B.168/2013/23 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont és

(3)bekezdés a) pont). Ezért a bíróság, mint különös és többszörös visszaesőt 12 (Tizenkettő) év 6 (Hat) hó fegyházbüntetésre és 10 (Tíz) év közügyektől eltiltásra ítéli. Kötelezi a vádlottat, hogy a ... sértettnek fizessen meg 1.525.000.- (Egymillióötszázhuszonötezer) Ft-ot és ennek

1. október hó
2. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatát, és az államnak 93.500.- (Kilencvenháromezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket. A bűnjeleket az iratoknál rendeli kezelni. Kötelezi a vádlottat, hogy az eljárás során felmerült 819.256.(Nyolcszáztizenkilencezer-kettőszázötvenhat) Ft bűnügyi költséget az államnak fizessen meg, további 30.787.- (Harmincezer-hétszáznyolcvanhét) Ft bűnügyi költséget az állam visel. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség
3. június 26-án kelt B. 2244/2010/13-I. BTÖ. számú vádirata alapján 1 rendbeli, az
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat ... gyanúsított ellen. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, házas, két kiskorú gyermeke van, 10 év 14 évesek, ingatlana, jelentős értékű ingósága nincs. Büntetve volt: 1./A vádlottat a Budapesti IV.-XV. Kerületi Bíróság

1. június 23-án jogerős
2. B. IV.586/1997/
3. számú ítéletével 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évre felfüggesztette, azonban a végrehajtást utóbb elrendelték. 2./
4. december 4-én a Sárvári Városi Bíróság B. 291/2002/
5. számú összbüntetési ítéletével a vádlottat 9 hó 15 nap börtönbüntetésre ítélte, mely ítéletből a vádlott
6. december 4-én szabadult. Az alapítéletek: Dunakeszi Városi Bíróság
7. B. 250/1997/
8. számú és a Sárvári Városi Bíróság B. 348/2001/
9. számú ítéletei. 3./
10. május 3-án a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
11. B. IV. 1550/2003/
12. számú ítéletével (mely a
13. Bf. IV. 9004/2004/
14. számú másodfokú határozattal emelkedett jogerőre) a vádlottat 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, mely ítéletből a vádlott
15. május 17-én szabadult. 4./
16. október 4-én a Kecskeméti Városi Bíróság
17. B. 2207/2005/
18. számú összbüntetési ítéletével (mely a
19. Bkf. 1252/2005/
20. számú másodfokú határozattal emelkedett jogerőre) a vádlottat különös visszaesőként 9 év fegyházbüntetésre ítélte. /A Kecskeméti Városi Bíróság a Gödöllői Városi Bíróság
21. B. 599/2000/
22. számú és a Kecskeméti Városi Bíróság
23. B. 662/1999/
24. számú alapítéleteit foglalta összbüntetésbe./ A vádlott ezen ítéletét
25. január 17-én töltötte ki. 5./
26. május 24-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság
27. B. 1373/2005/
28. számú ítéletével a vádlottat 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. 6./
29. november hó 29-én a Paksi Városi Bíróság
30. B. 239/2011/
31. számú határozatával (mely a Szekszárdi Törvényszék
32. Bf. 146/2012/
33. számú határozatával emelkedett jogerőre) a vádlottat bűnpártolás vétsége miatt többszörös visszaesőként 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Jelenleg más, a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyben rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt van előzetes letartóztatásban. ─── o ───
34. október 28-án ... forgalmi rendszámú postajárat reggel 7 óra 30 perc körüli időben érkezett meg ...be a ... szám alatt található postahivatal épülete elé, hogy a levél és egyéb postai küldeményeket átadja a hivatal dolgozója részére. A gépkocsivezető, ... az autóval a postahivatal bejáratánál állt meg és elkezdte kipakolni a szállított ládákat és zsákokat. Amikor bezárta a gépkocsi hátsó ajtaját és elindult a postaépülete felé, megállt mellette a ..., lopott forgalmi rendszámmal felszerelt ... típusú gépkocsi. A jobb első ülésből kiszállt ... vádlott ismeretlen társa egy fegyverrel a kezében, melyet a postajárat gépkocsivezetőjére, ...ra fogott és felszólította, hogy dobja el a kezében lévő dolgokat. Eközben kiszállt a személygépkocsiból ... vádlott is. Odament a postakocsi hátsó részéhez, felszólította ...t, hogy nyissa ki az autó hátsó ajtaját. ... a felszólításnak eleget tett. ... vádlott az immár kikulcsolt ajtót kinyitotta, majd közölte ...val, hogy nyissa ki az oldalsó ajtót is. ... vádlott- ismeretlen társa mindeközben figyelte a gépkocsivezető mozgását úgy, hogy a fegyvert folyamatosan ráfogta. ... a felszólításnak eleget téve a bal oldalajtót kikulcsolta, majd azt ... vádlott kinyitotta. A vádlott miután meglátta a gépjárműben található pénzkazettát, mely az autó aljához volt rögzítve egy fém állványon, felszólította ...t, hogy azt nyissa ki. A tanú közölte, hogy a nyitáshoz nincs hozzáférése, ezért a vádlott addig rángatta az állványt, amíg azt ki nem szakította a gépkocsi aljából. Ezt követően a pénzkazettát az állvánnyal együtt betuszkolta a ... gépjárműbe, és beült a vezetőülésbe, miközben a társa folyamatosan a fegyvert rászegezve figyelemmel kísérte ... mozdulatait. ... vádlott ismeretlen társa ezután szintén beült a gépkocsiba és elmenekültek a helyszínről. ... vádlott és ismeretlen társa által eltulajdonított pénzkazettában 1.200.000.- Ft volt, melyhez rögzítettek egy 25.000.- Ft értékű ... típusú etikett nyomtatót, a pénztároló értéke 250.000.- Ft, míg az állványé 50.000.- Ft volt. Így a bűncselekménnyel mindösszesen 1.525.000.- Ft kárt okoztak, mely nem térült meg. A ... sértett 1.525.000.