Gf.IV.30.059/2015/
- A Debreceni Ítélőtábla a dr. Partizer Éva ügyvéd (CÍM.) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek -, a dr. Huszti György ügyvéd (CÍME) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME., Cg...., adószám:...) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék
- március
- napján meghozott 9.G.15-12-040021/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy a cégbíróság hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezi. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint
- december
- napjáig a Cg.... cégjegyzékszámon bejegyzett alperes tagjai a felperes, valamint H.Z. voltak. H.Z.
- szeptember
- napjától 5 évre,
- szeptember
- napjáig önálló cégjegyzési jogra jogosult ügyvezetője is volt az alperesnek. Az ügyvezetői tisztsége lejártát követően
- december
- napján 10.00 órára taggyűlést hívott össze, melyre a taggyűlési meghívó
- december
- napján került átadásra a felperesnek. A taggyűlési meghívóban napirendi pontként az ügyvezető és a könyvvizsgáló választása és „egyebek" napirendi pontok szerepeltek. Határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontjaként
- december
- napjának 11.00 órája került feltüntetésre. A
- december 6-án 10.00 órakor tartott taggyűlésen a tagokon kívül jelen volt K.B.E., akinek az ügyvezetővé történő megválasztására szabályszerűen nem került sor, mivel a tagok között vita alakult ki a taggyűlés összehívásának szabálytalansága és emiatt a megtarthatósága kérdésében. H.Z.nak a taggyűlésről készített feljegyzését a felperes nem volt hajlandó aláírni, ezért azt H.Z. két dolgozóval íratta alá, majd ez alapján N.CS. ügyvéd olyan tartalmú taggyűlési jegyzőkönyvet készített, amely szerint a taggyűlés 3/
- számú határozatával K.B.E.-t
- december
- napjától határozatlan időtartamra az alperes vezető tisztségviselőjévé választották. A 4/
- számú határozat szerint az alperes könyvvizsgálójának 5 évre a BT NEVE került megválasztásra, míg az 5/
- számú határozat szerint a taggyűlés tudomásul vette, hogy K.B.E. névértéken megvásárolta H.Z. 2 170 000 Ft-os üzletrészét. A Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága kérelemre az alperes cégjegyzékében a jogi képviselő által készített jegyzőkönyvben szereplő legfőbb szervi határozatok alapján az adatváltozásokat átvezette. A felperes a taggyűlést követően is sérelmezte H.Z. eljárását, ezért N.CS. ügyvéd és a felperes jogi képviselője
- december
- napját követően körülbelül két hétig egyeztetést folytattak a jogvita megoldása érdekében, ez azonban nem vezetett eredményre. A felperes jogi képviselője részére N.CS. ügyvéd
- december 21-én adta át a cégbírósághoz benyújtott, a
- december 6-i taggyűlésről készült jegyzőkönyvet. A felperes a Nyíregyházi Törvényszék Cégbíróságánál
- január
- napján előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében - amelyet a cégbíróság felhívására kereseti kérelemként tartott fenn - az alperes
- december
- napján megtartott taggyűlésén meghozott 3-4-5/
- számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését és a felperes javára H.Z. üzletrésze tekintetében elővásárlási jog biztosítását kérte. A kereseti kérelmében „A gazdasági társaságokról" szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §-ának
(3)bekezdése alapján kérte a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a taggyűlés nem volt szabályszerűen megtartva, mivel a Gt. 144. §-a
(2)bekezdésének megsértésével a taggyűlési meghívó csupán
- december
- napján került részére átadásra. Hivatkozott arra is, hogy mivel az ügyvezető megbízatása már
- szeptember 21-én lejárt, a vezető tisztségviselői jogviszonya megszűnése miatt nem volt jogosult a taggyűlés összehívására, ezért a szabálytalanul összehívott taggyűlésen meghozott határozatok jogszabálysértőek. Az elővásárlási jogát a Gt.
- §ának
(1)-
(3)bekezdései szerint nem gyakorolhatta, ezért H.Z. üzletrészének az értékesítésére törvénysértő módon került sor. Az alperes elsődlegesen a perindítási határidő elmulasztása miatt a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. Vitatta a felperesnek azt a tényállítását, hogy a 2011. december 6-i taggyűlés összehívására a Gt. 133. §-a
(1)bekezdésének megsértésével került volna sor, valamint nem értett egyet a felperesnek a jegyzőkönyv tartalmára és a taggyűlés jogszabálysértő megtartására tett előadásával sem. Állította, hogy a
- december 6-i taggyűlésen a Gt. szabályait megtartották, amelyen az egyszerű szótöbbséget érintő kérdésekben a szükséges szavazatokkal kerültek meghozatalra a per tárgyát képező határozatok. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes
- december
- napján meghozott 3-4-5/
- számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte és megkereste a cégbíróságot az e határozatokkal érintett adatok hivatalból való törlésére, továbbá felhívta a cégbíróságot a törléssel kapcsolatos cégjegyzéki adatok módosítására a törvényes állapot helyreállítása érdekében. Megállapította, hogy a per tárgyát képező a törvényes határidőben felülvizsgálni kért határozatok a Gt.
- §-ának
(4)bekezdésébe, 31. §-ának
(1)bekezdésébe, 123. §-ának
(1)-
(3)bekezdéseibe, 144. §-ának
(2)-
(3)bekezdéseibe, a 146. §-ának
(1)-
(3)bekezdéseibe és a 141. §-a
(2)bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezésekbe ütköznek, amely miatt a Gt. 45. §-ának
(1)-
(3)bekezdései alapján azokat hatályon kívül helyezte. Ez ellen az ítélet ellen
- sorszám alatt a felperes terjesztett elő fellebbezést és az ítélet kiegészítése iránti kérelmet arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a felperest H.Z. üzletrésze vonatkozásában megillető elővásárlási jogáról. Az elsőfokú bíróság a .../
- számú végzésével a
- november
- napján tartott tárgyaláson a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelmét elutasította, mely határozat
- január
- napján jogerőre emelkedett. A felperes a
- sorszámú beadványában bejelentette, hogy az ítélet elleni fellebbezését visszavonja. Az elsőfokú ítélet ellen
- sorszám alatt az alperes is előterjesztett fellebbezést, melyben a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és első-, másodfokú perköltségében való marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróságnak a
- december 6-i taggyűlésen meghozott határozatok jogszabályba ütközésére tett megállapításait külön nem sérelmezte, azonban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetlevelét már a Pp.
- §-a
(1)bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, mivel a Gt. 45. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos perindítási határidőt elmulasztotta.
- január 6-án a felperes keresetlevél helyett ugyanis törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő és csak
- február 3-án nyújtott be olyan tartalmú beadványt, amelyben a kérelmének perben történő elbírálását kérte. Keresetlevélként ez a beadványa
- február
- napján került lajstromozásra, ezért a 30 napos perindítási határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit az elsőfokú bíróságnak le kellett volna vonnia. Kifejtette, hogy a Gt.
- §-a
(3)bekezdésének második mondata szerinti 90 napos objektív perindítási határidő sem alkalmazható az adott ügyben. Állította, hogy ha az elsőfokú bíróság érvelése helytálló is lenne, és a felperes a taggyűlési határozatokról csak
- december
- napján szerzett volna tudomást, a perindítási határidő ehhez képest is letelt
- január
- napján, a felperes beadványát pedig kereseti kérelmeként csupán
- február
- napján iktatták. A felperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet. Az alperes külön nem sérelmezte az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának a határozatok jogszabályba ütközése tárgyában tett megállapításait, az ítélet megváltoztatását csupán a perindítási határidő elmulasztása miatt kérte. Ezért az ítélőtábla a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, melynek eredményeképpen megállapította, hogy a fellebbezés megalapozatlan. A Gt. 45. §-ának
(3)bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével pedig a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A Legfelsőbb Bíróság 4/
- számú Polgári jogegységi határozata szerint, ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. A következetes bírósági gyakorlat szerint a Gt.
