Gf.30316/2014/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján 433.716,- Ft fuvarozási díj, továbbá a Ptk. 301/A. §-a alapján 63.500,- Ft részösszegnek

1. március 31-től 116.216- Ft részösszegnek,
2. április 18-tól, 127.000,- Ft részösszegnek
3. április 13-tól, 127.000,- Ft részösszegnek
4. április
5. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a megbízásban megjelölt feltételnek megfelelően végezte el a fuvarfeladatot. Alperes a fuvarmegbízásban feltüntette, hogy „fűteni kell", de a fuvarajánlat részletezésében „szükséges TGK típus" rovatban kitöltötte, hogy „állófűtés elég". Arra is hivatkozott, hogy a fuvarfeladatot elvégző sofőr azt az utasítást kapta, hogy a rakteret állófűtéssel fűtse, melynek eleget tett és ez folyamatosan tartott az áru kiszolgáltatási helyéig. Az Kft. neve. részéről felvezetésre került a fuvarlevélen egy megjegyzés, mely szerint „az autó fűtve volt, érezhető volt benne a meleg, lerakodás után az áru hőmérséklete 8 C° körüli, valószínű, az autón ettől több volt". A rakomány oldalán elhelyezett szétdurrant fagyásmérőt az áru kirakodásakor mutatták be a sofőrnek, azt megelőzően a felrakón nem, így annak épségéről az áru felrakodásakor meggyőződni nem tudott. A raktér az alperes utasításának megfelelően -2- került fűtésre, ezért elképzelhető, hogy a fagyásmérő már az áru berakodásakor szét volt durranva. A külső hőmérséklet -16 C° volt, a két szorosan egymás mellé rakott kb. + 10 C° hőmérsékletű festéket tartalmazó 1125 kg súlyú tömbben 24 órás út alatt a festék nem valószínű, hogy megfagyott. Mivel a fuvarfeladatot az alperes utasításainak megfelelően az állófűtéssel rendelkező tehergépkocsival végrehajtotta, és annak raktere fűtve volt, ezért terhére mulasztás, károkozás nem állapítható meg, a fuvarfeladatot szerződésszerűen teljesítette. A fuvarfeladat elvégzése után ennek, valamint három korábban elvégzett fuvarfeladat után kiállított számla összegébe alperes beszámította kára összegét, annak ellenére, hogy hivatkozása ellenére erre vonatkozó megállapodásra köztük nem került sor. Az alperes nem az áru sajátosságainak megfelelő utasítást adott a számára a festék szállítására, melynek következtében az áru megfagyott. Mivel az alperes utasítása alapján végezte a megbízást, az abból eredő károkért felelősség nem terheli, terhére mulasztás és így károkozás sem állapítható meg a Nemzetközi Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben az
6. évi május.
7. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló
8. évi
9. tvr. (továbbiakban: CMR rendelet) 17.cikkének
10. pontja alapján mentesül a felelősség alól. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Álláspontja szerint a kereseti érvelés alaptalan a CMR rendelet
11. Cikk
12. pontja alapján. A CMR rendelet 8 Cikk 1.b) pontjára figyelemmel a felperes csak akkor hivatkozhatna arra, hogy az árut fagyott állapotban vette át fuvarozásra, ha ezzel kapcsolatos fenntartását a fuvarlevélbe bejegyezte volna. Nem vitatta, hogy a fuvarmegbízás tartalmazta azt az utasítást, fűteni kell, azonban az ezt megelőző - nem a felpereshez címzett, hanem nyilvánosan közzétett - fuvarajánlat nem képezi a felek közötti szerződés részét. A fuvarozási szerződés a fuvarmegbízás elfogadásával jön létre, melyet a fuvarlevél kiállítása tanúsít, ezért felperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy a perbeli árut állófűtéssel kellett fuvaroznia. A rendelkezésre jogosult utasítása csak az áru fűtésére vonatkozott, ezért az időjárási körülményeknek megfelelő fűtöttséget a fuvarozónak, a felperesnek kellett biztosítania, aki ennek nem tett eleget, ezért az áru megfagyott. Az a körülmény, hogy a felperes fűthető rakteret biztosított, még önmagában nem mentesíti a felelősség alól. A felperes felelőssége kimentésére előadottak nem alkalmasak, mert a rendelkezésre jogosult vétkességét, a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítását, az áru sajátos hibáját és elháríthatatlan körülményt a felperesi fuvarozó nem bizonyította. Az az állítás, hogy a raktér megfelelően fűtött volt, ellentmond annak a ténynek, hogy az áru megfagyott, melynek folytán a fuvarozással kapcsolatban kár érte. Az áru címzettje, az Kft. neve. jegyzőkönyvet vett fel a festék megfagyásáról, melyben rögzítette, hogy a fagyásjelző szerint a szállítmány hőmérséklete 0 C° alatt volt. A fagyás miatt 600 kg fekete és 400 kg zöld vízbázisú festék károsodott. A fuvarozott festékáru a tulajdonába került, melyet kárenyhítési kötelezettsége alapján személy
13. neve részére értékesített a
14. április 10-én kelt megrendelés alapján 1.350.010,- Ft-ért, melyet követően 803.018,- Ft kára maradt fenn, erre vonatkozóan beszámítási kifogást terjesztett elő a felperes által kibocsátott fuvardíj számlákban, összesen 306.716,- Ft erejéig a felperes követelésével szemben. A perbeli fuvarfeladat teljesítése kapcsán kiállított 2012/
15. számú 127.000,- Ft összegű számlakövetelést kérte elutasítani a CMR rendelet
16. Cikk
17. pontja alapján, mivel a teljes fuvarozott áru megsemmisült. A beszámítást követően 496.302,- Ft meg nem térült kára maradt, melynek érvényesítésére jogfenntartó nyilatkozatot tett. -3Gf.III.30.316/2014/
18. szám Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és az alperes beszámítási kifogását alaposnak találta. Megállapította, hogy az eljárás a CMR rendelet és a Ptk.
19. §

(1)bekezdésének hatálya alá tartozik. Rögzítette, hogy az alperes olyan fuvarmegbízást adott, mely szerint a fuvareszközt fűteni kell. A fuvarmegbízás tartalmazta, hogy a fuvarozó köteles ellenőrizni az okmányokon szereplő és a ténylegesen felrakott áru mennyiségét, fenntartásai fuvarlevélen történő bejegyzésének elmulasztása esetén az esetleges károk és áruhiányok kizárólagosan a fuvarozót terhelik. A fuvarmegbízás tartalmazta azt is, hogy annak maradéktalan teljesítését veszélyeztető okokról azonnali értesítést kér, bármilyen eltéréssel kapcsolatban azonnali tájékoztatást az általa megjelölt telefonszámra. Az alperesi megbízó által a közösségi portálra feltett fuvarajánlat részletezés szerint a rakományt fűteni kellett és a kisautóban állófűtés elég. Hangsúlyozta, a nyilvánosan közzétett fuvarajánlat nem képezi a felek közötti szerződés részét, mert a fuvarozási szerződés a fuvarmegbízás elfogadásával jön létre, melyet a fuvarlevél kiállítása tanúsít. Erre tekintettel a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a perbeli árut állófűtéssel kellett fuvaroznia. A rendelkezésre jogosult utasítása csak az áru fűtésére vonatkozott, de az időjárási körülményeknek megfelelő fűtöttséget a fuvarozó felperesnek kellett biztosítani, aki ennek nem tett eleget, ennek következtében az áru megfagyott. Az körülmény, hogy a felperes fűthető rakteret biztosított, még önmagában nem mentesíti a felelősség alól. A felelősség alóli kimentésre a felperes által előadottak nem alkalmasak, mert a rendelkezésre jogosult vétkességét, a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítását, az áru sajátos hibáját és elháríthatatlan körülményt a felperes nem bizonyított. Az az állítás, hogy a gépjármű megfelelően fűtött volt, ellentmond annak a ténynek, hogy az áru megfagyott, melynek folytán alperest a perbeli fuvarozással kapcsolatban kár érte. A kárfelelősség alóli kimentés a CMR 17.Cikk 2. pontjában megjelölt mentesülési okainak bizonyítása a fuvarozót terhelte. Azt kellett bizonyítania, hogy a bekövetkezett kár érdekkörén kívül merült fel. Ebben a vonatkozásban hivatkozott a fuvarlevél feljegyzésére, mely szerint az áru kirakodásakor megállapításra került, hogy az autó fűtve volt, az áru 8 C° körüli hőmérsékletű. Hivatkozott arra is, hogy a fagyásmérőt a sofőrjének nem mutatták meg, annak épségéről a felrakodáskor nem győződhetett meg. Hangsúlyozta, hogy mind a fuvarmegbízás, mind a CMR rendelet 8. Cikk 1.

1. a)és
2. b)pontjai szerint a fuvarozó köteles gondoskodni az áru átvételekor annak megfelelőségéről és a hiányosságokat fenntartását annak indokaival együtt a fuvarlevélben feljegyezni. Ennek elmulasztása esetén felelősségét sikerrel kimenteni nem tudja. Mind a felperes, mind az általa alkalmazott sofőr nyilatkozataiból megállapíthatóan nem győződött meg a felrakás során a fagyásmérő patron épségéről, ezért felelőssége az áru károsodásáért megállapítható és nem menthető ki. Úgy ítélte meg, hogy az alperes által csatolt fotófeltételek, mely szerint a szállításra használt gépkocsi ajtaja nem zárt teljes mértékben tökéletesen, jelentőséggel nem bír, mert a fuvarlevélen történt bejegyzés igazolta a gépjármű belső hőmérsékletének megfelelő voltát és életszerűtlen, hogy a fuvarozó felperes a lerakodóhely célállomására érkezés pillanatában melegítse fel megfelelő hőmérsékletre a jármű rakodóterét. A felek a bizonyítási eljárás során egybehangzóan hivatkoztak arra, hogy a felrakóhely minden esetben nyolc - köztük magyar nyelvű - tájékoztatót ad arról, hogy az árut milyen körülmények között kell szállítani, azonban a felperes nem tudta bizonyítani, hogy ezt a tájékoztatást sofőrje átvette, ennek azonban azért nincs jelentősége, mert a perben felperes elismerte, hogy nem győződött meg a CMR rendelet 8. Cikk 1.a)-
3. b)pontja alapján a felrakodás során az áru állapotáról. A perben alperesi részről nem volt vitás, hogy a felperes korábbi három -4fuvarszámláját nem egyenlítette ki és az sem, hogy ezekkel az összegekkel tartozik felperesnek. A per tárgyát képező fuvarfeladat alperesnek kárt okozott, a kárért való felelősségét felperes sikerrel kimenteni nem tudta, ezért a Ptk. 296. §

(1)bekezdése alapján jogszerűen számította be felperessel szembeni tartozásába a károkozással okozott követelését. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a CMR

1. Cikk
2. pontjában rögzített kimentési okok közül a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítását bizonyította, ezért felelősségét sikerrel kimentette. Hangsúlyozta, az elsőfokú eljárás során mindvégig arra hivatkozott, hogy a fuvarfeladatot az alperes utasításainak eleget téve végezte. A raktér az alperes által adott fuvarmegbízásban foglaltaknak megfelelően fűtött volt. Ennek ellenére az áruban kár keletkezett be és egyértelműen megállapítható, hogy azt a rendelkezésre jogosult alperesnek a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása okozta és ezért mentesül a felelősség alól. Kiemelte, az alperes törvényes képviselője tudomással bírt arról, pontosan milyen hőmérséklet megléte szükséges a fuvarfeladat teljesítéséhez és arról is, mi a következménye annak, ha ez a hőmérséklet nem biztosított. Megállapítható az alperesi törvényes képviselő elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatából az is, hogy nem adott át olyan tartalmú konkrét információt a szállítás körülményeire vonatkozóan, amellyel ő maga rendelkezett, csupán álláspontja szerint volt elvárható a sofőrtől, hogy a „fűteni kell" kifejezésből rájöjjön arra, hogy 0 és 30 fok közötti hőmérsékletet kell tartania. Vitatta azt az elsőfokú ítéleti megállapítást is, miszerint a felrakón pontos tájékoztatást kapott nyolc nyelvű tájékoztató átadásával a német berakó cég részéről. Tagadta, hogy a felrakón tájékoztatást kapott arról, milyen körülmények között kell szállítania az árut, valamint a fagyásmérő parton elhelyezéséről sem volt tudomása. Megjegyezte, amennyiben a fuvarfeladatot végző sofőr megkapta a nyolc nyelvű tájékoztatót, annak a sofőr által aláírt példányával feleknek rendelkeznie kellene. Fellebbezéséhez csatolta a német felrakó cég részéről
3. július
4. napján kelt levelet, melyből megállapítható, hogy a felrakón a sofőr nem kap olyan dokumentumot, mely a szállítás feltételeire és hőmérsékletre vonatkozna, csupán az áru átvételével kapcsolatos dokumentációt írja alá. A szintén csatolt elektronikus levelezésből is egyértelmű, hogy a német cég olyan dokumentációval sem rendelkezik, amely a szállítás feltétételeire - például a hőmérsékletre vonatkozna, illetve nyújtana tájékoztatást a fuvarozó részére. A Pp.
