← Magyarország

Gf.40114/2014/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.114/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe.) I. rendű és az ... II. rendű alperes ellen kezességvállalás érvényesítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. december 21-én kelt
  3. sorszámú végzésével kijavított,
  4. október
  5. napján kelt 17.G.40.281/2013/
  6. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperes részéről
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes a keresetében előadta, hogy a ... Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Társaság)
  8. január 14-én bérleti szerződést kötött a felperes címe. szám alatti ingatlanban lévő üzlethelyiségre és a budapesti ... utcai mélygarázs 6 parkolóhelyére, mely szerződést
  9. július 31-én,
  10. augusztus 9-én és
  11. október 17-én módosítottak. Az utolsó bérleti szerződés módosításban rögzítették a
  12. október 17-i állapot szerinti bérleti díj,szolgáltatási díj,- késedelmi kamattartozás összegét (a továbbiakban: követelés), és a követelést rendező új fizetési ütemtervet. Az okirat
  13. pontjában az alperesek készfizető kezességet vállaltak a követelés és esetleges járulékos költségeinek a fizetési ütemterv szerinti kifizetéséért, valamint a bérbeadót ért minden kárért és követelésért, melyet a bérlő a bérleti szerződés megszegésével vagy jogtalan megszüntetésével okoz a bérleti szerződés tartama alatt. Előadta továbbá, hogy a Társaság a felgyülemlett tartozások megfizetésére vonatkozó megállapodást nem tartotta be, ezért
  14. november 20-án és
  15. december 20-án a felperes fizetési felszólítást küldött a kintlévőségek megfizetésére;
  16. november 20-án az alpereseket is felszólította teljesítésre, eredménytelenül.
  17. december 21-én kelt megállapodásban a Társaság vállalta, hogy
  18. január 8-ig az általa elismert 289.836.993 forint tőke, valamint 40.023.224 forint késedelmi kamat tartozásából 34.830.000 forintot megfizet; ezen kötelezettségének eleget tett, azonban a rendkívül jelentős összegű bérlői tartozásra tekintettel felperes
  19. január 4-én a bérleti szerződést
  20. január 31-i hatállyal felmondta. Felperes álláspontja szerint alperesek a Ptk.
  21. §

(2)bekezdés a) pontja szerint készfizető kezességet vállaltak a Társaság bérleti szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítéséért, ezért sortartásra tekintet nélkül jogosult a Ptk.
  1. §-a értelmében egyetemleges marasztalásukat kérni 266.208.918 forint megfizetésére, emellett igényt támasztott a keresetlevél
  2. számú mellékletében megjelölt számlaösszegek vonatkozásában, a fizetett értékek figyelembevételével az egyenlegben feltüntetett összegek után az esedékességet követő naptól járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat megfizetésére. Felperes véleménye szerint a bérleti szerződés- módosítás aláírásával a kezességvállalás az alperesek részéről írásban alakilag megfelelően létrejött, érvényessége további aktust nem igényelt. Alperesek a kereset elutasítását kérték, a követelés összegét nem, annak jogalapját tették vitássá. Álláspontjuk szerint a Ptk.