- §-ának
(3)bekezdésében meghatározott 30 napos határidő elévülési jellegű, mely határidő elmulasztásának jogkövetkezménye hivatalból nem vonható le (Fővárosi Ítélőtábla .../
- sz. eseti döntés), ezért alaptalanul hivatkozott arra az alperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróságnak a perindítási határidő elmulasztása miatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Az alperes az elsőfokú eljárásban is sérelmezte a perindítási határidő elmulasztását, ezért az ítélőtábla a fellebbezéssel összefüggésben azt vizsgálta, hogy a szubjektív határidő kezdő időpontjának, azaz a határozatról való tudomásszerzés időpontjának a per tárgyát képező határozatok vonatkozásában mely időpont minősül. E vonatkozásban egyet értett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a határozatok tényleges tartalmáról a felperes csak akkor szerzett tudomást, amikor a jogi képviselőjétől megkapta a N.CS. ügyvéd által elkészített és a cégbírósági változásbejegyzési eljáráshoz benyújtott jegyzőkönyvet, azaz
- december
- napján. A H.Z. által kézzel írt papír ugyanis még azt sem tartalmazta, hogy kit milyen szavazati aránnyal, milyen időtartamra választottak meg új vezető tisztségviselőként, illetve könyvvizsgálóként. A tanúkénti kihallgatása során N.CS. ügyvéd is elismerte, hogy a felperesi képviselő az egyeztetéseik során arról tájékoztatta, hogy
- december 6-án a taggyűlés nem volt megfelelő formában megtartva (
- jegyzőkönyv
- oldal), illetve azt is előadta, hogy a taggyűlést követően készült el az üzletrész adásvételi szerződés (
- jegyzőkönyv
- oldal). Emiatt kizárt, hogy azon olyan tartalmú határozat hozatalára sor kerülhetett volna, mint amit az írásba foglalt jegyzőkönyv tartalmazott. Mindemellett a felperes nevében az elsőfokú eljárásban eljárt jogi képviselő is azt adta elő, hogy ő
- december 6-án 10.00 órától számítva 10 percig jelen volt a taggyűlés helyszínén, azonban határozathozatalra a jegyzőkönyvben leírt formában nem került sor. Rámutat az ítélőtábla arra is, hogy az iratokhoz 23/A/
- alatt csatolt, H.Z. által kézzel írt jegyzőkönyv tartalma ellentétes a 23/A/
- alatt csatolt, dr. N.CS. jogi képviselő által elkészített jegyzőkönyvvel. A taggyűlésről kézzel írt jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmaz határozatokat, abban K.B.E. választott ügyvezetőként szerepel, aki megkívánja vásárolni H.Z. 66%-os üzletrészét. A tanúként kihallgatott Z.M.M. tanú is (
- jegyzőkönyv
- oldal) azt adta elő, hogy a felperes meglepődött, amikor tőle telefonon szerzett tudomást arról, hogy H.Z. eladta az üzletrészét. A felperesi képviselőnek azt a nyilatkozatát pedig, hogy a taggyűlést követően a felperes másról számolt be, mint ami a jegyzőkönyvben szerepel (
- jegyzőkönyv
- oldal), dr. N.CS. tanú sem vonta kétségbe a kihallgatása során. A felperes jogi képviselője ugyanis éppen tőle kérte a cégbírósághoz benyújtott jegyzőkönyv megküldését. A Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltakat is mérlegelve, ezért helyesen állapította meg azt az elsőfokú bíróság, hogy a per tárgyát képező határozatok írásban is rögzített tartalmáról a felperes - függetlenül attól, hogy
- december 6-án 10.00 órakor a taggyűlés helyszínén megjelent - az írásban elkészült jegyzőkönyv kézbesítésekor szerzett tudomást. Mindezeken túl azt is vizsgálta az ítélőtábla, hogy a határidő elmulasztása szempontjából miként veendő figyelembe az a körülmény, miszerint a felperes a keresetlevél előterjesztése helyett a Nyíregyházi Törvényszék Cégbíróságánál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Kiemeli ezzel összefüggésben az ítélőtábla, hogy a cégbíróság nem önálló szervezeti egysége a törvényszéknek, ezért azon belül nincs helye áttételt elrendelő végzés meghozatalának (Pécsi Ítélőtábla .../4.). A felperes a keresetlevelét a cégbírósághoz törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmeként nyújtotta be, azonban arra a törvényes határidőben került sor, ezért a keresetlevél nem tekinthető elkésettnek akkor sem, ha az a 30 napos határidőn túl került ténylegesen lajstromozásra peres eljárásként (Zala Megyei Bíróság .../
- (CDTXX.16.-KJK). Az adott esetben az a helyes eljárás (miként az meg is történt) ha a cégbíróság felhívja a kérelmezőt nyilatkozattételre, kéri-e a beadványát keresetnek tekinteni (BH2004.371.). Mindezeket mérlegelve, a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a per tárgyát képező taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített határozatokról csupán 2011. december 21-én szerzett tudomást, melyhez számítottan a Gt. 45. §-ának
(3)bekezdése szerinti 30 napos határidőn belül terjesztette elő a kereseti kérelmét. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság cégbírósághoz intézett felhívása nem „A cégnyilvánosságról, a cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 76. §-a
(1)bekezdésének b) pontjára is figyelemmel került megszövegezésre. A Ctv. 81. §ának
(4)bekezdése alapján ugyanis a cégbíróság hivatalból akkor törölheti törvényességi felügyeleti intézkedésként a jogszabálysértő adatot a cégjegyzékből, ha a cég nem tett eleget a törvénysértő állapot helyreállításához szükséges változásbejegyzési kérelem előterjesztési kötelezettségének. Ezért pontosította az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben foglalt felhívást. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségét a pervesztes alperes maga köteles viselni, míg a felperesnek a másodfokú eljárásban (igazolt) perköltsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának határoznia nem kellett. Debrecen, 2015. február 26. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit sk. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna sk. előadó bíró, Dr. Szűcs Lajos sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -