Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.241/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. ... ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek a dr. ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 11.G.40.225/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az alperesi korlátolt felelősségű társaság tagjaként
- november 27én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál az alperessel szemben, azt kérve, a cégbíróság kötelezze ... alperesi ügyvezetőt 30 napon belül taggyűlés összehívására az ügyvezető visszahívása napirendi ponttal. Azt megelőzően, hogy a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme tárgyában a cégbíróság határozatot hozott volna, az alperesi társaság
- január 7-én egyszerűsített cégeljárás keretében változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben
- január 5-i hatállyal ... ügyvezető képviseleti jogának törlését és képviseleti joggal rendelkező új ügyvezetőként Menyhárt Andrea bejegyzését kérte, egyebek mellett a
- december 29-i taggyűlésről, valamint a
- január 5-i megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyvekre alapítva. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
- január 8-án meghozott .... számú végzésével elrendelte a
- január 7-én előterjesztett alperesi változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások bejegyzését. Ezt követően
- február 1-jén meghozott .... számú végzésével a cégbíróság megszüntette a felperes által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, arra hivatkozással, hogy annak lefolytatása az ügyvezető személyében időközben bekövetkezett változás miatt okafogyottá vált. A végzést a Fővárosi Ítélőtábla
- január 10-én meghozott határozatával az eljárási szabályok megsértésére tekintettel hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította. A törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában mindeddig újabb határozat nem született. A felperes
- február 5-én előterjesztett, a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdésére és 78. §
(2)bekezdésére alapított keresetében a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság .... számú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, a változásbejegyző végzés jogszabálysértően meghozott taggyűlési határozaton alapul, ezért jogszabálysértő. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, a keresettel támadott végzés a felperesre nézve nem tartalmaz rendelkezést, ezért a felperes nem rendelkezik a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal, perindítási jogosultsággal. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 16-án meghozott 11.G.40.225/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 25.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján felperest nem illeti meg perindítási jog, mert rá a keresettel támadott végzés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme a változásbejegyző végzés alapját képező taggyűlési határozatra is kiterjedt, a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján felperes attól függetlenül rendelkezik perindítási jogosultsággal, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés rá nézve nem tartalmaz rendelkezést. Az elsőfokú bíróság ezért a keresetet érdemben vizsgálta, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a változásbejegyzési kérelem elbírálására egyszerűsített cégeljárásban került sor, a kérelem elutasításának a Ctv. 48. §
(7)bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn, a kereset megalapozatlan. Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a keresettel támadott változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte azt hangsúlyozva, a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló
- január 5-i taggyűlési határozat meghozatalára jogszabálysértően került sor. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla tárgyaláson kívül
- február 21-én meghozott 14.Gf.40.617/2011/
- számú végzésével a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a felperest az alperes részére 20.000 forint első fokú költség megfizetésére kötelezte. Határozata indokolásában kifejtette, a Ctv.
- §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a felperes nem rendelkezik perindítási jogosultsággal. Figyelemmel arra, hogy a perindításra jogosultak körét a perbeli esetben a jogszabály taxatíve meghatározza, a kereshetőségi jog fennállta nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi kérdés, amelynek tisztázása érdekében a bíróságnak nem kell bizonyítást lefolytatnia, mert az már a perindítás hatályának beállta előtt magából a keresetlevélből is észlelhető. Ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- g)pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Mivel erre nem került sor, a Pp. 157. §
- a)pontjára figyelemmel a Pp. 251. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban a per megszüntetésének és az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésének volt helye. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság
- március 12-én meghozott Gfv.VII.30.229/2012/
- számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.617/2011/
- számú végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, a felperes felülvizsgálati eljárási költségét 47.700 forintban állapította meg azzal, hogy abból 12.700 forint az ügyvédi munkadíj. A határozat indokolása szerint a Pp.
- §
(1)bekezdés
- g)pontja, illetve a Pp. 157. §
- a)pontja alkalmazásával a per megszüntetésének akkor lehet helye, amikor a jogszabály egyértelműen, a tényállás tisztázását nem igénylő módon határozza meg, hogy kit illet meg a kereset indításának joga, vagyis a jogszabály a per megindítására feljogosított személyt egyértelműen megjelöli és egyértelműen minden további vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy a keresetet előterjesztőt a keresetindítás joga nem illeti meg. Nem vitás, hogy a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján csak az jogosult a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert indítani, akinek az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. A perbeli esetben azonban csak a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás után állapítható meg, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartalmú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e az adatváltozás bejegyzéséhez. Ezért a perbeli tényállás esetén sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés (Pp. 130. §
(1)bekezdés
- g)pontja), sem permegszüntető végzés (Pp. 157. §
- a)pontja) nem volt hozható, a másodfokú bíróságnak a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna határoznia, és a kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasítani. Ezért a Kúria a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdemben kell elbírálnia, és dönteni abban a kérdésben, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A megismételt másodfokú eljárásban a felek felhívás ellenére nyilatkozatot, beadványt nem terjesztettek elő. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, valamint az ilyen eljárásokban igénybe vehető jogorvoslatokról a Ctv. rendelkezik. A Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. Kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a törvényességi felügyeleti eljárással is összekapcsolódhat. A Ctv. 78. §
(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, vagy annak részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a
- §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A Ctv. idézett rendelkezéseiből következően a
- § szerinti sajátos törvényességi felügyeleti eljárásnak csak az az eljárás minősül, amelynek tárgya kapcsolódik a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem tárgyához, amelyet a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem, vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköző voltára hivatkozással terjesztettek elő. Ebből következően továbbá a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti, a bejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti sajátos, a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott korlátozások nélküli perindítási jogosultság is csak az ilyen sajátos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztőjét illeti meg, e feltételek hiányában a Ctv. 65. §
(1)bekezdésére figyelemmel a bejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt az ügyészen kívül más személy csakis akkor és annyiban rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amennyiben személyére nézve a cégbíróság bejegyzést, változásbejegyzést elrendelő végzése kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. A perbeli esetben a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nevesített rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján a felperes nem rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amint azt az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította. A felperes által az alperesi társasággal szemben kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásra figyelemmel helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság a felperes Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti perindítási jogosultságát, kereshetőségi jogát, azonban a rendelkezésre álló adatokból téves jogi következtetést levonva helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti perindítási, kereshetőségi joggal a felperes rendelkezik. A per irataiból, adataiból ugyanis aggálytalanul megállapítható volt, hogy a felperes
- november 27-én előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme nem kapcsolódik a keresettel támadott változásbejegyző végzés alapját képező,
- január 7-én előterjesztett alperesi változásbejegyzési kérelem tárgyához, a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme tárgyát nem a változásbejegyzési kérelem, illetve az annak alapjául szolgáló taggyűlési határozat jogszabálysértő volta képezte, a kérelem tartalma szerint nem a változásbejegyzési kérelem elutasítására irányult. Ezért a felperes által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás nem tekinthető a Ctv.
- §-a szerinti olyan sajátos törvényességi felügyeleti eljárásnak, amelynek kezdeményezőjeként felperest a változásbejegyző végzéssel szemben a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti korlátozás nélküli perindítási jog megilletné. Az elsőfokú bíróságnak ezért a felperes keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt kellett volna ítéletével elutasítania. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ugyanakkor a kifejtettekre figyelemmel érdemben helytálló. A felperes kereshetőségi joga hiányában a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem vizsgálta a felperes által az első fokú eljárásban, illetve a fellebbezésben előadottak érdemi megalapozottságát, az első fokú ítélet indokolásának az ügy érdemére vonatkozó megállapításait pedig mellőzi. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a kifejtettek szerinti eltérő indokolással - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit maga tartozik viselni. Az alperesnek a másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2014. március 20. Dr. Tibold Ágnes s.k., a tanács elnöke Dr. Felker László s.k., s.k., előadó bíró Levek Istvánné dr. bíró