  3. §
(2)bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni, mely írásbeliségnek nemcsak a kezesek, hanem az elfogadó fél részéről is fenn kell állnia. A
  1. október 17-én kelt bérleti szerződésmódosítást azonban a felperes részéről kizárólag ... írta alá, az együttes aláírási joggal rendelkező másik ügyvezető nem. Előadták, hogy az I. rendű alperes a kezességvállalásról a felperes részéről ...zsal tárgyalt, ennek ellenére nem kapott olyan szerződést, amelyet mindkét ügyvezető, köztük ... is aláírta volna, ezért úgy értelmezte, hogy a kezességvállalás nem jött létre. A bérleti szerződésmódosítás érvényes létrejötte hiányában alperesek abban a feltevésben voltak, hogy a kezességvállalás sem jött létre érvényesen, ennek igazolására indítványozták az I. rendű alperes meghallgatását. A felperes által csatolt, ... és ... aláírásával is ellátott bérleti szerződésmódosítás vonatkozásában alperesek arra hivatkoztak, szükséges lenne aláírási címpéldány becsatolása annak igazolására, hogy a kérdéses időszakban nevezettek voltak-e a felperes részéről aláírásra jogosultak, továbbá nem tisztázott a benyújtott okirat ... általi aláírásának az időpontja, így aggályos a
  2. október 17-i okirat alakiságának a megfelelősége. Az elsőfokú bíróság
  3. sorszámú végzésével kijavított,
  4. október
  5. napján kelt 17.G.40.281/2013/
  6. számú ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket a felperes javára 266.208.818 forint és az egyes számlaösszegek után az ítéletben írt kezdő időpontoktól
  7. június 30-ig a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege,
  8. július 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamata, továbbá 3.555.000 forint perköltség megfizetésére, az ezt meghaladó késedelmi kamat tekintetében a keresetet elutasította. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperesek a
  9. október 17-én kelt
  10. számú bérleti szerződésmódosítással egyidejűleg egy okiratba foglaltan elkülönített pontban - a Ptk.
  11. §
(2)bekezdése szerint érvényesen készfizető kezességet vállaltak az okirat általuk sem vitatott aláírásával. Kifejtette, a jogszabály a kezességvállalás létrejöttéhez kizárólag a kezességet vállaló személy írásbeli nyilatkozatát követeli meg, további aktusra, így a jogosult elfogadó nyilatkozatára nincs szükség, utóbbi akár szóban, akár ráutaló magatartással is megtörténhet. Alperesek védekezése szerint a kezességvállalásról ... ügyvezetővel megállapodtak, az okiratot ... másik ügyvezető
  1. október 17-én aláírta, így megállapítható, hogy a jogosult részéről a kezességvállalás elfogadása szóban, illetve írásban megtörtént. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kezességvállalás érvényességét nem érinti, hogy az okirat 6.
  2. pontjában írtak ellenére az I. rendű alperes 5 napon belül közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot nem tett, ennek elmaradását ugyanis sem érvénytelenségi, sem a kezességvállalás megszűnésére vezető okként nem határozták meg. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdése értelmében vizsgálta az elsőfokú bíróság a kezességvállalás tartalmát, azt, hogy az kizárólag a
  1. számú bérleti szerződésmódosításba foglalt fizetési ütemtervben rögzített bérlői kötelezettség teljesítésére vonatkozik, vagy azon túl a bérleti szerződésből eredő további időszakban keletkező valamennyi tartozásért fennáll-e. Az okirat 6.1.
  2. és 6.3.
  3. pontjában foglaltak nyelvtani értelmezéséből arra vont le következtetést, hogy a kezességvállalás nemcsak a fizetési ütemterv szerinti követelés teljesítéshez kapcsolódóan jött létre, hanem alperesek a bérleti szerződésből eredő valamennyi bérlői kötelezettségért kezességet vállaltak. A szerződés azon megfogalmazása, mely a bérleti szerződés megszegésével keletkező követelésért való kezességvállalást rögzíti, nem értelmezhető másként, minthogy a bérleti díj megfizetésével összefüggésben bérbeadói oldalon jövőben jelentkező követelés teljesítésére vonatkozik a bérleti szerződés teljes időtartama alatt. Utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a kezességvállalás szerződést biztosító mellékkötelezettség, mellyel feltételes és jövőben létrejövő követelés is biztosítható. Tekintettel arra, hogy a kezességvállalás a bérleti szerződésből eredő valamennyi bérlői kötelezettségre kiterjed, az alperesek alappal nem hivatkozhatnak arra, hogy a kezesség a
  4. számú bérleti szerződésmódosítás érvényes létrejötte hiányában nem áll fenn. A
  5. december 21-én kelt megállapodás tartozáselismerő nyilatkozatot is tartalmaz; a Társaság elismerésére figyelemmel az alperesek nem vitathatják a követelés fennállását, és mivel a felperes
  6. január
  7. napjára jogszerű felmondással élt, nincs jelentősége a bérleti szerződésmódosítás azon rendelkezésének, mely a bérleti időtartam meghosszabbítására, valamint a részletekben történő teljesítésre vonatkozott. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a 6.1.
  8. és 6.3.
  9. pontba foglalt, a bérlő teljesítéséért vállalt teljes körű kezességre tekintettel szükségtelen annak vizsgálata, hogy a
  10. számú szerződésmódosítás érvényesen létrejött-e a bérlő és a bérbeadó között, mivel annak esetleges érvénytelensége e két pontban meghatározott önálló kezességvállalást tartalmazó alperesi nyilatkozatot nem érinti. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a bérleti szerződés módosításának érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása, az szóban is létrejöhetett írásbeli alakiság kikötése hiányában. Tekintve, hogy a felek közötti jogvita, a kezességvállalás írásbeli érvényes létrejötte, a kezesség tartalma és terjedelme a rendelkezésre álló okiratok alapján egyértelműen elbírálható volt, az elsőfokú bíróság mellőzte az alperesek által indítványozott meghallgatást, utalva arra, nincs jelentősége a kezességvállalás érvényessége szempontjából annak, hogy az alperesek miként értelmezték azt a helyzetet, hogy ... által aláírt okiratot nem vettek át. Mindezért az elsőfokú bíróság alpereseket egyetemlegesen kötelezte a Ptk.
  11. §a,
  12. §
(2)bekezdése és 274. §
(2)bekezdése alapján a Társaság felperes felé fennálló - a keresetlevél
  1. számú mellékletében részletesen kimunkált - bérleti, szolgáltatási díjból és egyéb közüzemi költségből álló mindösszesen 266.208.918 forint tartozása és annak Ptk. 301/A. §-a szerinti kamata megfizetésére azzal, hogy utóbbi körében figyelembe vette a
  2. évi XXXIV. törvény
  3. §
(3)bekezdésével történő Ptk. módosítást. Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérték. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság az 1/2009. (VI. 24.) PK véleményben foglaltakat figyelmen kívül hagyva, a Pp. 3. §
(3)bekezdésébe ütközően nem adott tájékoztatást részükre a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének a következményéről. A
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt bírói felhívás, valamint az arra tett felperesi nyilatkozatok és becsatolt okiratok alapján az alperesek úgy értelmezték, hogy a kezességi szerződés létrejöttét felperes a
  2. július 11-én kelt nyilatkozatára és az ahhoz csatolt okiratra alapítja, erre tekintettel nem tartották szükségesnek ... tanúkénti idézését. Amennyiben azonban a per állása szerinti bizonyítási kötelezettségükkel tisztában lettek volna, a tanúbizonyítási indítványtól nem állnak el, sőt kérték volna ... és ... tanúkénti meghallgatását is. Álláspontjuk szerint a kezességi szerződés tartalmának a feltárásához, az azt megelőző tárgyalások eredményének a tisztázásához elengedhetetlenül szükséges a tanúbizonyítás lefolytatása, valamint I. rendű alperes személyes meghallgatása; nevezett és ... tud arra nyilatkozni, hogy miben állapodtak meg, ehhez képest mit rögzített a
  3. számú bérleti szerződésmódosítás, és mi volt az oka, hogy ezen okiratot ... végül nem írta alá. Véleményük szerint az elsőfokú bíróság I. rendű alperes személyes meghallgatásának a mellőzésével is eljárásjogi szabályt sértett, megakadályozta a tényállás alapos tisztázását, az ugyanis nem volt kizárólag okiratokra alapítható, különös figyelemmel arra, hogy külföldi nyelven kerültek kiállításra, egyszerű fordításuk beszerzésének a mellőzése sérti a Pp.
  4. §-ában foglaltakat. Az okirati bizonyítás hiányossága az is, hogy az elsőfokú bíróság alperesek indítványa ellenére nem kötelezte felperest a két eltérő aláírással ellátott
  5. számú bérleti szerződésmódosítás eredeti példányának a benyújtására, illetőleg az okiratokat aláíró ügyvezetők aláírási címpéldányának a becsatolására. Alperesek álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének sem, az ítéletben nem adta indokát, hogy miért fogadja el az angol nyelvű okiratokat fordítás nélkül. Az ítélet szerkesztésében mutatkozó ellentmondás, hogy a tényállást a
  6. július 11-én kelt felperesi beadvány mellékletét képező
  7. számú módosításra alapította, a jogi indokolásban azonban nem erre utalt, a kezességi szerződés létrejöttét ... szóbeli és ... írásbeli elfogadása révén látta megállapíthatónak; ezen ellentmondás és az indokolási kötelezettség megsértése a másodfokú eljárásban nem orvosolható. Az okiratok értékelése körében megmutatkozó hiányosság annak tisztázása elmaradása, hogy a felperes által utóbb csatolt okiraton miért került áthúzásra ... neve, illetőleg, hogy azt miért és mikor írta alá .... Nincs feltárva, hogy az eltérő okiratok milyen körülmények között keletkeztek, értelmezhetetlen, hogy melyik okiratot fogadta el az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjaként. Az okiratok eltérése okán nem lehet tényállást megállapítani, abban dönteni, hogy felperes melyikre alapítja a kezességvállalás létrejöttét, azt felperes milyen módon fogadta el, ha egyáltalán jogszerű elfogadásra került sor. Nem adta indokát az elsőfokú bíróság annak sem, miért lenne a
  8. számú szerződésmódosítás érvénytelensége esetén önálló nyilatkozatként érvényes az alperesi kezességvállalás. Erre vonatkozó megállapítást csak akkor tehetett volna, ha lefolytatja a bizonyítást abban a körben, hogy az alperesek vállaltak volna-e készfizető kezességet a
  9. számú szerződésmódosítás érvényes létrejötte nélkül. Nem lett volna mellőzhető annak feltárása, hogy a tárgyalások eredményeképp megállapodás is létrejött-e alperesek és ... között; utaltak arra, I. rendű alperes és ... megállapodása esetén viszont az nem tisztázott, hogy ténylegesen létrejött-e, és ha igen, milyen tartalommal a kezességi szerződés. A
  10. számú szerződésmódosítás érvényes létrejötte jelentős az ügy eldöntése szempontjából, amennyiben ugyanis az előbbi érvénytelen, akkor az abban foglalt írásbeli készfizető kezességvállalás is érvénytelen. Nem folytatta le az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást abban a körben sem, elfogadta-e felperes az alperesek írásbeli kezességvállalását, amennyiben az érvényesen létrejött volna, nem tisztázott, hogy az alperesek mikor, milyen ajánlatot tettek a kezesi szerződés megkötésére, és az milyen formában került elfogadásra. Fenntartották azon álláspontjukat, hogy felperes nem bizonyította, akár szóban, akár írásban érvényesen elfogadta volna a készfizető kezességvállalásra tett
  11. számú szerződésmódosításba foglalt írásbeli alperesi ajánlatot, ezt ugyanis kizárja a két ügyvezető együttes aláírásának a hiánya. A Gt. és a Ctv. képviseletre vonatkozó szabályaira figyelemmel felperesnek okirattal kellett volna igazolnia az elfogadást, a per során utóbb csatolt
  12. számú szerződésmódosítást azonban ... utólag írta alá, így nem nyert bizonyítást, hogy az alperesi ajánlat elfogadása az ajánlattevőkhöz egyáltalán megérkezett volna. Véleményük szerint a perben lefolytatott bizonyítás eredménye alapján kizárólag arra vonható le következtetés, hogy az alperesek az írásbeli ajánlat megtétele előtt ...zsal tárgyaltak, vele valamilyen tartalmú megállapodást kötöttek, azt azonban utóbb ... sem írásban, sem szóban nem fogadta el. Felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, alperesek másodfokú perköltségben marasztalását kérte, utalva arra, hogy fellebbezési joguk gyakorlásához mindkét alperesnek önállóan kellett volna teljesítenie a 2.500.000 forintos illetékfizetési kötelezettséget, mely elmaradt. Érdemben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást helytállóan feltárta, és abból megalapozott jogi következtetést vont le. Nem vétett eljárásjogi szabályt, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a felek egyező előadása és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem volt szükség tanúbizonyítás lefolytatására, a jogvita ugyanis jogkérdés elbírálását igényelte. Fenntartotta azon álláspontját, hogy adott jognyilatkozat alaki okból fennálló érvénytelenségét nem attól függően kell vagy lehet megállapítani, hogy az milyen szerződésben kerül kikötésre, minden jognyilatkozatot önállóan kell minősíteni az arra irányadó formai követelmények figyelembevételével. A perben vitássá tett kezességvállalás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy azt milyen típusú szerződésben rögzítették, így a
  13. számú bérleti szerződésmódosítás érvénytelenségére vonatkozó hivatkozás súlytalan, a kezességvállalást még a szerződésmódosítás érvénytelensége esetén is a kezességre irányadó szabályok szerint kell elbírálni. Fenntartotta azon véleményét, hogy a szerződésmódosítás alaki okból történő érvénytelenségére peradat nem utal, felperes a perben becsatolta az együttes cégjegyzési joggal rendelkező törvényes képviselők aláírásával ellátott okirati példányt, így a módosítás aláírása körében nem történt olyan képviseleti hiba, amely a jogviszony érvénytelenségéhez vezetne. Nincs jelentősége annak, hogy a szerződésmódosítás aláírására felperes ügyvezetői közül ... részéről nem került sor, utóbbi egyébként nem magánszemélyként, hanem felperes ügyvezetőjeként tárgyalt az alperesekkel. Amennyiben a perbeli jogügylet alperesek által állított alaki fogyatékossága fennállna, az az utólagos jóváhagyás folytán a Ptk.
  14. §
(1)bekezdése értelmében megszűnt, a képviselt jóváhagyó nyilatkozata ugyanis a képviseleti jog elismerése. A jóváhagyás nagyvonalú bírói értelmezéséből következik, hogy a jóváhagyás megtagadását minden esetben határozottan kifejezésre kell juttatni, ennek elmaradása rendszerint olyan ráutaló magatartásnak tekinthető, amely jóváhagyást juttat kifejezésre. Utalt felperes arra is, hogy a képviselt alakszerűségi követelményekhez kötött szerződést is jóváhagyhat akár szóban, akár ráutaló magatartással. Fenntartotta felperes azon jogi érvelését, hogy eltérő alaki szabályok vonatkoznak a kezesség elvállalására és a kezességi szerződésre. A kezességelvállalás elfogadásának nem kell kifejezettnek lennie, önmagában a perindítás ténye is azt igazolja, hogy a kezességvállalást a felperes elfogadta. Tekintettel arra, hogy okiratba foglalt kezességvállalást kellett az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia, és annak tartalma egyértelmű volt, mellőzhette az érintett felek személyes meghallgatását, az ahhoz kapcsolódó tanúbizonyítás lefolytatását. Vitatta felperes, hogy bonyolult szerződésről lenne szó, az I. rendű alperes mindvégig jogi képviselővel vett részt a tárgyalás folyamatában, ráhatása volt a szerződés kialakítására, az összesen öt oldalas módosítás nem kifejezetten bonyolult szövegezésű, ráadásul a kezességvállalás legfontosabb része, a készfizető kezesség kifejezetten magyar nyelven is feltüntetésre került az angol nyelvű módosításban. Iratellenesen állítják alperesek, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az okiratok magyar fordítása beszerzését, felperes ugyanis az angol nyelvű bérleti szerződésmódosítás hiteles fordítását becsatolta. Alperesek fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a peres felek nyilatkozatai helytálló figyelembevételével, a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta és abból eljárásjogi szabálysértés nélkül vonta le megalapozott, helyes jogi következtetését. Nem osztotta a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megszegésére vonatkozó fellebbezési érvelést. Az alperesek által felhívott 1/
  1. (VI. 24.) PK vélemény
  2. pontjában foglaltakból következően a bíróságnak a kereseti kérelemben és ellenkérelemben előadottakból kiindulva, a jogvita elbírálásához szükséges anyagi jogi szabályok szerint jelentős tény bizonyításának a szükségességéről kell a feleket tájékoztatnia. A bizonyító fél által előterjesztett bizonyítási eszköz bizonyító erejének a megdöntését célzó előadás esetén az erre hivatkozó felet a bizonyításra kötelezett féllel azonos körben kell tájékoztatni. A perbeli esetben felperest a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint megalapozott igényérvényesítéséhez a kezességvállalás érvényes létrejöttének a bizonyítása terhelte, a Ptk. 272. §
(2)bekezdésében előírt írásbeliség folytán sikeresen okirattal bizonyíthatott. A fellebbezésben foglaltaktól eltérően a kezességvállalás alátámasztására becsatolt angol nyelvű
  1. számú bérleti szerződésmódosítás hitelesített - magyar fordítása rendelkezésre állt, tehát az okirati bizonyíték per anyagává tétele során érvényesült a Pp.
  2. §
(1)bekezdése, mely alapelvi rendelkezés az eljárás magyar nyelvűségét írja elő. Iratellenes az eltérő kezességvállaló nyilatkozatokra tett fellebbezési előadás is; a felperes által csatolt kezességvállalást tartalmazó okiratok között ugyanis eltérés kizárólag a felperesi társaság részről történő aláírások száma tekintetében mutatkozott. A fenti felperesi okirati bizonyítás bizonyító erejének a megdöntését célzó releváns védekezést az alperesek nem terjesztettek elő, figyelemmel arra, hogy a kezességvállalást tartalmazó
  1. számú bérleti szerződésmódosítás részükről történő aláírását, annak
  2. pontjában megtett jognyilatkozat akaratukkal összhangban álló megszövegezését nem vitatták, azt sem állították, hogy az okirat aláírását megelőző szóbeli megállapodás és annak írásbeli rögzítése között tartalmi eltérés lett volna. Alperesek a kezességvállalás felperesi elfogadását vitató ellenkérelmet terjesztettek elő, melyet az elsőfokú bíróság azon helytálló - az egységes bírói gyakorlatban elfogadott és felperes által helyesen felhívott - jogi álláspont alapulvételével vizsgálta, mely szerint a Ptk.
  3. §
(2)bekezdése a kezesség elvállalását és nem annak jogosulti elfogadását köti alakisághoz. Abból kiindulva tehát, hogy a kezességvállalás létrejöttére és tartalmára a
  1. számú bérleti szerződésmódosítás
  2. pontjában foglaltakat kell irányadónak tekinteni, szükségtelen az írásbeli kezességvállalást megelőző szóbeli ajánlatközlés, tárgyalás és a kezességvállalást tartalmazó okirat felperesi aláírása körülményeinek a feltárása - utóbbi sem érinti ugyanis az írásbeli kezességvállalás érvényességét - alappal mellőzhető ezért ..., ... és ... tanúkénti, valamint I. rendű alperes személyes meghallgatása; ezen fellebbezésben részben ismételten indítványozott bizonyítás lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla nem látott indokot, nem értett egyet alperesek azon érvelésével, hogy ez a bizonyítástól történő elzárásukra, a tényállás feltáratlanságára vezet. Mindezért a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésének a szükségességére vonatkozó fellebbezésben kifejtett álláspontot. Az ítéleti döntés érdemi megalapozottságát vitató fellebbezési okfejtés sem foghat helyt, az alábbiak szerint. A lefolytatott bizonyítás eredményének okszerű, Pp.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő értékelésével jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy felperes a
  1. számú bérleti szerződésmódosítás
  2. pontjában rögzített kezességvállalás érvényes létrejöttét kétségmentesen bizonyította, így alperesek keresetben kért marasztalásának helye van. A korábban már kifejtettek szerint a kezességvállalást elfogadó jogosulti nyilatkozatnak - jogszabályi kötelezés hiányában - nem kell igazodnia a kezességvállalásra előírt alakisághoz; az elfogadásra nincs formakényszer, az az írásbeliség mellőzésével szóban vagy akár ráutaló magatartással is kifejezésre juttatható. Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla felperes fellebbezési ellenkérelemben kifejtett azon álláspontját, hogy önmagában az alperesekkel szembeni perindítás ténye is alkalmas az elfogadás megtörténtének az igazolására, ugyanakkor az okirat ... és ... általi aláírása felperesi írásbeli elfogadásra enged következtetni. A ... cégjegyzékszámon nyilvántartott adatok szerint a kezességvállalás
  3. október 17-i időpontjában felperes ügyvezetője ...on kívül ... és ... volt, utóbb nevezettek írásbeli nyilatkozattételi jogosultságához nem fér kétség, és azt nem teszi aggályossá sem az, hogy az aláírásuk okiratra történő rávezetése egymástól időben elvált, sem az, hogy ... az okiratra ... előre géppel feltüntetett, áthúzásra került neve helyett tüntette fel a saját névaláírását. Nincs jelentősége annak sem, hogy alperesek a szóbeli tárgyalásokat felperes képviseletében ...zsal folytatták, mégsem nevezett járt el az okirat aláírójaként; az, hogy utóbbi hiányának az alperesek - egyébként tévesen - jelentőséget tulajdonítottak, a kezességvállalásuk érvényességét nem érinti, ugyanúgy az sem, hogy az okirat ... általi utólagos aláírásáról csak a perben értesültek. A kezességvállaló alperesi jognyilatkozatot tartalmazó
  4. számú bérleti szerződésmódosítás érvénytelenségére történő alperesi hivatkozás is alaptalan; a Ptk.
  5. §-a szerint minősülő bérleti szerződés, így annak módosítása sincs jogszabály által rendelt alakisághoz kötve, arra pedig nem merült fel peradat, hogy a bérleti jogviszonyban részes felek maguk írtak volna elő írásbeliséget. Ezen utóbbi helyzet fennállása esetén egyébként az nem lenne figyelmen kívül hagyható, amennyiben ... ügyvezető az együttes aláírási joggyakorlás hiánya miatt képviseleti jogát túllépve járt volna el, azt ... másik ügyvezető az okirat utólagos aláírásával mindenképpen orvosolta. Alperesek az ítéleti döntést a fent kifejtetteken túl egyéb okból nem tették vitássá, és mivel a fellebbezésben előadottak sem eltérő tényállás megállapítására, sem eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesek a pervesztességük okán saját maguk viselik a - Pp.
  1. § a) pontja szerint fennálló egységes pertársaságuk folytán őket együttesen terhelő - 2.500.000 forint jogorvoslati illetéket, valamint a Pp.
  2. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint kötelesek felperes másodfokú perköltsége megfizetésére, melyet a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával - mérlegeléssel - a kifejtett ügyvédi tevékenységhez igazodóan 1.000.000 forint + áfa mérsékelt összegű jogi képviseleti munkadíjban határozott meg. Budapest 2014. november 4. Dr. Tibold Ágnes s,k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s.k., s.k., előadó bíró Dr. Felker László bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.