← Magyarország

P.20918/2012/66 – Balassagyarmati Törvényszék

...-i Törvényszék ... ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - ... ügyvéd (...) által képviselt ... (...) I. rendű és ... (...) II. rendű alperesekkel szemben kötelesrész kiadása iránti perben meghozta a következő ítéletet: A ...-i Törvényszék kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 689.950.- forintot. A törvényszék az alpereseknek 10 havi, havi 70.000.- forint összegű részletfizetést engedélyez azzal, hogy minden hónap 10-éig tartoznak a részleteket teljesíteni. Az utolsó részlet összege 59.950.- forint Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül adják a felperes birtokába az alábbi ingóságokat, melyeket a törvényszék a felperes tulajdonába ad: 1 darab Renault Clio (rendszám ..., alvázszám: ..., motorszám: ...) gépkocsit 616.000.- forint értékben. A

  1. sorszámú szakértői véleményben megjelöltek szerint : a
  2. tételszám alatti 1 darab állványos Bioptron lámpát 70.000.- forint értékben.
  3. tételszám alatti 1 darab LG LCD tévét 50.000.- forint értékben,
  4. tételszám alatti 1 darab Bio Mec mágnesterápiát 25.000.- forint értékben,
  5. tételszám alatti három garnitúra kristálypoharat: 6 darab kristály pezsgős poharat 9.000 forint értékben 5 darabos kristály boros poharat 3.000.- forint értékben, 6 darab kristály likőrös poharat 2.000.- forint értékben,
  6. tételszám alatti 1 darab Tv. szekrény 6.000.- forint értékben, 40 tételszám alatti 1 darab Samsung LCD Tv-t 38.000.- forint értékben,
  7. tételszám alatti Elektric aszalógépet 5.000.- forint értékben,
  8. tételszám alatti FF317 típusú elektromos fűnyírót 8.000.- forint értékben. Továbbá 1 darab magyar fémjelű használt férfi sima karikagyűrűt 40.000.- forint értékben. Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 130.515.- forint elsőfokú perköltséget. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 54.585.- forint elsőfokú illetéket, míg az így meg nem térülő illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-ii Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: ... örökhagyó
  9. március
  10. napján végintézkedés hátrahagyásával hunyt el. Egyedüli gyermeke a felperes. Hagyatékát ... balassagyarmati közjegyző a ... számú
  11. augusztus
  12. napján kelt hagyatékátadó végzésében a ...-i 37-es hrsz. alatt felvett lakóház, udvar megnevezésű 1948 m2 területű örökhagyó ½ részben tulajdonát képező 2.600.000.- forint értékű ingatlan ½ részére az ingó leltárban felsorolt ingóságok és 70 q tűzifa ½ részére, a ... forgalmi rendszámú 1149 cm3 hengerűrtalmú Renault Clio típusú 1.000.000.- forint értékű személygépkocsi ½ részére végrendeleti öröklés jogcímén özvegy ... hagyatékaként adta át. A
  13. április
  14. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt ... hagyatékát ugyanezen végzésben a már megjelölt ingatlan 1/1 részére, valamint az ingóságok egészére, így a tüzifára és a gépkocsira is az örökhagyó 220.665.- forint értékű utolsó havi nyugdíjára és nyugdíjszerű ellátására a tulajdonjogot törvényes öröklés jogcímen egymás közt egyenlő arányban ideiglenes hatállyal az alperesek részére adta át. Figyelmeztette a felperest, mint ... örökhagyó törvényes örökösét, hogy a hagyaték ideiglenes hatályú átadásánál figyelembe nem vett öröklési igényeit kötelesrész iránti igényét hagyatéki perrel érvényesítheti, melyet a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítania. A felperes keresetében kötelesrész iránti igényt terjesztett elő az alperesekkel szemben. az örökség tárgyát képező ingatlan, gépkocsi, a hagyatéki leltárban megjelölt ingóságok, tűzifa, 110.000.- forint készpénz, és ékszerek vonatkozásában, készpénzben történő megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Az eljárás során módosított és pontosított keresetében összegszerűségében az ingatlannal kapcsolatban 1.125.000.- forintban, a gépjárművel kapcsolatban 180.750.- forintban, az ingóságok vonatkozásában 216.625.- forintban, a készpénzzel kapcsolatban 27.000.- forintban, a tűzifa értékét illetően 21.000.- forintban, mindösszesen 1.591.385.- forintban jelölte meg, míg 1 darab arany karikagyűrű kiadását 40.000.- forint értékben kérte. Az arany karikagyűrű mellett a gépkocsinak és az ingószakértői véleményben megjelölt ingóságok közül a 9., 24., 28., 32., 39., 40., 47., és
  15. sorszámú tárgyaknak természetben történő kiadását kérte. Az alperesek a felperes kötelesrész iránti igényének jogalapját nem vitatták. Elfogadták egyes ingóságok természetben történő kiadását, míg az ingatlannal kapcsolatban is a felperest megillető kötelesrészt tulajdoni hányadban kérték meghatározni. Nyilatkoztak, hogy a készpénzben történő megfizetéshez teljesítőképességgel nem rendelkeznek. Az ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó részéről különvagyoni szerzésre hivatkoztak. A perben alkalmazandó
  16. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.)
  17. §-a értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A Ptk.
  18. §

(1)bekezdése kimondja, hogy kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. A Ptk. 666. §
(1)bekezdése szerint a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A Ptk. 672. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. A
(2)bekezdése alapján természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel, vagy élők közötti kinyilvánított akarata. A
(3)bekezdés alapján, ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben, vagy részben természetben való kiadását. A peres felek között a felperes kötelesrészre való jogosultsága, valamint az annak alapját képező hagyatéki vagyontömeg nem volt vitás. Vitatott volt azonban a felek között az egyes vagyontárgyak értéke. Ezért a törvényszék ezzel kapcsolatban szakértői bizonyításokat rendelt el. Az ingatlan forgalmi értékét a felek kölcsönösen elfogadták a
  1. sorszám alatt beszerzett szakértői véleményben meghatározott 4 és fél millió forintos összegben, melynek ¼ részre 1.125.000.- forint. A gépjármű forgalmi értékét az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő a szakvéleményében 723.000.- forintban adta meg, melynek ¼ része 180.750.- forint. Az ingóságok értékmegjelölésével kapcsolatban a törvényszék ugyancsak szakértői bizonyítást rendelt el, és azok értékét az ingóforgalmi igazságügyi szakértő véleményében meghatározottak szerint fogadta el mindösszesen 866.500.- forintban, melynek ¼ része 216.625.- forint. A 70 q tűzifa értékét a felek egyezően 84.000.- forintban határozták meg, így abból ¼ rész 21.000.forintot, míg a felek által ugyancsak egyezően meghatározott 110.000.- forint készpénzből az ¼ rész 27.500.- forintot jelent. Az aranyékszerekkel kapcsolatban azok körét illetően a felek között vita nem volt, értékük meghatározására szakértői bizonyítást nem kértek. Egybehangzó nyilatkozatot tettek arra, hogy az örökség tárgyát képező ékszerekből a felperes kötelesrész iránti igényét egy darab karikagyűrű 40.000.- forintos értékben történő kiadásával rendezettnek tekintik. A törvényszék az ingatlannal kapcsolatban az alperesek által hivatkozott különvagyoni szerzés tényét megállapítani nem tudta. E körben bizonyítás az alpereseket terhelte. A törvényszék az általuk felajánlott bizonyítást lefolytatta, abból azonban a perbeli hagyatékátadó végzés adatainak ellentétes megállapítást nem tudott levonni, ezért a felperes keresetét jogalapjában ezen vagyontárgyra is megalapozottnak tartotta. Ezt követően a törvényszéknek a felperes kötelesrész iránti igényével kapcsolatban abban a leglényegesebb kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ingatlan vonatkozásában a felperes jogosult-e kötelesrész iránti igényének készpénzben történő kiegyenlítésére, vagy az alperesek kérelmének megfelelően azt indokolt részére természetben kiadni. Bár az általános szabály az, hogy a kötelesrészre jogosult az igényét elsődlegesen pénzben kérheti, nem kétségesen helyesen utaltak az alperesek arra, hogy a méltányosság keretében vizsgálandó a természetbeni kiadás lehetősége. Ennél mindkét fél érdekét szem előtt kell tartani a bíróságnak. Az alperesek oldalán azt kellett mérlegelni, hogy a készpénzben történő megfizetéshez teljesítőképességgel rendelkeznek-e, az számukra nem eredményez-e méltánytalanul nagy terhet. A felperes oldalán azt kellett mérlegelni, hogy nem eredményez-e méltánytalan hátrányt számára a kötelesrész iránti igényének természetben történő teljesítése. Ekörben a törvényszék értékelte a felperesnek azt a nyilatkozatát is, hogy a készpénzben történő teljesítést méltányos részletekben is elfogadja, valamint azt a körülményt, hogy a felek közötti személyes kapcsolat minősége miatt nem célszerű létrehozni közös tulajdont, melyek esetleges további vitás kérdéseket vetnek fel és rendezetlen helyzetet eredményeznek. Ezért a törvényszék az alpereseket az ingatlannal kapcsolatos kötelesrész iránti felperesi igény pénzben történő megfizetésére kötelezte, azzal, hogy a felperes által meghatározott 8 havi részletfizetéssel szemben 10 havi részletfizetést engedélyezett. Ez által a havi részlet összegét - figyelemmel az alperesek perben ismert jövedelmi viszonyaira is - olyan mértékben tudta meghatározni, ami reális fizetési kötelezettséget eredményez az oldalukon. Értékelte továbbá ekörben a törvényszék azt is, hogy egyéb hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban részben természetbeni kiadást határozott meg a felperes igényével összhangban. Nem volt vita a felek között a gépjármű természetben történő kiadásával kapcsolatban, melynél a törvényszék a kötelesrész mértékét a hagyaték megnyíltakori állapot szerint határozta meg, míg annak az elszámolását a felek által egyező összegben megjelölt, jelen állapotnak megfelelő 616.000.- forintban fogadta el. A továbbiakban az alpereseket készpénzben terhelő fizetési kötelezettség csökkentése érdekében a felperes kérelmének megfelelően még egyéb ingóságok kiadására is kötelezte az alpereseket. A felek egyező nyilatkozatának megfelelően döntött az aranyékszerekkel kapcsolatban az egy darab arany karikagyűrű természetben történő kiadásáról, aminek az értékét a felek egyezően határozták meg. Ezzel a felperes az arany ékszerekből a kötelesrész iránti igényét rendezettnek tekintette. A felek közötti elszámolást a törvényszék a következők szerint végezte: Az arany gyűrűt 40.000.- forintos értékkel kihagyta a számszaki adatok köréből, miután az a felek közötti külön megállapodás tárgyát képezte. A felperest kötelesrész címén megillető összeget a fentiekben meghatározott számítási adatok szerint mindösszesen 1.570.875.- forintban kellett megállapítani. Ebből természetben került a gépkocsi kiadásra, melyet a kiadott érték szempontjából 616.000.- forintban fogadott el a törvényszék, míg az ingóságok köréből a tételesen meghatározott ingóságokat 216.000.- forintban. Ez mindösszesen 832.000.- forint kötelesrész iránti igény természetben történő kiadását eredményezi. Ezt levonva az 1.570.875.- forintból, a felperes oldalán 738.875.- forint igény jelentkezik. A felperes azonban a véglegesen pontosított és számszakilag levezetett keresetében 689.950.- forintnak a pénzben történő megfizetésére kérte az alpereseknek a kötelezését az általa is elszámolt természetben kiadott ingóságok értékének a figyelembe vételét követően. Ezért a törvényszék, miután a kereseti kérelmen nem terjeszkedhetett túl, ezen összeg pénzben történő megfizetésére kötelezte az alpereseket. A törvényszék a perköltség viseléssel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a felmerült költségeket a Pp.
  2. §-ban foglaltak szerint a felek fele-fele arányban, míg egyéb költségeiket maguk viselik. Ez a felperes által előlegezett szakértői költség kapcsán 130.515.- forintot jelentett, melyre tekintettel az alpereseket 130.000.- forintnak felperes javára történő megfizetésére kötelezte, míg a felmerült illetéket a felperessel illetékfeljegyzési jog alapján ugyancsak 50 %-ban viseltette a törvényszék azzal, hogy az így meg nem térülő illetéket a 6/
  3. (VI. 26.) IM. számú rendelet
  4. és a
  5. §-a szerint a személyes költségmentes alperesek helyett az állam viseli. A perköltségnek ilyen arányú megosztását a törvényszék a méltányosság elve alapján a feleknek a perben tanúsított magatartása, illetve a per tárgyával kapcsolatos nyilatkozatai mérlegelése és értékelése alapján határozta meg. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  6. §-án alapul. ...,
  7. május
  8. Dr. ... sk. eljáró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.