkózott el, ezen összeg után
  2. szeptember 7-től késedelmi kamatot tartozik fizetni, mégpedig a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdésében meghatározottak szerint a gazdálkodó szervezetekre irányadó kamatmértékben, amint azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította. A perbeli támogatási szerződés ugyanis a felek között polgári jogi jogviszonyt hozott létre, melynek keretében az alperes, tekintet nélkül költségvetési szervként végzendő feladatára, mint a polgári jogviszony egyik alanyaként a szerződéssel kikötött támogatás összegének megfizetésére volt köteles, és mint ilyen, gazdálkodó szervként tartozik viselni a mulasztása jogkövetkezményét. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben - a perköltségre is kiterjedően - a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes marasztalását 38.338.041 forintról 12.160.601 forintra leszállította, és az alperest ezen összeg után kötelezte
  1. szeptember 7-től az elsőfokú ítéletben megjelölt mértékben késedelmi kamat fizetésére. Az alperes fellebbezése részben eredményre vezetett, melynek következtében a felek pernyertességének-pervesztességének aránya megváltozott. A felperes 30 %-ban, az alperes 70 %ban lett pernyertes. A Fővárosi Ítélőtábla a pernyertesség és pervesztesség megváltozott arányára tekintettel a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperesnek 264.000 forint első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére. E körben a felperes által lerótt kereseti illeték, a felperes javára Kúria által megállapított perköltség összegére, a felek 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése, 4/A. §-a alkalmazásával megállapított első- és másodfokú ügyvédi munkadíjára, valamint a pernyertesség mértékére volt figyelemmel, és az alperesnek járó első- és másodfokú együttes perköltséget a feleket pernyertességük arányában megillető költségek egybeszámításával határozta meg. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték pervesztességével arányos része államnak megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem fellebbezési illeték pervesztességével arányos részét a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  2. március
  3. . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.