5. §

(1)bekezdésére hivatkozással kérte ezen okiratok bizonyítékként történő figyelembe vételét. Megjegyezte azt is, a sofőr az áru átvételekor eleget tett a CMR rendelet 8. Cikk 1.a)-

1. b)pontjaiban foglalt kötelezettségének, ellenőrizte az árudarabok számát, jelét és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélben bejegyzett adatok pontosságát, az áru és az áru csomagolásának külső állapotát és miután mindent rendben talált, fenntartást nem jegyzett fel. A fagyásmérő parton épségéről azért nem tudott meggyőződni, mert nem tudott annak elhelyezéséről. Erre a sofőr figyelmét egyébként fel sem hívták. Ezt támasztja alá a fuvarfeladatot végző sofőr tanúvallomása is. A mellékletként csatolt német cég által adott nyilatkozatból is megállapíthatóan az áru felrakása kint történik, nem zárt, fűtött helyiségben, az alperes nyilatkozataiból megállapíthatóan azt tartotta valószínűnek, hogy a fagyásmérő nem menet közben durrant szét, hanem amikor a sofőrnek két alkalommal meg kellett állnia és az ajtót kinyitnia, hogy másik fuvarfeladat szállítmányát felvegye, illetve berakja. -5Gf.III.30.316/2014/4. szám A fellebbezésre észrevétel nem érkezett. A fellebbezés nem alapos. A felperes keresetében 4 fuvarmegbízásból származó 433.716,- Ft fuvardíj követelést érvényesített. Az alperes a 2012/60.pozíciószámú fuvarmegbízás során az áru megsérülése miatt a 2012/00207. számú 127.000,-Ft összegű számlakövetelést kérte elutasítani, míg a fennmaradó fuvardíj összeggel szemben 803.018,-Ft összegű kára tekintetében beszámítási kifogással élt. A felperes fellebbezésében - de az elsőfokú eljárás során - sem vitatta, hogy a 2012. február 6-án kelt fuvarmegbízás teljesítésével összefüggésben az alperes által állított mennyiségű festék megfagyott, az felhasználhatatlanná vált, az alperest kár érte. A fuvarozási szerződés során bekövetkezett kár megtérítése alóli mentesülés bizonyítása a fuvarozó felperest terhelte a CMR rendelet 17. Cikk 1. és 18. Cikk 1. pontja alapján. A felelősség alóli mentesülés eseteit a CMR rendelet 17. Cikk pontja tartalmazza. Eszerint erre akkor van lehetősége, ha a kárt a rendelkezésre jogosult vétkessége; a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru hibája vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el és amelynek következményeit nem állt módjában elhárítani. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a festék megfagyása az alperes utasítása miatt következett be. E hivatkozás elbírálásakor azt kellett elsődlegesen vizsgálni, hogy a felek a szállítás módját - a fűtést - illetően miben állapodtak meg. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját ezzel kapcsolatban, mely szerint az alperes által a közösségi portálra feltett fuvarozási ajánlat tartalma nem képezi a fuvarozási szerződés részét, mert utóbbi a fuvarmegbízással jön létre, amelyet a fuvarlevél kiállítása tanúsít (CMR rendelet 4. Cikk). Ebből következően a rendelkezésre jogosult utasítása az áru fűtésére vonatkozott, ezért időjárási körülményeknek megfelelő hőmérséklet biztosítása a felperes szerződéses kötelezettsége volt. A kimentésre az a felperesi állítás sem elégséges, hogy a rakodótér megfelelően fűtött volt, mert az áru általa sem vitatottan megfagyott. Az előzőekből kifejtettekből következik az is, hogy