- Ft erejéig polgári jogi igényt jelentett be. ─── o ─── A törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása során kihallgatta a vádlottat, ..., ..., ... tanúkat, valamint dr. Egyed Balázs, dr. Füredi Sándor és dr. Kertész Ákos igazságügyi szakértőket, továbbá a tárgyalás anyagává tette a nyomozás során keletkezett iratokat. A vádlott ... mind a nyomozás, mind a tárgyaláson tett vallomásában tagadta a bűncselekmény elkövetését, így bűnösnek sem érezte magát. Úgy nyilatkozott, hogy tudomása sincs a bűncselekményről és nem is járt még soha ... megyében sem. A vádirat megalapozottsága kapcsán nem vonta kétségbe a szakértői véleményt a tekintetben, hogy a DNS minta valóban tőle származik /jkv. 37.old/, kizárólag annak a postagépkocsira való kerülésének módját tette kétségessé. Azt állította, hogy valamilyen áttételes módon került a DNS mintája a postagépkocsira. ... tanú vallomásában előadta, hogyan zajlik a postánál egy átlagos szállítási nap, majd a vádbeli napon történtekről az alábbiakat nyilatkozta. ...ról reggel 7 óra körül indult és ... útvonalon közlekedve az ... frsz-ú postai gépkocsival és kb. fél nyolckor ért a ...i postahivatalhoz. A szállított áruról pontos információval nem rendelkezett. A posta előtti bejáratnál megállt, a hátsó ajtón át kipakolta az átadni kívánt tárgyakat, majd visszazárta az ajtót. Ekkor jött egy autó és hallotta, hogy lassít mellette. Visszafordult és ekkor már egy férfi már kint állt az autó jobb oldala mellett. Egy fegyvert fogott rá és felszólította, hogy dobja el ami a kezében van. Ezért ő a papírokat a földre ejtette. A személy sötét ruhában volt, símaszkot és kesztyűt viselt, sapka nem volt rajta. A bal első ülésről is kiszállt egy személy aki felszólította a tanút, hogy nyissa ki a gépkocsi ajtaját. Ennek a személynek a fején is símaszk volt és kesztyűt hordott. A felszólításnak eleget téve az autó hátsó ajtaját kikulcsolta, a gépkocsit vezető férfi pedig azt kinyitotta Az autónak ebből a részéből nem vett ki semmit, hanem felszólította, hogy a gépkocsi oldalajtaját is nyissa ki. A tanú ezt az ajtót is kikulcsolta és ugyanaz a személy az ajtót kinyitotta. Észlelve a kazettát kérte, hogy a tanú nyissa ki azt. ... tanú a valóságnak megfelelően közölte, hogy nincs lehetősége a kazetta kinyitásához, mert kódot nem kapott hozzá. Ezt követően a férfi elkezdte rángatni a kazettát tartó állványt, miközben a társa végig a kocsinál állt és a fegyvert a tanúra szegezte. A rángatás eredményeként a kazetta állványa kiszakadt a gépkocsi aljából azt az elkövető betette a gépkocsi hátsó ülésére majd beszállt a kormány mögé, a társa a jobb első ülésre és elhagyták a helyszínt. A tanú megfigyelte, hogy az elkövetők ezüst színű ... típusú autóval jöttek, melynek rendszáma: ... volt. A tanú azt vallotta, hogy a símaszk és a kesztyű végig az elkövetőkön volt és őket megfigyelve azt állapította meg, hogy aki a fegyvert fogta, az egy vékonyabb testalkatú személy volt, 180 cm magas lehetett. A másik egy nagyobb darab, testesebb alkatú. Annyit látott még, hogy ... felé kanyarodott el az autó, amikor elhagyták a helyszínt. Ezt követően bement a postahivatalba, a szolgálati telefonról próbálta hívni a főfelügyeletet, és biztosította a helyszínt a rendőrök kiérkezéséig. A tanács elnöke ismertette a tanúval a nyomozás során tett vallomását (nyomozati iratok 429-
35. oldal), melyet a tanú felismert, a vallomását fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta. ... tanú kihallgatása során az alábbiakat mondta el: a ...i postán dolgozik, általában fél 8-ra jár dolgozni. A cselekmény napján kinyitotta a postát, majd bent várakozott a postagépkocsira. Ekkor a kollégák még nem voltak ott. Amikor megjött a postakocsi, éppen kilépett volna, amikor látta, hogy ... tanú mellett áll egy fiatalember fekete kapucnival a fején. ... tanú bentről csak annyit hallott, hogy „Dobd el, dobd el!”. Ezt látva nem ment tovább, nem ment ki az utcára, hanem visszalépett és azonnal megnyomta az ún. csendes riasztót. Továbbra sem ment ki a postahivatalból, nagyon megijedt, félt, hogy az elkövetők ne jöjjenek be a hivatalba. Az elkövetők gépkocsijának csak a hátulját látta, illetve azt, hogy az egy szürke színű autó. A típusát nem tudta megmondani. Úgy látta, hogy az az elkövető, akit látott, kapucnit viselt és mintha fegyvert, vagy fegyvernek látszó tárgyat fogott volna ... tanúra. A csendes riasztó megnyomását követően pár percen belül a főügyelet visszajelzett, és ő elmondta, hogy postakocsi rablás történik. A tanú ügyész kérdésére elmondta, hogy csak azt a személyt látta kiszállni az autóból, aki a fegyvert fogta ...ra. A tanács elnöke ismertette a tanúval a nyomozás során tett vallomását (nyomozati iratok 491-
36. oldal), melyet a tanú felismert, vallomását fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta. ... tanú vallomásában előadta, hogy a
37. október 28-án reggel a kisfiát vitte iskolába. Megálltak az üzletnél, bevásároltak, majd a posta felé indultak el autóval. Azonban a posta mellett nem tudtak elmenni, mert ott volt a postakocsi és egy másik autó. Ennek az autónak a színére nem emlékezett, arra azonban igen, hogy egy darabig ott álltak az autójukkal és igazából nem fogta fel, hogy pontosan mi történik. A várakozást követően, amikor már sejtette, hogy valami rendellenes történik, visszatolatott és egy másik utcán ment tovább, majd elhagyta a falut. Elmondta, hogy vele szemben az úton állt egy személy, egy másik pedig egy olyan tárgyat, aminek lábai voltak, tuszkolt be a személy mögött álló autóba. Az a személy, aki vele szemben állt az úton, civil ruhában volt. Arról a személyről nem tudott felvilágosítást adni, aki valamit tuszkolt be az autóba, ugyanis nem nagyon látta őt, csak azt, hogy hajol be és valamit próbál befelé tolni. Ügyész kérdésére a tanú elmondta, hogy összesen három ember volt a környéken a cselekmény idején. Úgy emlékezett két személy tuszkolt be valamit az autóba, két személy maszkban volt, a harmadikon nem volt semmi. A bíróság elrendelte ... és ... tanú szembesítését, mely szembesítés eredményre vezetett. ... tanú elmondta, hogy az a személy, akinél fegyver volt, illetve a másik személy közvetlenül egymás mellett álltak amikor a gépkocsit vezető a kazettát az autóba tette, takarásban lehettek, ezért láthatta úgy ..., hogy ketten teszik be az állványt az autóba. Ezt ... tanú elfogadta. Ezt követően a tanács elnöke ismertette a tanúval a nyomozás során tett vallomását (nyomozati iratok 497-
38. oldal), melyet a tanú felismert, vallomását fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta. Dr. Egyed Balázs és dr. Füredi Sándor igazságügyi genetikus szakértők a 70006427/B/
39. számú genetikai szakértői véleményben (nyomozati iratok 235-
40. oldal) a helyszíni szemle alkalmával a postakocsi bal hátsó ajtaján, az oldalsó tolóajtón, valamint a kazettát tartó fémszerkezeten (illetve ami abból maradt) rögzített DNS mintákról készítette el szakértői véleményét, amelyet a törvényszék tárgyaláson ismertetett, majd a szakértők kérdésekre adott válaszaikkal kiegészítették (
41. számú tárgyalási jegyzőkönyv 19-
42. oldal). A szakvélemény szerint a vizsgálatok az alacsony kópiaszámú DNS-t tartalmazó törletmintából major komponensként, az autoszómás vizsgálatok során kevert genetikai profilt, az Y kromoszómás vizsgálatok pedig ismeretlen férfiági haplotípust (allélok − vagylagosan öröklődő DNS szakaszok − csoportja egyetlen kromoszómán) mutattak ki. A kevert genetikai profilt és a férfiági haplotípust legalább kettő férfi genetikai tulajdonságának keveredése eredményezte, mely profilban a kimutatott férfi tulajdonság együttese az adekvát lókuszokon megtalálható. A vélemény tartalmazta továbbá, hogy a számításba jövő személy, vagy személyek biológiai mintájának birtokában az összehasonlító genetikai vizsgálat elvégezhető. Dr. Kertész Ákos és dr. Füredi Sándor igazságügyi genetikus szakértők a 70002445/B/2011., 7000-1415/B/
43. és 7000-1415/B/
44. számú,
45. december 21-én kelt genetikai szakértői véleményben elvégezték a korábbi 7000-6427/B/
46. számú genetikai szakértői véleményben feltüntetett autoszómás DNS profilok, valamint a más ügyben a nyomozó hatóságok látókörébe került ... vádlott korábban rögzített szájnyálkahártya-törlete DNS profiljának összehasonlítását (nyomozati iratok 263-
47. oldal). A szakvélemény szerint a 7000-6427/B/
48. számú genetikai szakértői véleményben 1-
49. számokon feltüntetett törletmintákból kimutatott kevert autoszómás genetikai profilokban a megfelelő lókuszokon ... DNS profilja megtalálható. A magyarországi populáció statisztikai vizsgálatainak alapján annak a várható esélye, hogy ...on kívül egy, kettő vagy három másik, tőle genetikailag független személy is rendelkezhet összetevőként a bűnjelekből kimutatott tulajdonság együttesekkel legfeljebb 1:16,6 millióhoz. Ennek alapján a vizsgálat igen nagy mértékben alátámasztja azt a feltételezést, hogy a törletminták kevert szennyeződéseiben ... DNS-e jelen van. Dr. Füredi Sándor szakértő a tárgyaláson megerősítette, hogy mind a három törletminta ún. autoszómás profiljában megtalálták ... DNS profiljából kimutatott összes tulajdonság együttest, tehát megállapítható volt ... összes vizsgált és átfedést adó tulajdonság együttese, illetve tulajdonsága. A szakvéleményben akkor szoktak rendkívüli mértékű valószínűséget megfogalmazni, ha a DNS ismétlődésének valószínűsége meghaladja a Föld lélekszámát, vagyis az 1:7 milliárd arányt. A vizsgált törletmintákban hiánytalanul találták meg ... vádlott DNS profiljának komponenseit. A kevert minta azt jelenti, hogy a minta nem egy személytől származik, hanem legalább két személyeredetet tudtak a mintában megállapítani, ugyanis egy személy maximum két tulajdonságot viselhet, egy anyai, illetve egy apai tulajdonságot. Amennyiben kettőnél több tulajdonságegyüttest találnak, ez már több személy eredetére utal. A kevert mintában a vádlott DNS-ének jelenlétével kapcsolatban, hogy nem volt olyan tulajdonság a mintában, amellyel nem rendelkezik ... és a tulajdonság ne lett volna meg mind a három törletmintából kimutatott DNS profilban, tehát nem volt jelen tulajdonságvesztés, amely akár kizárást is magával vonhatott volna. Tehát mindhárom minta esetében a hiánytalanságot meg lehetett állapítani. A szakértők a nyomok keletkezésének körülményeit, illetve azt, hogy a nyom milyen módon képződhetett le, nem vizsgálták, ugyanis másodlagos nyomhordozóból, vagyis a törletmintákat rögzítő mintavevő pálcákból vizsgálták a DNS-eket a vizsgálat során. Kérdésére a szakértő elmondta, hogy kesztyű viselése esetén is lehetséges az, hogy DNS minta rákerüljön a postakocsi ajtajára és nem zárható ki az, hogy egy adott minta ún. többszörös transzfer útján kerüljön valahova, tehát többszörös érintés, vagy többszörös átvitel során kerüljön egy adott helyre. Azonban kisebb a valószínűsége annak, hogy ezt utána ki is lehessen mutatni, ugyanis például kettős transzfernél, vagyis kettős átvitelnél már nagyobb az anyagvesztés valószínűsége, sokkal kevesebb nyom jut el a célfelszínre, így a feltevés ugyan lehetséges, de annak kisebb a valószínűsége. Többszörös transzfer esetében általában a nedves állapotban való átkerülés az, ami jobban megtartja a nyomot, illetve a nyomban lévő sejtes, illetve DNS maradványokat. A nedves állapotú biológiai anyag (például orrváladék, izzadtság, vér) jobban átvihető ilyen közvetett módon, mint a kiszáradt vagy nem annyira nedves, sima hámmaradvány (mint például egy kiszáradt vérfolt). Dr. Egyed Balázs igazságügyi genetikus szakértő elmondta, a vizsgálatok során nem merült fel a kettős, vagy esetleges hármas transzfer által történő nyom keletkezés, ugyanis szakmai ténymegállapítás az, hogy mindhárom minta esetében kimutatható DNS profilban - amiben férfi tulajdonságok is kimutathatók - legalább egy tulajdonság, és ez az egy tulajdonság köthető a gyanúsítotthoz. Dr. Füredi Sándor szakértő szerint a közvetlen nyomátvitelnek a legvalószínűbb a keletkezési módja, de általánosságban is elmondható, hogy a legtöbb nyomot a közvetlen átvitel keletkezteti, majd ezt követi a kettes, hármas transzfer és így jön a többi. Így csökkennek a valószínűségek is általánosságban. Nem kizárt, hogy a kesztyűre mint DNS-hordozóra rákerülő biológia anyag, /homlok törlés, orrtörlés, a kesztyű két oldalas hordása/ a kesztyű használatával kerül rá a nyomhordozóra. A nyom átkerülése, különösen annak menyisége, függ a nyomközvetítő tárgy anyagától. A nedvszívó anyag könnyebben viszi át a DNS-t tartalmazó anyagot a vizsgált tárgyra. A bíróság a megvizsgált bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte: ... vádlott az eljárás során mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését, a tárgyalás során nyomozati vallomását annyival egészítette ki, hogy nincs is tudomása a cselekményről, továbbá nem is járt még a megyében sem. A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését az alábbi indokok alapján. ... tanú kétségbe nem vont vallomásában olyan személyleírást adott, amely ráillik a vádlott ...ra. Elmondta, hogy két személy követte el a cselekményt, az egyik személy, aki fegyvert fogott rá, egy vékonyabb testalkatú, míg a másik személy, aki a pénzkazettát kiszakította a postakocsiból, aki a gépjárművet is vezette nagy darab, kicsit pocakos, széles vállú, kerek fejű férfi volt, fején maszkot viselt. A tanú elmondta azt is, hogy ez a személy kesztyűt is viselt. A bíróság aggálytalanul elfogadta továbbá ... és... tanúk vallomását is, amelyben az elkövetők személyére vonatkozóan nem tudtak ugyan érdemleges információt nyújtani, de az elkövetés körülményeire információkkal szolgáltak. Mindhárom tanú vonatkozásában megállapítható, hogy az általuk egyszerre észlelhető körülményekről mindhárman lényegében egyező vallomást tettek, így a bíróság mindhárom tanú vallomását aggálytalanul és teljes terjedelemében elfogadta, ugyanis a vallomások alkalmasak voltak arra, hogy a bíróság a történeti tényállást /az elkövetők személyén kívül/ megállapítsa. Az elkövető személyének megállapítását pedig az igazságügyi szakértői vélemények tették lehetővé. ... frsz-ú postajáraton rögzített DNS nyomtöredékek csakis olyan személytől származhattak, aki az elkövetéskor jelen volt és aki a gépkocsi bal hátsó ajtaját, valamint a jobb oldalon található tolóajtót, továbbá a pénzkazettát tartó fémszerkezetet, illetve magát a pénzkazettát megfogta. Figyelemmel ... tanú vallomására is, melyben előadja, hogy az elkövető fehér színű, 5 ujjas cérnakesztyűt viselt, az elkövető DNS-ét is tartalmazó nyomok a cérnakesztyűn keresztül kerültek a gépkocsi különböző részeire, egyszeres transzfer eredményképpen. Ezeknek a nyomoknak az ilyen módon történő keletkezésének a lehetőségét az igazságügyi szakértők is megerősítették a tárgyaláson. A bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy mindhárom törlet mintában hiánytalanul kimutatták ... vádlott DNS profilját alátámasztja azt, hogy a vádlott a helyszínen járt, megfogta a postajárat hátsó ajtaját, valamint az oldalsó tolóajtaját, illetve ő szakította ki a pénzkazettát a fém állvánnyal együtt a postajárat rakteréből. A szakértők kategorikusan kijelentették, hogy ún. „tulajdonság kiesés” nem volt jelen a vizsgált mintákban, ami a bíróság álláspontja szerint kizárja a nyomok többszörös transzfer útján történt keletkezését. A szakértői vélemény azon része, amely szerint a magyarországi populáció statisztikai vizsgálatának alapján annak várható esélye, hogy ...on kívül egy, kettő, vagy három másik, tőle genetikailag független személy is rendelkezhet összetevőként a bűnjelekből kimutatott tulajdonság együttesekkel, legfeljebb 1:16,6 millióhoz, a bíróság megítélése szerint (ismerve Magyarország népességét, mely kevesebb mint 10 millió fő) minden kétséget kizáróan és egyértelműen alátámasztja azt, hogy a postakocsin rögzített nyomtöredékekben ... DNS-e található meg, valamint teljes mértékben kizárja azt, hogy ezek a DNS nyomtöredékek többszörös transzfer útján más személy, vagy személyek közvetítésével kerülhettek volna azokra a helyekre, ahol az elkövető bizonyítottan megfogta a gépjárművet és ezeket a nyomokat rajta hagyta. A vádlott bűnösségét támasztja alá az is, hogy ezeket a nyomtöredékeket az elkövetés helyszínén rögzítették, /nyomozati iratok 127-132.old 4.sz.5.sz.7.sz nyom/ azon belül is a gépjármű azon részein, ahol csak és kizárólag az elkövető foghatta meg, hiszen ... tanú vallomása alapján egyértelmű, hogy ő a postakocsi hátsó, valamint oldalsó ajtaját mindössze kikulcsolta, meg azonban nem fogta az ajtót, a zárakat már az elkövető markolta meg, sőt, elmondása alapján a hátsó ajtóról először le is csúszott az elkövető keze, ezért azt többször megmarkolta. Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a postakocsin rögzített nyomok csak olyan elkövetőtől származhattak, aki a gépjárművezető ...tól különböző személy, aki ott járt a cselekmény helyszínén, és aki megfogta a gépkocsinak a hátsó ajtaját, az oldalsó ajtaját is, valamint a raktérből kiszakította a pénzkazettát az azt tartó fém állványzattal együtt. Ez a személy pedig a fentiekben részletezettek alapján minden kétséget kizáróan ... vádlott volt. Nem fogadta el a bíróság a vádlott azon védekezését, amely arra irányult, hogy az ő DNS-ét tartalmazó nyomtöredékek többszörös transzfer útján kerülhettek a postakocsi egyes részeire. A szakértők ugyanis általánosságban (és nem ebben a konkrét esetben) nem zárták ki a többszörös transzfer lehetőségét, azonban jelen esetben nem tartották valószínűnek azt, hogy a vádlott DNS profilját is tartalmazó nyomok úgy kerülhessenek a postakocsi bal hátsó ajtajára és az oldalsó tolóajtóra, illetve a fémszerkezetre, hogy azt egy másik olyan személy hagyja ott, akire rákerülhetett a vádlott DNS-ét is tartalmazó nyomtöredék. A szakértők megállapítása szerint transzfer esetén csak a nedves, vagy minél nedvesebb nyomhordozók (például orrváladék, izzadtság, vér) tartalmaznak nagy eséllyel hiánytalan DNS profilt. A helyszínen rögzített nyomokban pedig mind a három esetben hiánytalan DNS profilt találtak a szakértők. Az eljárásban sem a nyomozás során, sem a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alkalmával nem merült fel adat arra vonatkozóan, /ilyenre a védelem sem hivatkozott/ hogy az elkövetők által használt gépjárművet korábban a vádlott használta volna, majd azt akár az engedélyével, akár engedélye nélkül más használta volna, s ezen használat során került volna fel a vádlott DNS-t tartalmazó nyom az elkövetőre, melyet az a cselekmény alkalmával az érintett postakocsin hagyott. Arra sem volt hivatkozás, hogy a vádlott valamikor a sértetti gépjárművet használta volna, amikor is a biológia nyoma rákerülhetett volna. A bíróság azt állapította meg, annak ellenére, hogy a vádlott kesztyűt használt az elkövetéskor, akár az azon való átizzadáskor, akár a véletlenszerűen a testének /legvalószínűbben arcának/ megérintésekor olyan DNS-t tartalmazó nyomok keletkeztek, melyek a későbbiekben az elkövetéskor a postagépkocsin hagyott amikor azt kesztyűs kezével megérintette. Azok a helyek amelyeket ... tanú jelölt meg, akkor amikor elmondta az események menetében, hogy hol érintette meg az elkövető a gépkocsit, teljesen egybevágnak a későbbi helyszíni szemle során a DNS – nyomok feltalálásával. Szintén nem fogadta el a bíróság a vádlottnak az egészségügyi, illetve fizikális állapotából kifolyólag a bűncselekmény elkövetésére alkalmatlanságára vonatkozó védekezését, illetve erre vonatkozó bizonyítás felvételére irányuló indítványát sem, miszerint nem követhette el a bűncselekményt már csak azért sem, mert sántít, maradandó egészségkárosodásban szenved, és ezért nem tudta volna a pénzkazettát sem kirángatni a helyéről és azt a gépjárműbe behelyezni. Erre vonatkozóan a vádlott az ügy irataihoz csatolta (14-I. szám alatt) Dr. Magyari Zoltán Ph.D. szakorvos, igazságügyi szakértő által egy korábbi, 10.B.599/2000/
50. számon, a Gödöllői Városi Bíróság előtt folyamatban volt ügyben készített orvos szakértői véleményét a vádlott
51. december 3-án elszenvedett sérülései nyomán kialakult maradványállapotáról. A bíróság megállapította, hogy a vádlott által hivatkozott és becsatolt szakértői vélemény
52. január 20-án készült, az azóta a cselekmény elkövetéséig eltelt több mint 8 év alatt jelentős változás állhatott be a vádlott egészségi állapotában, hiszen a szakértői vélemény is számos esetben leírja, hogy a kialakult sérülések nem eredményeztek végállapotot, azok különböző módon korrigálhatóak voltak. Ez a szakvélemény sem tartalmaz olyan adatott amely alapján azt lehetett volna megállapítani, hogy a vádlott állapota a cselekmény elkövetése idején olyan rossz volt amely meggátolta volna, hogy a cselekményt elkövesse. A vádlott által használt gépkocsi mindössze pár méterre állt meg a postakocsitól (a tanúvallomások egyértelműen alátámasztották), így a vádlottnak mindössze néhány métert kellett megtennie amikor a postaautóhoz ment, majd azt követően ezen a rövid úton kellett a kiszakított állványt a pénzkazettával a gépkocsi ajtajáig vinnie. Ez lehet az egyik magyarázata annak is, hogy ... nem vallotta azt, hogy az elkövető sántított. /A másik két tanú nem is látta a vádlott mozgását./ Ezen kívül akár egészséges személy is tud produkálni sántító járást, illetve rövid időre az általában korlátozottan mozgó személy is képes lehet egészségesnek látszó mozgást produkálni. A sértett tanútól, / … / abban a szituációban amikor lőfegyvert, vagy ennek látszó tárgyat fogtak rá, ezzel az életét veszélyeztetve érezte, nem volt elvárható, hogy minden részletre kiterjedően megfigyelje az elkövetőt. Mindezeken túl maga a vádlott tett említést arról az utolsó szó jogán elhangzott nyilatkozatában, hogy nem sokkal szabadulását követően kidobó emberként dolgozott egy szórakozóhelyen. A bíróság álláspontja e körben az, hogy kidobó, vagy biztonsági emberként nem tud munkát végezni egy olyan személy, aki gyenge fizikumú, akinek pusztán a járás is nehézséget okoz, hiszen ez a fajta munkakör erős fizikumot és állóképességet igényel, jelentősen igénybe véve a lábakat is. Mindezekre tekintettel azt a vádlotti indítványt, amely az egészségi állapotát felmérő igazságügyi orvosszakértői bizonyítás felvételére irányult, a bíróság mint alaptalant elutasította, ugyanis a bizonyítási eszköztől nem várható olyan eredmény, amely a tényállást bármilyen mértékben is befolyásolná. Nem fogadta el a bíróság a védői indítvány azon részét sem, amely arra irányult, hogy ... tanúnak a személyleírásra vonatkozó részét a bíróság ne vegye figyelembe. A védelem arra hivatkozott, hogy a nyomozás során tett vallomásában a tanú kerek fejűként, míg a tárgyaláson tett vallomásában inkább hosszúkás arcúként írta le azt a személyt, akit a maszkban az elkövetés idején látott. A bíróság véleménye szerint irreleváns az, hogy a tanú a vádlott fejét milyen formájúnak írta le. Az, hogy a tanú a vádlott fejformáját akkor kereknek, most pedig hosszúkásnak látta, eredhet abból is, hogy a vádlott maszkot viselt, ezért másként látta a fejét maszkot viselve, illetve másként látta akkor, amikor a tárgyalóteremben maszk nélkül látta őt. A tanú vallomásának viszont releváns része az, amely a vádlott testalkatát írja le, amelyben egyértelműen elkülöníti a két elkövetőt. Az egyik elkövetőt, aki a pisztolyt fogta rá, vékony testalkatúnak, 70-75 kg körülinek írja le, míg a másik férfit, aki a pénzkazettát kiszakította a postakocsiból, 175-185 cm magasnak, nagy darabnak, kicsit pocakosnak, széles vállúnak írja le, amely viszont illik a vádlott testalkatára. ─── o ─── A bíróság a fenti bizonyítékok és indokok alapján megállapította azt, hogy a vádlott a tényállásban írt cselekményt elkövette. Vizsgálandó volt, hogy a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett jogszabályváltozás miatt, az elkövetés idején hatályos
53. évi IV. tv-t /régi Btk./ vagy a
54. évi C. törvényt /új Btk./ alkalmazva kell a cselekményt elbírálni. Ebben a körben a bíróság megállapította, hogy a vádlottra nézve a bűncselekmény büntetési tételkeretét, a büntetési tétel középmértékét is figyelembe véve, az új büntető törvény alkalmazásával cselekménye enyhébben bírálandó el, ezért a bíróság a cselekmény elbírálásakor hatályos büntető törvényt alkalmazta. Az elkövetett cselekményt a Btk.
55. §

(1)bekezdésének a) pontja és

(3)bekezdésének a) pontja szerint fegyveresen elkövetett rablás bűntettének minősítette, mert idegen dolgot /... tulajdona/ jogtalan eltulajdonítás végett úgy vett el mástól / .../ hogy ellene élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, azáltal, hogy az ismeretlenül maradt társa egy fegyvert fogott a sértettre /Btk. 13. §. /3/ bekezdés/ miközben ... a ... értékeit eltulajdonította. A Btk. 80. §

(1)bekezdése rendelkezik arról, hogy a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A Btk. 80. §

(2)bekezdése szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A Btk. 365. §

(3)bekezdése a fegyveresen elkövetett rablás bűntettére 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztést rendel alkalmazni. A bíróság a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy ... vádlott cselekményét mint különös és többszörös visszaeső követte el. /Btk. 459. § 31. pont/ A Btk. 89. §

(1)bekezdése értelmében a különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet. Így az irányadó büntetési tételkeret felső határa a vádlott vonatkozásában a fegyveresen elkövetett rablás miatt 15 évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, ennek következtében a büntetés kiszabása során irányadó középmérték 10 év. A bíróság a büntetés nemét és mértékét meghatározó bűnösségi tényezőket az alábbiak szerint értékelte: Enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára az időmúlást, mert a vádlott terhére nem róható fel az a körülmény, hogy többek között a szakértői vélemények elkészülte miatt elhúzódott a nyomozati eljárás. A büntetés kiszabása során a vádlott terhére súlyosítóként értékelte a vagyon elleni, illetve a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények országos, valamint helyi gyakoriságát. Különösen jelentős súllyal figyelembe véve azt, hogy a Gödöllői Városi Bíróság

1. B. 599/2000/
2. számú ítéletével 8 rendbeli rablás bűntettének elkövetésében találta bűnösnek, ami a visszaesői minőségen túli társadalomra való veszélyesség megállapítására enged következtetni. Továbbá szintén különösen jelentős súllyal értékelte a bíróság azt, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetését megelőzően
3. szeptember 4-én szabadult börtönbüntetéséből, így legutóbbi szabadulása és a cselekmény elkövetése között alig másfél hónap telt el. A bíróság a fenti tényezők értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottal szemben a Btk.
4. §-ában meghatározott büntetési célok - a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el - elérése érdekében a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés és (mivel méltatlan a közügyek gyakorlására) közügyek gyakorlásától eltiltás együttes alkalmazása szükséges. A szabadságvesztés tartamát a Btk.
5. §

(3)bekezdés alapul vételével a Btk. 89. §

(1)bekezdése alapján felemelt büntetési tételkerettel meghatározott középmértéktől felfelé eltérve (az eltérést a súlyosító körülmények jelentős nyomatéka indokolta), míg a közügyek gyakorlásától eltiltást a Btk. 62. §

(1)bekezdése szerinti tételkeretein belül a szabadságvesztés tartamához igazodóan határozta meg. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §

(3)bekezdés ba) alpontja alapján - mivel a büntetés 2 évnél hosszabb tartamú és az elítélt többszörös visszaeső - fegyházban határozta meg. A Be. 335. §

(2)bekezdése alapján ha a bíróság az ítéletben megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár összegét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni. Tekintettel arra, hogy a .... sértett, mint magánfél az eljárás során tételesen bejelentette polgári jogi igényét, ezért a bíróság a Be. 335. §

(2)bekezdése alkalmazásával érdemben elbírálta a ... által bejelentett polgári jogi igényt. A bíróság ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki, ezzel az elsőfokú eljárást befejezte. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség nem tekinthető sem a vád szerint, sem pedig a bíróság által minősített bűncselekmény súlyához képest aránytalannak. A bíróság tekintettel a bűnösség megállapítására, a Be.

1. §-a alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére a vádlottat, amely költség nem a vádlottat terheli azt az állam viseli. A bűnjeleket a bíróság az iratok mellett rendelte kezelni, ugyanis ... vádlott társának kiléte továbbra sem nyert megállapítást, ezért a bíróság álláspontja az, hogy a bűnjelek további felhasználása indokolt lehet abban az esetben, ha az ismeretlen elkövető személye ismertté válik és ellene büntetőeljárás indul. A törvényszék a Bv. tvr.
2. §

(7)bekezdése alapján figyelmezteti ...t arra, hogy a Magyarország területén élő elítélt köteles a lakcím adataiban (lakóhely, tartózkodási hely) történő változást a változás bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül a büntetés vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. A kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Balassagyarmat, 2013. év október hó 22. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke Pauman Mária és Szendrődi György az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is.