miután fuvarozási szerződés tartalmát a fuvarlevél tartalmazta, nincs jelentősége annak, hogy az alperes törvényes képviselője tudott-e, és adott-e további információkat a szállításra, különös tekintettel a rakomány fűtésére vonatkozóan. A német berakó cég tájékoztatójának hiányában a felperesnek a fuvarlevélben rögzített tartalommal kellett a szerződést teljesítenie. A fellebbezéshez csatolt német cégtől származó irat is azt támasztja alá, hogy a felperes sofőrje a berakodás során további információkat a szállítást illetően nem kapott, ezért a fuvarlevélben foglaltak szerint kellett teljesíteni a szerződést. Alaptalan a fellebbező felperes hivatkozása a fagyásmérővel kapcsolatban is. A CMR rendelet 8. Cikk 1.
2. a)és
3. b)pontja a fuvarozó kötelezettségévé teszi, hogy az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik az árudarabok számát, jelét és sorszámát a fuvarlevélben bejegyzett adatok pontosságát illetően, valamint az áru és az áru csomagolásának külső állapotát. A rendelkezésre álló peradatokból az állapítható meg - maga a felperes sem tette vitássá -, hogy a fagyásmérő készülék a szállított áru külső csomagolásán került elhelyezésre. Ezért -6amennyiben a felperes fuvart teljesítő sofőrje kellő gondossággal jár el, akkor a külső csomagoláson elhelyezett fagyásmérőt mindenképp észlelnie kellett volna. Ennek azonban jelentősége a felperes felelősségét illetően azért nincs, mert az áru kirakodásakor a felperes által sem vitatottan az fagyott volt. Csak akkor lenne jelentősége, amennyiben bizonyított lenne, hogy a felperes az árut már fagyott állapotban vette át. A fentebb felhívott jogszabályhely szerint az áru ellenőrzése is a felrakás, illetőleg átvétel alkalmával a felperes kötelezettsége volt és a CMR rendelet 8. Cikk 2. pontja szerint az árura vonatkozó fenntartását a fuvarlevélbe kellett volna bejegyeznie, ennek hiányában erre kimentési okként alappal később már nem hivatkozhat. A felperes a perben összesen négy - jelen per tárgyát is képező fuvarozással kapcsolatos - fuvardíj követelését érvényesítette összesen 433.716,- Ft összegben. A felperes a 2012/00207. számú számlában szereplő fuvarozás miatti kártérítési felelősségét sikerrel a perben menteni nem tudta, ezért a CMR rendelet 23. Cikk 4. pontja alapján - ezen fuvar után - a perben érvényesíteni kívánt 127.000,- Ft összegű fuvardíj visszatérítésére köteles. Az alperes festékek értékesítését követően fennmaradó kára 803.018,- Ft. Ezt az összeget beszámítva a felperes fennmaradó 306.716,- Ft-os fuvardíj követelésébe, az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helytálló, annak ellenére, hogy az alperes beszámítási kifogásával részleteiben nem foglalkozott. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás kiegészítése Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. mellett - a A fellebbező felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján viseli az általa lerótt fellebbezési eljárási illetéket. A pernyertes alperesnek a fellebbezési eljárásban felszámítható költsége nem merült fel, ezért az ítélőtáblának erről rendelkeznie nem kellett. S z e g e d , 2015. évi március hó 6. napján Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk.. Béri András sk. . Dobler László sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró